Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

Barátom! Vitatkoztunk a demokráciáról. Kate­gorikusan kijelentette; demokrácia pe­dig nincs, önós példájából indult ki. Elmondta; elkészítették a munkaköri leírását. Ez rendben is lenne, de léptem nyomon beleszólnák abba, amit csinál, nem hagyják önállóan dolgozni. Ha vi­szont ön mond véleményt, letorkolják, nem veszik figyelembe a javaslatait. Na­gyon egyoldalú dolog ez így. Az ókori görögöknél, ott igen! Ott, ha a polgár­nak nem tetszett valami, nyíltan, sőt . nyilvánosan, szemtől szembe megmond­hatta a véleményét. .. Távol áll tőlem, hogy utólag és nyil­vánosan vitassam jártasságát a történe­lemiben, de az a- gyanúm, hogy már az ókorban, sőt a római birodalomban is voltak korlátozások. Mi több, voltak sza­badok és rabszolgák és ez némiképp- akadályozta a demokrácia érvényesülé­sét. Ennyit erről. Ami a jelenkor de­mokráciáját illeti: az önével homlok­egyenesen ellentétes a véleményem. Van demokrácia, sőt érvényesül a szocialista demokrácia, amelynek ismérve, hogy biztosítja a dolgozó tömegek tevékeny részvételét az államhatalom gyakorlásá­ban és ia politikai életben. Mindemellett érveim, hogy most megyeszerte falugyű­léseket tartanak, hogy nincs hétvége pártértekezlet nélkül, hogy üzemekben, termelőszövetkezetekben rangos ese­mény a zárszámadó közgyűlés. Kérdezem én, vajon kik vesznek részt a falugyűléseken, a pártértekezleteken, a zárszámadásokon, a termelési tanács­kozásokon? Kik mondanak "véleményt a végzett munkáról, a tervékről, kik ké­szítenek mérleget pro és kontra község- fejlesztésről, .gazdálkodásról, politiká­ról? Mondjak számokat? Falugyűlése­ken legalább kétszázezer embernek van lehetősége a felszólalásra. Zárszámadá­sokon a 124 termelőszövetkezetben 60: ezernél is több termelőszövetkezeti tag mondhat véleményt, ha akar. Igen Barátom! 10 A demokrácia, pohtösábban a szocia­lista demokrácia fórumaival és lehető­ségeivel: napjaink valósága. Ezt csak az nem érti és érzi, aki nem akarja, ön nem akarja. Illetve pillanatnyilag ez az álláspontja, mert azt szeretné, hogy ab­ba, amit ön csinál, senki ne szóljon bele, de ön olyan dolgokról is szeretne véleményt mondaná, amihez nem ért, vagy amihez semmi köze. Egy sajátos éniközponitú demokráciát kívánna meg­valósítani,, ami minden lenne, de de­mokrácia nem. Miközben ezekről érvelt, hivatkozott a játékszabályokra. Egy egyedi, egy sajátos játékszabályra, mi­szerint laikus és szakember egyenlő eséllyel és súllyal döntsön kis és nagy dolgokban. Ha már a játékszabályoknál tartunk, vgfíó igaz: a játék is, a játékszabály _is mindvégig kísérője a életünknek. És hogy a játékban mi a legfőbb szabály? Az, hogy illetéktelenül ne szóljunk be- , le rnásók munkájába. Lehet szurkolni,; kibicelni, bírálni, sőt lehet a játékoso- ,kat szidni is, de nem lehet a játékosa­kat félreállítani, nem lehet helyettük játszani. Törvény adta jog és lehetőség, hogy részt vegyünk az államhatalom, egysze­rűbben a hatalom gyakorlásában. Lehe­tünk közéleti emberek (jó is lenne, ha mindenki azzá válna), de ne úgy le­gyünk közéletiek, hogy soha nem a sa­ját portánkon, hanem mindig a mások portáján szeretnénk söpörni. Aztán ne tévesszük össze a tudást a tudálékosság­gal. Komoly hiba lenne az, ha egy épü­let tervezéséh a statikai számítások­hoz nem cs a szakmérnököket kér­nék fel, de .»szavazás döntene arról, hogy alapozáshoz hányas cementet al­kalmazzanak. Tudom, goromba hasonlat az, amit itt példaként mondtam, de Ön a vita hevében már azt is kijelentette: „milyen demokrácia az, iha én nem szól­hatok bele, hogy Nyíregyházán milyen házakat építenek”. És nem csak a laká­sok nagyságát, .az épületek esztétikai ér­tékét kifogásolta. Szakmai fejtegetések­be kezdett. Kérdeztem1, építész is mel­lesleg? Nem az. Nem építész, de bele akar szólni ezekbe a dolgokba, mert mások is mondják ... Miben maradjunk? Maradjunk abban, volt is, van is de­mokrácia, de azt érezni, érteni és gya­korolni kell. Ha valakit sérelem ér, ha nem mindig úgy alakulnak a dolgaink, ahogyan szeretnénk, akkor is marad­junk meg a realitásnál. Dr. Vógvölgyi János főigazgató-főorvossal Hz igényesebb gyégyítómnkáról £ Aki napjainkban belép a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház udvarára, azonnal észreveszi egy új, égbesszökő épület körvonalait: elkészült az új se­bészeti tömb központi diagnosztikai és úgynevezett sebészeti hotel szárnyával. Ez egy hosszú szakaszt, a kórházi re­konstrukció nagyszabású vállalkozását zárja le, de nem véglegesen ... — Nem, mert csupán a két legtekintélye­sebb fejlesztési ütem zárult le ezzel. Ugyanis a hetvenes évek elején indult rekonstrukció első szakaszában, tehát 1978-dg elkészült a rendelőintézet, átadásra került száz kórházi ágy és teljesen felújították az intézmény közműrendszerét. Majd a második ütemben — ezt zárhatjuk most — .konyha, mosoda, kazán s a most átadásra kerülő sebészeti tömb készült el. De már rendelkezésre áll a harmadik szakasz terve, beruházási prog­ramja is: várhatóan a hetedik ötéves terv­ben olyan hiányok pótlását oldhatjuk meg az új kórház szánjára, mint a régi sebészet teljes felújítása, sőt valamennyi korábbi épü­letünk rendbetétele. tt Az új sebészet-diagnosztika épülete w 1979 óta készül, ma a beköltözésnél tar­tunk. Kérem, mutassa be ezt a 7 szin­tes tömböt. — Ezt a bonyolult, de a célnak'korszerű­en megfelelő épületet nem is olyan egyszerű szavakkal bemutatni. Annyi bizonyos, hogy képes korunk követelményeinek megfelelő kórházi ellátást nyújtani, sőt a tervezés már a jövő igényeit is figyelembe vette. Ennek megfelelő felszereltsége, műszerezettsége is. De nézzük az épületet! Hotelszárnyában kap­tak helyet a gyógyítóosztályok fektető részei, 2—6 ágyas modern kórtermek ezek keleti fekvéssel. A nyugati oldalán a gyógyítás he­lyiségei lesznek: vizsgálók, kötözők, nővér­szobák, s a betegek kényelmét szolgáló he­lyiségek, fürdők .. . Ezt az épületrészt min­den szinten összekötő folyosók kapcsolják össze a központi diagnosztikai egységgel. Itt történik a betegfelvétel, itt lesz a trauma­tológiai állomás és a műtő is. Általános se­bészet, baleseti sebészet, urológia, szemészet, általános intenzív ellátóosztály, tornaterem, oktatóterem, telefonközpont és a kórház igazgatása kap helyet az épületben. És itt lesz majd az első emeleten a röntgen, a la­boratórium, az izotóplabor, az ultrahang- diagnosztika. A második emelet a központi műtőblokk helye, mégpedig nyolc műtőjével és kiszolgáló helyiségeivel. tt És ami ugyancsak rendkívül lényeges: ^ 445 ágyat jelent a betegek számára. — Igen, ez az új ágyak száma, de korábbi épületek átmeneti megszűnése, felújítása miatt 276 új ággyal bővül a kórház. Érdemes itt összehasonlítást tenni, ugyanis 1970-ben 970, ma 2256 ágy áll a megyei kórház rendel­kezésére. tt A mennyiségi növekedés önmagában is örvendetes lenne, de ennek- az új épü­letnek ennél sokkal nagyobb a tartal­mi, minőségi lehetőségekben rejlő je­lentősége. Hogyan látja ezt ön? — A sebészeti jellegű osztályok tisztessé­ges körülmények közé kerülnek. A legfonto­sabb, hogy a műtéteket ezentúl korszerű, baktériummentes környezetben lehet végez­ni. Javulnak az egészségügyi dolgozók mun­kakörülményei is. A központi diagnosztikai egységben korszerű műszerekkel, a betegsé­gek biztonságos felismerését segítő feltéte­lek közepette végezhetik munkájukat orvo­saink. Ezáltal a megyei kórház — mint te­rületünk vezető egészségügyi intézménye — sóikkal jobban megfelelhet majd e szerepé­nek. tt Különleges építési, berendezési mégol- ^ dásokat, graboplast felhasználásával ké­szült melegburkolatot láttunk ebben az új épületben. Rendkívül sérülékeny, kí­méletes használatot igénylő ez a beren­dezés. A betegek és a látogatók részéről alkalmazkodást igényel az