Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

1985. február 27. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás ÍROTT HALASZT? Magyarországon ma már minden harmadik házasság válással végződik. Sajnos mind gyakrabban találunk példát arra, hogy a megvál­tásként várt bontóper után a kálvária újabb stációi kö­vetkeznek — rendszerint a feleség számára. Három olyan levél is a ke­zembe került mostanában, amelynek feladóját a kétség- beesés késztette, hogy tollat fogjon. A levelek olvastán Anna Karenina kezdő sorai jutottak eszembe: „A boldog családok mind hasonlók egy­máshoz, minden boldogtalan család a maga módján az”. Ezek az asszonyok is „a ma­guk módján” boldogtalanok. Egyikük szüleinél keresett menedéket három gyermeké­vel az elvált férj brutalitása elől. Most egy szoba-konyhás lakásban élnek öten, s tűrik, hogy az anyának ítélt lakás­ban a férj fogadja ivócimbo­ráit. Az apa olykor-olykor meglátogatja családját. Utá­na rendszerint újra kell üve- geztetni az ablakot. A legki­sebb gyerek éjszakánként sír álmában, a nagyobbik félre­kapja a fejét, ha az iskolá­ban a tanárnő meg akarja si­mogatni. A másik fiatalasszony a vá­lás után is kénytelen együtt élni alkoholista férjével — nincs hová mennie, a férjnek pedig esze ágában sincs el­hagyni a közös lakást. A har­madik levélíró megpróbált talpraállni: telket vett, s most építkezni akar. Az OTP-től azonban nem kaphat köl­csönt, mert a házaspár laká­sa (ahol most a férj lakik) is hitelből épült annak idején, s persze még nincs kifizetve. El kellene adni és az árát kettéosztani, hiszen a ház fe­le jog szerint az elvált fele­séget illeti. A férj azonban sem erre nem hajlandó, sem arra, hogy kifizesse a felesé­gének járó összeget. A csap­da bezárult. Mindhárom esetben jogerős bírói ítélet szól az asszonyok mellett, akik egyébként nem­csak önmagukért, hanem gyermekeikért is felelősek, hiszen az apa alkalmatlannak bizonyult nevelésükre. Mégis tehetetlenek vagyunk: a jog­nak ugyan vannak eszközei, hogy érvényre juttassa a tör­vényt, de ez hónapokba, ha nem évekbe telik. A tanács gyámügyi előadója segélyt adhat; elrendelhetik a kény­szer-elvonókezelést, ami az­tán vagy eredményes, vagy sem, de mindenképp időbe telik. A körzeti rendőr sza­badkozik: családi konfliktu­sokba nem avatkozhat (kér­dés, meddig tekinthető egy- egy, olykor a tettlegességig fajuló konfliktus a család magánügyének)... Az asszonyok türelmére apellálunk, és megkeresünk minden szóba jöhető illeté­kest, hiszen rendeletek, jog­szabályok szolgálják a csalá­dok védelmét. Nem szabad, hogy mindez — mint manap­ság sajnos oly gyakran — írott malaszt maradjon. Gönczi Mária NEM AZÉRT A NÉGY FORINTÉRT... Egy küldeményt kézbesített a posta a minap az Arany János utca 2.—8. számú ház lakóinak. A feladó az IKSZV, a tartalom pedig a következő: „Értesítjük, hogy az épületben, amelynek ön is lakója, központi tv- és rádióantenna került felszerelésre. Az 5 prog- ramos antenna használati díja 14 Ft/hó. Ez ideig 10 forintot fizetett. Kérjük, hogy a havonta fizetendő lakbér összegét 1984. szeptember l-től visszamenőleg 4 Ft/hó használati díj­jal megemelve szíveskedjen vállalatunknak megfizetni”. Nem a 4 forintot kifogásoljuk, csak a módszert, hogy megkérdezésünk nélkül, a mi zsebünkre intéz­kedtek. Mindezt mégis szó nélkül hagytuk volna, ha most jobb lenne a tv-műsor vételének minősége. De sajnos nem így van, sőt. Az említett levél egyébként formanyomtatvány, aláírás nélkül. 