Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. február 7. Országos tanácskozás korunk kapitalizmusáról Kommentár Ingerült „üzenet” Az ausztrál—amerikai viszonyt sokáig az „egyetértés” unalmas-kellemes közege jellemezte. Ismételjük: így volt eddig. Most azonban valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy Robert Hawke washingtoni utazása immár nem a néhány sort megérő rutinlátogatások jól ismert kategóriájába tartozik, tehát, ahogy ezt mondani szokás: érdemes rá odafigyelni. A figyelem egyik fő oka az An- zus nevű katonai tömb, amely 1951. szeptember elsején alakult San Franciscóban az Egyesült Államok, Ausztrália és Üj-Zéland részvételével, és amely például 1964 júliusában elhatározta a dél-vietnami amerikai intervenció aktív katonai támogatását. A térségnek ez a valaha Kína- és szovjetellenes, ma már csak szovjetellenes katonai blokkja az enyhülés idején alig hallatott magáról, de Carter országlásának végén elkezdték, és Reagan idején kiteljesítették a szövetség komoly reaktivizálását. Csakhogy — és az utóbbi időben meglehetősen sok a „csakhogy” — az új-zélandi kormány a közvéleményre való tekintettel bizonyos határt szeretne szabni a katonai tevékenység felpergetésének. Üj-Zéland közölte, hogy „politikai döntés” nyomán nem engedélyezi nukleáris meghajtású vagy atomfegyverekkel felszerelt hajók kikötését. A Pentagon ezt annyira sértőnek találta, hogy Washington nem vesz részt a tervezett tengeri Anzus-had- gyakorlaton. Mivel az ausztrál kormányfőnek így szembe kell hazájában néznie hasonló tömegmozgalommal, amely mellesleg Japánon évente többször is végigseper, figyelemreméltó -az az ame- rikai külügyminisztérium szóvivőjének Hawke látogatására időzített nyilatkozata. Ez „az amerikai—új-zélandi kapcsolatok általános válságát” festi a falra is kijelenti: „reméljük, Üj-Zélandnak adott válaszunk jelzi, hogy az ilyen mozgalmak más országokban sem történhetnek következmények nélkül...” Ez világos beszéd, még pontosabban: világos fenyegetés. Méghozzá nemcsak Üj-Zélandnak, hanem Ausztráliának (amelynek közvéleménye szeretné megakadályozni atomfegyvert hordozó amerikai repülőgépek vendégjárását az ország bázisain), a japán ellenzéknek, sőt (az ottani amerikai bázisok kezelése miatt) Görögország és (a közép-hatótávolságú rakéták telepítésének elhúzódása miatt) Hollandia kormányának is. Magyarul: egy olyan látogatás, amely alkalmat ad Washingtonnak számos szövetséges megfenyegetésére, valóban több mint rutinesemény. Influenzajárvány Muszkvában Moszkvát is elérte az influenzajárvány: a szovjet sajtó híradásai szerint február 4-én az új megbetegedések száma meghaladta a járvány küszöbének számító szintet. Szünetel a látogatás a kórházakban, és más, ilyenkor szokásos óvintézkedéseket is bevezettek. Az egészségügyi minisztérium illetékesei szerint a betegséget az „A” vírus alaptípusa okozza, vagyis a leghétköznapibb változatáról van szó. A Szovjetunióban tavalyelőtt ugyanez a vírus okozta a járványt. „A 80-as évek kapitalizmusa: válság és kiútkeresés” címmel az MSZMP KB agi- tációs és propagandaosztálya és az MSZMP Somogy megyei Bizottsága rendezésében szerdán kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött Kaposvárott. Résztvevői a megyei párt- és KISZ-bi- zottságok és a megyei oktatási igazgatóságok vezetői, egyetemi-főiskolai oktatók, tudományos kutatók, a tömegtájékoztatás vezető munkatársai. Klenovics Imre, a Somogy megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott megnyitót. Lakatos Ernő megnyitója után a tanácskozás plenáris ülésén négy előadás hangzott el. Simái Mihály akadémikus, az MTA Világgazdasági Ku(Folytatás az I. oldalról) amely még súlyosabbá teszi a válságot. Marchais ezután részletesen elemezte a jelenlegi válságot és konkrét javaslatokat terjesztett elő a válság leküzdése érdekében. Nemzetközi kérdésekről szólva Marchais hangsúlyozta, hogy az FKP tevékeny részt vállal a békéért és leszerelésért folyó küzdelemben, ellenzi Reagan űrfegyverkezési terveit, s amellett foglal állást, hogy a Szovjettató Intézetének igazgató- helyettese történelmi perspektívában vizsgálta a mai kapitalizmust, annak válságát és jövéjét. Berecz János, a Népszabadság főszerkesztője a kapitalizmus és korunk nemzetközi rendszere kapcsolatáról tartott előadást. Szűcs Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének helyettese a katonapolitikai tényezőnek a fejlett tőkés államok külpolitikájában betöltött szerepével foglalkozott. Lukács József akadémikus, az MTA filozófiai intézetének igazgatója az újkonzervatív előretörésről, ennek napjaink kapitalizmusában gyökerező társadalmipolitikai okairól tartott előadást. A tanácskozás résztvevői délután öt szekcióban kezdték meg a vitát. unió és az Egyesült Államok között meginduló tárgyalások a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintre való csökkentéséhez, és a világűr militarizálásának betiltásához vezessenek. Marchais nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött a vita a beszámoló és a kongresszusi határozattervezet fölött. A kongresszus szombaton szavaz majd a határozattervezetről és vasárnap választja meg az új Központi Bizottságot. A SZÍRIÁI KÜLÜGYMINISZTER ROMÁBAN Az olasz fővárosba érkezett szerdán Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter. Az arab ország diplomáciájának vezetője kétnapos látogatása során olasz kollégájával, Giulio Andreottival folytat megbeszéléseket, s a tervek szerint fogadja őt Pertini államfő is. A PAPA HAZAÉRKEZETT Tíznapos latin-amerikai körútját befejezve szerdán viszaérkezett Rómába II. János Pál pápa. A katolikus egyház feje az elmúlt napokban 30 ezer kilométert utazott, 17 latin-amerikai várost keresett fel, és 45 alkalommal intézett beszédet híveihez. MAGYAR HANGVERSENY PÁRIZSBAN Szegedi Anikó zongoraművésznő kedden este nagy sikerű hangversenyt adott a párizsi Gaveau-teremben. A művésznő Beethoven-műve- ket játszott. FÖLDRENGÉS AZERBAJDZSÄNBAN A tizenkét fokozatú skála szerinti ötös erősségű földrengést észleltek szerdán Azerbajdzsánban. A rengés epicentruma Imisli várostól 35 kilométerre délkeletre esett. A helyszínről érkezett jelentések szerint a földrengésnek nincsenek áldozatai, és nem keletkezetek számottevő károk sem. POKOLGÉP ROBBANT EGY IRANI BANKBAN Pokolgép robbant szerda reggel egy iráni bankban, Frankfurt egyik külvárosában. A Melle bank négy alkalmazottja könnyebben megsebesült, az épületben tűz ütött ki és jelentős károk keletkeztek. A DPA hír- ügynökséget értesítették, hogy a merényletet egy — eddig ismeretlen — iráni ellenzéki szervezet követte el. Baguette és kordbársony öltöny PEKINGI DIVAT A Bajor Állami Opera pekingi előadásain a nézők a műsorlapon kívül hosszú francia kenyeret, baguette-t is szorongattak a markukban. A kenyér nem a műsorlap mellé járt, tüntetésről, vagy botrányokozásról sem'volt szó. Egyszerűen „Az ég hídja’’ színház mellett található az a sütöde, ahol francia licenc alapján a zsömlekenyeret gyártják. A közönség a Varázsfuvola előadása előtt még jól bevásárolt, hogy aztán az opera végére el is majszolja a csemegét. A francia kenyér nem az egyetlen, amit a kínaiak manapság a külvilágtól átvesznek. Pekingben működik már hamburgerbüfé is, s a minap jelent meg a hír, hogy készételeket gyártó üzemek nyílnak. A műanyag tálkákban forgalomba kerülő készételeket, rizs és zöldség, vagy hús ára 50 fentől másfél jüanig terjed. Manapság jelszó Kínában: „a pénz — idő”, „a hatékonyság — élet”. A kínai mindennapok ritmusa felgyorsult. Az év eleje óta eltörölték a nyáron kétórás, télen másfél órás ebédszünetet, illetve tartamát egy órára szállították le. A kínai hivatalok dolgozói, miután esetleg éppen a műanyag tálkából elfogyasztják ebédjüket, mennek vissza dolgozni. Elmúlt az az idő, amikor ebéd után a karosszékben, az íróasztalon, ki hol talált helyet, mindenki kényelmesen elnyúlt, szundított egyet és Kínára a békesség csendje telepedett. Ahogy a déli szunyókálást is rendelettel törölték el, az életmód többi kisebb-na- gyobb korszerű változását is felülről ösztönzik. A vezetés szinte rábeszéli az embereket, hogy öltözködjenek divatosan, járjanak táncolni és étkezzenek korszerűbbért. A felülről jövő ösztönzés — amely azért találkozik eddig ki nem élt emberi vágyak garmadával —, soha nem látott divathullámot szült Pekingben. Divat minden, amit a „kulturális forradalom” idején tiltottak, de az is, amit annak idején még külföldön sem ismertek. Divat például az aerobik és diszkó. A nőknél divat a hosszú haj, a magas sarkú cipő és a kozmetika. Ez a „kulturális forradalom” idején mind-mind tiltott dolog volt. Az idei tél slágere a színes, tollal töltött anorák, de műszőrme bundában kerékpározó hölgyeket is látni. A minap egy Peking környéki paraszt harna öltönyben és lila nyakkendőben nyitotta meg a Vangfucsing utcában, Peking leghíresebb bevásárlóutcájában szuvenír- boltját. Az európai szabású öltönyök hordásában maguk a vezetők mutatnak példát. Ha Kínában is megszavaznák, hogy kik a legjobban öltözött közéleti személyiségek, a pálmát kétségkívül Csao Ce-jang miniszterel- elnök vinné el. Egy ilyen szavazás nem abszurdum azután, hogy az év végi nagy hazai divatbemutatóról készült beszámolóban megírták: a kormányfő kord bársonyból csináltatott magának öltönyt. A kínaiaknak nyitottaknak kell lenniük, kis és nagy dolgokban egyaránt, hangzik a jó tanács. Pár nappal ezelőtt a televízióban dokumentumfilm mutatta be kínai szereplőkkel az európai étkezési szokásokat. A kínai és az európai ételeknél első pillantásra feltűnik az a különbség, hogy a kínaiak mindent apróra vágnak, s a kis ételdarabokat pálcikákkal csippentik fel. Nos, az oktatófilmben a fődemonstrátor a bécsi szeletet először késsel és villával jó apró darabokra vágta. Kína változik is, hű is marad önmagához. Kairóban tárgyalt a nyugatnémet elnök. A képen (balra) Richard von Weizsäcker az egyiptomi elnökkel, Hoszni Mubarakkal. Jalta, 1945. febraár 2. 1 945. február 4-e, 17 óra. A Livádiai-palota. A kormányfők értekezletét az elnöklő Roosevelt nyitotta meg: „A három nagyhatalom vezetői jól megértik egymást, s a kölcsönös megértés csak fokozódik. Valameny- nyien a háború mielőbbi befejezésére és tartós békére vágynak.” E szavak jól tükrözik a Jaltában uralkodó légkört: a konferencia volt a három nagyhatalom együttműködésének csúcsa. Később, amikor Churchill azokra a vádakra felelt, hogy állítólag a Szovjetunióval való együttműködés túlságosan szoros volt, ésszerű kérdést tett feli: „Mi történt volna, ha összeveszünk Oroszországgal abban az időben, amikor a németeknek még 300—400 hadosztályuk volt a harctereken ?” A konferencia katonai tárgyalásokkal kezdődött. Megállapították a teljes egyetértést a közös katonai hadműveleteket illetően a náci Németország elleni háború befejező szakaszában. A fő kérdés azonban már az volt, hogy mi legyen Németországgal annak teljes veresége után, és hogyan rendezzék be a háború utáni világot. A résztvevők megállapodtak az általános politikában, Németország feltétel nélküli kapitulációja ügyében, a megszállási zónákban, Nagy-Ber- lin irányításában, és a németországi szövetséges ellenőrző mechanizmus kérdéseiben. A konferencia figyelmet fordított a Németország megosztására tett angol—amerikai javaslatokra. Anglia és az Egyesült Államok ekkor még Németország maximális meggyengítésére törekedett, bár egyesek már akkor azt tervezték, hogy Németország katonai és gazdasági potenciálját meg kell őrizni. E szempontból figyelmet érdemel a brit fegyveres erők vezérkari bizottsága elnökének • feljegyzése, amelyet a háfcorú utáni európai politikával foglalkozó megbeszélésen 1944. július 27-én készített. „Szét kell-e tagolni Németországot, vagy fokozatosan szövetségessé kell tenni, hogy felfogja az orosz fenyegetést 20 év múlva?” A Szovjetunió' sohasem azonosította Hitler klikkjét a német néppel. A Szovjetunió álláspontjának köszönhetően a krími konferenciát követően Németország szétta- golásának kérdését levették a napirendről. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megteremtéséről folyó vita eredményeképpen a nemzetközi biztonságnak a háború utáni szavatolására megállapodás született a Biztonsági Tanács állandó tagjai egyetértési elvéről (másképpen a vétójogról), ami feltételezte a nagyhatalmak együttműködését, és elutasította a diktátumot a nemzetközi viták megoldásában. Elhatározták, hogy az ENSZ alapító konferenciája 1945. április 25-én San Franciscóban nyílik. A kormányfők helyenként éles hangú véleménycseréjének eredményeképpen megerősítették, hogy közös kívánságuk egy erős, szabad, független és demokratikus Lengyelország, és megállapodtak a nemzeti egység ideiglenes lengyel kormányának megalakulási feltételeiben. A konferencia résztvevői a Szovjetunió javaslatára kifejezték azt a közös véleményüket, hogy Lengyel- ország nyugati határának az úgynevezett Curzon-vonal mentén kell húzódnia. (E vonalat 1919. december 9-én a győztes antant Lengyelország keleti határaként ajánlotta, abból kiindulva, hogy az ország területeihez csupán lengyel lakosságú részek tartozzanak.) Az államfők elismerték, hogy északon és nyugaton jelentős mértékben növelni kell Lengyelország területét. Ez teljes mértékben megfelelt a lengyel nép, a béke és az aurópai biztonság érdekeinek. Figyelemre méltó az a megállapodás is, hogy meg kell teremteni a három nagyhatalom külügyminiszterei közötti rendszeres konzultáció állandó kereteit. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat zárórészében hangsúlyozták: „Csak a három ország és az összes békeszerető népek közötti állandó és egyre erősödő együttműködés és kölcsönös megértés útján valósítható meg az emberiség legmagaszto- sabb törekvése: a szilárd és tartós béke...” A krími konferencia mintegy továbbadta a politikai realizmus és a konstruktív együttműködés stafétabotját az őt követő sokoldalú diplomáciai fórumnak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A konferencia határozataitól egyenes út vezetett a potsdami megállapodáshoz, a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, az NDK- nak és Csehszlovákiának az NSZK-val kötött szerződéseihez, és végül európai biztonsági és együttműködési tanácskozás záróokmányához. „Csak a rövidlátó emberek támadhatják azt, amin immáron 40 éve nyugszik az európai és a világbéke, csak köti a revansiskát kezét. Élők kísérelhetik meg kétségbevonni a történelmi jaltai és potsdami egyezményt — mondotta Gromiko, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi ülésen. — E határozatok megkötik a revansisták kezét. Elsősorban ebben rejlik rendeltetésük]’. Andrej Sztyepanov a történelemtudományok doktora A Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ 1985. április 1-től kezdődően, 3 éves időtartamra az alábbi üzleteket szerződéses üzemeltetésre átadja: Szikvízüzem 18. sz. italbolt IV. o. 9. sz. italbolt IV. o. Olajkút 30. sz. élelmiszerbolt 8. sz. vegyesbolt 10. sz. vegyesbolt 11. sz. vegyesbolt 5. sz. élelmiszerbolt 18. sz. élelmiszerbolt 39. sz. élelmiszerbolt 4. sz. zöldségbolt 1. sz. húsbolt 6. sz. húsbolt Kisvárda, Lenin u. Nyírkárász, Fő út 55. Lövőpetri, Kossuth u. 8. Tornyospálca, Kossuth u. 140. Tornyospálca, Kossuth u. 94. Anarcs, Ady E. u. 8. Gyulaháza, Petőfi u. 32. Laskod, Kossuth u. 44. Rozsályp úszta Anarcs, Damjanich u. 6. Ricsika, László-tanya Kisvárda, Hármas út Fényeslitke, Rákóczi u. 1. Petneháza, Kossuth u. 39. A versenytárgyalás 1985. március 15-én, pénteken 9 órakor lesz a Várda Étteremben. A pályázatokat a szövetkezet elnökéhez címezve legkésőbb 1985. március 11-ig kell benyújtani szövetkezetünk központjába. Kisvárda, Kölcsey u. 5. Tájékoztatást és bővebb felvilágosítást a szövetkezet köz- gazdasági osztálya nyújt. Telefon: 106.
