Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. március 16. Kölnivíztől a nugátkrémtojásig — húsvétra Válasszunk marcipánost! Még el sem olvadt az utol­só hó, mikor már megjelen­tek az üzletek polcain a szí­nes fóliába csomagolt húsvé­ti csokoládéfigurák. A ke­reskedelem időben felkészült az ünnepre, így a vásárlók­nak még csaknem egy hónap­juk van rá, hogy beszerezzék a húsvéti „kellékeket”. Megyénkben a hagyomá­nyos csokoládéfigurákból — nyuszikból, bárányokból, csirkékből, kacsákból, tojá­sokból — 6800 kilogrammnyit hoz forgalomba üzleteiben az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat. Ez a mennyiség várhatóan elegendő is lesz. Fóliagyártási gondok miatt a szokásostól eltérően a figu­rák egy részét — a négy-, il­letve hétdekás tojást — nem mintás, hanem egyszínű pi­ros sztaniolba burkolva áru­sítják. A húsvéti csokoládé­készítmények 98 százalékát a közkedvelt tejcsokoládéból gyártják, s csupán az édessé­gek 2 százaléka készül étcso­kiból. A keresett csokifigurák mellett az ÉKV 2100 kilo­gramm egyéb húsvéti édessé­get — többek közt húsvéti címkés táblás csokikat, mar­cipános, zselés féltojásokat, vagy például nugátkrém- tojásokat — is kínál boltjai­ban. Az idén gondoltak a diétázókra, fogyókúrázókra is, akik számára százkilónyi ét- és tejcsokoládé-figurát szerzett be a vállalat. A köz­kedvelt húsvéti cukorkákból pedig mintegy kétezer kilo­gramm kerül pultra. Fontos húsvéti kellék még a kölnivíz. Legtöbben a 20— 50 grammos kölniket keresik: ehhez igazodik a választék. Az importillatszerekből is az olcsóbbakat, s kisebbeket sze­rezték be. Elengedhetetlen tartozéka a közelgő ünnep­nek a tojásfesték, melyből lesz elegendő. A kereskede­lem országos szinten 50 mil­lió tojás megfestésére ele­gendő festéket hoz forga­lomba. Várhatóan lesz ele­gendő megyénkben is, bár már eddig is előfordultak ki­sebb hiányok ebből az áruból a rendkívüli kereslet miatt. (h. zs.) Több mint 700 millió forint forgalmat teljesített a múlt évben az Alföld Élelmiszer­es Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat kisvárdai raktár­háza. Áruik nyolcvan község csaknem 800 egységébe jut­nak el mindennap. Ottjár- tunkkor a 10 millió forint ér­téket megközelítő húsvéti édességféléket osztályozták a kiszállítás előtt, (elek) Naponta ellenőrzik „Telezőid": bálra és egyenesen Az első nyíregyházi jelző­lámpától még idegenkedtek az autósok. Később megked­velték. Olyannyira, hogy ha valamelyik elromlott, felhá­borodott telefonhívások özö­ne érkezett szerkesztőségünk­be. > Nemrég megoldódott ez a gond is. A közúti igazgatóság Tünde utcai telepén jelzőlám­paszervizt hoztak létre. Az itt dolgozó szakemberek — akik munkáját emelőkosaras autó is segíti — naponta két­szer ellenőrzik a közlekedési lámpákat. A reggeli és dél­utáni csúcsforgalom előtt sorra járják az érintett ke­reszteződéseket, s javítják a hibákat. Fővárosi példa nyomán az idén az úgynevezett telezöl- des irányítás bevezetését tervezik a megyeszékhelyen. A belső sávban irányjelzést nem mutató zöld lámpa ad majd szabad utat az autósok­nak, akik balra és egyenesen is folytathatják útjukat. A telezöldes irányítás a koráb­binál nagyobb figyelmet kö­vetel az autósoktól, akiknek a csomópontban ezentúl fi­gyelniük kell a szembe jö­vő forgalomra is. Napjaink­ban sok bosszúságot okoz, hogy helyenként túlságosan gyorsan, másutt lassan vált szabad jelzésre a közlekedési lámpa. A telezöldes irányítás­sal gyorsítani szeretnék a forgalmat. A tárgyalóteremből Gimnáziumi garázda Hegyei szó m ítóstech n i kai verseny Erőpróba Március 22-én tartják a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban a felszabadulás 40. évfor­dulója és a XIII. párt- kongresszus tiszteletére meghirdetett megyei szá­mítástechnikai versenyt a középfokú iskolák ta­nulóinak. Hagyományte­remtő szándékkal rende­zik a versenyt, tavaly már volt ilyen a megye- székhely középiskoláinak, az idén kerül sor először a megyei erőpróbára. Az előrejelzés szerint 28 középfokú oktatási in­tézmény küldi el kéttagú csapatát a gimnázium dísztermében sorra kerülő számítástechnikai ver­senyre, ahol a tervek sze­rint 35 számítógépet he­lyeznek el ebből az alka­lomból. A Bujtos, télutón Négy éve egy hónappal hamarabb jött a tavasz. A télen leesett hó már febru­ár első felében olvadni kez­dett, megáradtak a folyók, hatalmas területen pusztítot­ta a vetést a belvíz, de a megye sok településén — kü­lönösen Kisvárdán és Nyír­egyházán, a Bujtoson — egy­más után roggyantak meg a házak, amint kiengedett a föld fagya. Az idei tél hosszabbnak bizonyult, s most, hogy nem egyszerre köszöntött be a tavasz, hanem az éjszakai enyhe fagyok lassítják az olvadást, remélhető, nem lesz annyi gond a belvízzel, mint 1981 tavaszán volt. Buj­toson a megelőzéshez már az ősszel hozzáláttak: a vá­rosi tanács műszaki fenntar­tási irodája a belső körúti csapadékcsatorna megépí­tésével akarta elvezetni a környék csapadékvizét a megyeszékhely egyébként is legmélyebb fekvésű terüle­téről, ám a kemény és ko­Szorgalmas SMorgalmatosiak Iskola a kultúrházban A Tiszavasvárihoz tartozó Szorgalmatoson ezerkétszáz ember él, a Vasvári Pál is­kola ottani tantermeiben másfél száz gyerek tanul — egyelőre még váltott mű­szakban. Minden bizonnyal már nem sokáig. Elkészültek ugyanis a tervek a művelő­dési ház átalakítására, s ha minden az elképzelések sze­rint alakul, akkor a követ­kező tanévben csak délelőtt lesz tanítás. Az átalakítás után három új tanteremmel és egy tor­naszobával gazdagodik az iskola. A művelődési ház eredeti funkciójának tovább­ra is eleget tud tenni, mivel az új helyiség falai mozgat­hatók, variálhatók lesznek. Egyúttal az óvoda bővítésé­re. is sort kerítenek a tisza- vasváriak (itt egy foglalkoz­tatót alakítanak ki), és át­alakítják a régi iskola épüle­tét is. A beruházás kétmilliós költségének felét a megyei tanácstól kapja a Vasvári Pál iskola, a hiányzó rész a he­lyi üzemek felajánlásaiból és nem utolsósorban a szor- galmatosi emberek jól is­mert áldozatvállalásából, tár­sadalmi munkájából tevődik rán beköszöntött hideg tél közbeszólt. Most, hogy kezd kitava­szodni, nagy erővel folytat­ják a csatorna kiépítését a Soltész, a Liliom, a Szegfű és a Mák utcákban pedig a lakosságot ösztönzik arra, hogy tisztítsák ki a nyílt ár­kokat, ugyanezt teszi a ta­nács is a saját területén. Gondot okozott még a zsi­lip megrongálódása is, ame­lyet most megjavítanak, így a Bujtos jelentős részének csapadékvize nem duzzaszt­ja majd fel a tavat, tehát nem emelkedik meg a buj- tosi városrész talajvize. Sajnos, ez nem jelenti azt, hogy ezen a tavaszon nem dőlhetnek össze Bujtoson la­kások, mert ha a talajvíz nem is emelkedik majd ma­gasra, sok épület fala olyan mértékben elvizesedett, el- salétromosodott már, hogy most a fagy kiengedése után néhány családot más helyre kell költöztetni majd. Sokan nem értik, miért nem lehet végleges megol­dást találni Bujtos vízren­dezésére? Ennek most már nemcsak anyagi oka van, hanem az is, hogy Bujtos városliget lesz, ahol a zöld területnek, a fáknak kifeje­zetten előnyös lesz a ned­ves, vagy az átlagostól vize­sebb talaj, az oda épülő lé­tesítmények alapozását pe­dig úgy végzik el, hogy nem hagyják figyelmen kívül a terület adottságait. B. J. Ki söpörjön? K i söpörje le az ablak- párkányt? Ki a toil- seprőfelelős? Kinek a munkaköri leírása tar­talmazza, hogy: „és végül köteles lesöpörni az ablak­párkányokat?" Központi, mondhatnám kabinetkérdé­sek ezek, mert olyan jelen­ségre utalnak, ami már „a vízcsapból folyik”: miért nem tudunk valamit úgy megcsi­nálni, hogy abban semmi hi­ba ne legyen? Valami ősma­gyar átok ez? Valaki, egy mellőzött trónkövetelő, vagy egy megvakított pogány átka fogan, s azóta semmi mun­kánk nem lehet tökéletesen befejezett? A nyíregyházi MESZÖV- székház mellett jöttem el a múltkor. Szépen felújították, kicsit ugyan sötétre sikerült a homlokzat festése, de ösz- szességében szép. Aztán meg­láttam, hogy az ablakpárká­nyokon végig rajta hagyták az építők a levakart régi fes­téket. Spaknival levakarták az ablakok fáját, a régi fes­ték vastagon a párkányra hullott, felgyűrődve, mint a kígyó bőre. Azonmód úgy van rajta azóta is. Az épület új ruhában áll városunk egyik legszebb terén, az épí­tők még ősszel elbontották az állványokat, valaki, vagy va­lakik körbenézték, s bólintot­tak, hogy jó. Az ablakpár­kányok nem szúrtak szemet senkinek. (Tudom, hogy az építők belül még dolgoznak, de a ház kívülről már régen kész van.) Gyerekkorunkban — alvé- gesiek — csapatba verődve jártunk haza az iskolából. Utunk a kispiacon át veze­tett, ahol gyakran lehetett elhullajtott tíz-, húszfillé­reseket találni a homokban. Ilyenkor az „én láttam meg előbb” törvénye uralkodott. Aki előbb szólt, hogy meglát­ta, az vehette fel. Lehet, hogy a festékes ablakpárkányokat is én láttam meg először, s akkor söpörjem is le? M. A. Májusban érkezik a fácán Károkat okozott a vadál­lományban a kíméletlenül szigorú tél. A Szabolcs-Szat- már megyei vadásztársasá­gok most mérik fel, valójá­ban mennyi állat pusztult el a nagy hideg következtében. A fácán- és fogolyállo­mány sínylette meg legjob­ban a több hétig tartó fa­gyot. A februári nagy hideg elvitte a nyúl első Hálásá­nak nagy részét. A nagyva­daknál most áll fenn a meg­betegedés veszélye, mert a hosszúra nyúlt tél után ne­hezen alkalmazkodnak a jobb időhöz és a más táplá­lékhoz. Soha ennyi takarmányt nem hordtak ki a téli etetés­hez, mint az idén. Szemes terményből több ezer ton­nát terítettek szét a vadgaz­daságokban. A szálas vala­mint lédús takarmányból is több fogyott az egyébként szokásosnál. Még most már­ciusban is etetnek a vadász- társaságok. Szerencsére ma­radt elég tartalék, mert az ősszel eleve kemény télre készültek a vadállomány gondozói. A tél beállta előtt elejtett vadak vastag tarta­lékolt zsírja a szakértő szemnek előre jelezte, a ko­rábbinál jóval keményebb tél várható. A március és április ese­ménytelennek tűnik a va­dásztársaságok számára. Kö­zel két hónap múlva érkez­nek majd a naposfácánok. Május végétől július elejéig mintegy hetven-nyolcvan ezer kisfácánt telepítenek ki, hat-, nyolchetes koruk­ban. Az őzbakvadászati sze­zonra május elsejétől vár­ják a külföldieket. A sza­bolcsi társaságok négyszáz őzbakot ajánlottak fel kilö­vésre. (r. g.) Sokféle cselekményt takar­hat a garázdaság kifejezés, most egy sajátságos válfajá­val találkozhattunk a bírósá­gon. Érdemes idézni a vádlott, Szőke László 26 éves nyíregy­házi lakos irataiból a szakér­tői véleményből. „Személyi­ségzavarban szenved, amely­re az infantilitás, valamint a szexuális ösztönzavar jellem­ző. Hajlamos ideggyengeségi reakciókra, valamint éretlen reagálási módozatokra.” Sző­két már harmadszor kellett bíróság elé állítani garázda­ságért. Legutóbb a megyei bí­róság ítélte el másodfokon — jogerősen — 4 hónapi szabad­ságvesztésre és 1 év köz­gyektől eltiltásra. őke az egyik nyíregyházi 'zium folyosóján okozott at még tavaly télen, az épületbe, s az artózkodó kislány zör is elsétált. Amikor legközelebb mellé ért, hirtelen magához rántot­ta a mit sem sejtő diáklányt, és a ruhán keresztül fogdosni kezdte. A sértett borzasztóan megijedt és elugrott tőle. Szőke otthagyta, de a bejárat­tól még visszaszólt, igen trá­gár módon. Két hét sem telt el, amikor újból betért ebbe az iskolába, s a folyosón sé­tálva szembetalálkozott két lánnyal. Egyikőjük hasonló­an járt, mint korábban diák­társa, a másik pedig elsza­ladt. A fiú osztálytársak pró­bálták elfogni a vádlottat, de erre csak néhány nappal ké­sőbb került sor. A művelődé­si központ előtt a lányok fel­ismerték támadójukat, így két fiú gyorsan megfoghatta és a rendőrségre vitte. Mivel Szőke László ezeket az újabb tetteket próbaidő alatt követte el, le kell töl­tenie a korábban rá felfüg­gesztve kiszabott szabadság- vesztést is. Disznósajt nagy tételben Évente 180 tonna disznósajtot gyárta­nak a Szabolcs-Szat- már megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalatnál. Képün­kön: Szikszai Mihály - né, Tóth Andrásné és Kovács Mihályné fő­zésre készíti elő a disznósajtot. (GB) . Téltemető J elezte a meteoro­lógia mínuszt, fa­gyot, ködös időjá­rást, a kora tavaszi virá- \ i gok jelzik, hogy itt a ki­kelet. Nyíregyháza és a I Sóstó kertjeiben kidug- I ták fejüket a tulipánhagy­mák, a kis krókuszok, s a, gyógyüdülő sok-sok I kertjében a napos olda­lakon kinyíltak az első I hóvirágok is. A Galan- I thus nivalis Európában, Elő-Ázsiában honos hagy­más évelő, nálunk a ta­vasz első hírnöke. Megjelent szép sárga virágával a Sóstón a tél- I temető is. Az Eranthis hiemalis Európa délebbi \részein honos, alig fél- / jarasznyi, törpe növényke. I I A hóvirágnál ritkább. Vi­rágai általában február )végén márciusban — csak j napsütésben nyílnak ki! \ Í Bár ebből még a város- j ban és Sóstón keveset I kaptak, de megörvendez- ' tették a figyelő, a tavasz nyílását váró természet- barátokat. (f)

Next

/
Thumbnails
Contents