épület. Lesz­nek-e új szabályok? — Természetesen lesznek, éspedig az épü­let, ezáltal a gyógyítás és mindenekelőtt a betegek érdekében. Ezek egyike-másika szo­katlan lesz mind a betegek, mind látogató­ik számára. Mindenekelőtt megváltozik a lá­togatás rendszere: az épület adottságai mi­att, s mert egy sebészeti osztályon a tiszta­ságot meg kell őrizni, naponta lesz ugyan be­teglátogatás, éppúgy, mint eddig, délután fél 5-től fél 6-ig, vasárnap délelőtt 10 és 12 kö­zött, de előírjuk, hogy egy fekvő beteget legfel­jebb ketten látogathatnak egy alkalommal. „...a műtéteket ezentúl korszerű, baktériummentes környezetben lehet végezni. Javulnak az egész­ségügyi dolgozók munkakörül­ményei is. A központi diagnosz­tikai egységben korszerű műsze­rekkel, a betegségek biztonsá­gos felismerését segitö feltéte­lek közepette végezhetik munká­jukat orvosaink.“ A látogatók műanyag papucsot és fehér-kö­penyt kapnak Jnují}, s csak így léphetnek a betegágyhoz. A járóképes betegek hozzátar­tozóikkal pedig csak az ebédlőben és az elő­térben találkozhatnak. Az egész kórház te­rületén korlátozzuk majd a dohártyzást. A betegeknek erre külön helyiséget jelölünk ki, a látogatókat felszólítjuk: mellőzzék a do­hányzást a kórház területén. Az is termé­szetes, hogy saját dolgozóinkat is szigorí­tott szabályok kötik majd káros szenvedé­lyükben. A De nemcsak „rendszabályok” fogalma­zódnak, hanem módosul a betegfelvétel rendje is. Itt milyen változások lesz­nek? — A sürgős U .vétel változatlanul a felvételi részlegen történik majd. Az előjegy­zett betegek a rendelőintézeti központi kar- to nozó ban jelentkezhetnek, s ott kapják meg felvételi cédulájukat és ezzel 'jelentkezhet­nek majd az új épület földszintjén levő öl­tözőben. Ott pedig tisztasági fürdő és kór­házi ruhába való átöltözés után foglalhatja el betegágyát. A jövőben tehát a látogatókon kívül utcai ruhában senki sem mehet fel a kórházi Osztályokra, s ezt a fertőzések meg­előzése érdekében szigorúan vesszük. gl Szó volt a diagnosztika egyre fejlettebb ^ műszerellátottságáról is. Még 1970-ben — egy régi feljegyzés tanúsága sze­rint — 20 milliós értéket tettek ki a megyei kórház műszerei, 75-ben 43 mil­lió forintot, 1983-ban 217 milliót, ma pedig 360 millió forint értékű műszer áll a gyógyítás szolgálatában... — F - i dinamizmus jellemzi az elmúlt év­t: ’ "»lesi egészségügyi fejlesztés­..,»Dan azt, hogy igényesebbek lettünk a'"gyógyítómunkában, s azt is, hogy a megyei vezetés szívén viseli az egészség­ügy fejlesztésének ügyét. itt Használják-e, kihasználják-e orvosa- m ink a drága műszereket? — Egyes műszerek kihasználtsága reridkí- vül nagy, másoké alacsony fokú. Csakhogy ez így természetes, mert például az életmen­tő műszerek esetében éppen az a jó, ha ke­vés az ilyen műszerre rászoruló betegünk. Teljes egészében megoldott ma már az in­tenzív terápia — az általános és szívinfark­tusos betegek ellátásának — műszerezettsé­ge, s most — tehát még az idén — megér­kezik kórházunkba a mintegy 35 milliós ér­tékű ultrahang-diagnosztikai berendezés és az angiográfus műszer. Figyelmet érdemel az a tény is, .hogy ma kórházunk műszereinek fele ötesztendősmél fiatalabb, 30 százaléka öt-tíz éves és csak 20 százaléka régebbi en­nél. A A legkorszerűbb műszereket is embe­rek kezelik... y — Mégpedig kiváló szakemberek. Ma 430 orvos dolgozik a megyei kórházban, több mint 65 százalékban szakorvosok, sőt több szakvizsgával rendelkező orvosaink száma sem szerény. De növekedett az egyéb, szá­munkra nélkülözhetetlen szakemberek — fi­zikusok, mérnökök, közgazdászok, biológu­sok, gyógyszerészek, pszichológusok, logopé­dusok — létszáma is. £ Mégis van orvoshiány. — Ma megközelítőleg 15 üres orvosi állá- • sunk van, de már az idén ősszel új orvo­sok fogadására készülünk. Az orvoslétszámot illetően legnagyobb gondjaink a diagnoszti­kai osztályokon sűrűsödnek. Ami pedig szak­dolgozóinkat — például az ápolónőket — il­leti: 40 betöltetlen állást tartunk számon, s őszintén szólva számunkra a gyes intézmé­nye okoz gondot, elsősorban a három mű­szakban dolgozó nővérek esetében. Dolgozó­ink háromnegyede nő, s állandóan 250-300- an gyesen vannak. Helyettesítésük nem könnyű dolog, s amikor a gyes lejár, dolgo­zónk visszatér a munkájába, a gyermekne­velés érdekében egyműszakos állást kellene számára biztosítanunk. Nos, éppen ebben igyekszünk segíteni a jövőben, keresvén a legjobb megoldásokat az édesanya, a gyer­mek és a kórházi gyógyítómunka közös ér­dekében. 0 Ma, amikor egy új kórházi fejlesztési szakasz eredményét köszöntjük, ezt az új létesítményt is bele kell illesztenünk az integráció néven ismertté vált egész­ségügyi rendszer-átalakításba... — Valóban, ez az új sebészeti-diagnoszti­kai tömb is szervesen illeszkedik az egész­ségügyet egységes szervezeti keretbe foglaló integrációhoz. Tudniillik ahhoz, hogy az egészségügy feladatát el tudja látni, rákény­szerült arra, hogy megtegye az egyetlen le­hetséges lépést: egyesítse erőit, megteremtse az alapellátás, a rendelőintézet, a kórház szoros egységét. Azóta kell megtöltenünk tartalommal ezt az 1975 óta rendelkezésre álló keretet, s ennek a tartalmi oldalához sorolom az új létesítmény munkába állítását is. Megyei kórházunk tehát nagyságát te­kintve az ország első tíz nagy intézménye közé sorolható. Űj -feladatainknak persze csakis úgy tehetünk eleget, ha megvalósítjuk a progresszív betegellátást. Ez annyit jelent, hogy a beteg mindig a betegségének, állapo­ta súlyosságának megfelelő szintű intézetbe kerüljön. így városi, megyei, regionális és országos központok jöttek létre. A városi kórházak feladata a fekvőbeteg-ellátás leg­alapvetőbb megoldása, tehát a leggyakoribb betegségek kivizsgálása, gyógyítása. A me­gyei kórházban minden olyan orvosi szak­mának meg keli lennie, amely a lakosság körében előforduló megbetegedésekhez al­kalmazkodik diagnosztikai lehetőségeivel, s ezekkel kiszűrheti azokat az eseteket, ame­lyekkel azután már regionális vagy országos intézetbe küldhetik a beteget. ^ Mondana erre példát is? — A megyei kórházban nem szabad szív­műtétet végezni, de rendelkeznünk kell megfelelő szívdiagnosztikai műszerekkel, s ilyenek rendelkezésünkre is állnak. Például szívmotorral végzett — 70—80 ezer forintos költségű — műtétre már regionális közpon­tunkba, Debrecenbe utaljuk betegünket. Ugyanígy a regionális intézményekben van csak nagy erejű sugárforrás (kobalt) a da­ganatos betegségek kezelésére. Vagy mű­anyag csípőízület beültetését már csak Bu­dapesten, országos intézetben végezhetnek. tt Nem kell tehát a betegnek kerülőuta- kon kutatnia a gyógyulását biztonság­gal garantáló intézetet? — Pontosan erről van szó, hiszen a leg­fontosabb, hogy a beteg egyenes úton kerül­hessen az alapellátástól, a körzeti orvostól akár az országos gyógyintézetbe is, s ne ne­ki kelljen az utat keresgélnie. Meggyőződé­sem, hogy az a beteg jár jobban napjaink­ban, aki a beutalás! rendszer igénybevétele után, s nem „kiskapukon” át jut el a legmaga­sabb szintű ellátást nyújtó intézetekbe. tt Még egy gondolattal térjünk vissza az w új kórházi épülethez, mégpedig a nyír­egyházi, városi éjszakai orvosi ügyelet okán. Hamarosan itt is változásra szá­míthatunk ... — Pár hónapon belül a megyei rendelőin­tézet épületébe helyezzük át az éjszakai ügyeletet. Ez ugyah kissé távolabb kerül a város centrumától, de az ügyeletes orvos et­től kezdve ugyanazzal a diagnosztikai hát­térrel rendelkezik majd, mint a kórházi fel­vételi részleg orvosa. Igénybe veheti az új kórházi épület diagnosztikai szolgálatát”, s ezzel is színvonalasabbá, biztonságosabbá válik a megyeszékhely ügyeleti tevékeny­sége. 0 Köszönöm az interjút. Szilágyi Szabolcs 1985. február 23. MHÉTVÉGI^ ^IMTERJŰ^ KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents