Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-21 / 43. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. február 21. Hatrészes televíziósorozat kezdődik ma este nyolc órakor a tv 1-es programjában. A Széchenyi napjai című sorozatot Nemeskürty István írta, Horváth Ádám rendezte. Képünkön egy jelenet az első részből: Szegedi Erika. Kánya Kata (középen) és Tordy Géza. SIMON ANDRÁS KIDOBOLJA... Mi újság Ófehértón? Jégbordás az út Ófehértóig, ám a községbe érve fellélegezhet autós és gyalogos. A vasúti átjáró a határvonal, mint Háry János meséjében a sorompó. Burkusország örök dermedtségéből átlépünk — ha nem is a nyárba —, de a szelíd fehérségű télbe. A tápszállító gépkocsi vezetője sem félt az ófehértói utcán a megcsúszástól. Alig kezdik lepakolni a rakományt a takarmányboltba, szánkót húzva kucsmás öregember érkezik. Vajon hogyan vette ilyen hamar hírét a szállítmánynak, és a többi ófehértói mikorra tudja meg, hogy lehet vinni a hízónak, a borjúnak az élelmet? Az információáradás korát éljük. Nap mint nap zúdul ránk a hírek, újdonságok özöne. De vajon a lakóhely kisebb-nagyobb eseményeiről milyen csatornákon, mely fórumokon szerezhetnek tudomást az emberek? Meri bizony előfordul — különösen a nagyobb településeken —, hogy hamarabb értesülnek a televízióból, rádióból'a távoli világrész gondjáról, bajáról, mint a legutóbbi tanácsülés döntéseiről. Ófehértón ez így nem igaz: élőszóban, felhívással rögtön értesítik, mozgósítják a lakosokat. A település több pontján hirdetőtáblákra függesztik ki a nyomtatott sorokat eboltásról, társadalmi munka szervezésről, a falugyűlés tervezett idejéről. — Nem bízunk pusztán a hangosbemondóban. Nagy területen fekszik Ófehértó, ezért helyeztük ki több ponton a hirdetőtáblákat, és közérdekű közlésekre felhasználjuk a munkahelyek faliújságjait is — magyarázta Balogh József tanácselnök. — Ha olyan intézkedésekre szólítunk fel, aminek azután a végrehajtását ellenőrizzük, a mulasztást bírságoljuk, azt kidoboltatjuk. Télen sem pihen tehát a dob és dobosa, Simon András. A községi tanács hivatal- segédeként több mint két évtizede járja fáradhatatlanul az utcákat. Hol értesítéssel, meghívóval, hol bizony felszólítást kézbesítve kopogtat be a házakhoz. Amikor a kemény hidegben, még a nagy havazás előtt, a járdák tisztítására, a hólapátolásra figyelmeztette a községbelieket, még a dobszó is dider- gett. Nem volt olyan szárnyaló és messzehangzó, mint vidámabb, melegebb napokon. Azért eljutott mindenki fülébe. A portája előtti gyalogjárót ki-ki rendbe rakta. Példaadóan az idősebbek jártak az élen, akik talán jobban érzik kötelességüket. — Miről esik legtöbb szó a faluban? A decemberi tanácstagi beszámolókon a köz- világítás bővítése, utak és sárrázók építése minden körzetben beszédtéma volt — folytatta Balogh József. — Igényelnék többen a vasárnapi autóbuszt Nyírbátorba. Néhány éve kaptunk próbajáratot, de kihasználatlannak bizonyult. A Volánnak minden vasárnapra most sem garantálhatunk utast, eleve veszteségesnek tűnő vállalkozásra se buzdíthatunk. Beszédtéma a vízmű is, amelyik az óesztendő utolsó heteire készült el. Sokat harcoltak az ófehértóiak a vízműért. A családok nem mondtak könnyen igent, hiszen a 16 ezer forintos hozzájárulás építési telkenként első hallásra soknak tűnik. A párttagok, tanácstagok keresték az alkalmat a józan beszélgetésekre. Házról házra jártak, szerveztek, agitáltak. A tárgyalóteremből A Zöld Elefántban ivott tavaly január 5-én este két ismerősével Kohut András 18 éves nyíregyházi fiatalember. A társaság egyik tagja alaposan berúgott. Amikor elindult hazafelé, Kohut az utcán elszedte pénztárcáját, lecsatolta karóráját, s otthagyta volt ivócimboráját. O még józanabb volt kirabolt! társánál, ezért nem haza ment, hanem a piaci étterembe, ahol cimborája óráját 300 forintért eladta, az árát pedig elitta. A bűncselekmény előtt Kohut a vendéglátó vállalat griilbárjának tmk-mühe- lyében dolgozott. Egyik este. amikor az öltözőben már senki nem volt, ellopta az egyik dolgozó bőrkabátját, egy másik munkatársa szekrényéből pedig egy gyermekcsizmát vitt el. A rablás után egy héttel egy zsebórát és három gépkocsikulcsot lopott a 14-es számú Általános Iskola tornatermének öltözőjéből, egy fiatalember zsebéből pedig 100 forintot vett ki. Tavaly nyáron, pontosabban július 13-áh Nyíregyháza különböző szórakozóhelyein ivott, majd kiment az állomásra. Késő este a Petőfi parkban meglátott egy ittas embert, akinek körülbelül két héttel korábban eladott 60 forintért egy kockás zakót. Nyilván megbánhatta a dolgot, mert ekkor odament és vissza akarta kérni. Amikor a férfi nem adta, Kohut ököllel megüttöte, majd amikor a férfi megtántorodott, erőszakkal lerángatta róla a zakót. A magával vitt zakóban volt egy karóra, 70 forint, egy zsebkés, egy gázöngyújtó, egy levéltárca és egy pénztárca. ' Kohut Andrást a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Tolnai Erzsébet tanácsa egyrendbeli rablás és hétrendbeli lopás miatt 2 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. A korábban háromszor büntetett Kohutot a biróság kötelezte az általa okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. A 25 milliós beruházás a falu életében szinte példa nélküli. Asztalos Mihály párttitkár szerint nem vallottak szégyent, megnyerték a lakosok többségét. 1984 november vége óta kilencvennél több kútból vehetik az ivóvizet. A vezetékek feltöltésekor már incselkedett a tél, a kemény januári hidegben el-elfagyott néhány kifolyó. Az érintett ófehértóiak azonnal jelzik. Nem haraggal teszik, csupán élvezni szeretnék a vezetékes ivóvíz előnyeit. Ha kitavaszodik, több portára, lakásba tovább kígyózik majd a vezeték. Lakóhelyük további sorsa, a távlati célokat megfogalmazó községpolitikai dönté- , sek érdeklik a fiatalabb nem zedékeket is. A KISZ-esek a művelődési ház ifjúsági klubjában gyűlnek össze rendszeresen. A klubvezető, Gédra Katalin tanácstag, így „hivatalból' is közvetítője a friss eseményeknek, helyi információknak. A KlSZ-bizott- sággal együttműködve évente egy-két alkalommal baráti beszélgetésre vendégül látják a település vezetőit. Legutóbb az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról kérdezhettek. Fontosak ezek a találkozások, hogy a fiatalok magukénak érezzék a köz ügyét. Reszler Gábor VÉGRE ÉPÜL! r Uj étterem Nyírbátorban Üj vendéglátóegység építését kezdték meg Nyírbátorban a Szabadság téren. A városnak évek óta meglévő gondja az ellátás, vendéglátás színvonálának emelése. A várossá válás óta fáradoznak azon, hogy a meglévő körülményeket jelentősen javítsák. Erre csak mostanra teremtődtek meg a lehetőségek. A megyei tanács támogatásával épülő vendéglátó- egység üzembe állítását 1986 elejére ígérik. A beruházás értéke több mint 20 millió forint. A költségek fedezéséhez a város üzemei is jelentősen hozzájárulnak. A Csepel Fúrógépgyár például 4 millió forinttal, a növényolajgyár 1.4 millióval. A helyi tanács közművesített telket is adott a 6 millió forintos pénzügyi támogatáson túl. Az új létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője a Nyírbátor és Vidéke Afész, amely a költségekhez visszatérítendő támogatást kapott. Legnagyobb szükség a konyhai rész megépítésére van. A 800 adogos modern konyha üzembe állítása jelentősen javítja majd a közétkeztetés színvonalát. Szerepel a tervek között étterem és eszpresszó kialakítása is. Eltartási szerződések Vagyon a gondoskodásért Egy-egy megbotránkoztató eset kitudódása nyomán országosan árnyék vetődött az eltartási szerződést kötők kapcsolatára. Noha általában c szerződések létjogosultságát, szükségességét senki sem vonja kétségbe, mégis, amikor az emberek azt hallják; ez, vagy az az ismerősük, rokonuk eltartási szerződést kötött — a többségük nyomban sajnálkozni kezd. Megalapozott-e ez? Az eltartási szerződésekről a Nyíregyházi Városi Tanácson érdeklődtünk. hogy a felek túlnyomó többsége eleget tesz a szerződésben vállalt kötelességének, amit a tanács évente minimum egyszer ellerőriz. — A közvéleményben az eltartási szerződést kötött személyek kapcsolatáról kialakult kép, vélemény közel sem reális — folytatja Klé- mánné Kiss Mariann. — Ebben szerintem közrejátszik az is, hogy némely esetben, amikor az emberek megtudj ák> hogy valamelyik hozzátartozójuk eltartási szerződést kötött, azaz megsejtik, hogy majdani örökösödésnél hátrányt szenvednek, akkor azok 10—20 évi szünet után is elkezdik az illető rokonukat látogatni, s bizony ezzel együtt nemegyszer a szerződést kötöttek közötti viszonyt mérgezni, jelentéktelen nézeteltéréseket — melyek bármely családban előfordulnak — óriássá nagyítani. Hadd tegyem hozzá: az eltartási szerződésbe foglalt vagyont semmilyen rokon, semmilyen címen nem kaparinthatja meg. 1967 óta az eltartási szerződések csak tanácsi jóváhagyással érvényesek — éppen az ellenőrzési lehetőség miatt. A tanács — mielőtt az eltartási szerződést jóváhagyná — a szerződő feleknél környezettanulmányt készít. (cselényi) Táncház Szatmárban „Nyírségi-módra E zekben a hetekben a végzős főiskolások —■, így Ember Katalin nyíregyházi hallgató is — gyakorló tanításokon vesznek részt. Legtöbbjük aktívan bekapcsolódik a mozgalmi, kulturális munkába -is. Február 16-án a tizenéveseket táncház várta a Fehérgyarmati Művelődési Központban. Szőttes kötény, vászonszoknya, posztóme.llény — szatmári táncruha fogadta az érkezőket. Széki muzsika, s a Székről készült fény- képfelvételek segítették a nyíregyházi „Nyírség tánc- együttes” egyik szólistája kezdeményezését. A táncolni vágyók megismerhették a székiek hagyományteremtő munkáját, s az 1972-től formálódó táncházmozgalmat. A szatmári táncmotívumok Balázs Gusztáv, Timár Sándor vagy Németh Lili koreográfiáiban éppúgy jelen vannak, mint Erdélyi Tibor munkáiban. A szinte minden jelentősebb hazai színpadon szerepelt szólista, aki a közelmúltban az együttessel Csehszlovákiában, illetve Belgiumban is sikerre vitte a szatmári táncokat ; Fehérgyarmaton is új híveket szerzett a hagyományőrzésnek; a régi értékek becsülésének, (m. k.) változások A TISZAHÁTON Rab Nóra a Népszava munkatársa a beregi Tisza- háton járt. A lap február 15-i számában tapasztalatait így összegzi: Az egykori — és falvanként jellegzetes — faluképeket egy-egy fából ácsolt és díszesen faragott karcsú harangláb és templomtorony, műemlék malom, gonddal faragott, nemzedékek emlékét idéző tornác és lakóházhomlokzat példázza ma is. És azt, hogy megújult az élet: a jól járható köves- utak, a víztornyok csillogó fémgömbjei, a korszerűen felszerelt üzletek jelzik leginkább. S mindenekelőtt azt is, hogy újra sok a fiatal, nemcsak hétvégi hazalátogatóként valamelyik távoli nagyváros üzemeiből, de itthon letelepülőn, mert teremtődött munkaalkalom — már nemcsak a földeken és a háziiparban, de a nagyvárosokból idetelepített gyárakban, üzemekben is. A porták nagy házaiban természetes a fürdőszoba, a kisházakból — régen a nagycsalád öregeinek otthona — mind több helyen garázs alakul. Jut hely a portákon új házaknak, mindkét nemzedék számára, tágasabb otthonoknak is. Tanulás és a gyárakban végzett szakmunka, jószággondozás és kertészkedés — így oszlik meg a napi tennivalók rendje és sora. hianyzö mérnökök A Műszaki Élet január 5-i számában Vargánc Kánási Erika irt cikket „Hiányzó mérnökök" címmel. A hiányzó mérnökök aránya igen magas, a jelenlegi létszám 35 százaléka, a technikusoké 23 százaléka. Igen magas a könnyű- és a szövetkezeti ipar relatív mérnök-, illetve technikusigénye is, melynek nagy a valóságtartalma, hiszen itt a legkevesebb a műszaki végzettségűek száma. A műszaki végzettségűek megoszlása igen változó, összességében kedvezőtlen. Egyetlen mérnök és technikus sincs öt üzemben, ebből 4 szövetkezet és 1 gyáregység. Technikus van, de mérnök nincs további 8 ipari szövetkezetünkben. Kedvező viszont, hogy az üzemek egy- harmada több mint 10 mérnököt, fele több mint 10 technikust foglalkoztat. MÁTÉSZALKA DÍSZPOLGÁRAI Tóbiás Áron azt írja Mátészalkáról a Népfront c. folyóirat januári számában: ... ez a falu-város 1828-ban még csak 2580 lakost számlált, majd lassan kocogott felfelé lélekszámával. Másfél évtizede például alig számlált tízezer lakost, pedig a két háború közötti város megyeszékhely volt, a Szat- már—Bereg—Ugocsa közigazgatásilag ideiglenesen egyesített területeké. Majd amikor a régi Szabolcs vármegyéhez csatolták (Sza- bolcs-Szatmár elnevezéssel. Nyíregyháza megyeszékhely- lyel) városból nagyközséggé „minősitették”. Amióta viszont újra város alig lehet ráismerni. Lakosainak száma közel húszezres lélekszám már és urbanizációja meg iparosítása annyira sikerült, hogy 1981-ben elnyerte a Hild-érmet. Szellemi méltóságát viszont akkor vette fel az önmagára mindig adó és méltóságot, rangot a legszegényesebb s legszűkösebb időkben is kitartó Mátészalka, amikor egy új nemesség, a fizikai, tervező és szellemi munka elismeréseként megalkotta legjobb, a régi és új városért legáldozatosabb munkát végző fiai számára a „Mátészalka díszpolgára” címet. Vegyük sorra: kik Mátészalka díszpolgárai? A legelső Benedek Lajos, akinek vállalata a fának feldolgozását, hasznosítását végezte. Esztendők múlva ketten érdemelték ki a díszpolgári címet: Szokolay Örs város- tervező és dr. Csiszár Gusztáv kórház igazgató főorvos. 1984. őszén köszöntötték az új díszpolgárt. Képes Gyula, a neves Forrás utcai kovácsmester fiát, a költő Képes Gézát. TARPAI FRESKO Tóth Ildikó írja a Képes Újság január 19-i számában: Három esztendeje, a templom felújításakor színes falfestménytöredékek kerültek elő a mész, a vakolat alól. Erősen sérült freskórészletek, amelyeket hosszú és gondos munkával állított helyre Seres László és Sztrakay Judit restaurátor. A három képből álló, mintegy huszonöt négyzetméternyi freskó ma már teljes szépségében látható a legrégebbi, a nyugati falon. Az országos szervezetek mellett a termelőszövetkezet is hozzájárult anyagilag a freskók feltárásához, felújításához. f ...................... [HÍROnKj K — A megyeszékhelyen jelenleg 210 eltartási szerződés van érvényben — mondja Klémánné Kiss Mariann, az ügyfélszolgálati iroda csoportvezetője. — Azok létrejöttét többféle cél motiválja. Általában azok az idős emberek kötik, akik nem tudnak magukról gondoskodni, nincsenek rokonaik, hozzátartozóik, ismerőseik. Van aki nem akar szociális otthonba kerülni, sőt a házi szociális gondozó szolgálat szolgáltatásait sem akarja igénybe venni — ezért kötnek eltartási szerződést olyan fiatallal, vagy fiatal házaspárral, akik megfelelő anyagi juttatásért, majdani öröklésért, tanácsi bérlakás' lakás- bérleti jogviszonyának folytatásáért ... gondoskodnak róla. A csoportvezető elmondta, Kirabolta ivócimboráját
