Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

1985. február 7. Kelet-Magyarország 3 Héretek L apunk keddi szá­mában írtuk: „Ta­vasszal elkezdik a nyíregyházi autóbusz-pá­lyaudvar építését”. Ugyan­ezt a hírt, majdnem pon­tosan ebben a megfogal­mazásban olvashatjuk a Kelet-Magyarország egyik 1972-es számában is. Szó sincs ellentmondásról, s a két hír között eltelt 13 esz­tendő dacára mindkét közlés igaz. Csak annak­idején a Jókai téri (jelen­legi) pályaudvarról, most pedig a vasútállomáshoz közel eső területen, a Pe­tőfi és a Vasgyár utca ta­lálkozásának körzetében tervezett új, remélhetőleg nem „soron következő” nyíregyházi buszállomás­ról van szó. Akkor, tehát tizenhárom évvel ezelőtt különösebb lelkesedés nélkül fogad­tuk ezt az épületében is, parkoló, leálló területével is rendkívül szűkre, kény­szeredettre sikerült beru­házást. Nem aratott osz­tatlan elismerést sem az utazóközönség, sem a Vo­lán (akkortájt még AKÖV) szakemberei kö­rében, sőt már az első percekben elhangzott az a jogos megjegyzés, hogy ez a pályaudvar nem elégíti ki még az akkori igénye­ket sem, nemhogy a köze­li és a távlati forgalom várható növekedését. így is lett. Semmi okunk arra, hogy ne bízzunk az új buszpályaudvar majdani tökéletességében — ab­ban, hogy a tervező, kivi­telező ezúttal hátrafelé és előre is tekintett, vagyis okult a Jókai térből és fi­gyelembe vette az ezred­fordulón, sőt még sokkal később is utazni kívánó gyermekeink, unokáink igényét is. Eszembe jut erről az a köznapi bölcsesség, ami a nem éppen tehetős ember bevásárlását szokta kísér­ni: „inkább drágább szö­vetből veszek ruhát, mert az sokáig kitart...” És eszembe jut a Tv-híradó pár hete sugárzott riport­ja is. A BKV egyik veze­tője úgy nyilatkozott, hogy a helyi közlekedés megemelt jegyárai nyo­mán kulturáltabb, tisztább utazási feltételeket, pon­tosabb utastájékoztatást nyújtanak a jövőben. Most itt a lehetőség Nyíregy­házán is. Szilágyi Szabolcs Az Ipari Szerelvénygépgyár mátészalkai gyárában idén több mint 200 milliós értékben ké­szítenek különböző méretű szerelhető gömbcsapot. Képünkön: Paragh László és Simon Ferenc nagyméretű szerelhető gömbcsapokat állít össze. (G. B.) Bővítik a Szabolcs Cipőgyárat Új üzemcsarnok Záhonyban Várják a jelentkezőket Sikeres esztendőt tudhat maga mögött a Szabolcs Cipő­gyár. A múlt évben több mint 1 millió pár férficipőt gyártottak — a szandáltól a csizmáig —, melyek nagyobb része exportra került. Legnagyobb vevőjük, a Szovjetunió mellett sikerült meghódítaniuk a tőkés pia­cot is. Először 1983-ban szál­lítottak árut a nyugatnémet MARC-cég megrendelésére 15.millió forintért. A bemu­tatkozás olyan jól sikerült, hogy tavaly már 92 millió fo­rintért vásárolt a cipő­gyár termékeiből az NSZK-partner. Nem maradnak munka nél­kül az idén sem a cipőgyá­riak. Olyannyira nem, hogy — kapacitás híján — tőkés megrendeléseket kellett visz- szautasítaniuk. Mivel keresettek a vállalat termékei, ezért évek óta mil­liókat költenek bővítésre, fejlesztésekre. Másfél éve nyílt meg a gyár új üzeme Záhonyban. Itt a Palotai Bőrdíszmű Vállalat volt rész­legében rendezkedtek be, ahol közel 3 és fél millió fo­rint értékben felsőrészkészítő gépeket állítottak munkába. Tavaly további 4 millió fo­rintot költöttek fejlesztések­re. Elsősorban a meglévő gépparkot újították fel: tű­ző- és alja-összeszerelő masi­nákkal. A nyírbogdányi és a záhonyi üzemben egy-egy esztergával korszerűsítették a tmk-részleget, s vásárol­tak egy Ikarust is a dolgozók szállítására. A múlt év igazi szenzációja a 2 új, olasz gyártmányú oldalazógép be­szerzése volt. Mivel a masi­nák automatikuson kenik föl a ragasztót az alapanyagra, ezért a vállalat számít a ter­melékenység növekedésére. (Ez a művelet eddig kézzel történt.) A sikeres próbaüze­melés után a napokban he­lyezték véglegesen üzembe a gépeket, a gyártó cég szak­embereinek irányításával. Ebben az évben ismét milliókat költenek bőví­tésekre a Szabolcs Cipő­gyárban. Ahogy a fagy felenged, azon­nal hozzálátnak Záhonyban egy új csarnok alapozásához. A korszerű szociális helyisé­gekkel felszerelt üzemrész terv szerint október végére készül el, s még az idén megkezdődik benne a terme­lés is. Az ehhez szükséges gépek egy része már tavaly megérkezett, a többit pedig megrendelték. Ám. .ahhoz, hogy decemberben- -megkez­dődhessen a munka a csar­nokban, legalább száz új dol­gozóra lesz szükség. Nagy gond ez, hiszen most is létszámhiánnyal küzd a cipőgyár. Csak Nyíregyházán legalább 30—40 szakember hiányzik. Méghozzá jó szakemberekre vár­nak, hiszen a nyíregyhá­zi központban gyártják az összes tőkés exportra kerülő cipő felsőrészét. Csak itt történik valamennyi termék alja-összeszerelése is. A két vidéki — a záhonyi és a nyírbogdányi — tüzödében a belföldi és a szovjet ex­portlábbelik felsőrészeit ké­szítik. Tennivaló bőven lesz, hiszen az idén szovjet piac­ra félmillió, belföldre 350 ezer pár cipő gyártását ter­vezik. A MARC-cég részére pedig 200 ezer pár kész ci­pőt és 90 ezer pár felsőrész szállítását vállalta a gyár. H. Zs. A Nyíregyházi Konzervgyárban naponta 34 ezer ötnyolca- dos üveg Nagymama lekvárját készítenek sárgabarackból. Felvételünkön Renyószki Erzsébet a töltőgépet ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) A jó gazdaság elnöke azt mondotta: — Itt néhány fát ki kell vágni, hogy a primőrökre es­sen majd fény, s legyen le­vegőjük. — Hát ezt az asszonyok meg nem oldják — mondotta Nagy Pista, az ifjú brigádvezető- agronómus —, ezt csak akkor tehetjük, ha szombat-vasár­nap itthon lesznek az ipar­ba járó férfiak. — Jó. Legyen akkor, meg lesz fizetve, fűrészgépünk van, mindenünk van, csak munkaerő kell. Ilyen módon ezt meg is szervezték. Az állami mun­kába eljáró férfiak csapata vállalta a munkát megfelelő összegért, csak azt kérték: Ancsin Miska ne legyen ve­lük, elég ezzel a nullával az állam által fizetett brigádban dolgozni, bárcsak elérné már a nyugdíjat. — Na, akkor csak legyen magukkal — mondotta Nagy Galambos Lajos; Pista, ifjú agronómus. — A ledöntött fák lenyesett galy- lyait tán össze tudja szedni, csomóba tudja rakni. — Nem valószínű — mon­dotta Gere Gerzson, az álla­mi munkában eljárók veze­tője, — de legyen. Kérjük azonban a biztosítást külön a mi állami biztosítónktól. — Micsoda ésszel rendel­keznek maguk? — Ilyennel. Ismerünk ma­gasságokat és mélységeket, tehát e napra is kérjük a külön biztosítást. Ha nem lesz semmi baj, kutyák szá­jába az egész, ha lesz, egyé­nenként már nem a mi dol­gunk. Ennyi. Történt pedig, hogy neki­álltak a munkának. Új szabályozók a kereskedelemben ÉRDEKELTSÉG A PULTOKNÁL HOGY VÁSÁRLÁSUNK ÖRÖM-E vagy bosszúság, az nemcsak a kereskedők­től függ, hanem az ipartól is, attól, hogy van-e elég áru a polcokon. De azt sen­ki nem vonja kétségbe, hogy a boltok, áruházak korszerűségéért, naprakész­ségéért a kereskedők a fe­lelősek, ők az igazi gazdák. Az a tény, hogy az 1985-ös költségvetés nem tervezi a belföldi felhasználás csök­kenését, a lakosság reáljö­vedelmei és a beruházások nőnek, valamint a szabályo­zók megváltoznak — új gazdálkodási környezetet teremt a kereskedelem szá­mára. A paletta színesítése már évekkel ezelőtt megkezdő­dött. Lehetővé vált például, hogy a termelők és a kis­kereskedők is „nagykeres- kedjenek”, így oldódhatott a nagykereskedelem, merev szervezetrendszere, meg­szűntek az eseti, területi monopolhelyzetek. A ma már nem is olyan új, majd négyéves üzemelési formák kulcsszava az önálló gaz­dálkodás és a jövedelmező­ség. A boltok és vendéglők hatvan százaléka működik 1985-ben korszerű módon. Ezek az üzletek javítják a kiszolgálás színvonalát és az áruellátást, növelik a vállalati nyereséget, de saj­nos gyakori a fogyasztók becsapása, és többen bonta­nak fel szerződést, mint ahogy az kívánatos volna. Az áruházak, raktárak, szállodák szinte mindegyi­ke hamarosan jövedelemér­dekeltségben dolgozik majd. Ezzel párhuzamosan a vál­lalati központok feladata is változik: egyre inkább a hosszú távú üzletpolitika kidolgozása, a stratégiai döntések meghozatala, a nagypbb beruházások . yAb i nak fő .teendőikké. A. szjec- , ződéses üzletek gondját- baját intézendő pedig áru­forgalmi, elszámoltatási funkciók ellátására csopor­tok alakulnak majd — ér­dekeltségi alapon működve! Már megjelent a hivatalos értesítőben, hogy mely ke­reskedelmi vállalatokat ho­va sorolnak, vállalati ta­nács vagy választott vezetés irányítja majd a céget. A gazdálkodó szervek egy ré­szénél 1986 a határidő. A Merkur és a gyermek- élelmezési vállalat — sajá­tosságaik miatt — kivételt képeznek. Az élő'munkával való ta­karékosságra ösztönöz az új szabályozó rendszer és ez a kereskedelem egyes ágaza­taiban speciális helyzetet teremt. Világos, hogy az élelmiszerboltokban és a vendéglőkben nem lehet, nem is szabad csökkenteni mindenütt az eladók, pin­cérek létszámát, sőt van, ahol kevés ember jut a pult mögé. A bérarányosán nö­vekvő jövedelemelvonást ezek a gazdálkodó szerve­zetek csak fokozatosan ké­pesek elviselni, ezért az adók számukra alacsonyab­bak. Az a tény, hogy az élő munka drága, más gazda­sági döntést is indukálhat — például a nagykereske­delmi vállalatok nem nyit­nak majd annyi butikot, mint eddig — hallottam egy szakmabéli vezetőtől. AZ ÜJ VÁLLALATVE­ZETÉSI FORMÁK beveze­tésével fokozatosan meg­szűnik a minisztérium tu­lajdonosi jogainak gyakor­lása, A minisztérium opera­tív irányítás helyett a tör­vényességi felügyeletet lát­ja majd el. Ugyanakkor a fogyasztásicikk-kereskede- lemben és a vendéglátásban az Országos Anyag- és Ár­hivatal a Belkereskedelmi Minisztériumra ruházza a piacfelügrjeleti funkciót. Ép­pen a verseny és a zavar­talan áruellátás érdekében olykor meg kell előzni a forgalmi zavarokat, vagy azokat elhárítani. Mindeh­hez több piaci információ­val kell rendelkeznie majd a minisztériumnak is. Bár arra számítanak, hogy csök­ken a beavatkozások szá­ma; ez attól függ elsősor­ban, akadozik-e valamilyen cikkből a termelés. Felmerülhet a kérdés, mi lesz, ha a vállalati jövedel­mi különbségek növekedé­sével egy-egy cég a csőd szélére jut? Nos, a keres­kedelmi vállalatok kozott nincs veszteséges, igaz, alaphiányos akad. Ezeknél a minisztériummal közösen keresik majd azokat a mód­szereket, amelyekkel az alaphiány megszüntethető. A gazdálkodásban új elem­nek számít majd a keres­kedelmi hitel, az árufedeze­ti kölcsön. Lehetővé válik ezután is — a közehnúit- ' bari mai több példa volt: rá —, hogy a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek idegen forrásokat is — köt­vény és más formában — bevonjanak céljaik megva­lósításába. A GAZDASÁGI SZABÁ­LYOZÁS továbbfejlesztése során arra törekedtek a szakemberek, hogy a keres­kedelmi vállalatok számára olyan feltételeket alakítsa­nak ki, amelyek kellő érde­keltséget, egyben gazdasági kényszert létesítenek a vál­lalkozó típusú magatartás kialakításához — nyilatkoz­ta Andrikó Miklós belke­reskedelmi államtitkár. — Bár szigorúbb a gazdálko- dési környezet, nagyobbak a követelmények — az ön­állósággal nő a felelősség is! —, a szabályozók haté­kony munka esetén a kereskedelem valamennyi ágában garantálják a vál­lalatok és szövetkezetek eredményes működését. Elek Lenke Törés Aki nem élte, nem mun­kálta, nem tapasztalta, mi­csoda ördögien fenséges munka a pusztítás, az nem tud semmit, ehhez csak a te­remtés fogható az isteni gon­dolat méltóságába. S hogy így állt-e oda, a dőlő fa alá, szalonnás kenyérrel a kezé­ben, rágva, nyelve, várva; várva valamire Ancsin Mis­ka, ki tudja? — hiába ordí­tottak neki: — Gyere onnan, ugorj on­nan, te állat. S még az sem mondható, hogy nem ugrott. A maga módján. Egy ág, tán a leg­felső, megcsapta a combját. A fizika törvényei szerint ez a legerősebb csapás fadön­tésnél. Ancsin Miska comb­nyaktörést szenvedett. örökre munkaképtelenné vált az orvosok megállapí­tása szerint. A szövetkezet fizet neki havonta haláláig 4610 forin­tot. Hogyan jött ki ez az ősz- szeg, tán a magas ég se tud­ja. 3. Néha, az igazán dolgozók keserűn megkérdik: — Nem kéne eltöretnünk a karunkat-combunkat? De aztán csak legyintenek: — Amíg megvan a munka utáni vágyunk, minek tö­rődni ilyesmivel? Jóska! — Na! — Metsszük az almafát va­sárnap? — Még szép. A friss gally- tűzön sütünk egy-egy arasz­nyi szalonnát. Benne vagy? — Hagymát húzunk a nyárs végére, úgy csepegtetjük majd a friss kenyeret. — Ne beszélj többet, te átok, máris összegyűlt a nyál a számban. — Majd leöblítjük. Nevettek, s dolgoztak szép emberi rend szerint tovább. 2. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents