Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. január 26. (Folytatás az 1. oldalról) A könnyűipar csaknem valamennyi ága­zatában nőtt a termelés. Az átlagosnál na­gyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar bel­földre ugyanannyit, rubelelszámolású ex­portra többet szállított, mint az előző évben. Az építőiparban az országos építési-szere­lési munkák volumene a tervezettet némi­leg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jel­legű építkezések aránya, a fenntartási mun­kák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett mun­kák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelke­dett. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfe­lel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél keve­sebb épült állami erőből. Magánerőből, túl­nyomórészt állami támogatással, kölcsönnel, az előző évinél több lakás épült. Az új la­kások 41 százaléka az állami és a szövetke­zeti építőipari szervezetek, a többi a magán­kisipar és a lakosság házilagos kivitelezésé­ben készült el. A beruházások terén a szocialista szervek beruházásraira 186 milliárd forintot fizettek ki, kb. 1 százalékkal kevesebbet, mint az elő­ző évben. A beruházások volumene 6—7 szá­zalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 2,5— 3 százalékkal, a tervezettet megközelítő mér­tékben emelkedett. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt, az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azo­nos nagyságú területen 15,7 millió tonna ga­bona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel az­előttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 mil­lió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6,7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkénti hoza­ma 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A cukorrépatermés — az előző évi nagy­mértékű csökkenés után — 15 százalékkal növekedett. A hektáronkénti hozam kedve­zőbb az 1983. évinél. Napraforgóból valami­vel több termett, mint 1983-ban, a termés­átlag 9 százalékkal csökkent. Burgonyából 28 százalékkal termeltek töb­bet, mint 1983-ban. A zöldségfélékből az ösz- szes termésmennyiség nőtt, ezen belül zöld­borsóból, káposztából jóval több, paradi­csomból, zöldpaprikából lényegesen kevesebb volt a termés, mint az előző évben. A gyümölcstermés 13 százalékkal elma­radt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer ton­nát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983-ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év vé­gén 9,2 millió darab volt, 6 százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel korábban. A koca- állomány is csökkent kismértékben. A ju­hok száma kevesebb volt, mint egy évvel ez­előtt. A mezőgazdasági termékek értékesítési ár­színvonala kb. 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kül­piaci értékesítési feltételei tovább romlot­tak. Az exportárak számottevően csökken­tek, a kivitt áruk mennyisége 8 százalékkal emelkedett. Javult az egészségtelen ivóvízű települé­sek vízellátása is. A lakások 38 százaléká­ból vezették el közcsatornán a szennyvizet. Folytatódott a vasút villamosítása, az össz- hálózat több mint 23 százalékát kitevő vil­lamosított vonalakon a vontatási teljesítmé­nyek mintegy 60 százaléka bonyolódik le. Az év folyamán összesen 95 ezer személy- gépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdo­nában levő személygépkocsik év végi állo­mánya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes ál­lomány 97 százalékát. Külkereskedelem Az 1984. évi behozatal mennyisége lénye­gében azonos volt az előző évivel, a kivitelé jelentősen meghaladta az egy évvel azelőt­tit, ez tette lehetővé a külkereskedelmi egyenleg javulását. Külgazdasági kapcsolatainkban 1984-ben is meghatározó szerepe volt a szocialista or­szágokkal folytatott tervszerű együttműkö­désnek. A rubelben elszámolt behozatal mennyisége az 1983. évi szint körül alakult. Ezen belül energiahordozókból, egyes nyers- és alapanyagokból, továbbá fogyasztási ipar­cikkekből több érkezett, mint egy évvel ko­rábban. A rubelelszámolású kivitel 7 száza­lékkal bővült. Mindenekelőtt az ipari kész­termékek exportja fokozódott. A cserearány­romlás mérséklődött. A behozatali többlet az előző évihez képest jelentősen csökkent. Nem rubelelszámolásokban a behozatal nem egészen 1 százalékkal, a kivitel 5 szá­zalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúly javítását a nö­vekvő idegenforgalom is segítette. 