Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
Ellenőrzési tapasztalatok a gazdálkodásról KÉRDÉSEIRE FTlTlfflill Zsirkó Imréné, a megyei postahivatal vezetője Miért nem viszik fel a kézbesítők az expressz küldeményt a lakásba, s miért egy levakarha- tatlan címkével jelzik, hogy expressz küldemény érkezett, miközben otthon ülök és át is ve- hetném? — kérdezte Gulyás János jósavárosi olvasónk. — A közönséges (nem ajánlott, nem tértivevényes) expressz levelet, levélpostai küldeményt 14 óráig az átvételre jogosult előzetes keresése nélkül lehet levélszekrény útján kézbesíteni, ha a kézbesítő meggyőződött arról, hogy a címzett valóbari a megadott címen lakik. (A lakók névjegyzéke, vagy a levélszekrény felirata, esetleg szóban kapott tájékoztatás alapján.) Az ilyen kézbesítéskor „Jelző expressz levélpostai küldemény, távirat levélszekrénybe helyezéséről” szövegű jelző felragasztásával kell felhívni a címzett figyelmét. 14 óra után az expressz levelet a címzettnek a lakásán kell kézbesíteni, kivétel az, ha a címzett, vagy az átvételre jogosult más személy nincs a lakásban. Ilyen esetben tehető a küldemény a levél- szekrénybe is. Ha a kérdező részére este érkezett az expressz küldemény, és abban az időben dobta a kézbesítő a levélszekrénybe, míg a címzett televíziót nézett, szabálytalanul járt el. Konkrét adatok esetében a kézbesítőit felelősségre kellene vonni. Az újságkézbesítők teleírják a postaládákat, vagy a kapukat a címzettnek járó hírlapok címeivel, jeleivel. Ha új kézbesítő kerül arra a helyre, akkor saját ízlése szerinti jelekre változtatja az előbbit. Nem lehetne valamilyen öntapadós címkével kul- túráltabb megoldást találni? — kérdezték többen is Nyíregyházáról. — A hírlapkézbesítők a postaládákra, levélszekrényekre jelzéseket tesznek, általában zsírkrétával, betűjelzésekkel jelölik, milyen lapot kell a szekrénybe helyezni. Pár évvel ezelőtt a posta előállítottatott öntapadós címkéket, melyeken a lapok neve szerepelt. Akkor ezeket a levélszekrényekre fel is ragasztották a kézbesítők. Rövid idő után a gyerekek gyűjtőszenvedélyből leszedegették, egyikről átragasztották más levélszekrényekre, így igen sok panasz, reklamáció lett az eredmény. Le kellett tehát szedni a jelzőket és a hagyományos jelzésekre visszatérni. Ha feladok egy csomagot, amikor az megérkezik a címzetthez, a postás kér érte 8 forintot. Miért kell kétszer megfizetni, hiszen mint feladó egyszer már kifizettem — teszi szóvá Osváth Gábor olvasónk. — Csomagfeladás esetében a feladási díj a feladási helytől, postahivataltól a címhelyen lévő postahivatalig történő szállítási díjat foglalja magában. A városokban és néhány nagyközségben a csomagokat intézményesen házhoz kézbesítik a címzett lakására. A kézbesítési díj ilyen esetben merül fel, ami az új tarifa szerint csomagonként 12 forint, ezt a kézbesítéskor kell megfizetni. Ha a feladó a feladáskor ezt külön kifizeti, tehát lerója a házhoz kézbesítési díjat is, akkor a címzettnek már nem kell azt megfizetnie. Miért nem lehet a kis értékhatárú küldeményeket a szomszédnál hagyni, miért kell ezért a címzettnek a postára menni? — kérdezték a 10-329-es telefonról. — A küldeményeket elsősorban a címzettnek kell kézbesíteni. Ha a címzett a címhelyen nem található, 5 ezer forint értékhatárig a küldeményeket helyettes átvevőnek is kézbesítheti a kézbesítő, de ennek az a feltétele, hogy a kézbesítő ismerje mind a címzettet, mind pedig az átvevőt, valamint a kettejük közötti kapcsolatot, vagy a helyettes átvételi jogosultságot elfogadható módon igazolják. (Pl. meghatalmazás.) Miért nem lehet az ajánlott küldeményeket a postaládába dobni? Vagy ha már a címzettnek kell átvenni, akkor miért kell kétszer elmennie a postára? Az első napi kézbesítéskor a postás bedob egy papírt, hogy küldeménye érkezett, aztán amikor a címzett bemegy érte, közük vele, hogy a postás még egyszer megkísérelte a kézbesítést. Miből gondolja a postás, hogy ma dolgozom, holnap otthon leszek? — kérdezi Kocsis István Mátészalkáról. — Az ajánlott küldeményt lehet levélszekrény útján kézbesíteni, ha a levél nem tértivevényes és nem után- vételes, ha alakjánál fogva gyűrődés- és szakadásmente- sen a levélszekrénybe helyezhető, ha sem a címzettnek, sem pedig átvételre jogosult más személynek nem lehet kézbesíteni. Lehet akkor is, ha a címzett lakása nem kétséges, ha a kézbesítő meggyőződött arról, hogy a címzett huzamosabb időre nem utazott el, vagy ha a levélszekrény a küldemény részére megfelelő biztonságot nyújt. Nem lehet viszont kézbesíteni a hivatalos tértivevényes iratokat, akár közönségesen, akár ajánlottan adták fel. Sikertelen kézbesítés esetén ezeket a küldeményeket a kézbesítő köteles a következő munkanapon újból kivinni és kézbesítését megkísérelni, ha feltételezi, hogy másnap a címzettet megtalálhatja a megadott címen. Az első, sikertelen kézbesítéskor a címhelyen — levélszekrényben, bedobónyíláson — otthagyott értesítő nyomtatványon a kézbesítő köteles 'is feltüntetni, hogy másnap milyen időpontban kísérli meg újból a küldemény kézbesítését. 4W/S2 finer EMBERE Amikor megszólal, felderülnek az arcok, egymásra néznek az emberek a fázós reggeli buszon. „Jó reggelt kívánok! Szeretettel üdvözlök minden kedves utast. Tessenek vigyázni, mert zárom az ajtókat és indulunk.” Hangja barátságos, aki nem látja az arcát, az is tudja, hogy mosolyog. Aztán a múzeum felé közeledve megint megszólal: „Kapaszkodjanak kérem, mert most erősen balra fogunk senderedni”, s már fordul is a 8-as busz, vezetőülésében vele, akiről most — rádiós szakkifejezéssel és kellően megemelt konferálóhangon— legszívesebben azt mondanám, hogy: a mikrofonnál Szálkai Pál. Régi rutinos „pilóta” és szívvel, lélekkel dolgozó ember. Rendkívül barátságos. Vékonyan fogott tavaly, tavalyelőtt a megyében jó néhány főkönyvelő ceruzája. A pénzügyi ellenőrzések azt derítették ki, hogy a mérlegben kimutatott nyereséget 71,9 millió forinttal növelni kellett, míg ott, ahol többet számoltak, 58,8 millió forintot kellett levonni. A mezőgazdaságban számottevően javuilt az eredményesség 1984-ben, míg az iparban, építőiparban hatékonysági bajokra is mutat a vártnál kisebb nyereség. Mindez abból a tájékoztatóból tűnik ki, amit Márton Lajos, a Pénzügyminisztérium Szabolcs-Szatmár megyei Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője adott. Bírság, fegyelmi A vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó egységek rendszeres pénzügyi ellenőrzését kétévenként tartják. Tavaly 173-nál jártak az ellenőrzési igazgatóság revizorai, s mindössze 29 helyen — döntő többségben vízműtársulásoknál és takarékszövetkezeteknél — nem kellett jegyzőkönyvben rögzíteni a hibákat. Vizsgáltak még 174 gazdasági munkaközösséget és belföldi társaságot is. Ahogy a bevezetőben említettük, a nyereség számításánál szűkén „mértek”, ám a különböző érdekeltségi alapoknál már a közel negyvenmilliós többlettel szemben 65 milliós a csökkentés. Az adózási eltéréseket pedig az jelzi, hogy közel ötven- milíiós adóhiánnyal szemben alig fele annyi többletet számoltak el. A gazdasági munkaközösségeknél 1,2 millió volt az adóhiány mértéke. A mulasztások miatt 16,8 millió forint bírságot állapítottak meg, hat szervnél fegyelmit, kilencnél pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek az ellenőrzési igazgatóság részéről. Számviteli, bizonylati fegyelem? Sajnos visszatérő hibák, a gazdálkodási fegyelem nem kielégítő -volta okozza az eltéréseket. Alapvető ok, hogy továbbra is egy helyben topog a számviteli és bizonySzálkai Pál a volán mellett. (Gaál Béla felvétele) Amikor a Nyíregyházi 5-ös Volán Vállalat párttitkárát keresem, őt találom az irodában. Azonnal szóba elegyedik velem: „tessék helyet foglalni, Berencsi elvtárs mindjárt itt lesz”. Megismelati fegyelem. Egyes vezetőknél a naprakész ismeretek hiányzanak, másoknál az ellenőrzés igénytelensége ismerhető fel, de szerepet játszik a pénzügyi, számviteli szakemberek gyenge felkészültsége is. Néhány termelőszövetkezetben nem tanultak a papi és az érpataki gazdaság csődjéből a nehezen ellenőrizhető fővárosi melléküzemek létesítésében. így most a tyu- kodi gazdaságnál folyik további vizsgálat a minden bizonnyal több milliós veszteséget eredményező hibák feltárására. A Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat vezetőinek bűnös mulasztása, hogy milliós nagyságrendű leltáreltéréseiket mutattak ki, s éppen a kelendő szerelési anyagoknak „kelt lába”. Itt fegyelmi és szabálysértési eljárást indítottak, de megtörtént a büntető feljelentés is. Túl olcsó lakások, háztáji... Egyes termelőszövetkezeteknél az erkölcsi normákat sértő magatartásra derítettek fényt. Fehérgyarmaton, Fá- biánházán és Kocsordon állami támogatással épült, s jogellenesen olcsón eladott szolgálati lakások sértik az egyszerű emberek igazságérzetét is. Nyíregyházán az egyik szolgáltató vállalat tíz lakást úgy épített lakásszövetkezeti formában saját dolgozóinak, hogy még a közvetlen költrem a hangját, én is gyakran utazom a buszon. Emlékszem, egy reggel tőle tudtam meg, hogy előkerültek a Szépművészeti Múzeumból eltűnt kepék. Bemondta a mikrofonba. — Amikor 1971 augusztusában korszerűsítettük a városi tömegközlekedést — mondja Berencsi Gyula titkár —, megkértünk néhány, akkor még teherautóval dolgozó kommunistát, üljenek buszra. Személyes példamutatásukkal, a fiatalabbak meggyőzésével segítsenek minket kulturálttá, színvonalassá tenni ezt a nélkülözhetetlen szolgáltatást. Szálkai Pál örömmel vállalta ezt a feladatot is. — Bizony, sokan idegenkedtek eleinte a mikrofontól — mondja. — Megmutattam nekik, hogy nem kell attól félni. Szálkai Pált a vállalati taggyűlés pártmunkája elismeréséül küldöttnek választotta meg, részt vett a város kommunistáinak tanácskozásán. ahol szintén megválasztották, s így ott lesz a hét végén a megyei pártértekezleten. — Nagy megtisztetés ez nekem — mondja —, igazi erkölcsi elismerés. Ebben is azt érzem, amit az utasaimségek sem térültek meg. Ugyancsak termelőszövetkezeti példa, hogy a megengedettnél nagyobb területen folytatnak egyesek háztáji termelést, amit maguk nem képesek megművelni. Még az is előfordult Nyíregyháza mellett, hogy a honvédség társadalmi munkára érkezett brigádjai a tsz-vezetőnél szüreteltek. Ugyancsak visszatetszést szül, hogy a vezetők almájának, háztáji zöldségének biztosabb a piaca, mint a tagokénak. Elmaradt nyereség Az 1984. évi mérlegeket a közelmúltban adták le a megyében gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek. Az első gyors összesítés szerint (melyet számítógépes feldolgozás követ), az iparban és az építőiparban 800 millió forinttal nőtt a megyei székhelyű gazdálkodók árbevétele. Különösen számottevő a rubelelszámolású export 208 milliós, a nem rubelelszámolású export 418 milliós növekedése. Azonban hatékonysági gondokra utal, hogy mellettük 32 millióval csökkent a nyereség. Jó viszont, hogy az 1983-as négy veszteséges, üzemmel szemben tavaly egyik sem zárt veszteséggel. Kiemelkedő eredmények is születtek, mint az Alkaloida 509 milliós nyeresége, az élelmiszeripari üzemek (konzervgyár, szeszipar) jó éve. Egészen gyenge, éppen csak nem veszteséges volt viszont mai kapcsolatban, hogy a tiszteletet, szeretetet, amit az embereknek adok, vissza is kapom. Megtudtam, hogy 220 kilométert vezet naponta. Ez a Nyíregyháza—Hatvan közötti távolság, amikor azt szoktuk mondani: nemsokára Pesten vagyunk. Ehhez, ha hozzávesszük a városi forgalmat, a megállókat, a lámpákat, az állandó összpontosított figyelmet, elmondhatjuk, hogy kemény embert kívánó feladat. Mivel tud kikapcsolódni? Mi az, amivé! kipiheni a kilométereket? — Ezt sokan tudják a városban — mondja a párttitkár mosolyogva. — Ö a B- közép lelke. És nem csak a futballmeccsekre jár: mindenütt ott van, ahol szurkolni lehet. — A teniszt nem szeretem, mert ott nem szabad kiabálni. Ott ültem nem messze a bírótól egy mérkőzésen, és ahogy szoktam, biztatni kezdtem a jobbikat. Egyszer csak hátrafordul a bíró és rám szól: Pali bácsi, itt csak tapsolni lehet. A 8-ason, a 8/A-son és az úgynevezett „városnéző” 12- esen hallhatjuk napközben a hangját. Amikor megszólal, felderülnek az arcok. Mester Attila az ÉPSZER vállalat, a gáva- vencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezet, az Elekter- • fém. Jó hír a mezőgazdaságból, hogy sokkal eredményesebben gazdálkodtak az üzemek, mint egy évvel korábban. összesen 800 milliós nyereséget ért el a 122 termelőszövetkezet, míg a veszteséggel záróik 148 milliós negatívumot könyveltek el. Tizenkét termelőszövetkezetnél és a nyíregyházi halászati szövetkezetnél kell szanálni. Különösen nagy a hiány a kocsordi, ököritófülpösi, fehérgyarmati és székelyi közös gazdaságoknál. (A halászati szövetkezettel együtt a veszteség kétharmadát adják.) Az állami gazdaságoknál voltak, amelyek tartósan jó színvonalon gazdálkodtak, így jelentősen növelte nyereségét a balkányi és a Szamos menti Állami Tangazdaság. Lányi Botond SZERKESZTŐI 1 oooooooo Egy kapavágás... Majdcsak hetenként járok Tiszavasváriba, s mondhatom: úgy ismerem az utat, mint a tenyeremet. örültem az ősszel az utat szegélyező fasorok két oldalán zöldellő vetésnek, amely holnapi kenyerünket jelenti, majd később annak, hogyan került a zsenge kenyérnek való a puha hó takarója alá. És egyszer csak más lett a táj. Egy néhány napos januári melegfront után elolvadt a hó, a kicsinyke dombok lenteb- bi részein összegyűlt a víz, majd az újból visz- szatért kemény tél jéggé dermesztette azt. Ma is jég alatt van még a vetés — nem vagyok szakember, még csak becsülni sem tudom, milyen hányada. Azt viszont a laikusnak sem nehéz kitalálni, hogy hosszú idő után a jég alatt nem marad meg a gabona. Jött a felmelegedés, a jég újra vízzé válik. Még az sem biztos, tudják-e időben pótolni a már elveszett magot, a munkát, a beléfektetett energiát: tulajdonképpen a közös gazdaságok nem kevés kiesett jövedelmét. Jártam közben Nyírtelek felé is. Hasonló kis dombok és lejtők, azonos munka, és költség, ugyanolyan időjárás. Hasonló lehetett volna a vetést tönkretevő jégtakaró is. Hogy mégsem ez történt, egyszerű az oka. Van egy ősi módszer, amit ükapáink is alkalmaztak ilyenkor. A mélyebb területeken megjelent néhány ember, kapával húzott vékony kis csatornákat, amelyeken levezette a vizet az országúti árkokba. És megmenekült a vetés. A nyírteleki példa sajnos nem ragadós. Kár, nagy kár, hogy a megye gazdaságainak egy része nem él az ősi módszerrel. A vizet levezető árkaikat benőtte a gaz. s bizony sok helyen hiányzik csupán az az egy kapavágás. Miközben a talajjavítás millióira várnak, vagy a megkapott milliókat elköltötték, azt is elfeledték, hogy ők, helyben is sokat tehetnek a holnapért. A saját jobb létükért. K. J. <________________________________ ö
