Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

XLII. évfolyam, 25. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. január 31., csütörtök Szellemi tőke E l tudom képzelni — mert így igaz —, hogy a „Magyar Practicus Termesztő”, N. Nagyváthy János munká­ja (nyomtatták Pesten 1821—1822) ■ évtizedekig volt a mezőgazdálkodók sokat forgatott kéziköny­ve. Ami termesztési, te­nyésztési tapasztalatokat az említett mű közre­adott, az hellyel-közzel teljes évszázadig megállta a helyét. Még akkor is így volt, ha a múló idővel fej­lődött, változott az ország mezőgazdasági termelése. Nem tudom elképzelni, hogy ma, századunk utol­só negyedének küszöbén lenne akár egyetlen egy olyan mű, szakkönyv, amely maradandóan és egyetemesen minden kér­désre tökéletes választ ad­va foglalkozna a mező­gazdasággal, az ágazat ter­melésével, technikájával, technológiájával. Nincs ilyen egyetlen mű és nem is lehet, hiszen olyan kor­ban élünk, amikor már egy kis résznek is — pél­dául a búzatermesztésnek — könyvtárnyi a szakiro­dalma. Szükség szerint van ez így, mert a szak­könyv ma már munkaesz­köz, képtelenség lenne úgy dolgozni hiányában, hogy országosan évi 15 millió tonna gabonát termel­jünk, avagy egy főre ve-, títve — fejlett országokat is megelőzve — évi 150 kilogramm húst termel­jünk. Szakkönyv és folyó­irat tehát nem egy, de száz és' száz jelenik meg, mert ilyen az igény és mert mindig van valami új, ami a gyakorlatban hasznosítható. A szakkönyvek haszná­ról, a folyóiratokban olva­sott információkról, már nemegyszer beszélgettem szakemberekkel, de olyan emberekkel is, akik nem egyetemeken, főiskolá­kon szerezték a gazdálko­dáshoz tudományukat. A vélemény mindig egyér­telmű volt; szükség van a könyvekre, nemcsak al­kalomadtán, de szinte ál­landóan. És egyre nő, gya­rapodik az olvasók száma. S zabolcs-Szatmárban az agrárgazda­ságban ma már több ezer felső- és kö­zépfokú végzettségű szak­ember dolgozik. Több tíz ezer a képesített szak­munkások száma is. Ök már tudnak valamit, de többet akarnak tudni, ezért az önképzés folya­matos. Ebben segít a szakkönyv, a folyóirat. Kell erről szólni, már csak azért is, mert febru­ár következik és az év második hónapja immár hagyományosan Mező- gazdasági Könyvhónap és az alkalomra több mint félszáz új ínű, bővített ki­adás jelenik meg. A skála széles és változatos, ki-ki rátalálhat a szakmája, a . foglalkozása, vagy az ér­deklődési köre szerinti leginkább hasznosítható műre. S. E. Segíteni ^ a településfejlesztést Ülésezett a Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága A megyeszékhely arculatá­nak formálásából a korábbi­nál nagyobb részt kíván vál­lalni a Szakszervezetek.Szak­maközi Bizottsága, hogy ilyen módon is segítse a te­lepülésfejlesztési célok meg­valósítását. Többek között ezt hangsúlyozták a városi szak- szervezeti bizottságok titká­rainak részvételével január 30-án tartott beszámoló tag­gyűlésen. A szakmaközi bizottság közreműködött a hosszú távú városfejlesztési koncepció ki­alakításában, több helyi taná­csi rendelet kidolgozásában, módosításában. így például figyelembe vették javaslatait a lakásgazdálkodás korszerű­sítésében, az éves tanácsi fej­lesztéseknél. Tevékeny részt vállaltak az Együtt Nyíregy­házáért társadalmi munka­akció lebonyolításában. A szerdai tanácskozáson szá­mot adtak a munkabizottsá­gok tavalyi eredményeiről. Többek között a településfej­lesztési bizottság együttmű­ködik a városi tanács terv- és műszaki osztályával a VII. ötéves terv kidolgozásá­nál. A szociálpolitikai mun­kabizottság közbejár a meg­változott munkaképességűek rehabilitációjában. A keres­kedelmi-szolgáltatási bizott­ság az év folyamán a taná­csi szervekkel együtt több el­lenőrzésen vett részt. A szakszervezeti társadal­mi ellenőrök felfedtek árdrá­gításokat, és szabálysértési eljárást kezdeményeztek a fogyasztókat megkárosítók­kal szemben. A szakmaközi bizottság még közvetleneb­bül szeretne támaszkodni a 136 szakszervezeti alapszer­vezet hatvanezres tagságának észrevételeire, javaslataira. Az idei tervekhez kapcsolód­va Tóth Géza, az SZMT ve­zető titkára többek között ki­emelte a szakmaközi bizott­ság szerepét a pártkongresz- szusi előkészületekben. A gyűlésen beszámoló hangzott el a szakszervezeti szám- vizsgáló bizottság ellenőrzési- tapasztalatairól valamint Gyuricsku Kálmán tanácsel­nök ismertette a Nyíregyházi Városi Tanács 1985. évi fej­lesztési és költségvetési ter­vét. Hogyan telelt az alma ? Kevés a hűtővagon Az új esztendő első nap­jaiban Szabolcs-Szatmár megyében az üzemi tárolók­ban, hűtőházakban és a for­galmazó vállalatok raktárai­ban 85 ezer tonna alma volt. Bár a termelőszövetkezetek nagy többsége, ahol átmeneti tárolókban is helyeztek el gyümölcsöt, igyekezett mi­előbb megszabadulni az al­mától. Ez azonban nem min­dig sikerült: az átmeneti tá­rolókból az alma nagyobbik hányada minőségromlás mi­att került léállomásra. A kistermelők közül is sokan tették az alma egy részét pincébe, kamrába, bízva ab­ban, hogy a téli hónapokban vagy tavasszal nagyobb hasz­not hoz. A következő példák azon­ban azt bizonyítják, hogy a tárolás veszélyekkel jár, meg aztán a nem várt hideg idő miatt is sok gyümölcs kárba veszett. Fényeslitkén 400 tonnányira becsülik azt az almamennyiséget, ami még a háztájiban van. A gyümölcs romlása miatt a legtöbb ház­nál hámozzák az almát, — mentik, ami menthető. Igaz, hogy munkaigényes, de meg­éri kompótalmának előkészí­teni, mert így kilójáért tíz forintnál is többet fizetnek. Nyírmeggyesen lényege­sen kevesebb alma maradt a házaknál, hiszen ősszel az almaszezon kellős közepén állt munkába a feldolgozó- üzem. Az év, végéig 250 ton­na kompótot gyártottak, így a kistermelők almája is sor­ra került. Hodászon a fé- nyeslitkeihez hasonló meny- nyiségű alma lehet a terme­lők tárolóiban. A rakamazi Győzelem Műszerek exportra A BEAG Nyíregyházi Elektroakusztikai Özemében exportra készülő különböző mű­szereket, berendezéseket szerelnek össze az asszonyok, lányok. Képünk a Váci Mihály szocialista brigádról készült. (Elek Emil felvétele) ÜZEMEKBŐL JELENTJÜK Sugárfúrógép, műanyaglencse, gömbcsap Ipari üzemeink már az idei feladatok megoldásán fá­radoznak, ám a mostani lehetőségek jó részét még a múlt évben meg kellett teremteni. A Csepel Művek nyírbátori, a MOM és az ISG mátészalkai gyárában nem lehet ok a pa­naszra, hiszen a tavalyi eredmények jó alapul szolgálnak az idei tennivalók előtt. az igényesebb termékek ará­nya. A szemüveglencse nagy­ságrendje a múlt évi szinten marad, ám a műanyag len­cséből 25 százalékos növeke­dést terveznek. Jelenleg foly­nak a tárgyalások a konyhai rugósmérleg gyártásának Szálkára történő telepítésé­ről; ha ez megvalósul újabb exportképes termékkel gya­rapszik a szatmári üzem. Az ISG Mátészalkai Gyára 322 millió forintos árbevételi tervét 335 millióra teljesítette, s a felemelt 66 millió forin­tos eredménytervüket is hoz­ták. A múlt esztendőben tő­kés piacokon — Ausztriában, Finnországban, az NSZK-ban több mint hatmillió, a szo­cialista országokban — Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, az NDK-ban — pedig 43 millió forint értékű ter­méket értékesítettek. Ezen felül csaknem 18 millió fo­rint a közvetett szovjet ex­portjuk, ez a termékük hazai •vállalatok közreműködésével jutott el a baráti országba. Idei termelésüket 15 szá­zalékkal, nyereségüket pedig 25 százalékkal kívánják nö­velni, s ehhez a hatékonyság emelésére, a takarékosabb költséggazdálkodásra számí­tanak. Ebben az évben is a szerelhető gömbcsapok teszik ki termelésüknek nagyobbik hányadát, de a piac igényei­nek megfelelően továbbra is nagy súlyt helyeznek a kü­lönböző szelepek és gáznyo­máscsökkentők gyártására. B. G. Termelőszövetkezet 2500 ton­na gyümölcsöt tárolt saját hűtőházában és ebből még 1050 tonna van a termelő- szövetkezetnél. A szállítást akadályozza a vagonellátás. Az elmúlt héten is mindösz- sze kétszer érkezett hűtős'ze- relvény a tuzséri állomásra. Hétfőn 37 hűtőkocsiba tud­tak rakodni. A nyírbátori turogepgyar termékszerkezetének gerincét a múlt évben is a sugárfúró­gépek családja alkotta, az RF—50 és az RFH—75 típus­ból 284 darabot állítottak elő. A speciális peremesztergák­ból négy készült el szovjet megrendelés alapján, de gyártottak az úgynevezett Yasda megmunkáló közpon­tokhoz szerszámtartókat, munkadarab-cserélő palettá­kat is, ezenkívül pedig bizto­sították a törzsgyár és a sa­ját üzemük részére az idei alkatrészátmenetet is. 1985 azonban még a tava­lyinál is lényegesen nagyobb feladat elé állítja a gyár kol­lektíváját. A fúrógépekből a múlt évi mennyiséget ter­vezik, a peremesztergákból viszont tizenötöt kell előállí­taniuk. Űj termék az NC ve­zérlésű ERI—250-es eszter­gagép, ebből is tizenöt dara­bot kell összeszerelniük, de különféle szerszámtárakból, palettacserélőkből is jóval többet kell gyártaniuk, mint korábban. A sugórfúrógépek felújítását is folytatják, idén mintegy ötven gép generálo­zására vállalkoznak. Az alkatrészgyártáshoz to­A Tiszán a helyzet változatlan Robbantják a jeget vább bővítik a gépparkot, a már meglévő négy berende­zésükhöz további kettőt ter­veznek munkába állítani. A hegesztett gépszerkezetek gyártásához már most az év elején üzembe helyezik az NSZK-gyártmányú, négy vá­gófejes lángvágó gépet, mely­től nemcsak a normaórával való takarékosabb gazdálko­dást, hanem a munkakörül­mények javulását is várják. A gyár egyébként nagyot lé­pett előre a gyári önállóság útján, ezentúl a saját ered­ményei után maga gazdálko­dik majd a bérrel, létszám­mal, a fejlesztéssel. Eleget tett kötelezettségei­nek a MOM mátészalkai gyá­ra is, 426 milliós készáru ki­bocsátásával 101,3 százalékra teljesítették tervüket. Meg­határozó termékeikből, a fo­lyadékmérőből 128 ezer, szemüveglencséből 6 millió, műanyag lencséből pedig 1,3 millió darabot állítottak elő. Egyéb, kimondottan export- termékeiket — Westinghouse szerelvények, pneumatikus csiszolók — is a rendelők igé­nyeinek megfelelően szállí­tották; termékeiknek egyéb­ként több mint negyede tő­kés piacokon talált gazdára. Idei készárutervük 4,7 szá­zalékos növekedést irányoz elő, ezen belül is emelkedik A Tiszán a helyzet válto­zatlan. A már egy hete tartó jeges árhullám mozdulatlan az előző napihoz képest. A kialakult jégtorlaszok állnak.' A Dombrád—Szabolcsveres- mart közötti szakaszon áll a jég, efölött, Gávavencsellő és Tiszabercel között már jég­mentes a folyó. Köszönhető ez o jégtörő hajók áldozatos munkájának, s nem utolsó­sorban a robbantó brigádok­nak, akiknek a tagjai a folyó közepéig merészkednek a jégtáblán, ott elhelyezik a robbanóanyagot, majd a de­tonáció után megindul a zaj- lás. Megindul, de nagyon gyak­ran olyan mérvű torlódások keletkeznek, amelyek útját állják a Tisza további folyá­sának. Ilyenkor ismét csak a robbantás, vagy a jégtörők segíthetnek. A hideg viszont gátolja a munkát, mert újabb jegesedésre lehet szá­mítani, ugyanakkor a jég­táblák olvadása is mérséklő­dik. Továbbra is a jég fogsá­gában van még négy vízi jár­mű, amelyeket a múlt hét csütörtökön szakított le köte­lékükről'a jeges ár. Két ha­jót tegnap délben helikopte­rek segítségével kifogtak, s kikötöttek. Nem jobb a helyz"* a Tisza mellékfolyóin. A vámoson és a Krasznán megcsúszott, de áll a jég, a Túr nagy ré­szén ugyancsak mozdulatlan. Viszont a jég alatt a vízszint csökkent, ennek hatására a Tisza Tokaj—Záhony térsé­gének kivételével a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság megszüntette a mel­lékfolyókon az árvízvédelmi készültséget. Mindenesetre ez már kedvfező. A belvízzel elöntött terüle­tek nagysága nem nőtt az el­múlt huszonnégy órában, to­vábbra is tízezer 800 hektár. Ellenben továbbra is folytat­ják a megfigyelő szolgálatot, valamint a szivattyúzást. Ti- zenlíét szivattyú végezte teg­nap a víz levezetését, (sb) A Nyírbátori Fúrógépgyárban megkezdik a Csepelről lete­lepített számjegyvezérlésű szerszámgépek szerelését. Ké­pűnk a gyár egyik legkorszerűbb alkatrészmegmunkálc programvezérlésű célgépéről készült.

Next

/
Thumbnails
Contents