Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

1985. február 18. Kelet-Magyarország 3 Qkerdéseiremiiitíh Szabó Imre, a Gyógyszertári Központ igazgatója Lisztes Pál tanácselnök kér­dezi Nyírlugosról. A falugyűlé­sen hangzott el: igaz-e, hogy a gyógyszertár korsze­rűtlenségére hivatkozva meg kívánják szüntetni a nyírlugo- si patikát? — A nyírlugosi gyógyszer- tárat nem kívánjuk meg­szüntetni, de anyagi lehető­ségeink nem olyanok, hogy újat tudnánk építeni. A je­lenlegi korszerűsítése a VIlT ötéves tervben megvalósítha­tónak látszik. Nyíregyházán a jósavárosiak panaszolták: olyan gyógysze­rek, amelyek Nyíregyházán hiányoznak, Debrecenben meg­vásárolhatók. Van-e eltérés a gyógyszerek elosztásában a megyék között? — Csak olyan mérvű el­térés van, amennyit a lakos­ság száma indokol. Nyilván­való, hogy nagyobb lélekszá­mú megye több gyógyszert kap. Egy csokorba szedhető Kiss Julia, Kurucz Mihályné, dr. Mohos József, Román Gáborné és még sokak kérdése: miért nem lehet rendszeresen olyan fontos gyógyszereket kapni, mint a Corinfar, a Dopegyt, a Cavinton, a Sorbonit. Van-e remény rá, hogy az állandó be­tegeket folyamatosan el tud­ják látni? — Sajnos, ezek a gyógysze­rek nem kaphatók állandóan. Megyénk a hónap második felében kapja Budapestről az ellátást, ennek kellene eltar­tania az új szállítmány meg­érkezéséig. A gyógyszerek nagy többségéből folyamatos az ellátás, de a kérdésben szereplő gyógyszerekből ke­vesebbet, az elosztható kész­letnek megfelelő csökkentett mennyiséget kapunk. alapanyagai is csak valutá­ért lehet megvásárolni. Egyes esetekben előfordulhat gyógy­szerhiány csomagolóanyag hiánya miatt is. Az előzőhöz hasonló Török , Agnes nyíregyházi olvasónk kérdése is: miért nem gyógy­szereket hoznak be különféle kozmetikai cikkek helyet, hisz azok könnyen nélkülözhetők. — Nem gyógyszerek he­lyett, hanem gyógyszerek mellett hoznak be kozmeti­kai cikkeket, és sok esetben nem valutáért, hanem áru- kapcsolással, vagy árucsere­ként. Pálfi Tibor kérdezi: miért nem kapható Mildibé gyermek­tápszer? — Pillanatnyilag nem gyártják, helyette a kezelő gyermekgyógyász orvos dön­ti el, hogy milyen tápszert alkalmaz. Véninger János tette szóvá: egy száztízezres városban nem elegendő egy ügyeletes gyógy­szertár. Nem lehetne megosz­tani több patika között ezt a munkát? — Tekintettel arra, hogy a városban egy orvosi ügye­let működik, elegendő egy ügyeletes gyógyszertár is. özv. Kiss Jánosné kérdezi: ha valaki Gacsályban hét végén beteg lesz, Kölesébe kell men­nie az ügyeletes orvoshoz, ha gyógyszert is kiírnak neki, és sürgős, akkor Fehérgyarmaton találja az ügyeletes patikát. Nem lehetne-e jobban ösz- szehangolni a betegellátást? Szabolcsveresmartról kérde­zi Szabó József: hogyan vált be a mátészalkai posta és a gyógyszertár együttműködése a gyógyszerek kiszállításában, s van-e szándékuk a Kisvárda környéki falvakat hasonló módon gyógyszerekhez jut­tatni? — Tekintettel arra, hogy na­ponta két-három ilyen gyógy­szeres csomagot készít a má­tészalkai gyógyszertár, kifeje­zetten nem mondhatjuk azt, hogy ez a rendszer bevált. Továbbfejlesztése azért is meggondolandó, mert pél­dául Kisvárda környéke gyógyszertárakkal sokkal jobban ellátott, mint Máté­szalka és Fehérgyarmat kör­nyéke. Ha a lakosság mégis igényelné, természetesen be­vezethető másutt is a gyógy­szerek postai küldése. Tavasz kezdetén gyakoriak a járványos megbetegedések — írja levelében Kaszás István­ná Mátészalkáról, — s ilyenkor még a tömeggyógyszerekből is hiány van. Felkészültek-e erre? — A megfázásos, úgyne­vezett náthás, vagy influen­zás megbetegedéshez szük­séges gyógyszerekkel felké­szültünk, hiánycikk nem lesz. Tizedes István kérdezi: az import gyógyszerek pótlására vannak-e magyar készítmé­nyek, mert gyakran hivatkoz­nak arra, hogy nincs elég va­luta gyógyszerekre sem? — Az életmentő import gyógyszerekre minden eset­ben van valuta. Azok im­portja akadozik, amelyek ha­zai készítménnyel pótolha­tók, vagy más terápiás eljá­rással helyettesíthetők. A magyar gyógyszeripar a kül­földi készítményeket licenc vásárlásával igyekszik pó­tolni. A gond, hogy ezek — összevont körzeti or­vosi ügyeleteknek kötelező bi­zonyos gyógyszereket ké­szenlétben tartani, ebből a sürgős gyógyszerigényt hiva­tottak kielégíteni. Emellett meg kell jegyeznem: a köl­esei gyógyszertár hétközi for­galma olyan alacsony, hogy ott csak egy gyógyszerészt tudunk foglalkoztatni. Egy gyágyszerészes gyógyszertár­ban szombati és vasárnapi nyitvatartás nem rendelhető el. Miért nem lehet Nyíregyházán Terfluzine nevű gyógyszert kapni? — Ezt a gyógyszert csak intézetek részére hozzák be, ahonnan az intézet vezető­jének engedélye alapján re­ceptre is beszerezhető a kórházi gyógyszertárból. Huszonöt éve kell szednem Tahystyn nevű gyógyszert, de 7 hónapja nem lehet Nyír­egyházán kapni. — Az elmúlt évben a Tahystynból a kért mennyi­ség töredékét küldték be, ennek pótlására hozták be a tőkés AT—10-et, ám eb­ből is csak az igényelt meny- nyiség egy részét biztosítják számunkra. Béri Sándor azt teszi szóvá: miért nem kaphat Nyíregyhá­zán Tinoptlc nevű gyógyszert, miért kell Pestről postán be­szerezni, és miért nem lehet rendszeresen Gilemalt kapni? — Tinoptic Nyíregyházán ezután sem lesz beszerezhe­tő, viszont Gilemalból az ellátás ha akadozva is, de biztosított. B. J. Látták a fától az almát — Ha azt mondom, hogy ismét nyereséges lett az al- miaifcermesztésünk, máris elé­gedettek lehetünk — fogal­mazza meg Moldvay István igazgató. — Bár be kell val­lani, hogy az eredetileg ki­dolgozott tervekhez képest az egyik technológián kissé vál­toztattunk. Olcsóbban /~ Legalábbis fenntartással fogadták a szakemberek annak a kísérletnek a hírét, amelyet a Nyírlugosi Állami Gazdaság valósított meg. Az almatermesztés jövedelmezőségét egy új módszerrel kívánták megoldani: két kertjükben tavaly első­sorban Ipari feldolgozásra váró almát termeltek — kevesebb ráfordítással — míg a modern, fiatal ültetvényen az exportot célozták meg. Amikor múlt év áprUlsában „Alma helyett — alma” címmel biztató kísérletről szóltunk, akkor a fenntar­tásokat is hangoztatni kellett. ^------------------------------------------------------------------------> Bevált kísérlet A lényeg: amíg 1983-ban 5,40-be került egy kiló alma termelése, s csak 5,34-et kap­tak érte, addig tavaly 4,50-es termelési költség mellett 5,39-es volt a bevétel. Bacskay Zoltán termelési igazgatóhelyettes: nem ipari almát termeltünk, hanem a két régi, 20—25 éves ültet­vényen 3—4 permetezéssel kevesebb volt, olcsóbb hazai szerekkel. S az egyik gyü­mölcsösben, a Demjén-kert- ben kellemetlenül érintett az ezer tonnával kisebb termés, ami ugyan nem a kísérlet miatt következett be. Az utóbbi időben a mind teljesebb feldolgozásra tö­rekednek. A Balkányi Álla­mi Gazdasággal közös hűtő­ház és lényerő állomás rég­óta eredményesen működik, ám a múlt évben már egy hónapot üzemelt a nyírlugosi konzervüzem is. Több mint kétmillió forint értékű pu- diingalmát készítettek tőkés exportra, s az idén, március végéig még mintegy 500 ton­na almát dolgoznak fel. így a hűtőházba rakott, a körsze­dett és más alma — a meg­lévő szállítási gondok ellené­re — hasznosul. (Csak az al- mahámozásban mintegy 180 —200 ember dolgozik rend­szeresen.) Nyereséggel Tavaly is arra utaltak a gazdaság vezetői, hogy nem akarnak „egy lábon” állni, más nyereséges ágazatok is kellenek. S ebben a pálmát az erdészet és a fafeldolgo­zás vitte el. Az erdőkből 12 ezer köbméter fát termelték ki, a nyárfát olasz és jugo­szláv exportra is küldték, míg a fűrészüzemben több száz ezer ládát gyártottak, a félkész zárlécből holland és belga exportot teljesítettek. — Ezen a gyenge homo­kon (az itteni földeknek 6,9 az átlagos aranykorona érté­ke. A szerk.) a nyárfával más fafajtákhoz képest kétszer „fejjük meg” a földet, hiszen 13—15 éves korában már vágásra érett — magyarázza Elek Sándor erdészeti ága- za tvezető. A tavalyi gazdálkodás ösz- szességében nem hozott re­kordokat Nyírlugason. Tisz­tességes, 3,8 milliós nyeresé­get értek el úgy, hogy min­A hidegben is nagy szükség van a gépi berendezések kar­bantartására a MÁV záhonyi átrakókörzetében. Felvéte­lünk a vasérccsúszdánál ké­szült. , , Elek Emil felvétele den ágazatuk eredményesen dolgozott. Az árbevétel 180 millió forint volt, amii 15 százalékkal haladta meg az előző évit A nagy ugrás vi­szont az idén következik, amikor a konzervüzem szinte egész évben .termel, így 300 millión felüli árbevételre számítanak. Ehhez igazítják a szigorúbb költséggazdálko­dást, hogy az ágazatok önel­számolók legyenek. Szabadalom? Két jelentős kísérletük van most is. Az egyik az almánál, hiszen az elöregedett gyü­Még a nyáron hallottam Anna néniről, aki egy öthol­das erdőt ajándékozott a Mátra egyik legszebb részén, Szurdokpüspökiben szülőfa­lujának, Nyírpazonynak. Gyermeküdülőt szeretne a fa­lu apróságainak, a sík vidéki gyermekeknek, akik képen, vagy tévében látnak hegyet, vagy a kirándulások alkal­mával. Akkor még nagyon a csírájában volt az „ajándék” ügye, talán meg is lepte a tanácsiakat, akik egymaguk aligha tudtak volna bármit is kezdeni a mátrai erdőcské- vel. Egy kisközségnek nincs annyi pénze, hogy gyermek- üdülőt, úttörőtábort építsen. Azóta sok minden válto­zott. Anna néni, Heldák Ist- vánné 78 éves, Gyöngyösön lakó, nyírpazonyi születésű asszony ajándéka jó kezekbe került. Már víz, villany is van az erdőcske területén, s a megyei tanács művelődési osztálya több községet meg­keresve, társulást hozott lét­re, hogy minél előbb meg­épüljön a gyermeküdülő An­na néni földjén. Mátészalka, Vaja, Nyírmada, Üjfehértó, Nyírtelek — és természetesen Nyírpazony tanácsai — adták össze a pénzüket, melyet a megyei tanács is jócskán ki­egészített. Így körülbelül négy és fél, öltmillió forintos költséggel hozzáláthatnak a megye egyetlen hegyvidéki gyer­meküdülőjének megépítésé­hez. Az üdülő kiviteli ter­veit a NYlRTERV KISZ- alapszerveizetének fiataljai készítették el társadalmi munkában, de a NYÍRBER fiataljai, KISZ-istái is jelen­tős értékű társadalmi munká­val segítik a szurdokpüspöki gyermeküdülő megszületését. Gyönyörű környezetet ta­lált Anna néni a gyermek­üdülőnek, „egy vulkáni szik­lacsúcs alatt, őshonos fák, tisztások, a közelben édes vi­zű patak ...” A tervek szerint 1986 nya­rán már fogadhatja első ven­dégeit a kétszáz gyermek üdültetésére alkalmas gyer­mektábor. Elkészülnek az ál­landó létesítmények, a kony­ha, a foglalkoztatók, a szo­ciális helyiségek. A gyerme­kek pedig sátortáborban él­vezhetik majd a Mátra ter­mészeti szépségeit. mölcsösök 5—8 éven belül selejtezésre érették. így már tervezik a jövőre kezdődő, három év alatt 150 hektáros telepítést a konzervüzem alapanyag-ellátásához, míg az újfehértói kutatóintézettel a talajutánpótlás, tárolás és metszés legjobb formáinak kialakítására végeznek kí­sérletet. Az Erdészeti Tudo­mányos Intézetted pedig az országban az elsők között próbálják az új nyárfajták telepítését, amiből akár kö­zös szabadalom .is lehet. Lányi Botond Mindez nem lehetne való­ság, ha Anna néninek nem jut eszébe szülőfaluja és nem gondol egy merészet; megta­karított pénzéből megvásá­rolta az ötholdas erdőcskét és elküldte levelét a falujá­ba. „Van már helye a gyer­mektábornak, jöjjenek, néz­zék meg.. Ez gyermekparadicsom le­het ... P. G. AHfí EMBERE Nagy hómezőkön bukdá­csolunk, közben két autó­buszt