Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
2 Kelet-Magyarorsxác 1985. január 31. A segélytől a házi gondozásig Nem maradnak magukra Először 1979-ben, majd 1982-ben felmérést végeztek Fehérgyarmaton, s környékén, a hatvan éven felüli lakosság körében. A cél az volt, hogy az ismeretek birtokában gondoskodjanak a rászorulókról, s ne csak a felmérés évére, de a jövőre vonatkozóan is. Miként sikerült ez a szatmári tájon? Mint Kiss Sándorné, a Fehérgyarmati Városi Tanács szociális gondoskodással foglalkozó előadója elmondta, minden reális igényt orvosoltak. Gacsály szociális otthonában teljes a kihasználtság. A problémától függően Tisza vasvári, Nyíregyháza, Győrtelek vagy éppen Tarpa, de a többi szociális otthon is helyet biztosít a szatmári rászorultaknak is. Támogatják őket Amikor a felmérés készült, Fehérgyarmaton például 888 olyan személyt találtak, aki valamilyen formában szociális gondozásra szorult. Ebben az évben még fokozottabb figyelemmel kísérik őket. Negyvenegy állandó segélyezettje van a városnak. ök olyan összegű támogatást kapnak, hogy ez a meglévő jövedelemmel együtt elérje az özvegyi nyugdíjminimumot. Egyedül élő, tartásra nem kötelezhető hozzátartozó nélküli állampolgárok ők. Rendkívüli anyagi támogatást azok kapnak, akik a hirtelen jelentkező gondokon nem tudnak úrrá lenni. Természetesen mindig körültekintő helyismeret alapján kerül sor a közel másfél millió forint hasznosítására. A félreismert ok Míg a pénzbeni segítséget — ezek nagyrésze postán érkezik — fenntartás nélkül elfogadják, az öregek napközi otthona szolgáltatásai nem voltak ilyen népszerűek. Pedig a rozsályi körzet 5, a tiszabecsi körzet 3, a kisari körzet 2, illetve a tu- nyogmatolcsi, jánkmajtisi, szatmárcsekei, kömörői, de a fehérgyarmati ÖNO dolgozói is mindent megtesznek az idős emberekért. Több helyen autóbusz, máshol személy- gépkocsi hozza-viszi az erre rászoruló, mozgásában már korlátozott, de még nem magatehetetlen, idős embereket. Mintegy 300 hely van a városkörzet 14, illetve a városi öregek napközijében. A tartózkodás egyik félreismert oka, hogy elterjedt: még ma is a kis vagyonkára (amit az örökösök birtokolnak majd) terhelik a gondozási költséget. Ez nem így van. Ezek a szolgáltatások ingyenesek, illetve a magas nyugdíjjal rendelkezők fizetnek havi térítést. Itt sok mérlegelési lehetőség enyhíti az egyébként is alacsony hozzájárulást. Meleg étel Ebben az évben is jelentős feladat vár a házigondozói hálózatra. Fehérgyarmaton egy, a városkörzetben hát hivatásos gondozó dolgozik. Nagy szerepük van a tiszteletdíjas gondozóknak, hiszen így válik lehetővé, hogy közel száz idős ember otthonában zavartalanul éljen. A lakás rendbentartása, beszerzés, tisztántartás, szeretet, törődés bearanyozza az idős, magára maradt emberek életét. Ahol még az úttörők, kisdobosok, szocialista brigádok is látogatják az idős embereket, ott érződik csak igazán, milyen megtartó erő a másokon segítő kéz. Szociális étkeztetésre is mód nyílik. Az óvodák, iskolai napközik, szövetkezeti éttermek jó partnerek ebben, s így lehetőség nyílik arra, hogy meleg étel jusson minden rászorult asztalára, (m.) Surda, surda... Az egyik nyíregyházi gimnázium másodikos tanulói közül többen üzenték: nem értenek egyet a Surdáról írt véleményemmel. Nekik ugyanis Surda rokonszenves, s a tévésorozaton jókat derülnek. Alig kapom kézhez az üzenetet, jön a posta, s hoz egy levelet. Az aláírás: „Én és sokan mások". Ebben ez áll: „Nem értek egyet a Kelet- Magyarország 1985. január 24-i lapjában az egyik cikkel, melyet Bürget Lajos írt. A tv-jegyzet, A Surda címűről van szó. Itt nem egy szélhámos, link alakról van szó, hanem egy szerencsétlen emberről, aki nem ért semmihez, és türelméhez képest küzd sorsa ellen, ezt mutatja a VI. rész, a bírósági ügyek. Nem hiszem, hogy nem tetszene a film sok embernek, mert kedden, tapasztalatból tudom, hogy környezetünkben mindenki nézi ezt a filmet.” Alig érek a végére, máris új levél érkezik. írója dr. Kovács Károly, Tiszabecsről. Leveléből idézek: „A K-M mai lapjában elolvastam a Surda című jegyzetét. Ugyanabban a lapban a Küldözgetőt (Páll). Véleményem szerint, aki ezt a filmet megvásárolta, nem rossz kézzel nyúlt a kínálathoz. Ha mind igaz, ami a „küldözgetőben” szerepel, nálunk, hazánkban is igen sok Surda él, akiket nekünk, becsületes embereknek kell eltartani... Véleményem szerint sokkal több Surda-filmet kellene bemutatni, hogy az illetékesek önmagukra ismerjenek, főleg a tanácsi hivataloknál.” Hiába: az ízlések és pofonok különbözőek. Ki ezért, ki azért tartja jónak, s hasonlóan, ki ezért, ki azért rossznak. Eddig jutok, amikor befut Mátészalkáról Balogh Edit, Földvári Éva, Fodor Lívia, Szabó Andrea levele. „Tisztelt ,bürget’! Felettébb felháborodva olvastuk a jugoszláv tv-filmsoro- zatról írt lekicsinylő cikkét. Mi ellenvéleményen vagyunk, más a kritikai álláspontunk. Nem tudom elképzelni, hogy ön mit tart a sorozaton érthetetlennek és mit bárgyúan ingerlőnek.” Itt aztán következik egy tanács: ha nem tetszik, ne nézzem, s ezt követően az, amit már összeráncolt homlokkal olvastam: „Szerintünk Surda egyáltalán nem ,hány fittyet’ a családi életre, csak kissé könnyelműen fogja fel az életet, ami gyakran megesik az emberek sokaságával.” Befejezésül ez a levél is, mint a többi, szemünkre hányja, hogy a Wagnert, meg a Szálka hal nélküli nem bíráltuk ilyen keményen. Tisztelem a véleményeket, mégis megismétlem: hiszem, hogy rossz szemlélet az, mely védi a munkát kerülőt, a mindent elvárót, s a semmit nem tevőt. Ha Surda ellen szövetkezne a világ — sajnálnám. De így még nevetni sem tudok rajta. (bürget) Bérmunka a szakközépiskolában Autóbontás, alkatrészkészítés A zárt láncú televíziós rendszer, vagy például a képmagnó épp úgy hozzátartozik a Nyíregyházi Bánki Donát Ipari Szakközépiskola felszereléséhez, mint azok a nagy értékű szerszámgépek, melyeken szakmájuk mesterfogásaival ismerkednek a növendékek. A tanműhelyek költségvetése már jó ideje 700—750 ezer forint évente. Bár sok a kiadás, mégsem múlik el úgy tanév, hogy ne vásárolnának néhány drága műszert, berendezést. Megkeresik a rávalót Elsősorban pénzkérdés a fejlesztés, s maguk a diákok keresik meg a rávalót. A szakközépiskola megalakulása óta hagyomány, hogy bérmunkát végeznek a tanulók. A gépi forgácsolók — a géplakatosok segítségével — különféle alkatrészeket gyártanak vállalatok — például az Universil, a Vagép, a Mezőgép — részére. Alapanyagot a megbízó ad, s mellékeli a munkához szükséges rajzot is. Ez alapján a gyakorlati foglalkozásokon készítik el a fiatalok az alkatrészeket. Második éve, hogy bekapcsolódtak a bérmunkába az autószerelők is. A Vagép totálkáros autókat ad az iskolának. A járműveket a tanulók bontják szét. Kiveszik, s felújítják a még használható alkatrészeket, melyek a Vagép boltjában kerülnek pultra. A gyakorlati foglalkozások közül ezek a legnépszerűbbek. Hiszen az itthon elterjedt autók — Zsigulik, Trabantok, Skodák — mellett jó néhány nyugati márkájú kocsit is elbontottak már a tanműhelyben: például Volkswagent, Renault-t. Kié a pénz? Évente 900 ezer—1 millió forint értéket termelnek így a fiatalok. A keresett pénz hetven százaléka az iskoláé, melyet fejlesztésekre fordítanak. Ma már valamennyi tagozaton a legmodernebb felszerelések segítik a tanulást. Az esztergától a fogaskerék forgácsolóig, a CO-he- gesztő berendezéstől a fémszóróig — mely a kopott alkatrészek felújítására szolgál — vagy a legkorszerűbb diagnosztikai műszerekig minden fontos felszerelés megtalálható az iskolában. Ebben nagy részük van a tanároknak is. Hiszen elsősorban az ő közreműködésükkel sikerült vállalatoktól használaton kívüli gépekhez jutni. Nem említve, hogy a tanárok vezetésével jó néhány berendezést — például az 50 állomásos belső telefonhálózatot — maguk az iparisok készítették, házilag. Jut kirándulásra . A bérmunkával keresett pénz egy része — húsz százaléka — a KISZ-eseké. így a szakközépiskolában többet tudnak kirándulásokra, zenés, táncos és más ifjúsági rendezvényekre fordítani. Elég naposbaromfi, kevesebb feldolgozás Az év kezdetét a nagyon csökkentett ár és a csökkent kereslet jellemzi a nemzetközi piacokon a feldolgozott baromfiból. Ehhez igazodik a Hunniacoop Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amely az idén a tavalyitól valamelyest kisebb mérvű termelésre rendezkedik be. Folytatják viszont a kisvárdai üzem rekonstrukcióját, a technológiai berendezések és gépek cseréjét, illetve felújítását, hogy ezzel fokozzák az exportképességet, javítsák a minőséget. A szakaszosan végrehajtott rekonstrukció a termelésben nem okoz fennakadást. A baromfifeldolgozó az idén is javarészt pecsenyecsirkét fogad, de a termelés tizedében tyúkot dolgoznak fel. Változott az utóbbi időben a partnerek köre. Most — mint tavaly is — a felvásárolandó mennyiség 48 százaléka szakcsoporttagoktól kerül ki, a másik felét a nagyüzemi gazdaságok szállítják. A termelés fele kerül exportra, mind tőkés, mind szocialista országokba. A belföldi forgalomban pedig az igényeknek megfelelően igyekeznek olcsóbb termékeket is kínálni. A Hunniacoop keltetői látják el javarészt a kis- és nagyüzemeket naposbaromfival. Ügy készültek fel a rövidesen induló szezonra, hogy mind fajtában, mind mennyiségben fedezik a megye szükségleteit. Ötletek lapokból MINI BIOGÁZTELEP Mini biogáztelepet tervezett a Mezőgép Fejlesztő Intézet és a Cserkúti Mezőgép Vállalat. A 8,8 köbméteres tartályba 2500—3000 kiló félnedves trágya és fekál rakható majd be. Ebből a meny- nyiségből 4—5 nap múlva napi 10—15 köbméter gáz keletkezik, csaknem egy hónapon át. A gázt tárolóba gyűjtik, kazánba vezetik. Biztosítva lesz a használati meleg viz, ezenkívül két szobát fűtenek. Ezek összterülete 30 négyzetméter. A megmaradó gázmentes biotrágyát talajjavításra használják fel. Amíg tart a gáztermelés, az újabb trágya acélkosarakban a trágyaléaknák- ba kerül. AJÁNDÉK ÁLTALÁNOS ISKOLÁKNAK A székesfehérvári földmérési és földrendezői főiskolai karon minden évben több napos, úgynevezett „topókirándulást” szerveznek a hallgatóknak, akiknek ilyenkor kell gyarapítaniuk megkezdett kőzet- és ásványgyűjteményüket, majd egy „rangos” érdemjegyért leadni az iskolában. Az így évente beszolgáltatott hallgatói gyűjteményekből tetemes mennyiség gyűlt össze napjainkra. Ezért határozott úgy a főiskola, hogy a Fejér megyei Tanács V. B. művelődési osztályának segítségével a megye általános iskoláinak adja át a többségében Magyar- országon fellelhető ásvány- és kőzetmintákat, hogy a tanulók földrajzórán kézzelfoghatóan tanulmányozhassák őket. ULTRAHANGCSAPDA A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet programozott ultrahangos készüléket fejlesztett ki a rágcsálók irtására. Honnan az ötlet? Két évvel ezelőtt kapott a szövetkezet egy hasonló műszert, amely az USA-ban készült. Fel is állították a sertéstelepükön, hogy megszabaduljanak élősködő vendégeiktől. Igen ám, de a patkányok rövid időn belül hozzászoktak az ugyan nagy hangnyomással, de periodikusan érkező jelekhez, fellépett az úgynevezett süketségi immunitás. A mezőtúriak saját készülékének memóriaegységében 32 órás program van — rendkívül nagy hangnyomással (20 kilo Hertzen felül) véletlenszerűen ismétlődő programot tárolnak. Az ultrahangos riasztó menekülésre készteti a rágcsálókat, illetve oly rossz hatással van anyagcsere-folyamataikra, hogy étvágytalanná teszi őket, elpusztulnak. A műszer mindössze kétkilogrammnyi doboz, a 220 voltos konnektorba csatlakoztatható, fogyasztása nem több, mint egy 25 wattos égőé. Egy készülék 250 négyzetméternyi területen, zárt térben ható SOS. termeszetvsdelmi OKTATÓPARK Már ebben a tanítási évben is használhatják a leninvárosi iskolások biológiai és környezetismeret! óráikon azt az új természetvédelmi oktatóparkot, amely a közelmúltban épült meg. Az építés első szakaszában elkészült egy negyven tanulónak alkalmas szabadtéri tanterem. A tervezők a környezethez illően alakították ki az ülőhelyeket is, kivénhedt fatörzsekből készítették el azokat. Sok hangulatos ösvény vezet ehhez a fedetlen tanteremhez. Az utak mellett hangulatos pihenők is készültek, ahol a táblák alapján az arra járók felismerhetik a part állatait, növényeit. SM-KLUB ' A Mozgássérültek Fejér megyei Egyesülete SM-klubot kíván létrehozni és működtetni Székes- fehérváron, a sclerosis multiplexes betegek számára. A klub célja, hogy a betegeknek tanácsokat adjanak, mit tehetnek ők maguk állapotuk javításáért, hogyan éljenek annak érdekében, hogy betegségük ne fokozódjon; hogyan tudják a súlyosabb állapotban levők legkönnyebben és legjobban megoldani mindennapi gondjaikat; milyen kutatások, illetve milyen eredmények vannak nálunk és külföldön a sclerosis multiplex gyógyítása terén. A tárgyalóteremből Börtön tartásdíj-elmulasztásért Sajnos nem ritka, hogy tartás elmulasztásáért elítélnek férfiakat, az azonban már a ritkább események közé tartozik, ha magukat anyáknak nevező nőket kell a vádlottak padjára ültetni, mert ők sem hajlandók gondoskodni gyermekükről. Balogh Borbála 35 éves nyírpilisi lakost 480 forint gondozási díj fizetésére kötelezték két állami gondozásba vett gyermeke után, de Balogh több mint 2 éve nem fizetett. Pedig tanulhatott volna már, hiszen először 1979-ben ítélték el tartás elmulasztása miatt, aztán 1980-ban lopásért, majd kétszer ismét tartás elmulasztása miatt, de Balogh Borbála azóta sem hajlandó munkát vállalni, még alkalmi munkát sem végez, hogy fizetni ne kelljen. A bíróság nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. A 29 éves Balogh Aranka nyír- pilisi lakos is nyolc hónap börtönbüntetést kapott, őt ötször büntették már meg eddig lopás miatt, mert ő sem dolgozik, s nem fizet három gyerekéért gondozási díjat. A háromgyermekes hajadon mindegyik gyermekének más lehet az apja, ez nevükből következtethető, de ők sem gondoskodnak utódaik gondozásáról, s Balogh Aranka is csak akkor fizetett, amikor bör- töni keresményéből levonták és elküldték az intézetnek, ahol gyermekei élnek. Ifjú Szabó János 41 éves Nyíregyháza, Rezeda közi lakost kétszer ítélték már el néhány hónap szabadságvesztésre tartás elmulasztása miatt, ezeknek a büntetéseknek a végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztették. De mivel nem volt elég a figyelmeztetés, most hat hónap szabadságvesztést kapott és elrendelték a tavaly kiszabott, de végrehajtásában két évre felfüggesztett nyolc hónap szabadságvesztés végrehajtását is. Balogh Borbála és ifjú Szabó János büntetése jogerős, Balogh Aranka enyhítésért fellebbezett. A múlt évben 12 millió üveg italt exportáltak szocialista országokba, elsősorban Szovjetunióba a Kisvát- dai Szeszipari Vállalattól. A márkás italokat 52 fahordóban. több hónapon át érlelik. (Elek Emil felvétele)
