Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. március 23. Soltészné Pádár Ilonával, a Hazafias Népfront megyei titkárával Tisztelt Uram! A visszaemlékezések idejét éljük. A képeslapok, a folyóiratok, napilapjaink, a rádió, a tv közük a 40 évvel ezelőtti sorsfordulóra utaló, azt megelőző ese­ményeket, képsorokat, neves és névte­len hősök, politikusok, tábornokok em­lékezéseit. ön méla undorral csukta be egyik képes újságunkat, s mint aki örökre felejteni akar, gúnyosan jegyez­te meg: „Mi a csudának kell még min­dig ezekre emlékeztetni az embereket?” Felkaptam a fejem, amikor Ön el­hagyta az igazgatói titkárság szobáját, a kezembe vettem azt a folyóiratot. Lát­tam a fényképes összeállítást. Igaz, bor­zalmakat idéző képsor volt. Kivégzések­ről, Auschwitzről, az elpusztított olasz és ukrán falvakról, deportáltakról, a haláltáborok felé menetelőkről, a fasiz­mus megannyi embert alázó mód­szeréről. Megdöbbentett. Majd ezeket követték fényképek a szovjet katyusák- ról, ölelkező emberekről, az első kenyér­ről, az öröm, a felszabadulás pillana­tairól. Uram! ön felnőttként, én mint gyer­mek éltem át a borzalmakat. Az utá­nunk következő nemzedékeknek szeren­csére nincs ilyen élményük, ök nem hal­lottak vijjogó szirénákat, nem éltek he- tekig-hónapokig nyirkos légópincékben patkányok társaságában, nem fütyült lejük felett az akna, nem kattogott a géppuska, nem éltek át légicsatát, nem láttak kilőtt, füstölgő harckocsikat, mellettük halott katonákkal, nem maj­szoltak marharépát, nem ástak tank­csapdát és nem űzték-hajtották Nyugat felé hamis jelszóval, hogy „jönnek a vörös ördögök, menekülni kell, meg­menteni a civilizált világot.” Történelmi tény: a vörös ördögök­nek mondott és nem embernek rajzolt katonák szabadítottak fel bennünket, s védték meg Európát a fasizmustól, az embertelenségtől, a megalázottságtól. Igaztalan lenne hallgatni erről, s nem emlékeztetni rá. Hamis történelmi tu­datot nem alakíthatunk a felnövekvő nemzedékekben. Uram! Vajon a mi ifjúságunk tudja-e, hogy kik hozták a legnagyobb, s a leg­több áldozatot? Isten ments elhallgatni, kisebbíteni a szövetségesek, az ameri­kaiak, az angolok, a franciák, a romá­nok, bolgárok, jugoszlávok, a magyar és valamennyi ellenálló, köztük a Budai önkéntes Ezred szerepét a hazánk fel­szabadításáért vívott küzdelemben. De minderről újra és újra emlékeznünk kell, mert új generációk születnek, nö­vekednek. Ezekről tudniok kell, hogy ők se felejtsenek. Örök memento Lidice, a borzalmakra emlékeztet Auschwitz, Dachau, Birke­nau, az eltűnt francia, orosz és len­gyel falvak. Húszmillió sír! Húszmillió fejfa! S ez csak orosz! S mellettük ezer és ezer más nemzet fiaié! Nyugati történészek is elismerik: a legnagyobb áldozatot a II. világháború­ban a fasizmus felett aratott győzele­mért a Szovjetunió hozta. A fasiszta né­met hadigépezet a Nagy Honvédő Há­borúban 1700 szovjet várost és több mint 70 ezer falut döntött romba, fosz­tott ki. Több tíz ezer kórházat, iskolát, tudományos intézetet, könyvtárat égetett fel. Szétromboltak csaknem 100 ezer kolhozt, ötezer szovhozt. Megsemmisí­tettek 32 ezer ipari üzemet és 65 ezer kilométer vasútvonalat... Tisztelt Uram! Elődeink egy összeomlott ország rom­jain és egy agyongyötört nemzet fölött hirdették meg: „Lesz magyar újjászü­letés!” Fölösleges nagy szavakat mon­dani róla, hová jutott ez a nép, ez a nemzet a 40 év során. Sikereinket, ered­ményeinket jegyzik, számon tartják ba­rátaink és ellenfeleink is. Néhány ipari és több mezőgazdasági eredményünket már nemzetközi mércével mérik. Ott vagyunk a társadalmi haladás ügyét szolgáló népek családjában. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kö­telességünk. Nemzetünk érdeke! Nem csak nyelvében, történelmében is él a nemzet. Megéli, átéli, átadja, nemzedék­ről nemzedékre hagyományozza törté­nelmét. Nem lehet közömbös, hogy nemzedékünknek milyen lesz a történel­mi tudata, szocializmusképe az elmúlt 40 esztendőről, előzményeiről, a felszaba­dulásról, a fasizmusról, a győzelemről. Az országgyűlési képviselők és tanács­tagok megbízatása 1985. június 8-án lejár. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa ennek megfelelően kiírta az új vá­lasztásokat. Ön szerint miért tekinthe­tő társadalmi életünk kiemelkedő ese­ményének most a választás? — A választások célja immár negyven éve hazánkban a szocialista nemzeti egység erősítése, a szövetségi politika társadalmi bázisának szélesítése, a szocialista demok­rácia kibontakoztatása, előrehaladásunk megalapozása. Természetesen különböző időszakokban változó viszonyok és feltéte­lek között kell e célnak eleget tennii. Most azért fordul kiemelt figyelem a közelgő vá­lasztásokra, mert — mint tudott — az utób­bi ciklusban került sor választójogi törvé­nyünk módosítására, melynek nyomán to­vábbfejlesztjük egész választási rendsze­rünket. Ugyanakkor társadalmi méretekben felerősödött hazánkban a demokratizáló­dási folyamat, amikor mind több embernek nyílik lehetősége beleszólni közös dolgaink formálásába. Valójában a választójogi tör­vény megújítása is e folyamat részének te­kintendő. Közismertek ugyanakkor azok a nehezebb, bonyolultabb társadalomépítő fe­ladatok is, amelyekkel az utóbbi években meg kellett és meg kell még napjainkban is birkózni. Említette a választójogi törvény módo­sítását. Mit lát ebben a leglényegesebb­nek? — Az 1983. évi III. törvény megtartja ugyan a korábbi törvények vívmányait, be­vált alapelveit és rendelkezéseit, ám jelen­tősen továbbfejlesztette választási rendsze­rünket. E rendszer legfontosabb új vonása az országgyűlési képviselők és a tanácsta­gok többes jelölése, ami azt jelenti, hogy mindenütt legalább két jelölt állítása köte­lező. Nyilvánvaló, hogy ezzel növekszik a választások politikai felelőssége, nagyobb aktivitást igényel a választópolgároktól, ugyanakkor nagyobb felelősséget is ró mind a választókra, mind a megválasztandó sze­mélyekre. Ugyancsak új vonás, hogy ezúttal országos listán is indulnak képviselők, akik­re az egész ország szavaz. Megyénkben is kiemelkedő jelentőségű, hogy ezúttal a nem székhelykazségekben elöljáróságokat választanak. Talán ezzel is sikerül érzékel­tetnem, hogy a közelgő választások . előké­szítése, lebonyolítása nagy felelősséget ró ránk, a Hazafias Népfrontra is. A népfront­nak, mint társadalmi rendszerünk alkotmá­nyos alapintézményei egyikének a választások előkészítésében és lebonyolításában betöl­tött funkciója történelmileg kifejlődött sze­repéből, a politikai szervezetek rendszeré­ben elfoglalt helyéből következik. Tömören úgy fogalmazhatnék: a megújhodó válasz­tással egész intézményrendszerünket fej­lesztjük, nemcsak másképpen szavazunk mint eddig, hanem a testületek is mások lesznek, mint az eddigiek