Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. február 18. Pártértekezletek megyénk városaiban Mátészalka Az elmúlt években az ipar- fejlesztés második szaíkaszá- ba léptünk, melyre elsősorban a meglévő üzemek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása, stabilizálása és a hatékonyság növelése volt a jellemző — állapította meg többek között a mátészalkai kommunisták pártértekezlete, melynek munlkájában részt vett és felszólalt Cservenyák László, a párt megyei vb tagja. A változó körülményekhez leginkább a MOM mátészalkai gyára, a Saatmár Bútorgyár, az ISG, a SZATMÁRGÉP alakította termelési szerkezetét. A népgazdaság helyzetének, lehetőségeinek megfelelően a város iparosodása szerény mértékben fejlődött, amire jellemző volt a rekonstrukció (sütőipar, ISG, ÉRDÉRT). Űj üzemnek számítható a sütőipar kekszüzeme, a nyomda és a Medicor új üzemcsarnoka. Az állóeszközök értéke az elmúlt időszakban, 4,2 százalékkal növekedett, a beépített bruttó állóeszközérték meghaladta a másfél milliárd forintöt. Ezek a rekonstrukciók, fejlesztések jelentősen hozzájárultak a termelés növeléséhez, a gazdaságosság javításához. Megállapították: a város és vonzáskörzete életében az ipar továbbra is meghatározó, hiszen itt dolgozik az ösz- szes foglalkoztatottak 31 százaléka. Az ipar termelési értéke öt év alatt 16 százalékkal nőtt és most már meghaladja az évi 4 milliárd forinNyírbátor Nyírbátorban — ahol a pártértekezlet munkájában részt vett Tóthné Kiss Mária. a Központi Bizottság tagja. Tisza László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja — többek között megállapították: társadalmi-gazdasági fejlődésünk eredménye alapján a lakosság életkörülményei differenciáltan változtak. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban 7,7, a szocialista mezőgazdaságban 5,1, az anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások területén 44,9 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a napi ingázók száma több mint 11 százalékkal csökkent. Az ipari munkások átlagos bérszínvonala közel 30 százalékkal, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben foglalkoztatottak keresete 24 százalékkal nőtt. Az eredeti tervhez viszonyítva a felépült lakások száma és összetétele megváltozott, nőtt a családi házas építkezések aránya. Néhány fontos fejlesztésről: a vezetékes vízzel ellátott települések száma hétről tizenkettőre, »a vízveze- tékháíózat hossza 62-ről 205 kilométerre nőtt, a szennyvízhálózat 11-ről 19 kilomé- méterre bővült. Jórészt a lakosság társadalmi összefogásával 28 kilométer járda építésére kerülhetett sor. A vil- lamosenergia-hálózat 50 kilométerrel hosszabb, mint a beszámolási időszak elején, Nyírbátorban folyamatban van a vezetékes gázellátás megvalósítása. Az életkörülmények általános fejlődése mellett szorító gondok is jelen vannak. Jelentős feszültséget okoz a nem keresők viszonylag magas száma, a pályakezdő fiatalok egy részének elhelyezkedési nehézsége. Hasonló gond, hogy csökkent az állami bérlakások építésének aránya, nem megfelelő a magánerős építkezésekhez az építőanyagok kínálata, nem sikerült kielégíteni a városban a differenciált telekigényeket. Továbbá: egyes településeken alacsony színvonalú. vagy megoldatlan a köz- étkeztetés és a munkásélelmezés. a fejlődés elleneié Versenyképesebb termékeket tot. Szép eredmény, hogy az exporttermelés több mint 93 százalékkal emelkedett, amin belül a tőkés kivitel közel háromszorosára nőtt. A takarékossági intézkedések hatására évenként 10—12 millió forint megtakarítást értek el az üzemek, ennek ellenére az anyag- és energiagazdálkodás területén a kitűzött célok csak részben valósultak meg, még mindig magas az anyaghányad, sok a hulladékanyag. Az eredmények mellett számos gonddal is küzd a terület ipara. A gépek magas fokú elhasználódása például jelentősen akadályozza a műszakszám növelését. Az eredményesebb gazdálkodást esetenként ,a kellő önállóság hiánya és az alacsony bér- színvonal is gátolja, s ebben közrejátszik, hogy több üzem csupán gyáregység. Az üzemek. egy részében jelentős problémák vannak a tervszerűséggel, magasak a termelési költségek, nem elégséges a helyi tartalékok feltárása, több