Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. március 23. Hétfőn kezdődik az MSZMP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint 1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közelálló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamivel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósság- állomány valamelyest csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984- ben 19 százalékkal kisebb volt az 1980. évipél. A fejlesztési forrásokat — főként az utóbbi két évben;— nagyobbrészt a folyamatban Budapesten fegyveres erőink díszszemlével köszöntik legnagyobb nemzeti ünnepünket. A felszabadulást követő 20. díszszemlén — a hagyományoknak megfelelően — a néphadsereg, a határőrség és a munkásőrség kijelölt alakulatai vonulnak fel. A díszszemle kezdete előtt néhány perccel, a Szózat zenéjére, katonai tiszteletadás mellett, díszszázad kíséretében a Dózsa György útra vonulnak és a dísztribün talpazatánál felsorakoznak ezeréves történelmünk dicső korszakainak zászlói. A 17 zászló előtt — mintegy tisztelegve történelmünk haladó emlékei előtt — vonulnak majd el fegyveres erőink díszalakulatai. — Pontosan 10 órakor a díszszemle vezénylő parancsnoka jelentést tesz a honvédelmi miniszternek, aki azt követően köszönti a felsorakozott gyalogos és gépesített díszhadosztály tagjait. Ezután — a hagyományokhoz híven — a honvédelmi miniszter mond ünnepi beszédet, majd felhangzik a Himnusz, amelyet a Városligetben elhelyezett lövegek díszsortüze kísér. A felvonulók sorát a gyalogos díszhadösztály parancsnoksága nyitja meg, akiket a dobos díszszázad tagjai követnek. Utánuk a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tiszti díszzászlóalja, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián levő beruházások befejezésére fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energia- és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés 1980 óta — a kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) végzett ipari tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egytizedét. A VI. ötéves terv első négy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, 12,4 százalékkal haladta meg az 1976—1980. évek átlagát. A mezőgazda- sági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egy- harmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a teljes foglalkoztatottság — amely a lét- biztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság összes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó György Repülő Műszaki Főiskola díszzászlóalja, valamint a tiszthelyettes hallgatói díszzászlóalj vonulnak fel. Majd a rendészeti őrezred, a rajparancsnoki, a gépesített lövész, a határőr és munkásőr díszzászlóaljak következnek. A gyalog felvonulók sorát a hadihajós díszszázad zárja, akik ismét résztvevői lesznek a díszszemlének, hagyományos tengerészkék egyenruhájukban. — A repülő díszezredben MI—8 típusú közepes és MI— 24 típusú harci helikopterek, majd MÍG—21, MÍG—23, valamint a nagyközönség előtt első alkalommal bemutatkozó SZU—22 típusú szuperszonikus repülőgépek vesznek részt. — A gépesített díszhadosztály parancsnokságát az ejtőernyős díszzászlóalj követi. Utánuk a gépesített lövész díszezred BMP és PSZH harc járművei, majd a harckocsi díszezred T—55 és T—72 típusú harckocsijai következnek. A vegyes páncéltörő tüzér díszezred hagyományos reáljövedelme átlagosan 4 év alatt 5,8 százalékkal nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azonos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifezetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000 forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyugdíj- emelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdasági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetéés rakétaeszközökkel — közöttük a közelmúltban rendszeresített 100 milliméteres páncéltörő ágyúkkal — vonul fel. A vegyes tábori tüzér díszezred harmadik alegységében a nagyközönség első ízben láthatja díszszemlén a 152 milliméteres önjáró ágyútarackokat, amelyek után a vegyes rakéta tüzér díszezred sorozatvetői, harcászati, hadműveleti-harcászati rakétái következnek. A honi légvédelmi rakéta díszezred két, a csapatlégvédelmi rakéta díszezred pedig három rakétatípussal vonul fel, az utóbbiak közül az egyiket eddig még nem mutatták be díszszemlén. A díszszemle befejezéseként a 400 tagú egyesített katoniazenekar vonul fel, élén a főkarmesterrel és 9 karmesterrel. — A díszszemlén olyan alakulatok vesznek részt, amelyek az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el a kiképzésben, közülük több kiérdemelte a kiváló, vagy élenjáró egység, sőt magasabb fcgység kitünben a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos kutatóhelyeken 78 ezer fő dolgozott. A társadalom 1983- ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 1984-ben összesen 2,4 millióan tanultak. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 mil- liárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, az opera, a hangverseny, a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó adatai is. A dokumentum VIII. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelkedett. Országunk közel ezer kormányszintű és nem kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vett részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. ★ Az Előzetes jelentés szövegét a Népszabadság március 23-i, szombati száma teljes terjedelmében közli. (MTI) tető címet is. Sikeresen vetitek részt jelentősebb hazai és a Varsói Szerződés tagállamai testvéri hadseregeivel együttműködésben, nemzetközi gyakorlatokon. — A katonák, határőrök és munkásőrök közül azokat érte a megtiszteltetés, a díszszemlén részvétel, akik a kiképzésben, fegyelemben, harckészültség!, határőrizeti és szolgálati feladatok során, valamint a mozgalmi munkában és a népgazdaságot segítő tevékenységben élen jártak. — A résztvevők felkészülése helyőrségeikben hetekkel ezelőtt megkezdődött, e héttől pedig már Budapesten gyakorolnak. A felkészülés — bár az időjárás eddig jelentősen megnehezítette — a tervieknek megfelelően történik. — A díszelgők körében — a fegyveres erőknél is meghirdetett kongresszusi és felszabadulási versenymozgalom részeként — széles körű szocialista versenymozgalom bontakozott ki. A nemes versengés értékelésére április 4-én kerül sor, a legjobbak akkor vehetik át a díszszemle kiváló alegysége és kiváló katonája címeket. — A felkészülés szabadidejében színházi előadások, vidám műsorok, filmvetítések, együttesek bemutatói várják a díszelgőket, akik megismerkedhetnek a főváros nevezetességeivel és több sportrendezvényt is megtekinthetnek. Több új harcitechnikai eszköz Díszszemle április 4-én Nárai István vezérőrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a díszszemle rendező parancsnokának nyilatkozata Mint harmatcseppben a napfény... A magyar kultúra jó pozíciói Gondolatok a könyvkiállításon Az Ungváron csütörtökön megnyílt könyvkiállítás hivatalos megnyilvánulásaiban éppúgy, mint a nagyszámú érdeklődő magánvéleményében vissza-visszatérően fogalmazódott meg a Bertrand Russel által megfogalmazott igazság: talán sosem volt ily nagy az írástudók felelőssége, mint napjainkban. A betű, a szó, a papíron megjelenő gondolat ugyanis sokmindent közvetíthet, de igazi hivatását mindegyik csak akkor tölti be, ha gazdagítja jóval az embert, serkenti az újra, megismerteti a széppel, s hidat teremt nép és nép között. Ezt a megvalósult követelményt példázta a Kárpáti Kiadó és a magyar könyvkiadók közös tárlata, melyen több száz művet mutatnak be. A szépirodalomtól a tudományos műig, az orvosi szalkműtől a politikai könyvig, a művészeti albumtól a meséskönyvig mindent felvonultattak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete rendező szakemberei. A magyar anyag — több száz könyv — a hagyományoknak megfelelően Ungváron marad, könyvtárba kerül, hogy az ott élő magyarok számára az ottani üzletek magyar ^nyelvű kínálata mellett bő, újféle választékot kínáljon. — Ebben a rendezvényben, mint harmatcseppben a napfény, visszatükröződik a testvérországok népeinek újszerű szocialista viszonya, az a törekvés, hogy megosz- szuk tapasztalatainkat, a szervező, nevelő és a gazdasági munka területén, megismerjük egymás szellemi értékeit — mondta megnyitójában A. J. Csulej, a Kár- pátontúli Területi Pártbizottság titkára. Erre a gondolatsorra rímelt rá a Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság titkárának, Ekler Györgynek az a válasza, Ekler György és A. J. Csulej megnyitja a kiállítást. mely azt húzta alá: — Hazánkban igen nagy az érdeklődés a Szovjetunió gazdasági, társadalmi, kulturális és tudományos eredményei iránt. Azt tapasztaljuk, hogy a Szovjetunióban is hasonlóan magas az érdeklődés Magyarország és a magyar szellemi élet termékei iránt. Hazánk számára igen nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunióban jó pozíciói vannak a magyar kultúrának, tudománynak és nagy számban jelennek meg életünket, történelmünket, társadalmi és politikai eredményeinket bemutató művek. Mint régi ismerős kalauzolta Zöld Ferenc a könyvkiadók és -terjesztők képviseletében a kiállítás magyar és szovjet vendégeit. Nem először nyílik alkalma, hogy bemutassa könyvkiadásunk termékeit Ungváron. Szép szavakkal mondta el: Az elmúlt 27 év alatt 500 mű jelent meg az ungvári és magyar kiadók közös gondozásában. Mindez sokkal több, mint egyszerű együttműködés. Az a körülmény, hogy a Kárpáti Kiadó a magyar könyv ünnepi hetén mindig önálló anyaggal vesz részt, jelzi: a kultúrák összekapcsolódása népek közötti szolgálat. Kérdhetné valaki: vajon egy könyvkiállítás miért érdemel ennyi szót? Nos, talán éppen azért, mert nem egyszerűen egy bemutatóról van szó. Azokban a napokban, amikor a Szovjetunióban a győzelem, hazánkban a felszabadulás 40. évfordulójára készülünk, ez az esemény a szocialista közösség távolabbra mutató jelentőségét is jelzi. Bürget Lajos A közönség érdeklődéssel forgatta a bemutatott műveket. (A szerző felvételei)
