Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985. február 18. Kelet-Magyarország 3 Qkerdéseiremiiitíh Szabó Imre, a Gyógyszertári Központ igazgatója Lisztes Pál tanácselnök kérdezi Nyírlugosról. A falugyűlésen hangzott el: igaz-e, hogy a gyógyszertár korszerűtlenségére hivatkozva meg kívánják szüntetni a nyírlugo- si patikát? — A nyírlugosi gyógyszer- tárat nem kívánjuk megszüntetni, de anyagi lehetőségeink nem olyanok, hogy újat tudnánk építeni. A jelenlegi korszerűsítése a VIlT ötéves tervben megvalósíthatónak látszik. Nyíregyházán a jósavárosiak panaszolták: olyan gyógyszerek, amelyek Nyíregyházán hiányoznak, Debrecenben megvásárolhatók. Van-e eltérés a gyógyszerek elosztásában a megyék között? — Csak olyan mérvű eltérés van, amennyit a lakosság száma indokol. Nyilvánvaló, hogy nagyobb lélekszámú megye több gyógyszert kap. Egy csokorba szedhető Kiss Julia, Kurucz Mihályné, dr. Mohos József, Román Gáborné és még sokak kérdése: miért nem lehet rendszeresen olyan fontos gyógyszereket kapni, mint a Corinfar, a Dopegyt, a Cavinton, a Sorbonit. Van-e remény rá, hogy az állandó betegeket folyamatosan el tudják látni? — Sajnos, ezek a gyógyszerek nem kaphatók állandóan. Megyénk a hónap második felében kapja Budapestről az ellátást, ennek kellene eltartania az új szállítmány megérkezéséig. A gyógyszerek nagy többségéből folyamatos az ellátás, de a kérdésben szereplő gyógyszerekből kevesebbet, az elosztható készletnek megfelelő csökkentett mennyiséget kapunk. alapanyagai is csak valutáért lehet megvásárolni. Egyes esetekben előfordulhat gyógyszerhiány csomagolóanyag hiánya miatt is. Az előzőhöz hasonló Török , Agnes nyíregyházi olvasónk kérdése is: miért nem gyógyszereket hoznak be különféle kozmetikai cikkek helyet, hisz azok könnyen nélkülözhetők. — Nem gyógyszerek helyett, hanem gyógyszerek mellett hoznak be kozmetikai cikkeket, és sok esetben nem valutáért, hanem áru- kapcsolással, vagy árucsereként. Pálfi Tibor kérdezi: miért nem kapható Mildibé gyermektápszer? — Pillanatnyilag nem gyártják, helyette a kezelő gyermekgyógyász orvos dönti el, hogy milyen tápszert alkalmaz. Véninger János tette szóvá: egy száztízezres városban nem elegendő egy ügyeletes gyógyszertár. Nem lehetne megosztani több patika között ezt a munkát? — Tekintettel arra, hogy a városban egy orvosi ügyelet működik, elegendő egy ügyeletes gyógyszertár is. özv. Kiss Jánosné kérdezi: ha valaki Gacsályban hét végén beteg lesz, Kölesébe kell mennie az ügyeletes orvoshoz, ha gyógyszert is kiírnak neki, és sürgős, akkor Fehérgyarmaton találja az ügyeletes patikát. Nem lehetne-e jobban ösz- szehangolni a betegellátást? Szabolcsveresmartról kérdezi Szabó József: hogyan vált be a mátészalkai posta és a gyógyszertár együttműködése a gyógyszerek kiszállításában, s van-e szándékuk a Kisvárda környéki falvakat hasonló módon gyógyszerekhez juttatni? — Tekintettel arra, hogy naponta két-három ilyen gyógyszeres csomagot készít a mátészalkai gyógyszertár, kifejezetten nem mondhatjuk azt, hogy ez a rendszer bevált. Továbbfejlesztése azért is meggondolandó, mert például Kisvárda környéke gyógyszertárakkal sokkal jobban ellátott, mint Mátészalka és Fehérgyarmat környéke. Ha a lakosság mégis igényelné, természetesen bevezethető másutt is a gyógyszerek postai küldése. Tavasz kezdetén gyakoriak a járványos megbetegedések — írja levelében Kaszás Istvánná Mátészalkáról, — s ilyenkor még a tömeggyógyszerekből is hiány van. Felkészültek-e erre? — A megfázásos, úgynevezett náthás, vagy influenzás megbetegedéshez szükséges gyógyszerekkel felkészültünk, hiánycikk nem lesz. Tizedes István kérdezi: az import gyógyszerek pótlására vannak-e magyar készítmények, mert gyakran hivatkoznak arra, hogy nincs elég valuta gyógyszerekre sem? — Az életmentő import gyógyszerekre minden esetben van valuta. Azok importja akadozik, amelyek hazai készítménnyel pótolhatók, vagy más terápiás eljárással helyettesíthetők. A magyar gyógyszeripar a külföldi készítményeket licenc vásárlásával igyekszik pótolni. A gond, hogy ezek — összevont körzeti orvosi ügyeleteknek kötelező bizonyos gyógyszereket készenlétben tartani, ebből a sürgős gyógyszerigényt hivatottak kielégíteni. Emellett meg kell jegyeznem: a kölesei gyógyszertár hétközi forgalma olyan alacsony, hogy ott csak egy gyógyszerészt tudunk foglalkoztatni. Egy gyágyszerészes gyógyszertárban szombati és vasárnapi nyitvatartás nem rendelhető el. Miért nem lehet Nyíregyházán Terfluzine nevű gyógyszert kapni? — Ezt a gyógyszert csak intézetek részére hozzák be, ahonnan az intézet vezetőjének engedélye alapján receptre is beszerezhető a kórházi gyógyszertárból. Huszonöt éve kell szednem Tahystyn nevű gyógyszert, de 7 hónapja nem lehet Nyíregyházán kapni. — Az elmúlt évben a Tahystynból a kért mennyiség töredékét küldték be, ennek pótlására hozták be a tőkés AT—10-et, ám ebből is csak az igényelt meny- nyiség egy részét biztosítják számunkra. Béri Sándor azt teszi szóvá: miért nem kaphat Nyíregyházán Tinoptlc nevű gyógyszert, miért kell Pestről postán beszerezni, és miért nem lehet rendszeresen Gilemalt kapni? — Tinoptic Nyíregyházán ezután sem lesz beszerezhető, viszont Gilemalból az ellátás ha akadozva is, de biztosított. B. J. Látták a fától az almát — Ha azt mondom, hogy ismét nyereséges lett az al- miaifcermesztésünk, máris elégedettek lehetünk — fogalmazza meg Moldvay István igazgató. — Bár be kell vallani, hogy az eredetileg kidolgozott tervekhez képest az egyik technológián kissé változtattunk. Olcsóbban /~ Legalábbis fenntartással fogadták a szakemberek annak a kísérletnek a hírét, amelyet a Nyírlugosi Állami Gazdaság valósított meg. Az almatermesztés jövedelmezőségét egy új módszerrel kívánták megoldani: két kertjükben tavaly elsősorban Ipari feldolgozásra váró almát termeltek — kevesebb ráfordítással — míg a modern, fiatal ültetvényen az exportot célozták meg. Amikor múlt év áprUlsában „Alma helyett — alma” címmel biztató kísérletről szóltunk, akkor a fenntartásokat is hangoztatni kellett. ^------------------------------------------------------------------------> Bevált kísérlet A lényeg: amíg 1983-ban 5,40-be került egy kiló alma termelése, s csak 5,34-et kaptak érte, addig tavaly 4,50-es termelési költség mellett 5,39-es volt a bevétel. Bacskay Zoltán termelési igazgatóhelyettes: nem ipari almát termeltünk, hanem a két régi, 20—25 éves ültetvényen 3—4 permetezéssel kevesebb volt, olcsóbb hazai szerekkel. S az egyik gyümölcsösben, a Demjén-kert- ben kellemetlenül érintett az ezer tonnával kisebb termés, ami ugyan nem a kísérlet miatt következett be. Az utóbbi időben a mind teljesebb feldolgozásra törekednek. A Balkányi Állami Gazdasággal közös hűtőház és lényerő állomás régóta eredményesen működik, ám a múlt évben már egy hónapot üzemelt a nyírlugosi konzervüzem is. Több mint kétmillió forint értékű pu- diingalmát készítettek tőkés exportra, s az idén, március végéig még mintegy 500 tonna almát dolgoznak fel. így a hűtőházba rakott, a körszedett és más alma — a meglévő szállítási gondok ellenére — hasznosul. (Csak az al- mahámozásban mintegy 180 —200 ember dolgozik rendszeresen.) Nyereséggel Tavaly is arra utaltak a gazdaság vezetői, hogy nem akarnak „egy lábon” állni, más nyereséges ágazatok is kellenek. S ebben a pálmát az erdészet és a fafeldolgozás vitte el. Az erdőkből 12 ezer köbméter fát termelték ki, a nyárfát olasz és jugoszláv exportra is küldték, míg a fűrészüzemben több száz ezer ládát gyártottak, a félkész zárlécből holland és belga exportot teljesítettek. — Ezen a gyenge homokon (az itteni földeknek 6,9 az átlagos aranykorona értéke. A szerk.) a nyárfával más fafajtákhoz képest kétszer „fejjük meg” a földet, hiszen 13—15 éves korában már vágásra érett — magyarázza Elek Sándor erdészeti ága- za tvezető. A tavalyi gazdálkodás ösz- szességében nem hozott rekordokat Nyírlugason. Tisztességes, 3,8 milliós nyereséget értek el úgy, hogy minA hidegben is nagy szükség van a gépi berendezések karbantartására a MÁV záhonyi átrakókörzetében. Felvételünk a vasérccsúszdánál készült. , , Elek Emil felvétele den ágazatuk eredményesen dolgozott. Az árbevétel 180 millió forint volt, amii 15 százalékkal haladta meg az előző évit A nagy ugrás viszont az idén következik, amikor a konzervüzem szinte egész évben .termel, így 300 millión felüli árbevételre számítanak. Ehhez igazítják a szigorúbb költséggazdálkodást, hogy az ágazatok önelszámolók legyenek. Szabadalom? Két jelentős kísérletük van most is. Az egyik az almánál, hiszen az elöregedett gyüMég a nyáron hallottam Anna néniről, aki egy ötholdas erdőt ajándékozott a Mátra egyik legszebb részén, Szurdokpüspökiben szülőfalujának, Nyírpazonynak. Gyermeküdülőt szeretne a falu apróságainak, a sík vidéki gyermekeknek, akik képen, vagy tévében látnak hegyet, vagy a kirándulások alkalmával. Akkor még nagyon a csírájában volt az „ajándék” ügye, talán meg is lepte a tanácsiakat, akik egymaguk aligha tudtak volna bármit is kezdeni a mátrai erdőcské- vel. Egy kisközségnek nincs annyi pénze, hogy gyermek- üdülőt, úttörőtábort építsen. Azóta sok minden változott. Anna néni, Heldák Ist- vánné 78 éves, Gyöngyösön lakó, nyírpazonyi születésű asszony ajándéka jó kezekbe került. Már víz, villany is van az erdőcske területén, s a megyei tanács művelődési osztálya több községet megkeresve, társulást hozott létre, hogy minél előbb megépüljön a gyermeküdülő Anna néni földjén. Mátészalka, Vaja, Nyírmada, Üjfehértó, Nyírtelek — és természetesen Nyírpazony tanácsai — adták össze a pénzüket, melyet a megyei tanács is jócskán kiegészített. Így körülbelül négy és fél, öltmillió forintos költséggel hozzáláthatnak a megye egyetlen hegyvidéki gyermeküdülőjének megépítéséhez. Az üdülő kiviteli terveit a NYlRTERV KISZ- alapszerveizetének fiataljai készítették el társadalmi munkában, de a NYÍRBER fiataljai, KISZ-istái is jelentős értékű társadalmi munkával segítik a szurdokpüspöki gyermeküdülő megszületését. Gyönyörű környezetet talált Anna néni a gyermeküdülőnek, „egy vulkáni sziklacsúcs alatt, őshonos fák, tisztások, a közelben édes vizű patak ...” A tervek szerint 1986 nyarán már fogadhatja első vendégeit a kétszáz gyermek üdültetésére alkalmas gyermektábor. Elkészülnek az állandó létesítmények, a konyha, a foglalkoztatók, a szociális helyiségek. A gyermekek pedig sátortáborban élvezhetik majd a Mátra természeti szépségeit. mölcsösök 5—8 éven belül selejtezésre érették. így már tervezik a jövőre kezdődő, három év alatt 150 hektáros telepítést a konzervüzem alapanyag-ellátásához, míg az újfehértói kutatóintézettel a talajutánpótlás, tárolás és metszés legjobb formáinak kialakítására végeznek kísérletet. Az Erdészeti Tudományos Intézetted pedig az országban az elsők között próbálják az új nyárfajták telepítését, amiből akár közös szabadalom .is lehet. Lányi Botond Mindez nem lehetne valóság, ha Anna néninek nem jut eszébe szülőfaluja és nem gondol egy merészet; megtakarított pénzéből megvásárolta az ötholdas erdőcskét és elküldte levelét a falujába. „Van már helye a gyermektábornak, jöjjenek, nézzék meg.. Ez gyermekparadicsom lehet ... P. G. AHfí EMBERE Nagy hómezőkön bukdácsolunk, közben két autóbuszt is látunk a hó fogságában, míg nagy-nagy kerülővel végre rábukkanunk Rácz Bélára, a közúti igazgatóság egyik legtapasztaltabb gépkocsivezetőjére, aki ha baj van az utakon, mindig készenlétben áll. — A hatvanas évek elején jártunk egyszer hasonló cipőben, de akkor is könnyebb helyzetben voltunk, hiszen nem seperte úgy a szél a havat, mint most. Mert ez így sziszifuszi munka: letakarítjuk az utat, s egy óra múlva ismét felhordja a szél. — Nyugodtan aludt az éjszaka? — Nem mondhatnám. Pedig igencsak fáradt voltam, hiszen egész nap Baktaló- rántháza és Székely környékén ekéztem. Még este nyolc órakor is úgy volt, hogy bent pihenek a központban Nyíregyházán, de valamicskét csökkent a szél, s így csak hazamehettem Nyírtelekre. Hajnali négykor aztán URH-n érdeklődtem, szükség van-e rám, s „megnyugtatták”: igen. Már éppen öltöztem, mikor jött az egyik hómarós kollégám hozva a hírt, hogy igyekezzek, mert baj van, a megyében majd minden út járhatatlan. — Hogyan telt a napja? — Autóba ültem, s irány Kálmánháza környéke. Egy elakadt autóbuszt kellett kiszabadítanom, s miután ott végeztem, ide irányítottak Gyermeküdülő Anna néni erdejében SZERKESZTŐI oooooooo és újabb nehéz próbának vet alá valamennyiünket a makacs téli hideg. A héten nem csupán a családok figyelték fogyó reménnyel az időjáráselőrejelzést, hanem a kormány ülésén is újabb döntést hoztak az cnergiakorlá- tozásra. A lakosság kiegyensúlyozott ellátása érdekében jónéhány üzemnek kevesebb fűtőenergia jut. Értesülhettünk arról is: megyénk kilenc iskolájában hosszabb- rövidebb ideig szünetelt a tanítás. Rendkívüli intézkedésre volt szükség az építőiparban: csaknem kétezer dolgozót küldtek fagyszabadságra, akik így anyagilag hátrányos helyzetbe kerültek. Megnyugtató viszont, hogy segíteni igyekeznek az illetékesek rajtuk: lehetővé tették például, hogy többen most vehessék ki évi fizetett szabadságukat; többeknek az erdőgazdaságnál teremtettek módot a folyamatos foglalkoztatásra. A zord hideg jelentősen megemeli a családok kiadásait. ^Tapasztalhattuk ezt, amikor a napokban kopogott a gázdíjbeszedő: bizony mélyre kellett nyúlni a pénztárcába. S mert a sarkvidéki hideg újabb és újabb hullámai érik el hazánkat, bizony, nagy sebességgel forog a gázóra, a villany mérő mutatója is. ami azt jelenti: áprilisban a mostaninál is jóval nagyobbra rúg majd a számla. Nehéz órákat, napokat élünk a hidegrekordok miatt. Ezért is megszívlelendő a kormány felhívása: ne csak az üzemek, a lakosság is kövessen el mindent a takarékos energiafogyasztásért. Ahol pedig a legkisebb lehetőség is adódik a legnehezebb helyzetben lévő családok megsegítésére — szociális és szakszervezeti segélyek stb. — éljenek az alkalommal. A. S. Rácz Béla Tiszalök és Tiszaeszlár térségébe. Veszettül csíp a hideg. Rácz Béla szemébe könnyeket csal a szél, vörös, fagycsípte keze fejével próbálja letörölni a cseppeket. — Még szerencse, hogy hoztam magammal bőséges hideg élelmet, mert addig nemigen mehetek haza, míg fel nem szabadítom ezt az útszakaszt. Most már csak egyért imádkozom, nehogy egy elakadt autó állja majd utamat, mert akkor én is tehetetlen vagyok. Vissza kell fordulnom, s értékes órák mennek Veszendőbe. Közben pedig az autósok bennünket szidnak, hogy lustálkodunk. Pedig ha megfogadnák a tanácsunkat, hogy ilyen viharban ne induljanak útnak ...! — A család ...? — Megszokták már ennyi év alatt, hogy ilyenkor kint a helyem. S az az igazság, én sem tudnék nyugodtan ücsörögni otthon, vagy bent a központban, mikor így tombol a vihar. Mikor e sorokat írtam, a megye útjai már kivétel nélkül mindenütt járhatók voltak, Rácz Béla munkájának köszönhetően is. B. G.