voltak. Mire céloz konkrétabban? — A felszabadulás óta eltelt négy évtized történelmi vívmányaiban kiemelkedő sze­repük volt a tanácstagoknak, a testületek­nek, az államigazgatás különböző szervei­nek is. A szocialista demokrácia szélesedé­se azonban rávilágított az eddigi gyakorlat néhány gyengéjére, túlhaladott jelenségére. Például arra, hogy az eddigi testületek az indokoltnál lényegesen magasabb létszámú­ak voltak, ami gátolta munkaképességüket. Ezért is terül sor most létszámuk csökken­tésére. Megfigyelhető volt az is, hogy több helyütt a választók bizalmát élvező tanács­tag jórészt az apparátus aktívájának tűnt, míg a képvisélőkről is sok helyütt úgy tar­tották, ők az egyéni panaszok kijárói. Most arra van szükség, hogy a hatalom letéte­ményese, a választott testület szerepe erő­södjék, váljék képessé a végrehajtó, ren­delkező apparátus felelősségteljesebb, szak­szerűbb, gyorsabb munkájának meghatáro­zására, ellenőrzésére. A közvéleményt élénken foglalkoztat­ja a kötelező többes jelölés. Vajon ta­lálnak-e mindenütt megfelelő jelölte­ket; ök vállalják-e majd a kockázatot azért, hogy a versenyben esetleg alul­maradnak? — Már a törvénytervezet 1983-as társa­dalma vitája során megyénkben is tapasz­talhattuk, milyen széles körű helyeslés nyil­vánul meg a többes jelölés iránt. Számo­sain úgy fogalmaztak, hogy most legalább kettő közül igazán választhatunk. A válasz­tás előkészítése során természetesen nagy felelősséggel kell kiszemelni azokat, akik majd a jelölőgyűlésen indulnak a válasz­tók bizalmáért. Tapasztalatunk aizt mutet­„...ezÉttal nem „kilátókat”, ha­nem törvényhozókat is ügydön­tőket választunk, akik felelősen képviselik választóikat a taná­csokban, az országgyűlésben.” ja, mindenütt vannak alkalmas emberek, olyanok, akik egész eddigi pályájukkal, közéleti aktivitásukkal, példás munkájuk­kal, magánéletükkel bizonyították, hogy nemcsak képesek, hanem készek is felvál­lalni a közösség ügyeit, gondjait. A Hazafi­as Népfront a különböző társadalmi és tö- megszervezetek meghallgatásával ilyen sze­mélyeket javasol majd a jelölőgyűlések résztvevődnek. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy csak ezt a két embert lehet jelölni a választásra, hiszen a jelölőgyűlé­sen is javasolhatnak az állampolgárok to­vábbi jelölteket. Amennyiben a jelöltek el­nyerik a jelenlévő választópolgárok egy- harmadának támogatását, valamint elfogad­ják a Hazafias Népfront választási prog­ramját és a választási elnökségek által meg is erősítik őket, úgy valamennyien a Haza­fias Népfront jelöltjei lesznek és felkerül­nek a szavazólapra. Bocsásson meg, hogy félbeszakítom: ha jól értem, akár három, négy jelölt is lehet. Kísért itt egy korábbi rossz beidegződés: vajon ezúttal nem töre­kednek-e a jelöléseken bizonyos sta­tisztikai arányok merev megtartására? — Nincs ilyen szándék, jóillehet, közös érdekünk, hogy egy-egy testület a jövőben is tükrözze a társadalom összetételét. Csak­hogy szakítanunk kell az eddigi gyakorlat­tal és tudomásul kell vennünk, ihogy példá­ul az utóbbi évtizedben lényegesen megvál­tozott a munkás- vagy a parasztember fo­galma. Ma már bonyolult gépek mellett, munkásoverallban, felkészült üzemmérnö­kök is dolgoznak és az iparszerűen termelő mezőgazdasági üzemeikben azok játsszák a meghatározó szerepet, akik kellő felkészült­séggel rendelkeznek. Tehát ha egy ilyen üzemmérnök nyeri el a választók hizaümát, ezzel ő azokat a munkásokat is képviseli, akikkel naponta megéli a munkahely örö­meit, gondjait. A lényeg itt az, hogy a je- jöiitek valós bizalmat élvezzenek és felké­szültségükkel, felelősségérzetükkel képesek legyenek a magasabb szintű testületi mun­kára. Említette, a jelölteknél feltétel, hogy fo­gadják el, vallják magukénak a nép­front választási programját. Elképzel­hető-e, hogy egyik-másik jelölt egyéni programmal is indul? Vagy: gondol­nak-e arra, hogy egy-egy jelölőgyűlé­sen bizonyos érdekcsoportok igyekez­nek bejuttatni a jelöltjüket? — Természetesen elképzelhető, sőt kívá­natos, hogy a jelölt is fölvázolja a választók előtt egyéni elképzeléseit. Ilyen formán aligha lesz ritkaság, hogy a nyílt színen vi­tatkozik a két vagy több jelödt. Meggyőző­désem, hogy a választópolgárok a jelölő­gyűléseken egyrészt örömmel fogadják, ha a jelöltek kifejtik elképzeléseiket, de aligha engednek majd teret a szélhámosságnak, a felelőtlen ígérgetésnek és rákérdeznek majd az ilyen „kortaskedőre”, ugyan miből kí­vánja megvalósítaná a realitástól elszakadt álmait. Tény, hogy a választók is vizsgáz­nak -most politikai érettségből, felelősség- érzetből, s várhatóan csak azoknak adnak bizalmat, akik megfontoltan, reálisan köze­lítik az elérhető célokat, s akik a helyi tar­talékok feltárására magukkal tudják ra­gadni az embereket. Ugyanezt válaszolom a kérdés másik részére is: egyes embereket demagóg szavakkal, netán egyes érdekcso­portok buzgalmával meg lehet téveszteni, de a választópolgárok egészét aligha. Szóbeszéd tárgya mostanában, hogy egyesek azért nem vállalják majd a je­lölést, mert félnek az alulmaradástól, s bukott embernek tekintik őket. — Maga a tény, hogy a választók kisebb- nagyobb csoportja a jelölésnél bizalmat ad egy-egy személynek, már önmagában is társadalmi elismerés. Igaz, hogy ahol ket­ten versenyeznek, ott csak az együk győz­het, de ezúttal a második helyen „befutót" sem lehet vesztesnek tekinteni, hiszen rész­vételével ő is segítette ezt a tisztességes küzdelmet. Ráadásul megvannak a kellő ga­ranciák arra, hogy sehol se tekintsék az ilyen embereket bukottnak. Hiszen pél­dául aki elnyeri a szavazatok 25 százalékát, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz, aki­re a következő években is messzemenően számítunk közéletünkben. Egyébként ked­vezőek eddigi tapasztalataink arról, hogy amikor megajánlottuk a képviseLőjelölést, vagy a tanácstagi jelölést, az érintettek — annalk tudatában, hogy esetleg nem nyerik el a választók szavazatainak 51 százalékát — szívesen vállalkoztak és vállalkoznak. Itt az a népfront és a jelölőgyűlések résztve­vőinek nagy felelőssége, hogy lehetőleg olyan jelölteket állítsanak, akik egyenlő fel­tétellel indulhatnak, akiket nem csupán árnyékjelölteknek tekintenek. A népfront jelöltjei között nem lesznek favorizáltak, mindenkinek egyforma lehetőséget biztosí­tunk a megválasztáshoz. A Hallhatnánk valamit az országos lis- W tárói? — Ezúttal a képviselőknek mintegy 10 százalékát úgynevezett országos listán vá­lasztjuk, melyen olyan személyek szerepel­nek, akiknek munkájuk, tevékenységi kö­rük jóval túllép egy adott választókerület határán, s politikai, társadalmi életünk ve­zetői. Az országos listán induló képviselője­löltek esetében a választójog általánossá­gát és közvetlenségét erősíti, hogy a jelöltek megválasztásával az ország valmennyi vá­lasztópolgára szavazás útján, közvetlenül nyilvánít véleményt. Itt említeném meg az elöljáróságok választását is, amelyre a nem székhely, társközségekben kerül sor, me­gyénkben 111 településen. Ezek a testületek jelentik majd a társközségek hatékony kép­viseletét, azt, hogy az itt élők is beleszól­hassanak az őket érintő közügyekbe. A Kérem beszéljen konkrétabban arról, ^ hol tartanak a választási előkészületek Szabolcs-Szatmárban. Megyénkben 225 településünk 114 taná­csába 3272 tanácstagot kell majd választa­ni, a megyei tanácstagok száma 99, míg az országgyűlési képviselőké 20 lesz. Űj vá­lasztási rendszerünk szerint ez minimálisan kétszer ennyi jelöltet takar, de számolnunk kell azzal, hogy néhány helyütt nem csupán kettő, hanem még több jelöltet is állítanak. Ezért mi már az előkészületek során nagy súlyt fektettünk arra, hogy mindenekelőtt a választópolgárok ismerjék meg a választó- jogi törvényt, azokat a politikai szándéko­kat, amelyeket például a többes jelölés je­lent. A feladatok feszes, összehangolt, terv­szerű munkát kívánnak meg minden ille­tékes szervtől. Eddig többek között a Haza­fias Népfront helyi bizottságainak tisztség- viselőit felkészítettük a törvényből adódó népfrontfeladatokra; a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságai közzétették a választá­sok «kitűzéséről és a választók névjegy­zékéről szóló hirdetményt Ezt követő­en a jelölőgyűlések levezető elnökeit felkészítjük az elvégzendő munkára. A vá­lasztások megszervezésére és lebonyolításá­ra megyénkben is választási szervek ala­kulnak: a választási elnökségek és a sza­vazatszedő bizottságok. A megyei és a helyi választási elnökségek tegnap már le is tet­ték az esküt. A jelölőgyűlésekre — amit megelőz «a választásban részt vevő közremű­ködők alapos felkészítése — április 15. és május 15. között Ikerül sor. A továbbiakban többek között a HNF he­lyi bizottságai elkészítik a jelölőgyűlések ütemtervét, a tanácsok kifüggesztik a vá­lasztói névjegyzéket, majd megkezdődnek a jelölőgyűlések. Ahol nem sikerül az első alkalommal két jelöltet állítani, ott megis­métlik a jelölőgyűlést. Május IS-tói június 6-ig tartjuk megyénkben az or..'ággyűlési képviselők választási gyűléseit, ahol a kép­viselőjelöltek mondhatják el v.-k-.n nyűket, elképzelésüket árról, miként k r iák meg­valósítani a népfront választási programja’ Mind a jelölőgyűléseken, mind a v Lasztid gyűléseken ügyelünk arra, hop i 'nkosság minél szélesebb rétege vehessen rA :t, ezrét a rendelkezésre álló '■ damcrviyi 'ehetőséget felhasználjuk a .rendezvények ' . ének és idejének közlésére. Terveink sz át május 29-én az országos, valamint a hs'.yi válasz­tási elnökségek közzéteszik a képviselő-, valamint tanácstagjelöltek névsorát, s ki­függesztik a „Hogyan szavazzunk” hirdet­ményt. Megalakulnak a szava/.;« .szedő bi­zottságok és június 8-án választunk. Ah- sikertelen lesz a választás, ott június _ 9-e . a választási elnökségek kitűzik a pótváias . tás napját. A helyi tanácsok június 25-.. míg a megyei tanács július 5-én alakul meg. E vázlatos felsorolásból is kitűnik, milyen szerteágazó, nagy körültekintést és felelős­séget igénylő munkáról van szó, melynek során valamennyien vizsgázunk. £ Köszönöm a beszélgetést. Angyal Sándor a választási előkészületekről MHETVÉGIj L INTERJÚ J KM

Next

/
Thumbnails
Contents