is látunk a hó fogságá­ban, míg nagy-nagy kerülő­vel végre rábukkanunk Rácz Bélára, a közúti igazgatóság egyik legtapasztaltabb gép­kocsivezetőjére, aki ha baj van az utakon, mindig ké­szenlétben áll. — A hatvanas évek elején jártunk egyszer hasonló ci­pőben, de akkor is könnyebb helyzetben voltunk, hiszen nem seperte úgy a szél a havat, mint most. Mert ez így sziszifuszi munka: leta­karítjuk az utat, s egy óra múlva ismét felhordja a szél. — Nyugodtan aludt az éj­szaka? — Nem mondhatnám. Pe­dig igencsak fáradt voltam, hiszen egész nap Baktaló- rántháza és Székely környé­kén ekéztem. Még este nyolc órakor is úgy volt, hogy bent pihenek a központban Nyír­egyházán, de valamicskét csökkent a szél, s így csak hazamehettem Nyírtelekre. Hajnali négykor aztán URH-n érdeklődtem, szükség van-e rám, s „megnyugtatták”: igen. Már éppen öltöztem, mikor jött az egyik hómarós kollégám hozva a hírt, hogy igyekezzek, mert baj van, a megyében majd minden út járhatatlan. — Hogyan telt a napja? — Autóba ültem, s irány Kálmánháza környéke. Egy elakadt autóbuszt kellett ki­szabadítanom, s miután ott végeztem, ide irányítottak Gyermeküdülő Anna néni erdejében SZERKESZTŐI oooooooo és újabb nehéz próbának vet alá valamennyiünket a ma­kacs téli hideg. A héten nem csupán a családok figyelték fogyó reménnyel az időjárás­előrejelzést, hanem a kor­mány ülésén is újabb dön­tést hoztak az cnergiakorlá- tozásra. A lakosság kiegyen­súlyozott ellátása érdekében jónéhány üzemnek kevesebb fűtőenergia jut. Értesülhet­tünk arról is: megyénk ki­lenc iskolájában hosszabb- rövidebb ideig szünetelt a ta­nítás. Rendkívüli intézkedés­re volt szükség az építőipar­ban: csaknem kétezer dol­gozót küldtek fagyszabadság­ra, akik így anyagilag hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Megnyugtató viszont, hogy segíteni igyekeznek az illeté­kesek rajtuk: lehetővé tették például, hogy többen most vehessék ki évi fizetett sza­badságukat; többeknek az erdőgazdaságnál teremtettek módot a folyamatos foglal­koztatásra. A zord hideg jelentősen megemeli a családok kiadá­sait. ^Tapasztalhattuk ezt, amikor a napokban kopogott a gázdíjbeszedő: bizony mélyre kellett nyúlni a pénz­tárcába. S mert a sarkvidéki hideg újabb és újabb hullá­mai érik el hazánkat, bizony, nagy sebességgel forog a gázóra, a villany mérő muta­tója is. ami azt jelenti: áp­rilisban a mostaninál is jó­val nagyobbra rúg majd a számla. Nehéz órákat, napokat élünk a hidegrekordok mi­att. Ezért is megszívlelendő a kormány felhívása: ne csak az üzemek, a lakosság is kövessen el mindent a ta­karékos energiafogyasztásért. Ahol pedig a legkisebb lehe­tőség is adódik a legnehe­zebb helyzetben lévő csalá­dok megsegítésére — szociá­lis és szakszervezeti segélyek stb. — éljenek az alkalom­mal. A. S. Rácz Béla Tiszalök és Tiszaeszlár tér­ségébe. Veszettül csíp a hideg. Rácz Béla szemébe könnye­ket csal a szél, vörös, fagy­csípte keze fejével próbálja letörölni a cseppeket. — Még szerencse, hogy hoztam magammal bőséges hideg élelmet, mert addig nemigen mehetek haza, míg fel nem szabadítom ezt az út­szakaszt. Most már csak egyért imádkozom, nehogy egy elakadt autó állja majd utamat, mert akkor én is te­hetetlen vagyok. Vissza kell fordulnom, s értékes órák mennek Veszendőbe. Közben pedig az autósok bennünket szidnak, hogy lustálkodunk. Pedig ha megfogadnák a ta­nácsunkat, hogy ilyen vihar­ban ne induljanak útnak ...! — A család ...? — Megszokták már ennyi év alatt, hogy ilyenkor kint a helyem. S az az igazság, én sem tudnék nyugodtan ücsörögni otthon, vagy bent a központban, mikor így tombol a vihar. Mikor e sorokat írtam, a megye útjai már kivétel nél­kül mindenütt járhatók vol­tak, Rácz Béla munkájának köszönhetően is. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents