Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

lStfíj. január 30. Keiet-Magyarorszag (------------------------------------------­Munkaalkalom a faluban Egy éve, hogy a nagysze- keresi tsz és az Ipari Mű­szergyár fehérgyarmati gyáregysége megállapodá­sa létrejött. Ennek értelmé­ben motortekercseléssel 32 leánynak, asszonynak; míg hidrofortartályok készítésé­vel 20 férfinak teremtettek helyben munkalehetőséget. Kevesebb lett az ingázó, s több idő jut a háztájira, a családra. A szövetkezet is jól járt, különösen a mező- gazdasági csúcsok idején, ugyanis a motortekercselő dolgozói — a szerződéses megállapodás alapján — segítik a tsz betakarítási munkáját. (Mk) V _____________ Tervezők takarékon technika elemeit ahhoz, hogy javuljon a munka ter­melékenysége, ami ma már közelíti az országos szintet. A vállalat által készített tervek alapján félmilliárd forint értékű építés való­sul meg, javarészt a me­gyében. Elsősorban a taná­csi megrendelések dominál­nak, de ipari üzemek igé­nyeit is kielégítik. Mind­ezt változó összetétel mel­lett, mert növekedett a ki­sebb, felújítási, korszerűsí­tési munkákra készített ki­viteli tervek aránya. Ezt értékelték annál a vállalati beszámoltatásnál is, amikor a megyei tanács műszaki, kommunális és környezet- védelmi bizottsága vizsgál­ta meg a vállalat munká­ját. Egy viszonylag kis lét­számú, alig másfél száz em­bert foglalkoztató vállalat­nál nagy gondot okoz, hogy nehezen lehet szakosodni. Évenként változik a meg­rendelések összetétele, így egy-egy tervciklus kezdete­kor több beruházási prog­ramot kérnek a megbízók, hogy utána a kiviteli tervek legyenek az egyeduralko­dók. S hiába működnek közre a legkorszerűbb tech­nológiák — mint az alagút­zsalus építés — meghonosí­tásában, ha az igények el­tolódnak a hagyományo­sabb építés felé. Tervezők­nél és kivitelezőknél egy­aránt ellentmondás, hogy a modernebb építés a drá­gább, s rosszul értelmezett takarékosság miatt, ezt kí­vánják kevésbé a megren­delők. Ennek ad tápot az olyan építés is, mint a nyíregyházi színészház és szakszervezeti székház meg­valósítása, ahol éppen a technológiában rejlő gyor­saságot nem tudták — kü­lönböző okok miatt — ka­matoztatni. A SZÁRNYALÁST MEG­KÖTI a rideg valóság, a kevesebb rendelkezésre álló pénz. Ennek a szorításában szükséges olyan kapcsolatot kiépíteni a megbízó taná­csokkal, vállalatokkal, hogy a valóban jó elképzelések valósuljanak meg, amihez ki-ki a maga részéről meg­teremti a feltételeket. L. B. — Születésemtől szeretet­ve vágyom. Én nem érez­tem, mi az anyai-apai sze­retet. Árván nevelkedtem, intézetben nőttem fel. Ben­nem természetes vágy: sze­retni. S én ennyivel meg­elégszem. Gyermekei, Erzsiké az asszonylánya és fia, a most katona István, szeme fé­nyei. Erzsiké, a gyesen lévő kismama éppen az imént toppant be ijedten arra a táviratra, amit édesanyja küdött neki. Gyorsan teát főzött, segített, amit tudott, s kérlelte a mamát, men­jen hozzájuk, majd ő gon- dozza-ápolja betegségében. Az édesanya azonban ma­radt saját otthonában, amit megszokott. Néhány perccel korábban men el az orvos. Két papírt is írt. Receptet, gyógysze­rekről és egy kórházi be­utalót, mentőautó igénybe­vételére, ha szükség lenne rá, ha ismét begörcsölne. Vajon özvegy Vasasnéra ki nyit ajtót? Farkas Kálmán KEVÉS A ZSÍROS FA­LAT, meg kell becsülni a morzsákat is — talán eny- nyiben summázható, mi­lyen lehetőségei és felada­tai vannak manapság egy tervező vállalatnak. Mind­ez természetesen nem me­gyei sajátosság, de jellemző a megyei tanácsi tervező vállalatra, a Nyírtervre is. Párbeszéd — párbeszéd helyett Székely kontra székkely Egy parázs falugyűlés felhangjai Befejezés Amikor a székelyi népfront- elnök feltette a kérdést: el­fogadja-e a falugyűlés a ta­nácselnök beszámolóját és a kérdésekre adott válaszát, körülbelül öten emelték ma­gasba a kezüket. Aztán kö­vetkezett a másik kérdés: ki az, aki nem fogadja el? Le­hettek vagy húszán, akik ek­kor szavaztak, aztán minden­ki legnagyobb meglepetésére a népfrontelnök bejelentette: a szavazatok alapján a falu­gyűlés a beszámolót és az ar­ra adott válaszokat elfogadta. És ekkor ismételten felzú­gott a moraj, hiszen nemcsak az elöl, hanem a hátul ülők is tudtak számolni. Ezért az­tán elölről kezdődött min­den. Ekkor már többen emel­ték a kezüket a beszámoló elfogadására, a nemleges vá­laszt pedig legalább ötvenen azzal juttatták kifejezésre, hogy szavazás helyett feláll­tak és hazamentek. Ez este fél tíz körül történt, és a fa­lugyűlés hatkor kezdődött. Tárgyalás Történt 13 éve, amikor ki­alakult a nagyközségi szerve­zet, hogy Székely Demecser nagyközség társközsége lett. A célok akkor szépek voltak, s a falu lakói úgy gondolták, hogy elmaradásuk megszün­tethető, vagy legalábbis csök­kenthető. És mi történt 13 év alatt? Nézzük, mit mondott erről a nagyközségi tanács elnöke, körülbelül egy órán át tartó beszámolójában. — Az ÁFÉSZ felújított egy vegyesboltot, 400 ezer forin­tot szántak belvízelvezetésre, de ezt a munkát nem végez­ték el. Ennyi történt, illetve nem történt tavaly és a 13 év alatt. És mi lesz jövőre? Ké­szül az ivóvízhálózat kiviteli terve és — ha segít a tsz — elkészül a sportöltöző. Az első igazi nagy moraj ekkor hangzott el az egykori kastély legnagyobb termében, (ahol a hat órai kezdésre már állóhely sem marad), s ekkor szóltak közbe többen is: ezt ígérik már egy évtized óta. Azért tovább tartott az elnök beszámolója, de hiába mond­ta, hogy Demecserben orvosi lakást és rendelőt építenek, mert erről a székelyieknek csak az jutott eszükbe: fa­lujukban az orvosi rendelő négy angol W. C.-jéből már régóta egy sem működik, leg­alább árnyékszéket építené­nek helyette. Annak sem tudtak örülni, amikor a tanácselnök a nem­rég felavatott új demecseri iskoláról beszélt, mert Szé­kelyben szükségtantermekben tanítanak, októbertől áprili­sig nagykabátban ülnek a gyerekek, ha pedig vizet akar­nak inni, azt mondja nekik a tanító, hozzanak otthonról, mert az iskolai víz árt az re, ahol az utóbbi időben már rendes kereseti lehetőség sincs, hiszen rosszul gazdál­kodott a tsz, más munkahely pedig azelőtt sem volt. Talán nem szerencsés, hogy mindazt, ami az elmúlt 13 év alatt nem történt Székely­ben, egy olyan tanácselnök asztalára tegyék le, aki mind­össze egy éve áll a nagyköz­ségi közös tanács élén. Ö nem tarthatja a hátát a Székelyért jószerével semmit sem tett vezetők helyett. De a tanács­nak, mint testületnek vállal­nia kell a felelősséget. Azért is, mert korábban a székelyi- ek számára többször rosszul, a székhelyközsék javára el­fogultan döntöttek, amin leg­alább is érdemes eltöprenge­niük. Bevezetés A falugyűlésen nem kö­szönthették a megyei tanács, a népfront képviselőit, a nagyközség volt tanácselnö­két, a nagyközségi pártbizott­ság titkárát. Lehet, hogy ha újból összehívják a falugyű­lést, ők is ott lesznek? Tanulság Az állatforgalmi és húsipari vállalat nyíregyházi húsüze­mében műszakonként 250—300 kilogramm csemege, debre­ceni páros kolbászt készítenek. (Császár Csaba felvétele) egészségnek. És szó volt az ivóvízről (mármint a demecseriről) és a szennyvízvezetékről, ami a székelyi ivóvízvezeték helyett épült meg Demecserben. Egy tanácstag asszony mondta el: amikor a székelyiek is kér­ték a vizet, azt mondták, majd a ramocsaházi vizet átvezetik, mert Demecserből nem lehet keresztülvinni a vezetékeket a vasút alatt. Az­tán a pénz elment a deme­cseri szennyvízre és mostan­ra kiderült, mégis átvezethe­tő a víz a vágányok alatt. Csak jóval drágábban, mint | ha már megépítették volna. Elhangzott a székelyi szenny­víz elvezetésére kitalált meg- i oldás is, ami több mint fé­lelmetes. A falu egy részében az egykori ásott kutakat ', használják szennyvízszikkasz- 1 tónak, csak idő kérdése, mi­kor tör át a szennyvíz az ivó- , vizet adó rétegekbe. Pedig | már a mostani ivóvíz sem egészséges. A falugyűlés tulajdonkép- | pen számonkérte azt a pénzt, amit a társközséggé válás óta nem kaptak meg, pedig — úgy vélik — ha egyhatodát teszik ki a közös nagyközség területéhez tartozó három fa- | lunak, akkor a fejlesztési le­hetőségek egyhatodára is igényt tartottak volna. De i nem kaptak semmit. Ponto-* sabban csak ebben az ötéves tervben a fejlesztésre költött , és költhető 46 millióból még I egymillió forintot sem. Pedig ráfért volna Székely­Dönteni közügyekben csak­is a lakosság egyetértésével szabad. Az emberek megér­tik, ha szűkös a kassza, de elvárják, hogy sorsukról ne „párnázott ajtók” mögött in­tézkedjenek. Mert ha a vá­lasztókkal szót értenek, ne­héz időkben is lehet számíta­ni rájuk. Balogh József Legyünk reálisak: a me­gyében megvalósuló beru­házások, lakásépítések, is­kolák, óvodák kivitelezése szempontjából önmagában nem baj, ha a tervezők ke­vesebb megbízást kapnak, nem válogathatnak a mun­kák között. Ugyanis koráb­ban sokszor megesett, hogy a legjobb célok is azért va­lósultak meg nehezen, mert Debrecentől Szegeden át Budapestig, kellett keresni azt a tervezőt, aki elvállal­ja a munkát. A Nyírterv a korábbi időben is csak mintegy 25—30 százalékkal részesedett a megyében fo­lyó munkákból. Az utóbbi két évben ér­ződik különösen, hogy a tervezők között megindult a versengés. Jó tudni, hogy a megyei vállalat ebben meg­állta a helyét, olyan jelen­tős megbízásokat kapott versenytárgyalás után, mint a nyíregyházi autóbusz­pályaudvar tervezése, a pa­pírgyári rekonstrukció, vagy az egészségügyi szak- középiskola terveinek ké­szítése. Ehhez pedig olyan rugalmas vállalkozáspoli­tika kellett, amiben a bel­ső tartalékokat is mozgósí­tották. így a gazdasági munkaközösségek vállala­ton belüli megszervezése hozta azt a rugalmasságot, amivel a rövid határidők­höz is alkalmazkodni tud­tak. EGY KORÁBBI RENDE­LET értelmében a Nyír­tervnél is csökkenteni kel­lett a létszámot. Ekkor 22 embertől váltak meg, azon­ban az adatok szerint mind­ez nem eredményezte a ter­melés csökkentését, hiszen amíg 1979-ben 22 milliós termelést valósítottak meg, addig mostanra mintegy 30 milliós termeléssel jegyzik a vállalatot. Vagyis haté­konyabban kihasználták a kapacitásokat, gépesítettek, felhasználták a számítás­„Ó Hifii ránk aj fői...” 4 levelet Tomasovsz- ki Józsefné, Nyír­egyháza, Északi Körút 36, földszint l!a szám alatti lakó írta: „ ... A nyilvánosság előtt szeretném megköszönni a házfelügyelőnek, özv. Vasas lstvánnénak, hogy nagyon sokat segít nekünk ... Mindketten leszázalékolt rokkant nyugdíjasok va­gyunk a férjemmel, én vég­képp tehetetlen . .. Még ar­ra is képes volt Vasasné, hogy lekísérjen sétálni a parkba. Ablakot tisztított és függönyt mosott... Ezeket szeretném neki megköszön­ni legalább így, mert más­képpen nem tudom. El nem fogadna semmit.” Tomasovszkinénál min­den ragyog a tisztaságtól. — Áldja meg a teremtő ezt az Erzsikét a jólelkűsé- ge, embersége miatt. 0 nyit ránk ajtót, ő szalad a bolt­ba, hoz tejet, kenyeret, s amire szükségünk van. De nemcsak rajtunk segít, má­sokon is, minden rászorul­ton. ★ Vasasné kicsinyke asz- szony. Mondják, már szinte mániákusan tiszta. Tanúsít­ják a ragyogó lépcsőházak. Néhány bérház, tizenhat emeletnyi lakója bizonyítja munkaszeretetét. Elmaradhatatlan felsze­relésével, a forró víztől gő­zölgő vödörrel, a felmosó ruhákkal, seprűvel már ko­ra hajnalban ott bóklászik a lépcsőházakban. Reggel 4-kor kel, s mire végez, már 9 óra is elmúlik. Fáradtan, betegen nyit ajtót. — Ugyan már, természe­tes, hogy segít az ember a rászorulóknak — hárítja el a Tomasovszkiék iránt ta­núsított figyelmességét. Vajon mi az oka, hogy különös figyelmességet ta­núsít az egyedülálló öregek, betegek, magányosok iránt. Festék Hogy milyen a munka minősége a nyíregyházi Etelköz 15—17—19. számú házak belső festésénél, azt nem tudom, nem is tisz­tem, hogy megítéljem. De más, amit lát tucatnyi em­ber — gyermek is, tizen­éves is, leendő munkás és felnőtt is! — az enyhén szólva botrányos. Először látható volt, amint sárga és lila festékmaradványt öntöttek ki a hóra, ami a leendő, s tavasztól szépen zöldellő füvet takarja. Nos, a fűnek vége! Elő­ször úgy véltem: véletlen. A második esetben már erről szó sem lehetett. A rejtélyt azonban sikerült megoldani. A festésen dol­gozók ugyanis rendszere­sen megjelennek munka­ruhában, munkaidőben a szemben lévő ABC-bolt- ban, s onnan pálinkával távoznak. Nyilván nem nézni viszik. Kis túlzással: eddig nem sikerült úgy betérni a boltba, hogy ott egy festő ne vásárolt vol­na. Most már megértettem a gondtalanul kilöttyentett festéket is. Csak azt nem értem: hogyan nem akadt egyetlen munkát irányító sem, aki szólt volna egy szót. Igaz, az elmúlt na­pokban hideg volt. S csu­pán tájékoztatásul: ilyen­kor a szorgos munka is melegít, (bürget) Megélénkült a verseny á

Next

/
Thumbnails
Contents