Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. március 16. Kölnivíztől a nugátkrémtojásig — húsvétra Válasszunk marcipánost! Még el sem olvadt az utolsó hó, mikor már megjelentek az üzletek polcain a színes fóliába csomagolt húsvéti csokoládéfigurák. A kereskedelem időben felkészült az ünnepre, így a vásárlóknak még csaknem egy hónapjuk van rá, hogy beszerezzék a húsvéti „kellékeket”. Megyénkben a hagyományos csokoládéfigurákból — nyuszikból, bárányokból, csirkékből, kacsákból, tojásokból — 6800 kilogrammnyit hoz forgalomba üzleteiben az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat. Ez a mennyiség várhatóan elegendő is lesz. Fóliagyártási gondok miatt a szokásostól eltérően a figurák egy részét — a négy-, illetve hétdekás tojást — nem mintás, hanem egyszínű piros sztaniolba burkolva árusítják. A húsvéti csokoládékészítmények 98 százalékát a közkedvelt tejcsokoládéból gyártják, s csupán az édességek 2 százaléka készül étcsokiból. A keresett csokifigurák mellett az ÉKV 2100 kilogramm egyéb húsvéti édességet — többek közt húsvéti címkés táblás csokikat, marcipános, zselés féltojásokat, vagy például nugátkrém- tojásokat — is kínál boltjaiban. Az idén gondoltak a diétázókra, fogyókúrázókra is, akik számára százkilónyi ét- és tejcsokoládé-figurát szerzett be a vállalat. A közkedvelt húsvéti cukorkákból pedig mintegy kétezer kilogramm kerül pultra. Fontos húsvéti kellék még a kölnivíz. Legtöbben a 20— 50 grammos kölniket keresik: ehhez igazodik a választék. Az importillatszerekből is az olcsóbbakat, s kisebbeket szerezték be. Elengedhetetlen tartozéka a közelgő ünnepnek a tojásfesték, melyből lesz elegendő. A kereskedelem országos szinten 50 millió tojás megfestésére elegendő festéket hoz forgalomba. Várhatóan lesz elegendő megyénkben is, bár már eddig is előfordultak kisebb hiányok ebből az áruból a rendkívüli kereslet miatt. (h. zs.) Több mint 700 millió forint forgalmat teljesített a múlt évben az Alföld Élelmiszeres Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kisvárdai raktárháza. Áruik nyolcvan község csaknem 800 egységébe jutnak el mindennap. Ottjár- tunkkor a 10 millió forint értéket megközelítő húsvéti édességféléket osztályozták a kiszállítás előtt, (elek) Naponta ellenőrzik „Telezőid": bálra és egyenesen Az első nyíregyházi jelzőlámpától még idegenkedtek az autósok. Később megkedvelték. Olyannyira, hogy ha valamelyik elromlott, felháborodott telefonhívások özöne érkezett szerkesztőségünkbe. > Nemrég megoldódott ez a gond is. A közúti igazgatóság Tünde utcai telepén jelzőlámpaszervizt hoztak létre. Az itt dolgozó szakemberek — akik munkáját emelőkosaras autó is segíti — naponta kétszer ellenőrzik a közlekedési lámpákat. A reggeli és délutáni csúcsforgalom előtt sorra járják az érintett kereszteződéseket, s javítják a hibákat. Fővárosi példa nyomán az idén az úgynevezett telezöl- des irányítás bevezetését tervezik a megyeszékhelyen. A belső sávban irányjelzést nem mutató zöld lámpa ad majd szabad utat az autósoknak, akik balra és egyenesen is folytathatják útjukat. A telezöldes irányítás a korábbinál nagyobb figyelmet követel az autósoktól, akiknek a csomópontban ezentúl figyelniük kell a szembe jövő forgalomra is. Napjainkban sok bosszúságot okoz, hogy helyenként túlságosan gyorsan, másutt lassan vált szabad jelzésre a közlekedési lámpa. A telezöldes irányítással gyorsítani szeretnék a forgalmat. A tárgyalóteremből Gimnáziumi garázda Hegyei szó m ítóstech n i kai verseny Erőpróba Március 22-én tartják a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban a felszabadulás 40. évfordulója és a XIII. párt- kongresszus tiszteletére meghirdetett megyei számítástechnikai versenyt a középfokú iskolák tanulóinak. Hagyományteremtő szándékkal rendezik a versenyt, tavaly már volt ilyen a megye- székhely középiskoláinak, az idén kerül sor először a megyei erőpróbára. Az előrejelzés szerint 28 középfokú oktatási intézmény küldi el kéttagú csapatát a gimnázium dísztermében sorra kerülő számítástechnikai versenyre, ahol a tervek szerint 35 számítógépet helyeznek el ebből az alkalomból. A Bujtos, télutón Négy éve egy hónappal hamarabb jött a tavasz. A télen leesett hó már február első felében olvadni kezdett, megáradtak a folyók, hatalmas területen pusztította a vetést a belvíz, de a megye sok településén — különösen Kisvárdán és Nyíregyházán, a Bujtoson — egymás után roggyantak meg a házak, amint kiengedett a föld fagya. Az idei tél hosszabbnak bizonyult, s most, hogy nem egyszerre köszöntött be a tavasz, hanem az éjszakai enyhe fagyok lassítják az olvadást, remélhető, nem lesz annyi gond a belvízzel, mint 1981 tavaszán volt. Bujtoson a megelőzéshez már az ősszel hozzáláttak: a városi tanács műszaki fenntartási irodája a belső körúti csapadékcsatorna megépítésével akarta elvezetni a környék csapadékvizét a megyeszékhely egyébként is legmélyebb fekvésű területéről, ám a kemény és koSzorgalmas SMorgalmatosiak Iskola a kultúrházban A Tiszavasvárihoz tartozó Szorgalmatoson ezerkétszáz ember él, a Vasvári Pál iskola ottani tantermeiben másfél száz gyerek tanul — egyelőre még váltott műszakban. Minden bizonnyal már nem sokáig. Elkészültek ugyanis a tervek a művelődési ház átalakítására, s ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor a következő tanévben csak délelőtt lesz tanítás. Az átalakítás után három új tanteremmel és egy tornaszobával gazdagodik az iskola. A művelődési ház eredeti funkciójának továbbra is eleget tud tenni, mivel az új helyiség falai mozgathatók, variálhatók lesznek. Egyúttal az óvoda bővítésére. is sort kerítenek a tisza- vasváriak (itt egy foglalkoztatót alakítanak ki), és átalakítják a régi iskola épületét is. A beruházás kétmilliós költségének felét a megyei tanácstól kapja a Vasvári Pál iskola, a hiányzó rész a helyi üzemek felajánlásaiból és nem utolsósorban a szor- galmatosi emberek jól ismert áldozatvállalásából, társadalmi munkájából tevődik rán beköszöntött hideg tél közbeszólt. Most, hogy kezd kitavaszodni, nagy erővel folytatják a csatorna kiépítését a Soltész, a Liliom, a Szegfű és a Mák utcákban pedig a lakosságot ösztönzik arra, hogy tisztítsák ki a nyílt árkokat, ugyanezt teszi a tanács is a saját területén. Gondot okozott még a zsilip megrongálódása is, amelyet most megjavítanak, így a Bujtos jelentős részének csapadékvize nem duzzasztja majd fel a tavat, tehát nem emelkedik meg a buj- tosi városrész talajvize. Sajnos, ez nem jelenti azt, hogy ezen a tavaszon nem dőlhetnek össze Bujtoson lakások, mert ha a talajvíz nem is emelkedik majd magasra, sok épület fala olyan mértékben elvizesedett, el- salétromosodott már, hogy most a fagy kiengedése után néhány családot más helyre kell költöztetni majd. Sokan nem értik, miért nem lehet végleges megoldást találni Bujtos vízrendezésére? Ennek most már nemcsak anyagi oka van, hanem az is, hogy Bujtos városliget lesz, ahol a zöld területnek, a fáknak kifejezetten előnyös lesz a nedves, vagy az átlagostól vizesebb talaj, az oda épülő létesítmények alapozását pedig úgy végzik el, hogy nem hagyják figyelmen kívül a terület adottságait. B. J. Ki söpörjön? K i söpörje le az ablak- párkányt? Ki a toil- seprőfelelős? Kinek a munkaköri leírása tartalmazza, hogy: „és végül köteles lesöpörni az ablakpárkányokat?" Központi, mondhatnám kabinetkérdések ezek, mert olyan jelenségre utalnak, ami már „a vízcsapból folyik”: miért nem tudunk valamit úgy megcsinálni, hogy abban semmi hiba ne legyen? Valami ősmagyar átok ez? Valaki, egy mellőzött trónkövetelő, vagy egy megvakított pogány átka fogan, s azóta semmi munkánk nem lehet tökéletesen befejezett? A nyíregyházi MESZÖV- székház mellett jöttem el a múltkor. Szépen felújították, kicsit ugyan sötétre sikerült a homlokzat festése, de ösz- szességében szép. Aztán megláttam, hogy az ablakpárkányokon végig rajta hagyták az építők a levakart régi festéket. Spaknival levakarták az ablakok fáját, a régi festék vastagon a párkányra hullott, felgyűrődve, mint a kígyó bőre. Azonmód úgy van rajta azóta is. Az épület új ruhában áll városunk egyik legszebb terén, az építők még ősszel elbontották az állványokat, valaki, vagy valakik körbenézték, s bólintottak, hogy jó. Az ablakpárkányok nem szúrtak szemet senkinek. (Tudom, hogy az építők belül még dolgoznak, de a ház kívülről már régen kész van.) Gyerekkorunkban — alvé- gesiek — csapatba verődve jártunk haza az iskolából. Utunk a kispiacon át vezetett, ahol gyakran lehetett elhullajtott tíz-, húszfilléreseket találni a homokban. Ilyenkor az „én láttam meg előbb” törvénye uralkodott. Aki előbb szólt, hogy meglátta, az vehette fel. Lehet, hogy a festékes ablakpárkányokat is én láttam meg először, s akkor söpörjem is le? M. A. Májusban érkezik a fácán Károkat okozott a vadállományban a kíméletlenül szigorú tél. A Szabolcs-Szat- már megyei vadásztársaságok most mérik fel, valójában mennyi állat pusztult el a nagy hideg következtében. A fácán- és fogolyállomány sínylette meg legjobban a több hétig tartó fagyot. A februári nagy hideg elvitte a nyúl első Hálásának nagy részét. A nagyvadaknál most áll fenn a megbetegedés veszélye, mert a hosszúra nyúlt tél után nehezen alkalmazkodnak a jobb időhöz és a más táplálékhoz. Soha ennyi takarmányt nem hordtak ki a téli etetéshez, mint az idén. Szemes terményből több ezer tonnát terítettek szét a vadgazdaságokban. A szálas valamint lédús takarmányból is több fogyott az egyébként szokásosnál. Még most márciusban is etetnek a vadász- társaságok. Szerencsére maradt elég tartalék, mert az ősszel eleve kemény télre készültek a vadállomány gondozói. A tél beállta előtt elejtett vadak vastag tartalékolt zsírja a szakértő szemnek előre jelezte, a korábbinál jóval keményebb tél várható. A március és április eseménytelennek tűnik a vadásztársaságok számára. Közel két hónap múlva érkeznek majd a naposfácánok. Május végétől július elejéig mintegy hetven-nyolcvan ezer kisfácánt telepítenek ki, hat-, nyolchetes korukban. Az őzbakvadászati szezonra május elsejétől várják a külföldieket. A szabolcsi társaságok négyszáz őzbakot ajánlottak fel kilövésre. (r. g.) Sokféle cselekményt takarhat a garázdaság kifejezés, most egy sajátságos válfajával találkozhattunk a bíróságon. Érdemes idézni a vádlott, Szőke László 26 éves nyíregyházi lakos irataiból a szakértői véleményből. „Személyiségzavarban szenved, amelyre az infantilitás, valamint a szexuális ösztönzavar jellemző. Hajlamos ideggyengeségi reakciókra, valamint éretlen reagálási módozatokra.” Szőkét már harmadszor kellett bíróság elé állítani garázdaságért. Legutóbb a megyei bíróság ítélte el másodfokon — jogerősen — 4 hónapi szabadságvesztésre és 1 év közgyektől eltiltásra. őke az egyik nyíregyházi 'zium folyosóján okozott at még tavaly télen, az épületbe, s az artózkodó kislány zör is elsétált. Amikor legközelebb mellé ért, hirtelen magához rántotta a mit sem sejtő diáklányt, és a ruhán keresztül fogdosni kezdte. A sértett borzasztóan megijedt és elugrott tőle. Szőke otthagyta, de a bejárattól még visszaszólt, igen trágár módon. Két hét sem telt el, amikor újból betért ebbe az iskolába, s a folyosón sétálva szembetalálkozott két lánnyal. Egyikőjük hasonlóan járt, mint korábban diáktársa, a másik pedig elszaladt. A fiú osztálytársak próbálták elfogni a vádlottat, de erre csak néhány nappal később került sor. A művelődési központ előtt a lányok felismerték támadójukat, így két fiú gyorsan megfoghatta és a rendőrségre vitte. Mivel Szőke László ezeket az újabb tetteket próbaidő alatt követte el, le kell töltenie a korábban rá felfüggesztve kiszabott szabadság- vesztést is. Disznósajt nagy tételben Évente 180 tonna disznósajtot gyártanak a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Képünkön: Szikszai Mihály - né, Tóth Andrásné és Kovács Mihályné főzésre készíti elő a disznósajtot. (GB) . Téltemető J elezte a meteorológia mínuszt, fagyot, ködös időjárást, a kora tavaszi virá- \ i gok jelzik, hogy itt a kikelet. Nyíregyháza és a I Sóstó kertjeiben kidug- I ták fejüket a tulipánhagymák, a kis krókuszok, s a, gyógyüdülő sok-sok I kertjében a napos oldalakon kinyíltak az első I hóvirágok is. A Galan- I thus nivalis Európában, Elő-Ázsiában honos hagymás évelő, nálunk a tavasz első hírnöke. Megjelent szép sárga virágával a Sóstón a tél- I temető is. Az Eranthis hiemalis Európa délebbi \részein honos, alig fél- / jarasznyi, törpe növényke. I I A hóvirágnál ritkább. Virágai általában február )végén márciusban — csak j napsütésben nyílnak ki! \ Í Bár ebből még a város- j ban és Sóstón keveset I kaptak, de megörvendez- ' tették a figyelő, a tavasz nyílását váró természet- barátokat. (f)