68 bérlő, Nyíregyháza (Gondoljuk, ez utóbbi miatt nem érezték köteles­ségüknek a ház lakói sem, hogy nevüket adják a szer­kesztőséghez küldött levélhez.) SPÁRGA Mellékelten megküldöm ezt a spárgadarabot, ame- !yet a jósavárosi sütőipari boltban vásárolt kenyérből „operáltunk ki” február 14- én. A spárga kétszer ilyen hosszú volt, de a szeletelés­kor elmetszettük, mert ez a valami sehogy sem akart el­fogyni. A kenyeret keresztbe vágva aztán láttuk, hogy vé­gig ér benne a madzag. Az­nap tejbegrízt vacsoráz­tunk, visszasírva a nagykál- lói kenyeret. Pedig minden­napi betevőnk ma már egy­általán nem olcsó, és ép­pen a kispénzű családok fo­gyasztanak belőle a legtöb­bet. Ezért jobban kellene ügyelni arra, hogy a vásár­lóknak ne kelljen a falatok­kal spárgadarabokat is nyel­niük. B. P.-né Nyíregyháza, Jósaváros „VENDÉG­MARASZTALÁS” A Takaréképületben la­kunk. Ablakunk a fizető- parkolóra nyílik, így alkal­mam van látni, mennyit baj­lódnak az autósok a kerék­agyig érő latyakban. Való­ságos bűvészmutatványnak számít beállni a kocsival, vagy éppen kiszabadítani azt a sár- és hóbuckák fogságá­ból. A Szabol v-s-szálló előtti parkolóban sem jobb a hely­zet. Sokszor én szégyenke­zem az illetékesek (gondo­lom, a közterület-fenntartó vállalat) miatt, hogy az ide­érkező idegeneket ilyen el­hanyagolt belváros fogadja Nyíregyházán. Ezzel inkább riasztjuk, mintsem marasz­taljuk a vendégeket. M.-né Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. TILOSBAN Az utcánk még három mé­ter széles sincs. „Behajtani tilos!” tábla figyelmeztet ar­ra, hogy a körülmények mi­att csak az itt élő néhány család használhatja az utat. Mégis sűrűn előfordul, hogy autóbuszvezetők rövidítik meg útjukat a mi kis utcánk segítségével (tudok olyanról is, aki reggelizni is busszal robog haza), holott épp csak elférnek, gyalogosok számá­ra mellettük nem is marad hely (járda nincs). Ősszel, té­len a szertefröccsenő sár és hóié, nyáron pedig a jármű­vek keltette porfelhő bosz- szantja az itt élőket. Az is­kolában nem tudnak szel­lőztetni a tilosba hajtó jár­művek miatt. Széplaki Bálint Nagykálló, Vár u. 2. CSAK TÜRELEM!? Éppen két éve annak, hogy észrevettük, lakásunk be­ázik, a fal penészesedik. Pa­naszunkat követően kap­tunk a lakásszövetkezettől egy levelet, amelyben kö­zölték, hogy „többszöri hely­színelés” után megtalálták a beázás okát, és intézkednek, hogy a hibát mielőbb javít­sák ki. Végül az idén janu­árban csakugyan elvégezték a munkát, de sok köszönet nincs benne, mert továbbra is ázunk, most már az ab­laknál is. Kérésemre ki­küldtek egy szakértőt, aki azt mondta, „várjunk há­rom hetet és majd meglát­juk!” Türelmes ember va­gyok, de az én türelmem is fogytán. A sok rossz mellett azért azt is meg kell írnom, hogy nagyon rendesen dolgozott a nálunk járt kőműves; mun­káját olyan körültekintéssel végezte, mintha a saját hol­mijára kellene vigyáznia. A mások értékeit is így meg­becsülő ember manapság rit­ka, mint a fehér holló. Molnár Antalné Nyíregyháza, Kun Béla u. 6. (NEM) CSENGET A POSTÁS Nagyon nehéz kis nyugdí­junkat úgy beosztani, hogy még borravalóra is jusson. Legtöbbször nem is jut. Pe­dig manapság nagyon sokan tartják a markukat — az a fiatalember is, aki a mi ut­cánkban kézbesít. Csakhogy nekünk az a néhány forint is számít, amivel egy-egy al­kalommal a nyugdíjunkat meg kellene csorbítanunk. A mi postásunk azonban nem tanúsít megértést, és lépten- nyomon tudtunkra adja nemtetszését: ha levelünk jön, nem csönget, a külde­ményekért be kell mennünk a postára, mert arra hivat­kozik, hogy senkit nem ta­lált otthon. Ügy gondoljuk pedig, hogy kötelességét mindenekelőtt a fizetéséért, és nem a borravalóért kell teljesítenie. Egy nyugdíjas Nyíregyházáról, a Komszomol térről Szerkesztői üzenetek Farkas Zoltán baktaló- rántházi, Farkas Rozália kömörői, Maczinkó György- né nyírlövői, Kovács Imré­vé tiszaberceli, Bobik Já­nos kéki, Markó Andrásné nyíregyházi, Szegedi Jó­zsefné ófehértói olvasónk­nak levélben válaszoltunk. Kábái Sándor újfehértói, Csonka Istvánná paszabi, Bulyáki Imrévé nagyecse- di, Laza Lajosné nyírbélte- ki, Balogh Józsefné berke- szi, Tuza Ferencné deme- cseri, özv. Baranyai József­né kisvárdai, Gál Ferenc gemzsei, Németh János má­tészalkai, Nagyiván István­ná gyulaházi, Illés István varsánygyürei, Nádas Sán- dorné nyírbátori, Varga Jó­zsef gemzsei, Jakab Mihály napkori, Repka Andrásné borbányai, Opre Miklósné őri, Varga Ernő nyíregyhá­zi, Balogh Lajos dögéi, Nagy Sándorné nyírbátori, özv. Nagy Lászlóvá vásá- rosnaményi, Kozma József­né újfehértói, Bihari József kótaji, Farkas Zsigmond nyírbátori, Orsó János oro- si, Molnár Miklósné vásá- rosnaményi, Mércse János- né nagyari, ifj. Farkas Vil- mosné kisari, Nyéki Jenő tyukodi, Huri Józsefné ti- szavasvári, Rácz Miklósné orosi, Szikszai Jánosné nyírmadai, Huszák Jánosné beregdaróci, Róka Balázs tiszavasvári, Kapcsik Tibor kisvárdai, Halász Károlyné nyíregyházi, Gombita Sán­dor őri, Szabó Sándor nyír­egyházi, Fehér László nyír­egyházi, Bedő Gyuláné pát- rohai, Szilágyi József nyír­egyházi lakos ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Vatács József fehérgyar­mati, özv. Baranyai József­né kisvárdai olvasónk kö­szönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Az illetékes válaszol MEGÉPÜL AZ ÜT A rossz útviszonyokra panaszkodott 27 vajai lakos a február 6-i Fórumban, szóvá téve a Vay Ádám utcában uralkodó tarthatatlan állapo­tokat. Tájékoztatásul közöl­jük, hogy a nagyközségi kö­zös tanács idei terveiben sze­repel az említett utca belvíz­elvezető rendszerének kiépí­tése. A munkát az év első fe­lében szeretnénk elvégeztet­ni. Ezt követően nyílik lehe­tőség a földút elegyengeté- sére és a járda megépítésére, társadalmi munkában. A szükséges anyagot természe­tesen a tanács adja. Így tehát megoldódik a Vay Ádám ut­ca lakóinak gondja. Nagyközségi közös tanács vb-titkára, Vaja NEM LESZ „ÜVEGHEGY” Az Ingyen sem címmel megjelent cikkhez szeretnénk néhány megjegyzést fűzni. Tavaly kísérleti jeJleggel he­lyeztünk üveggyűjtő konté­nert Nyíregyházán a Szarvas utcai ABC-áruház elé. A kon­téner éppen azokban a na­pokban telt meg, amikor a nyíregyházi telep gépkocsijá­nak darus emelőszerkezete el­romlott, ezért kényszerű megoldásként kerültek a do­bozok a konténer mellé a nem betétdíjas üvegek tárolására. A cikk megjelenése után fel­hívtuk a telepvezető-helyet­tes figyelmét, hogy a jövőben más eszközök igénybevételé­vel is meg kell találni a mó­dot a konténer kiürítésére. Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat, Debrecen GÁZÜGYBEN Az akadozó pb-gáz ellátást és a cseretelep gyakori zárva tartását kifogásolta január 23-án közreadott levelében Gombos Zoltán újfehértói lakos. Megállapítottuk, hogy az említett időpontban csak­ugyan kint volt 1—2 óráig a „Betegség miatt zárva” táb­la, de nem alaptalanul, hi- szep a tplep vezetője valóban rosszul érezte magát. Aznap egyébként — rajtunk kívül­álló okok miatt — nem volt gáz. A panaszos azon állítá­sa, hogy a telepvezető eseten­ként nem vette át a szállít­mányt, nem állja meg a he­lyét. Mint a TIGÁZ illetéke­sétől megtudtuk, ilyen egy­szer sem fordult elő. Remél­jük, válaszunkat, ha nem is megnyugtatónak, kielégítő­nek fogja tartani a levélíró, aki hasonló észrevételeit egyébként személyesen is megteheti az ÁFÉSZ-irodá- ban, vagy bejegyezheti a Vá­sárlók könyvébe. * ÁFÉSZ vezetősége, Űjfehértó Jubileumi jutalom, táppénzügyek Gyuricska Józsefné