Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. február 23. Alapvető fontosságú, hogy a szocialista országok egysége minden területen erősödjön és szélesedjen Konsztantyin Csernyenko választási beszéde Pénteken a Kreml üléster­mében a szovjet főváros kuj- bisevi választókerületének szavazópolgárai választási gyűlést tartottak, amelyen a moszkvai párt- és társadalmi szervezetek képviselői is részt vettek. Ez a választási kerület Konsztantyin Csernyenkót, az SZKP KB főtitkárát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét jelölte küldöttének az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába. Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára be­jelentette, hogy az orvosok tanácsára Konsztantyin Cser­nyenko nem vesz részt a gyűlésen. Megbízásából be­szédét felolvasták. Az SZKP főtitkára beszé­dében megállapította: a szov­jethatalom intézményeiben tevékenykedő képviselők megválasztása közvetlen ki­fejezése a nép politikai aka­ratának. Mi, kommunisták természetes módon büszkék vagyunk arra, hogy a szov­jet emberek elsősorban a társadalom vezető erejét al­kotó kommunista párt tagjait jelölik képviselőjüknek. Ez a tény is meggyőzhet bennün­ket arról, hogy a dolgózók támogatják az SZKP politi­káját, s arról is, hogy a párt és a nép egysége megbontha­tatlan. A Szovjetunióban ország­szerte megkezdődtek az SZKP XXVII. kongresszusának elő­készületei. Ez a kongresszus fogadja majd el a párt új- >ásze ck esztett,-, BJ jgt. Olyan program ez, amely ma­radéktalanul lehetővé teszi, hogy valóra váltsuk szocia­lista eszményeinket, köze­lebb hozzuk azoknak a fel­adatoknak a megoldását, amelyek már közvetlenül a kommunizmus építéséhez kapcsolódnak.. E program ér­telmében ' számottevően fő- , kozni keíl a munka termelé­kenységét, emelni kell a nép anyagi életszínvonalát, sok­oldalúan fejleszteni kell szel­lemi kultúráját. Maradékta­lanul és az élet minden terü­letén érvényre kell juttatni a társadalmi igazságosság el­vét, amely rendszerünkből természetszerűleg fakad, s amely így fogalmazható meg: mindenki képességei szerint — mindenkinek munkája sze­rint. Ügy véljük, az SZKP újjászerkesztett programjá­nak tartalmaznia kell ezeket a történelmi jelentőségű fel­adatokat. Beszédének következő* ré­szében Konsztantyin Cser­nyenko a szovjet népgazda­ság tavalyi eredményeivel foglalkozott. Ezek az eredmé­nyek a szovjet ipar egyenle­tes fejlődéséről, a Vezető nép- gazdasági ágak termelőkapa­citásának számottevő növe­kedéséről, a nép életszínvo­nalának emelkedéséről, a társadalmi vagyon gyarapo­dásáról tanúskodnak. A nem­zeti jövedelem csaknem teljes növekménye a munka terme­lékenységének növekedésé­ből származott. A szovjet gazdaságra egyre nagyobb mértékben válik jellemzővé az intenzív fejlődés. A gazdaság fejlesztése ér­dekében tett lépések végső célja a nép életszínvonalának emelése. Ahhoz azonban, hogy a népjólét gyorsabban növekedjék, az eddiginél gyorsabban kell javítani a munkát a gazdaság minden területén. A nyolcvanas évek végére tényleges áttörést kell elérni a tudományos és mű­szaki haladás meggyorsításá­ban, a szovjet gazdaság haté­konyságának növelésében. A választási kampány idején az állampolgárok sok olyan ér­dekes gondolatot vetettek fel, amelyek a hatalmi szervek munkájának és a gazdaság- irányításnak a megjavítását szolgálják. A tanácsok fel­adata az, hogy gondosan ta­nulmányozzák, összegezzék, s a gyakorlatban is megvaló­sítsák ezeket az ötleteket. Külpolitikai kérdésekről szólva Konsztantyin Cser­nyenko megállapította, hogy a mostani, igen bonyolult világhelyzet nagyfokú éber­séget, szilárdságot és kitar­tást igényel, tevékeny lépé­seket tesz szükségessé a nem­zetközi légkör megjavítása érdekében. A béke és a nem­zetközi biztonság szempont­jából rendkívül kedvező kö- jiirüUnény^hosy létezik, a. szo- jnciflligía állgmok,i .közössége, amely következetesen védel­mezi a békés egymás mellett élés lenini elvét. Az utóbbi években nem sajnáltuk az erőfeszítéseket annak érdeké­ben, hogy a szocialista or­szágok együttműködése minden területen erősödjön és szélesedjen. A munkás- mozgalomnak nagyon régi jelszava, hogy egységben az erő. Ez a jelszó ma is tel­jes mértékben érvényes a testvéri szocialista országok­ra. Együtt hiúsítottuk meg az imperialistáknak a szoci­alizmus gazdasági kimeríté­sére vonatkozó terveit. Az utóbbi években országaink előbbre léptek társadalmi és gazdasági fejlődésük útján, s ami különösen fontos, gaz­daságilag egyre kevésbé le­hetünk sebezhetőek a külső hatások által. Ezt kívánják elősegíteni egyebek mellett a KGST-országok múlt évi fe­lelős szintű gazdasági érte­kezletének határozatai is, amelyek végrehajtásán most dolgozunk. A szocialista gaz­dasági integráció folyamata gyorsabbá, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás mé­lyebbé válik. Ez előnyére szolgál minden egyes testvér­országnak, s a szocialista kö­zösség egészének is. Együttesen akadályoztuk meg, hogy az Egyesült Álla­mok és szövetségesei a ma­guk javára változtassák meg a katonai-hadászati egyen­súlyt. Így lesz ez a jövőben is. Testvéri szövetségünk megbonthatatlan. Hamaro­san megünnepeljük a Varsói Szerződés létrejöttének har­mincadik évfordulóját, s kö­zölhetem, hogy a szerződés valamennyi résztvevője a szerződés érvényének meg­hosszabbítása mellett foglalt állást. Miközben a NATO agresszív imperialista tömb­je tovább tevékenykedik, ne­künk is szükségünk van a jól működő, megfelelően ko­ordinált külpolitikára, a bé­kés munka megbízható vé­delmére. Célunk az, hogy tovább növekedjék a szocialista vi­lágrendszer egészének nem­zetközi szerepe és befolyása, állapította meg a továbbiak­ban Konsztantyin Csernyen­ko. Ezért tartjuk fontosnak a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatok normali­zálását. Ennek érdekében a múlt évben hasznos lépések történtek, bár továbbra is vannak súlyos politikai né­zetkülönbségek. Szeretnénk remélni, hogy a két fél erő­feszítéseinek eredményeként a szovjet—kínai kapcsolatok, továbbra is kedvezően fej­lődnek. A nemzetközi biztonság erősítésében együttműködünk a világ valamennyi békesze­rető erejével. Ez az együtt­működés magában foglalja a korábbi gyarmati és félgyar­mati sorból f elszabadult ' sza­badságszerető és' -független államokkal fenntartott kap­csolatokat. Ezek az országok, a hatalmas Indiától a kis Be- ninig, a szomszédos arab országoktól a távoli közép- és dél-amerikai államokig, természetes partnereink a népek jogainak és az embe­riség békés jövőjének védel­mében vívott harcban. Őriz­zük, felélesztjük és erősítjük a hozzájuk fűződő barátsá­got. Külpolitikánk alapelemei közé tartozik az imperializ­mus által kikényszerített fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, a nukleáris vi­lágháború veszélyének ki­küszöböléséért vívott harc — hangsúlyozta választási be­szédében Konsztantyin Cser­nyenko. — Hamarosan új tárgyalásokat kezdünk az Egyesült Államokkal. Ezek a tárgyalások minkét fél ki­jelentése szerint a kozmikus fegyverkezési hajsza meg­akadályozását, a földön el­kezdődött fegyverkezési haj­sza beszüntetését szolgál­ják. Megállapodtunk abban is, hogy a kozmikus és a nukleáris fegyverzetek kér­déseit komplex módon, egy­mással szoros összefüggés­ben vizsgáljuk és oldjuk meg, mivel ez elengedhetet­len a sikerhez. Ez a Genfben létrejött megállapodás fő gondolati tartalma. Szeret­ném még egyszer a legvilá­gosabban kifejteni, milyen szándékaink vannak a kü­szöbönálló tárgyalásokon. Először: nem akarunk semmiféle egyoldalú fölény­re szert tenni az Egyesült Államokkal és a NATO-or- szágokkal szemben, nem tö­rekszünk katonai előnyök­re. Nincs rájuk szükségünk, mivel sem fenyegetni nem akarjuk őket, sem pedig akaratunkat nem akarjuk rájuk kényszeríteni. Béké­ben akarunk élni és normá­lis, jó kapcsolatokat akarunk fenntartani velük. Másodszor: a fegyverkezé­si hajsza beszüntetését, nem pedig folytatását óhajtjuk. A Szovjetunió tett javaslatot az olyan kezdeti lépésekre, mint a felek nukleáris fegyverze­teinek befagyasztása, a to­vábbi rakétatelepítések be­szüntetése. Erkölcstelen és • alantas lépésnek, a népek becsapását célzó kísérletnek, ellenünk elkövetett bűntett­nek tartjuk, ha valaki a tár­gyalásokat az elmondottak­kal ellentétes célra, a tö­megpusztító eszközök to­vábbi telepítésének, számuk növelésének igazolására, vagy leplezésére akarja felhasz­nálni. Harmadszor: a felhalmo­zott fegyverzetek tényleges csökkentését, kezdetnek pe­dig jelentős részük meg­semmisítését kívánjuk, nem pedig, új és új fegyverrgnd- ; szerek létrehozását, legyen szó akár a világűrbe, vagy a földre telepített, támadó, vagy névleg védelmi eszkö­zökről. Végső célunk, hogy az egész világon maradék­talanul megsemmisítsük a nukleáris fegyvereket, és maradéktalanul kiküszöböl­jük a nukleáris háború ve­szélyét. A felek között ma nagyok a nézetkülönbségek a meg­vitatandó kérdésekben. Ez mindenki számára nyilván­való. A tárgyalásokat eleve kudarcra ítéltnek minősítő prognózisokban nincs -hi­ány. Mi azonban nem ér­tünk ezekkel egyet. A megállapodás feltétle­nül szükséges és egyértelmű­en lehetséges. Szükséges, mert ha nem jön létre, akkor a világ még gyorsabban zu­han a fegyverkezési hajsza szakadékéba, tovább nő a háborús veszély. A megálla­podás lehetséges is, mivel létrejöttéhez csak arra van szükség, hogy mindkét fél tiszteletben tartsa a másik jogait és törvényes érdekeit, s ne törekedjen a kialakult erőegyensúly megbontására. Felszólítjuk az Egyesült Államok vezetőit, hogy tanú­sítsanak komoly és becsületes magatartást a küszöbönálló tárgyalásokon. Felszólítjuk őket, hogy mondjanak le a Szovjetunióval szembeni ka­tonai fölény megszerzésére vonatkozó értelmetlen törek­véseikről, mondjanak le ar­ról a szándékukról, hogy erőpozícióból tárgyaljanak velünk. Felszólítjuk őket, hogy meg se próbáljanak olyan megállapodást kény- szeriteni ránk, amely egyol­dalúan megkötné a Szovjet­unió kezét védelmének erő­sítésében, de szélesre tárná a kapukat Washington re­kordméretű katonai prog­ramjainak megvalósítása előtt. Ezek' a próbálkozások tökéletesen kilátástalanok, viszont alááshatják a meg­állapodás lehetőségét. Már­pedig népeink, és minden más nép, amely szilárd béké­re és nyugodt, boldog életre vágyik, megállapodást vár­nak — állapította meg Cser­nyenko. A második világháború be­fejeződésének 40. évfordulójá­ról megemlékezve, az SZKP főtitkára rámutatott arra, hogy annak a koalíciónak az országai, amely győzelmet - aratott a fasizmus felett, kü­lönböző társadalmi rendsze­rekhez tartoztak. Mégis* szö­vetségesekké váltak, s veze­tőik képesek voltak közösen elhelyezni a háború utáni világrend alapjait. Ezeket az alapokat rögzítik a Teherán­ban, Jaltában, Potsdamban elfogadott dokumentumok. A bennük kifejezésre jutó fő gondolat ma is időszerű: meg kell valósítani az emberiség legfőbb vágyát, a szilárd bé­két. Meghatározták az emlí­tett célhoz vezető utat is: meg kell őrizni a törekvé­seknek és a gyakorlati tet­teknek azt az egységét, amely lehetővé tette a nácizmus le­győzését, a népeknek a hitle­rista rabságtól való megsza­badítását. Azt mondhatná valaki, hogy mindez csak azért tör­tént így, mert'háború volt, s -az érintettek felismerték, hogy a hitlerizmus minden­kire nézve egyforma veszélyt jelent. Ez igaz. Ám az em­beriségnek, valamennyi nép­nek ma is van egy közös halálos ellensége — a nukle­áris világkatasztrófa veszé­lye. Ne feledkezzünk meg az előző évtized tapasztalatai­ról. Kelet és Nyugat államai­nak vezetői a köztük levő je­lentős nézeteltérések dacára képesek voltak kellő határo­zottsággal fellépni, bebizo­nyították, hogy tisztában vannak a kor követelmé­nyeivel. Nagy lépést tettek a tartós béke megteremtése felé. Megkezdődött a kölcsö­nösen előnyös együttműködés rendszerének kiépítése, kö­zös erővel kidolgozták a bé­kés kapcsolattartás hosszú időre érvényes elveit. Ezeket az elveket megtaláljuk a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok alapjait rögzítő dokumen­tumban, a nukleáris háború elhárításáról létrejött megál­lapodásban. Kifejezésre jut­nak ezek az elvek a szocia­lista országoknak az NSZK- val megkötött, szerződései­ben, amelyek megerősítik a háború után kialakult euró­pai realitásokat. A helsinki tanácskozás záróokmánya ezeknek az elveknek a kol­lektív megerősítését és to­vábbfejlesztését jelentette. A történelem ma még éle­sebben veti fel az emberiség jövőjének kérdését. Az ál­lamok vezetőinek napjaink­ban még nagyobb szükségük van arra, hogy bátrak és előrelátóak legyenek. Már volt alkalmam szólni arról, milyen hatalmas jelentőség­gel bírna, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező hatal­mak olyan szerződést kötné­nek, amely kötelezné őket bizonyos viselkedési normák betartására egymás közötti kapcsolataikban, s a nukleá­ris háború kitörésének meg­akadályozására. Ez a javas­latunk továbbra is érvényes. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok vezetői az ed­digi legszörnyűbb és leg­pusztítóbb háború 40. év­fordulójáról megemlékezve mindkét fél számára elfo­gadható módon ismét hitet tehetnének azon kötelezett­ségek mellett, amelyeket a két ország a háború végén és a hetvenes években létre­jött szerződésekben vállalt. Kijelenthetnék, hogy külpo­litikájukban továbbra is e kötelezettségek • • szellemében kívánnak cselekedni-.',Ez* ter­mészetesen hozzájárulna a kölcsönös bizalom erősödésé­hez, a világhelyzet általános javulásához — állapította meg végezetül pénteki vá­lasztási beszédében Konsz­tantyin Csernyenko. Péntek délelőtt Bettino Craxi olasz miniszterelnök Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral tárgyalt Bonnban. Szórakazísból szakma ^Egyedülálló autócsodák Kuligin gépkocsija a moszkvai utcán. Alekszandr Kuligin, aki­nek korábban az autóterve­zés csak szórakoztató el­foglaltságot jelentett, ma már ennek a szakmának a mestere. A közelmúltig a Komi Autonom Köztársa­ságban, Uhta városában élt. A volt vasúti szakember és autóversenyző a városi út- tőrőházban az autómodel­lezők klubját is - vezette. Jelenleg a moszkvai Leni­ni Komszomol autógyár formatervezési osztályán dolgozik, mint a Moszkvics személygépkocsik fejleszté­si csoportjának tagja. Még a legújabb típusú autók tulajdonosai is irigy­kedve szemlélik a házimű­helyében készített és sze­relt kocsikat. Ezek az autók formájukban és műszaki paramétereiket tekintve mind egyedülálló alkotá­sok. Másfél év munkájával ké­szül el a kedvenc, a soro­zatgyártású Zsigulira épü­lő, üvegplasztikból ké­szült autó. Teteje pneuma­tikus működtetésű, mű­szerfala elektronikus, for­mája pedig egészen külön­leges. Maximális sebessége Aránként 170 kilométer. Az Alekszandr Kuligin által készített autók szám­talan elismerésben része­sültek. így például ^z Uhta terepjáró az amatőr gyárt­mányú autók 1980 évi össz- szövetségi versenyén a sze­Alekszandr Kutlgin az elmúlt évi össz-szövetségi verseny nagydí­jas gépkocsijának kormányánál. mélygépkocsik kategóriá­jában különdíjat nyert. A Granturizn elnevezésű gép­kocsi az elmúlt év hasonló versenyén nagydíjat ka­pott.

Next

/
Thumbnails
Contents