helyütt a dolgozók anyagi, erkölcsi ösztönzése sem kielégítő. Ugyanakkor kedvező jelenség, hogy tovább bővült az ipari üzemek kapcsolata a termelőszövetkezetekkel: nyolc üzemnek 39 tsz-szel van kooperációs kapcsolata. A meglévő kapacitás jobb kihasználását és a termelés növelését szolgálja az a 33 vállalati munkaközösség, ahol 226 dolgozó bizonyíthat szorgalmat, tehetséget. Fejlődött az üzemi demokrácia, tartalmasabbak lettek a termelési tanácskozások, megújultak, reálisabb célokért dolgoznak a szocialista brigádok. A legutóbbi küldöttértekezlet óta — ha szerényen is — de növekvő eredményességgel dolgoztak a város üzemei, az ÉSZKV-t kivéve nem volt veszteséges üzem. A termelés feltételeinek nehezebbé válásával azonban egyre erőteljesebben jelentkeznek itt is azok a szervezeti, munkaszervezési problémák, melyeknek megoldása szükséges az ipari termelés versenyképesebbé, hatékonyabbá tételéhez. Ennek alapján rögzítette az ipar előtt álló legfontosabb feladatókat a mátészalkai pártértekezlet A pártbizottság első titkárává Mátészalkán ismét Forgács Andrást, titkárnak Kanyó Lászlót és Tinái Gyulát választották. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Erdei Béla, Kon- ezos István, Körte András, Kövendy Lajos, Kulcsár Agnes, dr. Nagy László, Szabó Katalin, Tarcsa Bálint. flz életkörülmények változása sem kielégítő a vendéglátás színvonala. A kis községekben, a társközségekben, a tanyai településeken, de még a város egyes külterületein sem tudja a kereskedelem, a szolgáltatás kielégíteni az alap- ellátási igényeket. Megoldatlan Nyírbátorban a városi közlekedés, az összeköttetés a távolabbi településekkel, s igen alacsony színvonalú a telefonhálózat. Értékelték a küldöttek az egészségügyi ellátás helyzetét is. megállapítván: megvalósultak az egészségügyi beruházások Encsencsen, Nyírcsászáriban körzeti orvosi komplexum. Penészleken öregek napköziotthona létesült, Szakolyban száz ággyal bővült a Szociális Foglalkoztató Intézet A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a községekben 600 fővel csökkent. a juttatás összege viszont emelkedett. A jövő t el - adatainak kitűzésénél mindezeket tartotta szem előtt ■ pártértekezlet. A küldöttértekezleten első titkárnak ismét Nagy Istvánt, titkárnak Kovács Lászlót és Freund Sándort választották. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: Bunyi László, Gön- ező György, Jánvári Tibor, Paszternák József, Pásztor József, Szarka Sándor, dr. Tóth János, Veczkó Tiborné. Feb érgyat mat Pártszerveink, alapszervezeteink munkájában tervszerűbbé, eredményesebbé vált az ideológiai, politikai feladatok végrehajtása — hangzott el többek között a fehér- gyarmati pártértekezleten, ahol részt vett és felszólalt Tóth Géza, a megyei párt-vb tagja. Megállapították: politikánk nyíltsága, őszintesége, a teljesebb és rendszeresebb tájékoztatás eredményeként az egész területen növekedett az érdeklődés a politikai kérdések iránt. Az emberek érzékenyebben és kritikusabban reagálnak a különböző társadalmi jelenségekre. Gazdagodott a szocialista ha- zafiság tartalma, amit jelez az aktívabb cselekvés, a szülőföld fejlesztése, szépítése, értékeink, hagyományaink ápolása terén. Mélyült a szocialista közösséghez tartozás tudata, a Szovjetunióhoz fűződő barátság erősítését jól segítik a területen lévő MSZBT-tagcsoportok. Tovább ápolták és gazdagítják kapcsolatukat a Szovjetunió Kárpátontúli területe nagy- szőlősi járásával, akik levélben köszöntötték a küldöttértekezletet. A kedvező tendenciák mellett — főként a gazdasági életben jelentkező nehézségek hatására — a párttagok körében tapasztalható azonban bizonytalanság, főleg a gazdálkodást, az életszínvonalpolitikát, a szocialista erTervszerűbb ideológiai munka köles egyes területeit érintő kérdések megítélésében. Itt is jelen vannak a kispolgáriság megnyilvánulásai, szaporodtak a túlzott anyagiasságból eredő negatív jelenségek, helyenként befeléfordulás észlelhető. Az alapszervezetek jó részében még nem tudják kellően összekapcsolni az ideológiai, a kulturális nevelő és a gazdasági munka feladatait, helyenként igénytelenség, az ideológiai munka lebecsülése is tapasztalható. «». Mindezek figyelembevételével az elmúlt időben a propagandamunka során a minőségi, a tartalmi feladatok megoldását helyezték előtérbe. A párt- és tömegszervezeti oktatásban az értékelt időszakban évenként közel hatezren vettek részt, s meghaladta az 1200 főt a magasabb szintű pártoktatásban résztvevők száma. Különös figyelmet fordítottak a pártoktatás személyi feltételeinek javítására. A városi, a nagyközségi pártbizottságok például előadói csoportokat szerveztek. Kialakították a vezető agitátorok körét. A területen ötven vitakörben közel 800 fő foglalkozik rendszeresen aktuális politikai kérdésekkel. A tájékoztatásban erősödött a politikai pártnapok szerepe: az évenként megtartott közel 80 ilyen pártnapon csaknem négyezren vettek rész. A szemléltetős agitációt nagyban javította, hogy az utóbbi években sikeres termékbemutatókat rendeztek. összességében a pártszervek, alapszervezetek propaganda- és agitációs tevékenysége színvonalasabb mint öt évvel ezelőtt, de esetenként még mindig késik a tájékoztatás, s viszonylag szűk a vitázó, jő mozgósító készséggel rendelkezők köre. Bár javult a pártszervek információs munkája, mégis tény, hogy nem érzékelik kellően több helyütt a helyben felvetődő és helyi intézkedést igénylő problémákat. A pártértekezlet ennek megfelelően jelölte ki a követendő utat az ideológiai munka javítására. Fehérgyarmaton ismét első titkárnak választották Csepelyi Tamást, titkárnak Mezei Jánost és Károly Lászlót. A végrehajtó bizottság tagja lett: Fedor Károlyné, dr, László Béla, Mirgány Elek, Papp Károlyné, Szakács József, Széles Lajos, Szabó Zsig- mond és Varga József. f r Ia ' ■hmbwB Kritikusan, cselekvőén Általában erősödött a párt vezető szerepe, szervezeti egysége, korszerűsödött munkamódszere, érvényesül a de- riokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, az egyszemélyi felelősség. A párt kezdeményező. irányító, szervező, ellenőrző munkája mozgósító erővel hat területünk lakosságára — hangzott el a kisvárdai pártértekezleten, ahol részt vett Erdei Lászióné, a KB tagja, és Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság titkára. Javult a döntések előkészítése, gyakoribbak a vizsgálatok. jobban előtérbe került a helyszíni tapasztalatok hasznosítása. Fokozódott a párt- ellenőrzés, a beszámoltatás. erősödött a kritikai hangvétel, a tárgyilagosság, az őszinteség, a segítő szándék. A fejlődés ellenére mégsem lehetünk elégedettek — hangoztatták a küldöttértekezlet résztvevői. A munka gyengeségére utal, hogy helyenként még mindig nem sikerül érvényt szerezni a párthatározatoknak, a végrehajtásban még nem mindenütt következetesek. A pártmunka politikai-mozgalmi jellege, így többek között a munkarend, a munkamódszer tökéletesítése, a párt- szervezetek nyitottságának fokozása, a pártmunka társadalmasítása, az aktívák bevonása még elmarad a követelményektől. A párton belüli emberi kapcsolatok formailag rendezettek, de korántsem problémamentesek az elvtársi együttérzés, a szolidaritás, a közös célokért való elkötelezettség területén. Helyenként elkényelmesedéssel a politikai tevékenység alá- becsülésével is lehet találkozni. Ezek szabták meg a városi pártbizottság munkáját az elmúlt időszakban. A testület — amely az elmúii öt évben 17 alkalommal ülésezett Vásárosnamény A vásárosnaményi pártértekezleten — melynek munkájában részt vett többek között Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára — egyebek mellett behatóan elemezték a mezőgazdasági termelés alakulását, jelenlegi helyzetét, jövőbeni feladatait. Megállapították: területükön a mezőgazdasági termelés továbbra is meghatározó, hiszen 11 mezőgazdasági szövetkezet, egy állami gazdaság, egy vízgazdálkodási társulat és két sertés- tenyésztéssel foglalkozó egység gazdálkodik. A beszámolási időszakban a szövetkezeti és az állami mező- gazdaságban a termelés egyenletesen növekedett, amely 1984-ben már elérte a másfél milliárdos értéket. Jelentős a háztájiból származó áru, ennek értéke ne- gyedmilliárd. A fenti számok azt jelentik, hogy a termelési érték évi 13 százalékkal nőtt, ezen belül az alaptevékenység 10,6 százalékkal, az azon kívüli munka még nagyobb arányban emelkedett, árbevétele megduplázódott Szilárdítani a szövetkezeteket és meghaladta a 440 millió forintot. Eközben a termelési érték növekedése meghaladta a költségek emelkedésének ütemét. Miután a legutóbbi pártértekezlet idején több tsz mérleghiánnyal küszködött, külön feladattervet készítettek a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítására. Sor került elnökök, párttitkárok cseréjére, s e változások minőségi fejlődést eredményeztek. Harminc fővel emelkedett a felsőfokú végzettségű szakemberek>szá- ma, s ennek is köze van ahhoz, hogy a legutóbbi gazdasági évben a tsz-ek közel 50 millió forint nyereséget értek el. Jelentős szerkezet- változás történt a növénytermesztésben, a gabonaprogram jó lehetőséget teremtett a kalászosok termeléséhez. Az állattenyésztés fejlesztéséhez a takarmánytermesz- tes bővítésére volt szükség, amiben tisztes eredményeket értek el. Ugyanakkor elmaradt a kívánalomtól az ősgyepek felújítása, a betakarítási technológia korszerűsítése, a takarmány tárolása, a tápanyag utánpótlása. Amíg a szabályzók hatására előtérbe került a marhahizlalás, addig 700 darabbal csökkent a tejelő és kettőshasznosítású tehénállomány. Az itt lévő gazdaságok pénzügyi helyzete magán viseli a kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságokat. Még egy jó eredménynyel zárt év után is kevés a nyereségből képezhető fejlesztési alap, ami veszélyezteti a termelés bővítését. Évről évre nő a hitelszükséglet és gyakori a sorbanállás a banknál. Mindez korlátozta az indokolt fejlesztéseket és az üzemviteli tevékenységre is rányomta bélyegét. Az utóbbi években az állami gazdaság háromszor zárt veszteséggel, ezért vezetőcsere történt, s ma már mutatkoznak az anyagi támogatás kedvező jelei: tavaly eredményesen gazdálkodtak. A legfontosabb feladatok között rögzítette a pártértekezlet a munka szervezettségének javítását, a gazdálkodási fegyelem erősítését, az ésszerűbb takarékosság, a személyi feltételek megteremtését, az új gazdálkodási formák meghonosítását. A pártértekezlet — melynek levélben kívántak jó munkát a beregszászi testvérterület kommunistái — megválasztotta a vezető szervét. A beregi küldettek újra első titkárnak választották Illés Elemért, titkárnak Fazekas Tibort és Szabó Tamást. A végrehajtó bizottságba választották Bállá Jánosnét, Czakó Jánost, Dábrák Imrét, Szabó Lászlót, Szűcs Bélát, SzUcs Gyulát, Újvári Sándornét és Valgó Gézát. és 35 fontos napirendet tárgyalt, rendszeresen visszatért a felsőbb és saját határozatai végrehajtására. A vezető párttestület tanácskozásaira a nyílt, őszinte, kritikus és önkritikus légkör a jellemző. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság kapcsolata elvszerű, a munkamegosztásban helyes módszer érvényesül — hangzott el többek között, majd a küldöttek értékelték a végrehajtó bizottság, a pártbizottság munka- bizottságai. a függetlenített apparátus, a községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkáját. összességében tartalmasabba vált a taggyűlések munkája, egyes alap- szervezetekben azonban formális vonások is fellelhetők, nem érvényesül megfelelően a párt irányító, mozgósító, ellenőrző tevékenysége. A pártmunka tervezésében bekövetkezett változás után — sajnos — a pártcsoportok nem töltik be teljesen új szerepkörüket. A pártmegbiza- tásokról szólva megállapították e megbízatások teljesítésének segítésében, ellenőrzésében kedvező változások tapasztalhatók. Elhangzott: a párttagság döntő többsége a párt normái szerint él. teljesíti kötelességét, viszont vannak, akik megsértik a párt lenini normáit, a szervezeti szabályza- bályzatot, akikkel szemben pártbüntetést kellett alkalmazni. Néhány alapszervezetben találkozni a hibák ta- kargatásával, az elkövetők mentegetésével. A küldöttek ezután áttekintették a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányítá- sának tapasztalatait, s ezek figyelembevételével szabták meg a legsürgősebb tennivalókat. Kisvárdán a pártértc- kezlet küldöttei ismét Varga Andrást választották első titkárnak, Oláh Mihályt és Molnár Ferencet pedig titkárnak. A végrehajtó bizottság tagja lett: ifj. Éles Péter, Kiss Miklós, Mezősi Dezső, Sá- rosy Zoltán, Szabó Ist- vánné, Tóth László, Vámos Jánosné, Vilmán Pál.
