Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

CSALÁD-OTTHON Kovács Marí divat híradó ja Párizsból Tavaszra — nyárra Lecoanet Hemant: Fehér marokan krepp asz- szimmetrikus vonalú ruha, fekete, fehér csíkos kabátká­val. Courreges: Kék, szürke, sárga nagy vi­rágmintás impriméruha a most divatos királykék szé­les övvel. Alatta sárga színű egyenes vonalú nadrágot vi­sel a maneken. Courreges: Csíkokban elhelyezett csil­logó pikkelylemezek díszítik a fekete alapon (rózsaszín, kék, zöld) nagy virágmintás koktélruhát. Hátul mély „V” alakú dekoltázzsal, a szoknya alján fekete organza fodorral. Kórházi látogatás Kolbász helyett, törődést! A kórházi orvosok, ápolók a megmondhatói, hogy egy- egy látogatási nap — főleg vasár- és ünnepnap — után hány beteg állapotában for­dul elő rosszabbodás, pa­naszkodik gyomorrontásra, 'epegörcsre stb. A rosszabbodást sokszor lelki tényezők — rossz hír a családról, munkahelyről — idézik elő. Igyekezzünk te­hát ezektől a lehetőséghez képest megkímélni a bete­get. Ha jót nem tudunk mon­dani, a rosszat inkább hall­gassuk el! A többi panaszt rendsze­rint az az általános szokás okozza, hogy a látogatók en­nivalót visznek betegüknek. Még jó, ha csak édességet, és nem disznótoros kóstolót, füstölt kolbászt stb. Nem is beszélve a becsempészett sö­rökről, pálinkákról! Vannak kórházak, ahol megtiltják az ételek bevite­lét, azaz megszabják, hogy mit fogadhat el a beteg. Hi­szen akiknek a kezeléséhez a diéta is hozzátartozik, azoknál a legjobb szándék­kal bevitt és elfogyasztott hazai is rosszabbodást okoz­hat. Ahol nincsenek ilyen szi­gorú rendelkezések, és a be­teg emésztőszervi panaszok­kal került kórházba, a leg­helyesebb, ha a kezelőorvo­sát kérdezzük meg, hogy mit vihetünk részére. A normál étrenden levőknél is nagyon meg kell gondolnunk, hogy milyen ennivalót vigyünk, mi az, amivel nem ártunk. A túl édes cukrászsütemé­nyek a fekvő betegek egyéb­ként is csökkent étvágyát még jobban rontják, a cso­koládé székrekedést okoz, amire a legtöbb beteg — a mozgásszegény életmód mi­att — egyébként is hajla­mos. A sós pogácsák, süte­mények pedig erős szomjú­ságot okoznak. Hogy mégis mit vihetünk? Ha az orvos nem tiltotta meg, akkor gyümölcsöt, gyümölcskészítményeket, gyümölcsleveket, esetleg nem túl édes száraz süteményt, kekszet. Az alma, körte nyersen is üdítő, de kompó- tot is készíthetünk belőle. Ha nem tudjuk, hogy a betegnek mit szabad ennie, és mit nem, akkor inkább ne vigyünk ennivalót! Kórházban levő betegnek örömet szerezhetünk néhány képes folyóirattal, enyhe il­latú dezodorral, egy nagy csomag papírzsebkendővel; ha szeret olvasni, akkor vi­gyünk részére könyvet (lehe­tőleg vidám olvasmányt), és kérdezzük meg, hogy mire lenne szüksége, mivel lehet­nénk segítségére?! Ne feledjük, hogy beteg ember részére a törődés, a jó szó mindennél többet ér! P. J. Blúzból — overall Vékony, kis termetű anyu­ka blúzából, vagy a nagyob­bik kislány előlgombos ruhá­jából a rajzon látható módon kis könnyű overállt alakítha­tunk a kisbabának. A szag­gatott vonal mentén gépeljük le az ujjakat, és a nadrág­szár kialakításához a blúz al­só részét (a felesleget) kivág­juk. A teli részbe vékony gu­mit fűzünk, a derékvonalra pedig kívül körbe csipkét varrunk. A nadrág alsó sze­gélyére is csipkét gépelünk, a szárába szalagot húzunk be és masnira kötjük. Üzlet vagy sport? Ha valaki gondosan böngészi az apróhirdetés-oldalakat, észre­vehette, hogy főszerepbe került a sport. Sőt, a tömegsport mára kellemes üzletté is vált. Már csak azért is, mert különben nem hirdetné sajátos produkció­it. Annyi sok esztendő sport- pangása után napjainkban teljes erővel megindult a toborzás, a testmozgásban hivők mozgósítá­sa. Mindennapos a felszólítás: Jöjjön, várjuk, mi lesz már, gye­rünk, miért nem sportol? Egy találomra kiválasztott na­pon, egy találomra kiválasztott lap 54 hirdetése közül 13 közvet­lenül foglalkozott a sporttal, a különféle tanfolyamok, táborok szervezésével, a lehetőségek ecsetelésével. Az egyik ajánlatban még min­dig az aerobic a fő szám, órán­ként 70 forintos tandíjjal. Ez a kedves, kellemes őrület ezek sze­rint még mindig tart. Am azoknak, akik mondjuk sá­torozással egybekötött lovastúrá­ra szeretnének vállalkozni, már gazdálkodni kell, amennyiben bérből és fizetésből élnek. Ugyanis: az egyhetes túra fe­jenként 4000 forintba kerül, no­ha a hátizsákot és a sátrat min­denkinek magának kell cipelnie. Akadnak persze vitorlástúrák és -kirándulások is a magyar tengeren, mutatós, nagy cirkáló­kon. Amikor is nemcsak a szál­lodákban lehet szundikálni, ha­nem a hajón lehet élni. Ez az­után igazán vonzó lehetőség, romantika a javából. Igaz, ezen hirdetés mellett sem állt ár- megjelölés. örvendetes ez az élénkség. Mostanában szokás mondogatni, hogy ami ingyen van, az gyanús. Vagyis nem minőségi a dolog. Ez persze nem biztos, hogy így igaz, ám ettől még szokás a szokás. Az viszont feltűnő, hogy az egy napon jelentkezett 13 sporthirde­tés gazdái közt csupán egyetlen sportklub akadt. Sz. F. Kényes, törékeny A szülő beleszól... H ányszor hallani: azért ment tönkre a fia­talok házassága, mert a szülők beleszóltak. És ha talán ilyen sommásan nem is lehet kijelenteni, de sok igazság van abban, hogy a fiatalok házasságá­ba jobb nem beleszólni. Csináljanak amit akar­nak? Talán ez a másik vég­let. A szülő — ha kérdezik — vagy ha úgy véli, hogy szükség van a véleményére, akkor mondja el, de bízza a fiatalokra, mit fogadnak el belőle. A fiatalok házassága ál­talában roppant „kényes és törékeny portéka”. Néha már maga a szülő jelenléte is bajok forrása lehet. Ugyanis: két fiatal össze- vész (hol ne fordulna elő ilyesmi?!), azután kibékül­nek. Ha a szülő vagy akár­ki más harmadik szem- és fültanúja az összeveszés- nek, akkor szégyenkezésből, dacból — csak fokozódnak az indulatok, és hasonló rátartiságból nehezebb a kibékülés is. Mindez még akkor is így van, ha a szü­lő nem szól a vitába, ha nem áll egyik fiatal pártjá­ra sem, csupán szemlélője az eseményeknek. Ennél csak az a rosszabb, ha beleszól. De nemcsak vitánál ke­letkezhet a baj. A szülő — csupán jóindulatból — úgy véli, az az egyedül helye­sen kialakított családi élet, háztartási munkarend, egy­általán életrend, amit ő ala­kított ki. Hát ez sem jó! A fiatal mindenképpen visz egy életmintát az otthonából. De ezt az életmintát kisgye­rek korától fogadta magá­ba. Ha nem fogadta el, ak­kor fiatal házas korában rábeszéléssel sem fog úgy cselekedni, mint ahogyan azt otthon látta. D e jó lenne pontos re­ceptet adni, de hát ilyen nincs. Inkább csak annyit: a szülő sze­retné átadni a maga élet- tapasztalatát gyermekének, szeretné sok mindentől megóvni. Ha a gyermek házassága előtt olyan volt a kapcsolat, hogy ezt igényli a gyermek, akkor nincs gond, de akkor is vigyázni kell arra, hogy a tanácsok inkább elsimítani segítse­nek a fiatal házasélet óha­tatlanul keletkező ráncait, mint hogy új gyűrődéseket okozzanak. (sárdi) Á tokaji aszúról A tokaji aszú neve a 16. század óta ismert Eu­rópában. Paracelzus (1493—1541) híres svájci or­vos Tokajban járt, és az itt kóstolt borról azt írta, hogy „ezek vesszeiben arany van, ezért a bor is aranytartal­mú, amit topázszíne is je­lez ...” Történelmünkben sok alkalommal szerepel a toka­ji bor. Így például Zápolya János 1526-ban ide hívta az országgyűlési küldötteket a királyi koronázás megünnep­lésére, és vendégeit tokaji borral kínálta meg. Mária Terézia nem ivott bort, de amikor orvosa unszolására tokaji aszút ivott, ettől fog­va az udvar költségvetésé­ben rendszeresen előirányoz­ták a tokaji aszú beszerzé­sét. A tokaji bor hírét nagy­ban emelte és Európa-szerte elterjesztette a lengyelek borvásárlása. Rendszeresen járt Tokajban egy küldött­ség, mely minden évben fi­gyelemmel kísérte a termés alakulását, a bor minőségét, és nagy tételekben felvásá­rolta a tokaji borokat. Thököly és Rákóczi sza­badságharcai idején jól jár­tak a tokaji szőlőtermelők: a fejedelmek hadi kiadásaik jelentős részét a birtokukban lévő, tokaji borok eladásá­ból fedezték. A tokaji bort nagyra ér­tékelték, amit az is mutat, hogy II. Rákóczi Ferenc ilyen bort küldött ajándékba XIV. Lajos francia királynak és Nagy Péter orosz cárnak. A tokaji aszú készítése Szapsi Laczko Máté refor­mátus prédikátor nevéhez fűződik: ajándékul küldött aszúbort Lórántffy Zsuzsan­nának, I. Rákóczi György feleségének. 1635-ben a sá­rospataki Rákóczi-várban hét hordó aszúbort leltároztak az év végén, tehát ekkor már rendszeresen fogyasz­tották. Valószínű, hogy ezt a bort már más módszerrel készítették, mint az említett református prédikátor. Sokáig emlegették az ún. „tridenti esetet”, mely szin­tén a tokaji bor történetéhez tartozik. A zsinat alkalmá­val Draskovics György pécsi püspök, mint Magyarország képviselője, hegyaljai szőlő­birtokáról származó tállyai borral kínálta meg III. Gyu­la pápát, aki elragadtatva mondta: „Ez a bor való a pápa asztalára!” A francia királyi udvarban meg úgy nevezték a tokaji aszút, hogy az „a királyok bora — a bo­rok királya!” A tokaji aszút hazánkban is, és szerte a világban pa­tikákban is árusították, mint betegek erősítő italát. Rajta a címke: Vinum tokayense passum. A tokaji bor valóban ki­váló ital. Néha még azok is szívesen iszogatják, akik nem borivók, mert jól esik egy- egy pohárkával inni ebből a semmihez sem hasonlítható, finom italból. R. J. Egy kiváló ebéd HÜSOS ZÖLDBABLEVES Hozzávalók: 1 kg sertéshús, 5 dkg zsír, 1 fej vöröshagyma, 1/2 kg burgonya, 1/2 kg zöld­bab, 1 mokkás kanálnyi piros- paprika, 1 késhegynyi kömény­mag, 1—2 db babérlevél, só, 1 pohár tejföl. A hagymát zsíron megfonnyasztjuk, rászórjuk a pirospaprikát, elkeverjük, majd beletesszük a kiskockák­ra vágott sertéshúst. Kömény­maggal, sóval megszórjuk, és fedő alatt puhara pároljuk. Egy másik edényben tisztított és kockára vágott burgonyát te­szünk fel sós vízben főni. Fél­puhára főzzük és beleszűrjük az üveges babot. Mikor a hús már puha, a félig főtt burgo­nyát a hozzáöntött zöldbabbal együtt beletesszük, és felöntjük annyi vízzel, hogy gulyásleves­sűrűségű legyen. Hozzákever­jük a tejfölt, beledobunk 1—2 db babérlevelet, és jól felfor­raljuk. VADAS HÁTSZÍN ZSEMLEGOMBÓCCAL Hozzávalók: 60 dkg marha- hátszín, 70 dkg vegyes zöldség, 2—3 babérlevél, mokkáskanál- nyi bors, fél citrom, 2 fej vö­röshagyma, só, 1 dl ecet, 15 dkg zsír, 45 dkg liszt, 2 db tojás, 3 db zsemle, 1 pohár tejföl. A tisztított zöldségből és fűsze­rekből, a reszelt citromhéjból, a karikára vágott hagymából pácot készítünk, 2 liter vízben felforraljuk a fenti anyagokat, néhány percig főzzük, majd hagyjuk kihűlni. Hozzáadjuk az ecetet, beletesszük a húst, és 1—2 napig bennehagyjuk. Fel­dolgozáskor a húst kivesszük és megtöröljük. Ezután szele­teljük. Húsverő kalapáccsal megveregetjük, 10 dkg zsírt felolvasztunk egy lábasban, és a lisztben forgatott hússzelete­ket hirtelen átsütjük. A páchoz használt zöldséget a húsra tesz- szük, kevés páclevet öntünk alá, és lassan puhára pároljuk. Ha a hús puha, kiszedjük a zöldséget, áttörjük, tejfölös ha­barással sűrítjük, és jól ki­forraljuk. Köretnek a zsemléből, tojás­ból és lisztből a szokásos módon gombócokat készítünk. SZALAGOS FÁNK BARACKlZZEL Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 tojás sárgája, 6 dkg olvasztott vaj, 5 dkg porcukor, 4 dl tej, 1 evőkanál rum, 2 dkg élesztő, só, olaj a kisütéshez (1 liter), 20 dkg barackíz. Az élesztőt ke­vés langyos tejjel és porcukor­ral felfuttatjuk. Tálba tesszük a lisztet, tojássárgáját, por­cukrot, rumot és a felfuttatott élesztőt. Langyos tej hozzáadá­sával a tésztát jól kidolgozzuk. Közben hozzáöntjük az olvasz­tott vajat. Kb. 40 percig lan­gyos helyen kelesztjük. Kiszag­gatás után tovább, újabb 15 percig hagyjuk kelni. Közepe­sen meleg olajban sütjük. Az első oldalát fedővel letakarva, a másikat fedő nélkül sütjük. Elénk szfnü, hangulatos párnát készíthetünk gyermekszobába, ha rászánunk egy kis időt, hogy szemügyre vegyük: mit találha­tunk hozzá a foltoszsákban. Csomagolópapírra felnagyítjuk (2X2 cm kockákra vonalazva) a szabásmintát, s annak darabjai szerint, illetve motívumai alapján keresgéljük hozzá a színben, mintában azért harmonizáló foltda­rabkákat. Ezeket kimosva, átvasalva vesszük munkába. Arra ter­mészetesen ügyeljünk, hogy a bal és jobb oldali azonos motívumo­kat mindig egyazon anyagból szabjuk ki. Alapnak olyan anyagot válasszunk, ami semleges, amin a sok­féle szín, minta jól érvényesül. Például nyersszín, fekete, fehér. A kiszabott darabokat vagy visszahajtva, vagy gépi öltéssel már el- dolgozottan, láthatatlan, pici öltésekkel rávarrjuk az alapra. Na­gyon kicsi alakzatot hímzéssel tölthetünk ki. 1M HÉTVÉGI melléklet 1985. március 2. (Éjjfe *1^IvJBáp

Next

/
Thumbnails
Contents