Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
2 1985. március 4. Kelet-Magyaíország Nem csodaszer, ... Iz akupunktúráról olvasóink levelei, személyes vallomásai alapján Kálya Józsefné, Tiszabercel, Vöröshadsereg u. 132. sz. alatti olvasónk leveléből. A lapunkban megjelent felhívásra, kérésünkre levelek, telefonok tucatjait kaptuk. Egy kivétellel minden olvasónk akupunktúrás kezelésének kiváló eredményeiről számol be, s ugyancsak egy levélíró kivételével valamennyien vállalják a nyilvánosságot névvel is. (Köszönjük.) „Több éven át erős fej- és fülzúgásom volt — kezdi levelét olvasónk, aki kéri, bogy nevét ne közöljük. — Ismerősöm ajánlatára én is megpróbáltam az akupunktúrás kezelés alá vetni magamat. A jobb lábam kétszeri kezelésre panaszmentes. A fej- és fülzúgásom megszűnt, álmatlanságom erősen csökkent. Azt, hogy ezeket a kezeléseket kik adják, nem írom meg, azt hiszem, az illetékesek is nagyon jól tudják, mert elég sokan vannak az országban.** Dr. Borsy Zoltán nyíregyházi ügyvéd személyesen mondta el /tapasztalatát szerkesztőségünkben : — Reumatikus bántalmak- kal .küszködtem 15 éve: Iköszvény, sokízületi gyulladás, bedagadt jobb lábfej... A gyógyszerekre nem reagáltam. 8—9 évvel ezelőtt felkerestem egy alk apunk túrás kezelést végző orvost. Be kellett mutatnom a leleteimet. Hetenként el kellett utaznom hozzá, de 5—6 kezeléssel megszüntette panaszaimat, s úgy járok, mint azelőtt. Az is igaz, hogy sok; egyéb panaszomat a reumatológia szakorvosai orvosolták, de mozgásképtelen bokám csak az akupunktúrás kezeléssel jött rendbe. Gombosné Hosszú Erzsébet, Nyíregyháza, 17-635-ös telefonról: — 1977 óta angol gyógyszert szedtem tüdőasztmám miatt. Tavaly novembertől 8 alkalommal kaptam akupunktúrás kezelést. Éjszakai rohamaim megszűntek, nem kell szednem a szívre káros gyógyszert. (Ugyanezt mondta el Szilvást Istvánná, Nyíregyháza, Kond u. 6/a. alatti lakos is.) Orvostörténeti adalékokkal írta levelét Szabó János ny. mérnök (Nyíregyháza, Sóstói u. 35.): „A 30-as években szoros kapcsolatban voltunk családi barátság révén dr. Stránszky János tatai orvossal, aki már akkor alkalmazta a tűszúrásos gyógyítást, főleg mozgásszervi panaszok esetén. Rövid időn belül nagy pacientúrája alakult ki, amire a többi orvosok irigykedtek, s mindent elkövettek a „kuruzs- lás” megszüntetése érdekében. Egyébként ennek az orvosnak az eredményes gyógyító munkájáról még a 60-as évek végén is hallottam ...” Újabb két telefon szerkesztőségünkbe : — Csípő-, gerincmeszese- dés ... Egyéb terápia nem használt... ’83 nyarán kaptam tíz akupunktúrás kezelést, másfél éve nincsenek fájdalmaim. (Szabó Józsefné, Nyíregyháza, 10-791-es telefon.) — Karomban apró izomszakadás történt. A hagyományos kezelések nem használtak. állapotom romlott. Fogni sem tudtam kezemmel, majd hat akupunktúrás kezelést kaptam Budapesten, s amikor visszaindultam, már a Nyugati éttermében késsel- villával ettem. Ha kétévenként megismétlik a tűszúrásokat, mindig rendbe jövök. Énnek köszönhetően vagyok munkaképes. (Szilágyi Lajos- né, Nyíregyháza, Rózsa u. 6/b.) Hostisoczki Lászlóné, Borbánya, Margaréta u. 68. sz. lakos leveléből: — Több bajom is van. Két évvel ezelőtt 37 kg voltam. Es 10 hónapig jártam kezelésre, mellette semmi gyógyszer. 53 kilóra hiztam. A kezem úgy remegett, hogy tollat aligha tudnék fogni vele e levél Írásához. Beleszur- kált a Professzor úr, s én azóta tudok enni és szedem össze magam. o A levelekből az derül ki, hogy az akupunktúra segíEgy levél nyomán Egy levél nyomán kerekedtünk fel. Agócs Mária, a ti- szavasvári Vasvári Pál iskola nyolcadikosa írta: „... újra itthon láthatjuk Marikát, aki még mindig nagyon gyenge állapotban van. Ismét meg kell tanulnia mozogni és írni... osztálytársai ügyeletet vállaltak és rendszeresen eljárnak hozzá segíteni, remélve, hogy ha időt veszítve is, de vissza fog kerülni iskolánk közösségébe.” Azon a szomorúan emlékezetes őszi napon Marika kikísérte egyik rokonát a buszhoz. Elbúcsúztak, s a kislány kilépett a jármű mögül az úttestre. Éppen egy gépkocsi elé. Amikor hónapok múlva hazakerült, ä mentőorvos végigböngészte a zárójelentést és csak annyit szólt: „Három felnőttnek is sok lett volna ... ” — Akkor még nagyon rosszat mondott az orvos, de két hét alatt olyan jól fejlődött, hogy még a doktornő is megdicsérte — meséli a nagymama, Magyar Jánosné. — Már tudok menni! — fogadja hetedikes bátyját és Kelemen Tündét — barátnőjét — Marika. Örömmel újságolja a nagy hírt, felragyog a szeme. Ha bizonytalankodó beszédét nem hallanánk, semmi nem árulkodna a betegségéről. Be is mutatja régi-új tudományát. Nagyapja hátrál előtte, a kislány pedig óvatos, kicsit imbolygó léptekkel követi. „Ahogy a papó mondja..." — Ügy, ahogy a papó módja ..., aprókat lépni... — biztatja unokáját Magyar János olyan szeretettel és tett. Egy telefonáló annyit közölt, 'hogy neki nem is használt, nem is ártott. Olyan levelet nem kaptunk, amelyben a tűszúrások káráról írtak volna szerzőik. Egyikmásik levélben orvosok neve is szerepel, róluk hálálkodva írnak, hozzáteszik, hogy vagy térítés nélkül vagy egy kezelésért 100 forintot kérve gyógyítanak az akupunktúrát alkalmazó orvosok. Az akupunktúrában bízó újságíró ennyire vállalkozhatott : háromrészes sorozatban felkelteni a figyelmet erre az ősi gyógymódra. De arra is köteleseik vagyunk rámutatni, hogy az akupunktúra nem helyettesíti a korszerű orvostudomány kiváló terápiáit. Betegeink döntő többsége nagy tudású orvosaink és a rendelkezésűikre álló modem műszereknek hála nyerik vissza egészségüket. Az akupunktúrára — mint a segítség olykor rendkívül biztató módszerére — azért mégis érdemes komolyan odafigyelféltéssel, ahogyan az édesanyák figyelik a pici gyermek első lépéseit. — Ha ötösöm volna a lottón pénteken, akkor se örülnék így, pedig szegény ember vagyok. A gyermek a halál markában volt, most pedig már bíznak a teljes felgyógyulásban. Nem kétséges, jó helyen van a gyerek. Nagyapja a nyugdíjas bányász és nagymamája, aki férje betegsége miatt nem tudta összeszedni a nyugdíjhoz szükséges éveket, mindent megtesznek érte. Hogy hol vannak a kislány szülei? Magyar Jánosék veje, az édesapa éppen ott járt jötténkkor, meglátogatni Marikát, és az anya is megjelenik időnként. Kü- lön-külön jönek, mert — a baj nem jár egyedül — amíg Marika olvas barátnőjével. (Jávor László felvétele) m. Szilágyi Szabolcs Á halál markában volt Marika járni tanai Október 29.: A negyedik osztályos Fazekas Marikát eszméletlen állapotban szállítják Nyíregyházára a mentők. Az orvosok többek között koponyatörést állapítanak meg. December 3.: Nagy eredmény: a kislány már a hang irányába fordítja a szemét. Január eleje: Fokozatosan áttérhetnek a szájon át történő táplálásra. Február 2.: Marikát kiengedik a kórházból, hazatérhet Szorgalmatosra. Ma 19,30 és 20,30 közön! A nyíregyházi városi televízió első műsora Utazik a szőnyeg, a bőrkabát Első műsorát sugározza ma este a nyíregyházi városi televízió. Kik látják, milyen műsort láthatnak ebben az egy órában 19,30 és 20,30 között a tv-készülékük 10-es csatornáján? Szilágyi Szabolcs, a műsor felelős szerkesztője válaszol: — Kizárólag a jósavárosi lakásokban vehető ez az első (kísérleti) műsor. A sugárzás mai anyagi-műszaki feltételei most még csak a mintegy 20 ezer lakosú városrész helyi műsorellátását teszik lehetővé. A továbblépés — vagyis a többi lakónegyed központi antennarendszerének összekapcsolása — technikai bővítést igényel. A jósavárosi lakásokban lévő készülékeken vehető ma az adás fekete-fehérben és színes készülékeken is. Néhány színes készüléken, a Color Staron és a szovjet gyártmá- nyúakon csak fekete-fehérben láthatják majd a műsort nézőink. A MODUL adatai szerint 4195 jósavárosi lakásba jut el kísérleti műsorunk ma este. — Hogyan készüli a műsor? — Team-munkában: újságírók, rádiósok, népművelők, műszakiak lelkes társadalmi összefogásában, méga gyerek az intenzív osztályon feküdt, felbomlott a család. Mi lesz később? — Négyen háromfelé vannak. A fiú az apjával, az anya új élettársával lakik. Lehetetlen igazságot tenni köztük. — Minden héten írok egy levelet, és kérem jöjjön visz- sza hozzám — mondja Fazekas János, akiről úgy hírlik, hogy már nem iszik. Feleségével a munkahelyén beszéltünk: — Nem megyek vissza, csak ígérget. Amióta az élettársammal vagyok egyáltalán nem iszom és azóta ő sem. Marika most jó helyen van a szüleimnél, mert mi mindketten dolgozunk, de ha felgyógyul, magamhoz akarom venni. — Azt mondták, hogy állami gondozásba veszik a gyereket, mert az anyjánál nem megfelelőek a körülmények. Oda mi sem engednénk a lányunkhoz — így a nagyszülők, akik János bácsi 2700 forintos nyugdíjából élnek. — Szégyellek felmenni a tanácsra, mert azt mondanák az embernek, hogy tudták mennyiük van, akkor miért vállalták — vallja meg szorongását a nagyapa. Pataki Tibor iskolaigazgatótól azonban tudjuk, hogy a nevelőtestület kérte a tanács segítségét. A legfontosabb persze az, hogy Marika újra jár, beszél, ír, olvas. De az sem mindegy, mi lesz a sorsa később! Papp Dénes Már a második adás, az áprilisi műsor előkészületei folynak. Képünkön: Kéry Péter és Márföldi István — a városi televízió műszaki szakemberei. (Elek Emil felvétele) pedig a tanárképző főiskola oktatástechnikai központjának „fővállalkozásaként”. A hamarosan megalakuló önálló városi televízió sorsa most formálódik. Annyi már bizonyos, hogy a távlati elképzelések szerint az egész város társadalmát tájékoztató műsorok készülhetnek majd itt. — Később is előre felvett, tehát „konzerv” műsorok készülnek? — A városi — kisközösségi — televíziózásnak az a hiva-, tása, hogy állandó élő kapcsolatban legyen nézőivel, a város lakosságával. Alapelv az is, hogy sem műfajaival, sem műsorszerkezetével ne utánozza a „nagy” televízió műsorait. Célját talán úgy lehetne egyszerűen megfogalmazni, hogy segíthet majd a hétköznapok párbeszédét szorosabbá tenni a lakónegyed (később a város) lakói és választott vezetői között, gondokat vet fel, fórumot kínál azok megvitatásához, szervezi a kisebb közösségek problémáinak együttes megoldását. A városi televízió — a városi tanács elektronikus sajtójaként — új, hasznos csatornája lehet az állampolgárok és a városi vezetés, az államigazgatás kapcsolat- rendszerének. — Mit látunk a ma esti műsorban? — Jósavárosi problémákat viszünk a képernyőre annak a kérdésnek okán, hogy milyen is legyen majd ez a helyi televízió. A műsorban elhangzik, de ezúttal is kérjük: a három jósavárosi általános iskola portáján elhelyezett közvéleménykutató ládába nézőink dobják be véleményüket, javaslataikat. A MODUL Vállalat az Ungvár sétány 27-es számú házban lévő nyugdíjasklubba hívja meg az adás idején mindazokat, akik esetleg saját készülékükön nem tudják fogni ezt a műsort. „Hozom- viszem" a Patyolatnál Kedvező visszhangra talált évekkel ezelőtt az a kezdeményezés, hogy a kisebb településekről gépkocsin viszik be a mosásra, tisztításra szánt ruhát a legközelebbi Patyolat-felvevőhelyre, ahonnan azután néhány napon belül visszajuttatják a megrendelőkhöz. Az utóbbi időben mintha megkopott volna a hozom-viszem szolgáltatás népszerűsége. Emelkedtek a mosatási árak, a gépkocsiüzemanyag-költsé- gek változása pedig a Patyolat-vállalatok nyereségéből csípett le. A múlt évben 61 szabolcsi települést kerestek fel folyamatosan a Nyírségi Patyolat Vállalat gépkocsijai. Jelenleg hat járművel gyűjtik össze a lakosságtól a ruhaneműt. A mosatási igény a kisebb, inkább a szőnyegek, bőrkabátok, bundák háztartásokban csak nehezen, körülményesen megoldható tisztítását rendelik. A gépkocsivezetők maguk bonyolítják le az összegyűjtést, majd a kitisztított ruhadarabokat házhoz' viszik. A kocsik a város környéki településekről a legközelebbi szalonig futnak. Így Kisvárdán, Vásárosnamény- ban és Nyírbátorban fogadják a vándorszolgáltatással érkező szennyest. A megyeszékhely körzetében a legforgalmasabb túraútvonalnak számít az újfehértói, a balkány—szakoly— bökönyi, valamint a rakama- zi, gávavencsellői. A beregi településeken kevesebben veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A fehérgyarmati Patyolatot korszerűsítik. A régiben olajkazán volt. A KEMÉV kivitelezésében készül majd el az új felvevőhely, amire a fehérgyarmatiaknak jó néhány hónapot még várniuk kell. Addig Vásárosnamény- ba hordják Fehérgyarmat környékéről a tisztításra, mosásra szánt ruhát. Annak ellenére, hogy 1984- ben csökkent a kereslet a „hozom-viszem” szolgáltatás iránt, a Patyolat Vállalat közel egymillió forintot forgalmazott belőle. Bár a gazdaságossági számítások szerint az elkövetkező időszakban sem nevezhető nagy „üzletnek”, továbbra is fenntartják. Sőt, a továbbfejlesztésére is akad példa. Március elejétől a Patyolat gépkocsija útba ejti Tiszaszal- kát is, Kállósemjénben pedig a tanáccsal együttműködve teremtik meg a vándorszolgáltatás feltételeit. (r. g.) . Új tagok, új szolgáltatások Májusban áj műszaki állomást nyit az autáklub Nyíregyházán Az autóklubtagok száma Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt évre tervezett hatezer helyett 7658 lett — hang- _.zott el a hét végén megtartott megyei vezetőségi ülésen. A szervezet fennállása óta 1984-ben oldotta meg a legjelentősebb feladatokat, s eredményeivel ma már országosan is kiemelkedő helyet foglal el. Különösen sikeres az oktatási és touring- tevékenység. A taglétszám gyors növekedése szorosan összefügg a különböző szolgáltatások ki- terjesztésével. A fejlődés rugója elsősorban az a tevékenység, amelyet a műszaki és miniállomásokon nyújt tagjainak a szervezet. Különösen nagy előrelépés volt, hogy tavaly bevezették Nyíregyházán a gépkocsik zárt technológiás műszaki vizsgáztatását. Megkezdték ezt a tevékenységet Mátészalkán is. májusban pedig átadják Nyíregyházán az új műszaki állomást. Tájékoztató hangzott el a szeptemberben esedékes vezetőség- és küldöttválasztó ülés előkészületeiről, majd kitüntetéseket és jutalmakat adtak át. Az elmúlt évi társadalmi munkájuk elismeréseképpen a Magyar Autóklub aranykoszorús jelvénye kitüntetést vette át dr. Gombás Sándor, a megyei szervezet vezetőségének ügyvezető elnöke és Kárpáthy Árpád, a mátészalkai csoport elnöke.