kisvárdai olvasónk határozatlan időre szóló munkaviszonyát felmondással megszüntette. Üj munkahelyén határozott időben állapodtak meg. Ezen belül 90 nap próbaidőt kötöttek ki. Betegsége miatt azon­ban csak 16 napot dolgozott, jelenleg is keresőképtelen. Időközben a munkáltató megszüntette a munkaviszonyt, a munkakönyvét és tartozékait postán elküldték. Jár-e ez esetben a táppénz, ha igen, ki köteles azt folyósítani? Amíg a keresőképtelenség fennáll, jogos a táppénz. A körzeti orvostól kapott igazolással keresse fel volt mun­káltatóját. Ha a munkáltató egyben kifizetőhely is, akkor ők kötelesek a táppénzt folyósítani. Ha nem, akkor is ki kell állítaniuk egy munkáltatói igazolást, aminek alapján (mellékelve az orvosi igazolást is) a táppénzt az illetmény­hivataltól vagy a társadalombiztosítási igazgatóságtól megkapja. Varga Józsefné nyírteleki levélírónk a takarítás mel­lett fűtői feladatokat is ellát. A fűtést azonban nemrég korszerűsítették. Olvasónk véleménye szerint most már csak kazánfűtői képesítéssel rendelkező szakember vé­gezheti ezt a feladatot. A munkáltató azonban továbbra is őt tekinti fűtőnek. Varga Józsefnének csak részben van igaza, mert nem minden kazán fűtéséhez szükséges vizsga. A levélben kö­zölt adatokból arra lehet következtetni, hogy kis teljesít­ményű kazánról van szó, amelynek fűtéséhez nem szük­séges képesítés. Ha a vita másképp nem tisztázható, for­duljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Addig azonban neki kell fűtenie. Pokaraczki Andrásné (Nyíregyháza) tanulmányi szer­ződés alapján két évig havi 760 forint ösztöndíjat kapott. Munkaviszonyát azonban a kikötött idő előtt megszüntet­te. A volt munkáltató arról tájékoztatta, hogy havi fize­tésének 33 százaléka erejéig a le nem dolgozott idővel ará­nyos részt vissza kell fizetnie. Olvasónk azt szeretné, ha ezt havi 760 forintos részletekben, egy év múlva kezd­hetné meg. A munkáltató eljárása méltányos, mert szerződéssze­géskor a tartozás egy összegben válik esedékessé. Annak persze nincs akadálya, hogy a munkáltatóval ettől eltérő­en állapodjanak meg. Szűcs Gyula kisari levélíró 1983 áprilisában rokkant­sági nyugdíjba ment. Ekkor 23 év és 10 hónap szolgálati ideje volt. Azt szeretné tudni, hogy mint rokkantnyugdí­jas most kérheti-e a huszonöt éves jubileumi jutalmat? A rokkantnyugdíjasként eltöltött idő nem munkavi­szony. Ebből következik, hogy nem jár a kérdezett juta­lom, mert a nyugdíjazás évében még nem volt 25 éves a munkaviszonya. özv. Kindák Józsefné (Anarcs) 22 évi szolgálati idő után ment nyugdíjba. Arra kér választ, kérheti-e a 25 éves jubileumi jutalmat? A 25 éves jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó nyugdíjazásakor nem, de még abban az év­ben (ha tovább dolgozna) elérné a 25 éves munkaviszonyt. Olvasónknak nem jár a jutalom. Sárosi György tiszaberceli levélíró fiatal kora ellené­re gyakran beteg. Jelenleg is táppénzen van. Művezetője arról tájékoztatta, hogy amint meggyógyul, kezébe adja a munkakönyvét. Szabályos-e vajon az ilyen intézkedés? A munkáltató a dolgozó munkaviszonyát felmondás­sal megszüntetheti. A felmondást azonban írásban kell közölni, és meg kell indokolni (az indoknak valósnak, az idoklásnak egyértelműnek kell lennie). Nem lehet felmon­dani — többek között — a táppénzes időszak és az azt kö­vető 15 nap alatt, megbetegedés miatt bekövetkezett 50 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén. Egy esetle­ges felmondás esetén tehát olvasónk — a hatályon kívül helyezés érdekében — forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Nagy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents