Kelet-Magyarország, 1985. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

M A Lesz-e itt kertváros? (2. oldal) Száz embertől megválni (3. oldal) Szigorúbb ellenőrzés — kevesebb beteg Egy kisváros táppénzen Közel tízezren voltaik az el­múlt évben naponta táppén­zen Szabolcs-Szktmár megyé­ben. Ez annyit jelent, mint­ha egy kisvárosunk — pél­dául Vásáirosnaimény vagy Fehérgyarmat — valamennyi lakója a környékről bejáró Gázprogram vállalati részvétellel A hetedik ötéves terv nagy feladata lesz Nyírbátor­ban a város gázellátásának megoldása. A haszon az el­következő éveké, dönteni azonban még ebben az évben kell. A városi gázellátás megol­dásának tanulmányterve már készen áll. A nagy értékű be­ruházás három ütemben va­lósul meg. Elsőként a gerinc­vezeték készül el, előrelát­hatólag 1987—88-ban. A meg­valósításban jelentős részt vállalnak a város üzemei, gyárai is. A NYÍRBÁTORI CIPŐ­GYÁRBAN eddig olajjal fű­töttek. Évente 3 ezer tonna olajat használtak el, s az emelkedő árak mellett ez igen komoly terhet rótt a gyárra. A gáz bevezetése hosszú távon megoldja gond­jaikat, csökkenti az 1 pár cipőre fordítandó energia- szükségletet is. így érthető, hogy örömmel vállalják a gázbekötés költségeiből rá­juk eső részt. A növényolajgyAr bizonyos fokig szerencsés helyzetben van. Az elmúlt évben üzembe helyezett maghéjtüzelésű kazán ugyan­is jelentős energiamegtakarí­tást eredményezett. A mag­héj eltüzelése a nyári idő­szak energiaszükségletét fe­dezi. Ennek ellenére a nö­vényolajgyár saját szükség­letén felül is hozzájárul a gázbekötéshez, hogy annak megvalósulása biztos lehes­sen. A CSEPEL FÜRÖGÉP- GYÄRBAN jelenleg keresik a lehetőségeket a gázprog­ram megvalósításának támo­gatására, s lehetőségeikhez mérten segítik azt. A városi gáz bevezetése fontos tényező Nyírbátor jö­vőjének alakításában. A je­lenlegi gazdasági helyzetben azonban csak úgy valósítha­tó meg, ha a város lakói és üzemei is részt vállalnak az ezzel járó feladatokból. (k. é.)--------------------------------------------• Takarékosan A z ésszerű takarékos­ság ma már elvá­laszthatatlanul hoz­zátartozik napjainkhoz. A háziasszonyok bizony két­szer is meggondolják, hogy téliszalámit, vagy olcsóbb felvágottat vegyenek-e va­csorára, a családfők pedig amit lehet megreparálnak házilag — megspórolva a javíttatás költségeit. Hasonló törekvésekkel ta­lálkozunk a „nagy háztar­tásban”; a népgazdaságban is, bár még mindig sok a pazarlás. Hiszen pazarlás az is, hogy sokszor filléres tartozékok híján gépek áll­nak kihasználatlanul, vagy hogy olyan eszközöket, al­katrészeket, berendezéseket hozunk be valutáért kül­földről, amit itthon is gyár­tani lehetne. Szép summát költött a Nyíregyházi Konzervgyár import ékszíjakra: sokszor nehéz helyzetbe kerültek emiatt. Hiszen a rendelke­zésre álló valutakerettel úgy kellett gazdálkodniuk, hogy az ékszíjak mellett minden más szükséges al­katrészre jusson, ami csak külföldről szerezhető be. Végül a véletlen sietett a gyár segítségére. Baráti ta­lálkozón merült fel a kon­zervgyár és a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetke­zet szakemberei között az ékszíjbeszerzés számos gondja-baja. A rakamaziak úgy gondolták; megpróbál­nak segíteni. Tavaly ősszel hozzá is fogtak a textilbe­tétes ékszíjak készítéséhez. A próbálkozások során egy­re tökéletesebb lett a ter­mék, s úgy tűnik, most végre sikerült kifejleszteni egy olyan változatot, mely alkalmas a sorozatgyártás­ra, s megfelel minden kö­vetelménynek. Egyelőre kétszáz darabot rendeltek a RAFAFÉM-től a nyíregyháziak. S ha az új ékszíjak kiállják a próbát, akkor egy importáruval kevesebbre lesz szükség. S ezzel nemcsak a konzerv­gyár, meg a rakamazi szö­vetkezet nyer, hanem a tá- gabb gazdasági környezet is: a RAFAFÉM ugyanis vállalná az egész hazai kon­zervipar részére e nélkü­lözhetetlen termék gyártá­sát. Házi Zsuzsa dolgozókkal együtt otthon maradit volna. A táppénzeseik napi létszáma 1983-ban 9935 volt, az elmúlt esztendőben alig haladta meg a 9700-at. A tartósan betegállományban lévők aránya valamennyit csökkent, de még mindig na­gyobb az országos átlagnál. A szemléletesség kedvéért: a betegség miatt a munkából naponta kiesők száma há­rom—három és félszerese a Taurus gumigyárban vagy a tiszavasvári Alkaloidában dolgozókénak. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Társadalombáztosiitási Igazgatóság ellenőrzési osz­tálya tavaly közel ezer be­tegállományban lévőt kere­sett fel. Az ellenőrzött bete­gek egyötödénél tették meg észrevételeiket. A munkálta­tók visszajelzései nyomán 24 dolgozótól vonták meg a táp­pénzt. Űjabb félezer beteget a munkáltatók bevonásával ellenőriztek. A vállalatok, in­tézmények saját hatáskörük­ben pedig 4100 táppénzest ke­restek fel. Észrevételeik alap­ján összesen hatvanezer fo­rint táppénzt vontak meg. Tizenöt üzemben volt ta­valy rendkívüli üzemi táp­pénzes felülvizsgálat, mely mintegy négyszáz beteget érintett. A folyamatos ellen­őrzéseknek köszönhetően a korábbinál több visszaélést sikerült meghiúsítani. A fe­lülvizsgálaton megjelent betegek legtöbbje csonitváz- és idegrendszeri bántalmak- tól, munkahelyi és háztartási sérülésektől, idegi, valamint keringési panaszoktól szen­vedtek. Összességében el­mondható, hogy 1984-ben a táppénzes fegyelem javult, amihez az is hozzájárult, hogy a munkahelyek beteg­ei lenőrzései hatékonyabbá váltak. A téli hideg napokban nehéz körülmények között szállítják az almaiét a vidéki fel­dolgozó üzemekből a Nyíregyházi Konzervgyár sűrítőüzemébe. (Elek Emil felvétele) Melioráció kétszázmillióból Vízrendezés — nagyobb termés Elérte a célját a megyében évek óta folyó meliorációs munka. Ahol befejeződött a modern nagyüzemi táblák kialakítása, a vízrendezés, ott egy-két év alatt ugrássze­rűen emelkedtek a termésát­lagok. Nagyhalászban, Vasme- gyeren, Tiszabecsen, Csegöl- dön és még számos más he­lyen több száz hektárral emelkedett azon terület nagysága, ahol eddig alig- alig termett valami, csak a költségeket vitte az emberek hasznot remélő szándéka. Ér­demes kiemelni például a kölesei termelőszövetkezetet, ahol tavaly hét tonna kuko­rica termett. Ez a melioráció előtt elképzelhetetlen volt. Tavaly 192 millió forintot irányoztak elő a meliorációs munkára, de végül is 200 milliót költöttek el. Har­mincegy üzem 11 600 hektá­ros területére került sor, igaz, hogy ebből kilenc he­lyen még csak a tervezés stádiumánál tartanak. Ta­vasszal lendületesen kezdtek a kivitelezők, 1200 hektáron végeztek a drénezéssel, így itt még abban az időszakban cukorrépát és kukoricát vet­hettek, rögtön hasznosíthat­ták az eredményeket. Sajnos a folytatás már nem volt ilyen, mert a tenyészidőszak után csak késő ősszel tértek vissza ismét a gépek. A nyá­ri meszezést sem végezték el időben, és sajnos az altalaj­lazítással is csúsztak. A le­maradás sok mindennel ma­gyarázható, de a legfonto­sabb tényező az, hogy a me­gyében nincs alvállalkozó, szinte valamennyi munkát más megyéből idejött gépek végeznek. Javulás csak ak­kor várható, ha ezeknek a munkáját jobban megszerve­zik, és bővülnek a megyei eszközök is. Az idén a korábbihoz nagyjából hasonló ütemben folytatódik a melioráció. Az állami támogatás mértéke 140 millió forint lesz, ehhez kell letenni a résztvevő üze­meknek a harminc százalék saját erőt, ami egyes gazda­ságoknál kevesebb is lehet. Azokon a részeken is lesz melioráció továbbra is, ame­lyek nem esnek bele az úgyr nevezett térségi komplex munkába Felső-Szabolcsban, és a Tisza—Szamos közben, itt azonban negyven százalék, saját erő szükségeltetik és a már említett állami támoga­tásból mindössze 8 millió áll rendelkezésre. Döntés szüle­tett a beregi tájegység ren­dezésére is: csak a hetedik ötéves terv közepén kerülhet sor az itteni munkák meg­kezdésére. A megyében folyó melioráció méreteinek érzé­(Folytatás a 4. oldalon) Folyamatosan takarítják az utakat Kiadós havazás Szinte tavasziasnak éreztük az elmúlt napok kemény hi­dege után pénteken a mí­nusz 8—9 fokos hőmérsékle­tet. A lassú enyhülés ellené­re még mindig síkosak az utak, ezért a péntekre vir­radó éjszaka — bár a koráb­binál kisebb számban — még mindig megfeszített erővel dolgoztak az utakon a közúti igazgatóság homokszóró jár­művei. Sajnos a tél még mindig nem fújt takaródét. Pénte­ken borongós reggelre ébred­tünk, s már délelőtt havazás kezdődött az egész megyében. A meteorológia jelentése sze­rint nagy kiterjedésű fel­hőzet érte el hazánkat, mely­ből várhatóan 5—10 centimé­ter vastagságú hó hull le — kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal — az ország egész te­rületén. Mivel számítani kell a szél megerősödésére, s a hőmér­séklet csökkenésére, ezért riadót rendeltek el a közúti igazgatóságnál. Pénteken nap­közben folyamatosan dolgoz­tak a hóekék. Csatárláncba álltak a nehézgépek: a hóma­rók és kétszárnyú ekék is, hogy szükség esetén azonnal megkezdhessék az utak taka­rítását. Asztali lámpák Napkorról A napkori Kossuth Termelőszövetkezet csillárszercldé- je a budapesti ELKO cég részére asztali lámpák ösz- szeszerelését végzi. Ez az üzem harminc nőnek biztosít munkalehetőséget, naponta négyszáz lámpát szerelnek össze. (JL) Miről ír a hétfői KeieS-Magyarország? Belpolitikai életünk fon­tos eseményére kerül sor e hét végén: szombaton tart­ják a pártértekezletet me­gyénk városaiban, ahol a kommunisták mérleget ké­szítenek az elmúlt évekről, rögzítik a legfontosabb ten­nivalókat és megválasztják a vezető testületeket, a tisztségviselőket. Az ese­ményekről részletes beszá­molókat olvashatunk a Ke- let-Magyarország hétfői szá­mában. Fenntartással fogadták egyes szakemberek annak a kísérletnek a hírét, amelyet a Nyírlugosi Állami Gazda­ság kezdeményezett az al­matermesztés jövedelmező­ségének fokozására. Ám a kísérlet bevált, s hogy mi­ként, erről olvashatunk a „Látták a fától az almát” című írásunkban; Olvasóink érdeklődő leveleire ezúttal a megyei gyógyszertári köz­pont igazgatója válaszol. A nyíregyházi Lindával találkozunk a lap 2. olda­lán, akinek „munkahelye” általában a Kossuth tér, s hivatalos rendfokozata őr­mester ... Anna néni — tel­jes nevén Heldák Istvánná 78 éves, Gyöngyösön lakó asszony — ötholdas erdőt ajándékozott a Mátra egyik legszebb részén szülőfalu­jának, Nyírpazonynak. Mint hírlik, itt építik meg a me­gye egyetlen hegyvidéki gyermeküdülőjét... Több közérdekű információt is találhatunk a hétfői K-M- ben: kik juthatnak és meny­nyiért tetőtéri lakáshoz Nyíregyházán? Az építkezni szándékozók arról értesül­hetnek, hogy hol és meny­nyiért lehet közművesített telekhez jutni a jövőben, s hogy kik viseljék a közmű­vek terheit? A kemény tél miatt többen aggódnak, hogy vajon nem fagyott-e meg a város éléskamrájá­ban a zöldség, gyümölcs? Mindezekre az illetékesek válaszolnak. Kétoldalas sportösszeállí­tásunkban ezúttal a régi idők focijáról, az NYTVE és az NYKISE felszabadulás előtti sikersorozatáról; ifj. Eszenyi Dénes sérüléséről, s arról lesz szó többek között, hogy miként döntött a MASZ a Bakosi—Pálóczi— Sigér ügyben. XLII. évfolyam, 39. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1985. február 16., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents