Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. március 23. Soltészné Pádár Ilonával, a Hazafias Népfront megyei titkárával Tisztelt Uram! A visszaemlékezések idejét éljük. A képeslapok, a folyóiratok, napilapjaink, a rádió, a tv közük a 40 évvel ezelőtti sorsfordulóra utaló, azt megelőző eseményeket, képsorokat, neves és névtelen hősök, politikusok, tábornokok emlékezéseit. ön méla undorral csukta be egyik képes újságunkat, s mint aki örökre felejteni akar, gúnyosan jegyezte meg: „Mi a csudának kell még mindig ezekre emlékeztetni az embereket?” Felkaptam a fejem, amikor Ön elhagyta az igazgatói titkárság szobáját, a kezembe vettem azt a folyóiratot. Láttam a fényképes összeállítást. Igaz, borzalmakat idéző képsor volt. Kivégzésekről, Auschwitzről, az elpusztított olasz és ukrán falvakról, deportáltakról, a haláltáborok felé menetelőkről, a fasizmus megannyi embert alázó módszeréről. Megdöbbentett. Majd ezeket követték fényképek a szovjet katyusák- ról, ölelkező emberekről, az első kenyérről, az öröm, a felszabadulás pillanatairól. Uram! ön felnőttként, én mint gyermek éltem át a borzalmakat. Az utánunk következő nemzedékeknek szerencsére nincs ilyen élményük, ök nem hallottak vijjogó szirénákat, nem éltek he- tekig-hónapokig nyirkos légópincékben patkányok társaságában, nem fütyült lejük felett az akna, nem kattogott a géppuska, nem éltek át légicsatát, nem láttak kilőtt, füstölgő harckocsikat, mellettük halott katonákkal, nem majszoltak marharépát, nem ástak tankcsapdát és nem űzték-hajtották Nyugat felé hamis jelszóval, hogy „jönnek a vörös ördögök, menekülni kell, megmenteni a civilizált világot.” Történelmi tény: a vörös ördögöknek mondott és nem embernek rajzolt katonák szabadítottak fel bennünket, s védték meg Európát a fasizmustól, az embertelenségtől, a megalázottságtól. Igaztalan lenne hallgatni erről, s nem emlékeztetni rá. Hamis történelmi tudatot nem alakíthatunk a felnövekvő nemzedékekben. Uram! Vajon a mi ifjúságunk tudja-e, hogy kik hozták a legnagyobb, s a legtöbb áldozatot? Isten ments elhallgatni, kisebbíteni a szövetségesek, az amerikaiak, az angolok, a franciák, a románok, bolgárok, jugoszlávok, a magyar és valamennyi ellenálló, köztük a Budai önkéntes Ezred szerepét a hazánk felszabadításáért vívott küzdelemben. De minderről újra és újra emlékeznünk kell, mert új generációk születnek, növekednek. Ezekről tudniok kell, hogy ők se felejtsenek. Örök memento Lidice, a borzalmakra emlékeztet Auschwitz, Dachau, Birkenau, az eltűnt francia, orosz és lengyel falvak. Húszmillió sír! Húszmillió fejfa! S ez csak orosz! S mellettük ezer és ezer más nemzet fiaié! Nyugati történészek is elismerik: a legnagyobb áldozatot a II. világháborúban a fasizmus felett aratott győzelemért a Szovjetunió hozta. A fasiszta német hadigépezet a Nagy Honvédő Háborúban 1700 szovjet várost és több mint 70 ezer falut döntött romba, fosztott ki. Több tíz ezer kórházat, iskolát, tudományos intézetet, könyvtárat égetett fel. Szétromboltak csaknem 100 ezer kolhozt, ötezer szovhozt. Megsemmisítettek 32 ezer ipari üzemet és 65 ezer kilométer vasútvonalat... Tisztelt Uram! Elődeink egy összeomlott ország romjain és egy agyongyötört nemzet fölött hirdették meg: „Lesz magyar újjászületés!” Fölösleges nagy szavakat mondani róla, hová jutott ez a nép, ez a nemzet a 40 év során. Sikereinket, eredményeinket jegyzik, számon tartják barátaink és ellenfeleink is. Néhány ipari és több mezőgazdasági eredményünket már nemzetközi mércével mérik. Ott vagyunk a társadalmi haladás ügyét szolgáló népek családjában. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kötelességünk. Nemzetünk érdeke! Nem csak nyelvében, történelmében is él a nemzet. Megéli, átéli, átadja, nemzedékről nemzedékre hagyományozza történelmét. Nem lehet közömbös, hogy nemzedékünknek milyen lesz a történelmi tudata, szocializmusképe az elmúlt 40 esztendőről, előzményeiről, a felszabadulásról, a fasizmusról, a győzelemről. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok megbízatása 1985. június 8-án lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ennek megfelelően kiírta az új választásokat. Ön szerint miért tekinthető társadalmi életünk kiemelkedő eseményének most a választás? — A választások célja immár negyven éve hazánkban a szocialista nemzeti egység erősítése, a szövetségi politika társadalmi bázisának szélesítése, a szocialista demokrácia kibontakoztatása, előrehaladásunk megalapozása. Természetesen különböző időszakokban változó viszonyok és feltételek között kell e célnak eleget tennii. Most azért fordul kiemelt figyelem a közelgő választásokra, mert — mint tudott — az utóbbi ciklusban került sor választójogi törvényünk módosítására, melynek nyomán továbbfejlesztjük egész választási rendszerünket. Ugyanakkor társadalmi méretekben felerősödött hazánkban a demokratizálódási folyamat, amikor mind több embernek nyílik lehetősége beleszólni közös dolgaink formálásába. Valójában a választójogi törvény megújítása is e folyamat részének tekintendő. Közismertek ugyanakkor azok a nehezebb, bonyolultabb társadalomépítő feladatok is, amelyekkel az utóbbi években meg kellett és meg kell még napjainkban is birkózni. Említette a választójogi törvény módosítását. Mit lát ebben a leglényegesebbnek? — Az 1983. évi III. törvény megtartja ugyan a korábbi törvények vívmányait, bevált alapelveit és rendelkezéseit, ám jelentősen továbbfejlesztette választási rendszerünket. E rendszer legfontosabb új vonása az országgyűlési képviselők és a tanácstagok többes jelölése, ami azt jelenti, hogy mindenütt legalább két jelölt állítása kötelező. Nyilvánvaló, hogy ezzel növekszik a választások politikai felelőssége, nagyobb aktivitást igényel a választópolgároktól, ugyanakkor nagyobb felelősséget is ró mind a választókra, mind a megválasztandó személyekre. Ugyancsak új vonás, hogy ezúttal országos listán is indulnak képviselők, akikre az egész ország szavaz. Megyénkben is kiemelkedő jelentőségű, hogy ezúttal a nem székhelykazségekben elöljáróságokat választanak. Talán ezzel is sikerül érzékeltetnem, hogy a közelgő választások . előkészítése, lebonyolítása nagy felelősséget ró ránk, a Hazafias Népfrontra is. A népfrontnak, mint társadalmi rendszerünk alkotmányos alapintézményei egyikének a választások előkészítésében és lebonyolításában betöltött funkciója történelmileg kifejlődött szerepéből, a politikai szervezetek rendszerében elfoglalt helyéből következik. Tömören úgy fogalmazhatnék: a megújhodó választással egész intézményrendszerünket fejlesztjük, nemcsak másképpen szavazunk mint eddig, hanem a testületek is mások lesznek, mint az eddigiek voltak. Mire céloz konkrétabban? — A felszabadulás óta eltelt négy évtized történelmi vívmányaiban kiemelkedő szerepük volt a tanácstagoknak, a testületeknek, az államigazgatás különböző szerveinek is. A szocialista demokrácia szélesedése azonban rávilágított az eddigi gyakorlat néhány gyengéjére, túlhaladott jelenségére. Például arra, hogy az eddigi testületek az indokoltnál lényegesen magasabb létszámúak voltak, ami gátolta munkaképességüket. Ezért is terül sor most létszámuk csökkentésére. Megfigyelhető volt az is, hogy több helyütt a választók bizalmát élvező tanácstag jórészt az apparátus aktívájának tűnt, míg a képvisélőkről is sok helyütt úgy tartották, ők az egyéni panaszok kijárói. Most arra van szükség, hogy a hatalom letéteményese, a választott testület szerepe erősödjék, váljék képessé a végrehajtó, rendelkező apparátus felelősségteljesebb, szakszerűbb, gyorsabb munkájának meghatározására, ellenőrzésére. A közvéleményt élénken foglalkoztatja a kötelező többes jelölés. Vajon találnak-e mindenütt megfelelő jelölteket; ök vállalják-e majd a kockázatot azért, hogy a versenyben esetleg alulmaradnak? — Már a törvénytervezet 1983-as társadalma vitája során megyénkben is tapasztalhattuk, milyen széles körű helyeslés nyilvánul meg a többes jelölés iránt. Számosain úgy fogalmaztak, hogy most legalább kettő közül igazán választhatunk. A választás előkészítése során természetesen nagy felelősséggel kell kiszemelni azokat, akik majd a jelölőgyűlésen indulnak a választók bizalmáért. Tapasztalatunk aizt mutet„...ezÉttal nem „kilátókat”, hanem törvényhozókat is ügydöntőket választunk, akik felelősen képviselik választóikat a tanácsokban, az országgyűlésben.” ja, mindenütt vannak alkalmas emberek, olyanok, akik egész eddigi pályájukkal, közéleti aktivitásukkal, példás munkájukkal, magánéletükkel bizonyították, hogy nemcsak képesek, hanem készek is felvállalni a közösség ügyeit, gondjait. A Hazafias Népfront a különböző társadalmi és tö- megszervezetek meghallgatásával ilyen személyeket javasol majd a jelölőgyűlések résztvevődnek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak ezt a két embert lehet jelölni a választásra, hiszen a jelölőgyűlésen is javasolhatnak az állampolgárok további jelölteket. Amennyiben a jelöltek elnyerik a jelenlévő választópolgárok egy- harmadának támogatását, valamint elfogadják a Hazafias Népfront választási programját és a választási elnökségek által meg is erősítik őket, úgy valamennyien a Hazafias Népfront jelöltjei lesznek és felkerülnek a szavazólapra. Bocsásson meg, hogy félbeszakítom: ha jól értem, akár három, négy jelölt is lehet. Kísért itt egy korábbi rossz beidegződés: vajon ezúttal nem törekednek-e a jelöléseken bizonyos statisztikai arányok merev megtartására? — Nincs ilyen szándék, jóillehet, közös érdekünk, hogy egy-egy testület a jövőben is tükrözze a társadalom összetételét. Csakhogy szakítanunk kell az eddigi gyakorlattal és tudomásul kell vennünk, ihogy például az utóbbi évtizedben lényegesen megváltozott a munkás- vagy a parasztember fogalma. Ma már bonyolult gépek mellett, munkásoverallban, felkészült üzemmérnökök is dolgoznak és az iparszerűen termelő mezőgazdasági üzemeikben azok játsszák a meghatározó szerepet, akik kellő felkészültséggel rendelkeznek. Tehát ha egy ilyen üzemmérnök nyeri el a választók hizaümát, ezzel ő azokat a munkásokat is képviseli, akikkel naponta megéli a munkahely örömeit, gondjait. A lényeg itt az, hogy a je- jöiitek valós bizalmat élvezzenek és felkészültségükkel, felelősségérzetükkel képesek legyenek a magasabb szintű testületi munkára. Említette, a jelölteknél feltétel, hogy fogadják el, vallják magukénak a népfront választási programját. Elképzelhető-e, hogy egyik-másik jelölt egyéni programmal is indul? Vagy: gondolnak-e arra, hogy egy-egy jelölőgyűlésen bizonyos érdekcsoportok igyekeznek bejuttatni a jelöltjüket? — Természetesen elképzelhető, sőt kívánatos, hogy a jelölt is fölvázolja a választók előtt egyéni elképzeléseit. Ilyen formán aligha lesz ritkaság, hogy a nyílt színen vitatkozik a két vagy több jelödt. Meggyőződésem, hogy a választópolgárok a jelölőgyűléseken egyrészt örömmel fogadják, ha a jelöltek kifejtik elképzeléseiket, de aligha engednek majd teret a szélhámosságnak, a felelőtlen ígérgetésnek és rákérdeznek majd az ilyen „kortaskedőre”, ugyan miből kívánja megvalósítaná a realitástól elszakadt álmait. Tény, hogy a választók is vizsgáznak -most politikai érettségből, felelősség- érzetből, s várhatóan csak azoknak adnak bizalmat, akik megfontoltan, reálisan közelítik az elérhető célokat, s akik a helyi tartalékok feltárására magukkal tudják ragadni az embereket. Ugyanezt válaszolom a kérdés másik részére is: egyes embereket demagóg szavakkal, netán egyes érdekcsoportok buzgalmával meg lehet téveszteni, de a választópolgárok egészét aligha. Szóbeszéd tárgya mostanában, hogy egyesek azért nem vállalják majd a jelölést, mert félnek az alulmaradástól, s bukott embernek tekintik őket. — Maga a tény, hogy a választók kisebb- nagyobb csoportja a jelölésnél bizalmat ad egy-egy személynek, már önmagában is társadalmi elismerés. Igaz, hogy ahol ketten versenyeznek, ott csak az együk győzhet, de ezúttal a második helyen „befutót" sem lehet vesztesnek tekinteni, hiszen részvételével ő is segítette ezt a tisztességes küzdelmet. Ráadásul megvannak a kellő garanciák arra, hogy sehol se tekintsék az ilyen embereket bukottnak. Hiszen például aki elnyeri a szavazatok 25 százalékát, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz, akire a következő években is messzemenően számítunk közéletünkben. Egyébként kedvezőek eddigi tapasztalataink arról, hogy amikor megajánlottuk a képviseLőjelölést, vagy a tanácstagi jelölést, az érintettek — annalk tudatában, hogy esetleg nem nyerik el a választók szavazatainak 51 százalékát — szívesen vállalkoztak és vállalkoznak. Itt az a népfront és a jelölőgyűlések résztvevőinek nagy felelőssége, hogy lehetőleg olyan jelölteket állítsanak, akik egyenlő feltétellel indulhatnak, akiket nem csupán árnyékjelölteknek tekintenek. A népfront jelöltjei között nem lesznek favorizáltak, mindenkinek egyforma lehetőséget biztosítunk a megválasztáshoz. A Hallhatnánk valamit az országos lis- W tárói? — Ezúttal a képviselőknek mintegy 10 százalékát úgynevezett országos listán választjuk, melyen olyan személyek szerepelnek, akiknek munkájuk, tevékenységi körük jóval túllép egy adott választókerület határán, s politikai, társadalmi életünk vezetői. Az országos listán induló képviselőjelöltek esetében a választójog általánosságát és közvetlenségét erősíti, hogy a jelöltek megválasztásával az ország valmennyi választópolgára szavazás útján, közvetlenül nyilvánít véleményt. Itt említeném meg az elöljáróságok választását is, amelyre a nem székhely, társközségekben kerül sor, megyénkben 111 településen. Ezek a testületek jelentik majd a társközségek hatékony képviseletét, azt, hogy az itt élők is beleszólhassanak az őket érintő közügyekbe. A Kérem beszéljen konkrétabban arról, ^ hol tartanak a választási előkészületek Szabolcs-Szatmárban. Megyénkben 225 településünk 114 tanácsába 3272 tanácstagot kell majd választani, a megyei tanácstagok száma 99, míg az országgyűlési képviselőké 20 lesz. Űj választási rendszerünk szerint ez minimálisan kétszer ennyi jelöltet takar, de számolnunk kell azzal, hogy néhány helyütt nem csupán kettő, hanem még több jelöltet is állítanak. Ezért mi már az előkészületek során nagy súlyt fektettünk arra, hogy mindenekelőtt a választópolgárok ismerjék meg a választó- jogi törvényt, azokat a politikai szándékokat, amelyeket például a többes jelölés jelent. A feladatok feszes, összehangolt, tervszerű munkát kívánnak meg minden illetékes szervtől. Eddig többek között a Hazafias Népfront helyi bizottságainak tisztség- viselőit felkészítettük a törvényből adódó népfrontfeladatokra; a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai közzétették a választások «kitűzéséről és a választók névjegyzékéről szóló hirdetményt Ezt követően a jelölőgyűlések levezető elnökeit felkészítjük az elvégzendő munkára. A választások megszervezésére és lebonyolítására megyénkben is választási szervek alakulnak: a választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok. A megyei és a helyi választási elnökségek tegnap már le is tették az esküt. A jelölőgyűlésekre — amit megelőz «a választásban részt vevő közreműködők alapos felkészítése — április 15. és május 15. között Ikerül sor. A továbbiakban többek között a HNF helyi bizottságai elkészítik a jelölőgyűlések ütemtervét, a tanácsok kifüggesztik a választói névjegyzéket, majd megkezdődnek a jelölőgyűlések. Ahol nem sikerül az első alkalommal két jelöltet állítani, ott megismétlik a jelölőgyűlést. Május IS-tói június 6-ig tartjuk megyénkben az or..'ággyűlési képviselők választási gyűléseit, ahol a képviselőjelöltek mondhatják el v.-k-.n nyűket, elképzelésüket árról, miként k r iák megvalósítani a népfront választási programja’ Mind a jelölőgyűléseken, mind a v Lasztid gyűléseken ügyelünk arra, hop i 'nkosság minél szélesebb rétege vehessen rA :t, ezrét a rendelkezésre álló '■ damcrviyi 'ehetőséget felhasználjuk a .rendezvények ' . ének és idejének közlésére. Terveink sz át május 29-én az országos, valamint a hs'.yi választási elnökségek közzéteszik a képviselő-, valamint tanácstagjelöltek névsorát, s kifüggesztik a „Hogyan szavazzunk” hirdetményt. Megalakulnak a szava/.;« .szedő bizottságok és június 8-án választunk. Ah- sikertelen lesz a választás, ott június _ 9-e . a választási elnökségek kitűzik a pótváias . tás napját. A helyi tanácsok június 25-.. míg a megyei tanács július 5-én alakul meg. E vázlatos felsorolásból is kitűnik, milyen szerteágazó, nagy körültekintést és felelősséget igénylő munkáról van szó, melynek során valamennyien vizsgázunk. £ Köszönöm a beszélgetést. Angyal Sándor a választási előkészületekről MHETVÉGIj L INTERJÚ J KM