1984-ben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra, 3 millió fővel, csaknem 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A beutazók több mint 70 százaléka a szoci­alista országokból érkezett. Számuk az előző évhez képest egyharmaddal, a nem szocia­lista országokból érkezőké egyötöddel emel­kedett. Magyar állampolgárok 1984-ben 5,4 millió esetben utaztak külföldre, az idegenforgalmi bevételek 1984-ben is meghaladták a kiadá­sokat. A lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság összes jövedelme nominálér­téken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói ár­színvonal átlagosan 8,3 százalékkal volt ma­gasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szin- tentartással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy kereső­re jutó bruttó havi átlagkeresete 5510 forint volt, 5,8 százalékkal több, mint 1983-ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,8 százalékkal emelkedett, összege havi 4840 forint volt. A munkából származó jövedel­met növelte, hogy a különböző kisvállalko­zási formákból származó jövedelmek össze­ge, mindenekelőtt az e formában tevékeny­kedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évi­nél, az összes munkajövedelem reálértéke lé­nyegében nem változott. A pénzbeli társadalmi jövedelmek össze­ge folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a ter­mészetbeni — egészségügyi, oktatási, kultu­rális — jövedelmek összege és reálértéke. Nyugdíjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki, 12 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak, hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez képest 45 ezerrel, 2 260 500-ra nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyug­díjazottaké. 1984-ben az egy nyugdíjasra ju­tó nyugdíjak és járadékok átlagos havi ösz- szege 3130 forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1984-ben 19,4 milliárd fo­rintot fizettek ki, 21 százalékkal többet, mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt an­nak, hogy a kétgyermekesek családi pótlé­kát emelték, és egy gyermek után is fizetnek családi pótlékot. Továbbá az 1984. év eleji áremeléssel egyidejűleg- a - családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 10 ezer­rel kevesebb, mint 1983-ban. A gyermekgon­dozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósí­tottak, valamivel többet, mint 1983-ban, mi­vel az áremelések ellentételezésére a gyer­mekgondozási segélyt is kiegészítették. A takarékbetét-állomány az év folyamán a kamatokkal együtt 22 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lako­sok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások ará­nya kismértékben, 3,2 százalékra emelkedett. Az év folyamánrl600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejleszté­sek és megszűnések következtében 100 400- ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év vé­gén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057-tel nőtt, és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, mi­közben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1984/85-ös tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1 286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre ju­tó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma nem változott. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul toyább, fele középiskolá­ban, fele szakmunkásképző és szakiskolák­ban. Az előző tanévhez képest mind a szak­munkástanulók, mind a középiskolák nappa­li tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 17 500 pedagógus tanít, 580- nal több, mint az előző tanévben. 1984-ben nappali tagozaton az előző évinél többen, 46,4 ezren tettek eredményes érettségi vizs­gát. A felsőfokú oktatási intézményeknek csak­nem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ez­ren tanulnak nappali tagozaton, 300-zal töb­ben, mint az előző tanévben. Az általános iskolai tanulók 42,6 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban. Diák­otthonokban, vagy kollégiumokban lakik a középiskolai tanulók több mint ötödé, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. A denveri egyetemen Gary Hart amerikai szenátor beszá­molt szovjetunióbeli látogatásáról. Magasba emelkedik a Discovery amerikai űrrepülőgép. Walter Redert kiengedték börtönéből Egy gyilkos hazatér Nagy hullámot vert az oszt­rák politikában Walter Reder, a tömeggyilkos egykori SS- tiszt hazatérése, s a tény, hogy ott Friedhelm Frischenschla~ ger hadügyminiszter szemé­lyesen fogadta. Peter Schieder, az Osztrák Szocialista Párt központi tit­kára „jeleslegesnek’’ nevezte a szabadságpárti miniszter szereplését, míg Alfred Gu~ senbauer, az Osztrák Szocia­lista Párt ifjúsági szerveze­tének vezetője a miniszter le­mondását követelte. Ugyan­így foglalt állást Franz Muh- ri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke. Az ausztriai zsi­dó szervezetek felszólították a kormányt: határolja el ma­gát Frischenschlagertől és „vonja le a szükséges követ­keztetéseket”. A honvédelmi minisztert bírálják még saját pártjában, a jobboldali-polgári Osztrák Szabadság Pártban is. Az osztrák polgári sajtó csütörtökön nagy nyilvános­ságot adott a Reder-ügynek, megírva, hogy mindhárom parlamenti párt már hosszú évek óta szorgalmazta Reder szabadonengedését. Néppárti és szabadságpárti politikusok egyébként gyakran látogatták Redert Nápoly melletti bör­tönében. A linzi születésű gyilkos SS-őrnagyot. Az Ausztriába hazatért Walter Reder, a hírhedt SS tömeggyilkos ügye nagy fel­tűnést keltett Ausztriában is. A képen jobbra az osztrák televízió kommentátora lát­ható, balra pedig a háborús bűnös, amint megérkezik. A „Der Schlesier“ ügy Az úgynevezett elüldözött sziléziaiak nyugatnémet szer­vezetének Der Schlesier (A sziléziai) című kiadványa pénteken megjelent legújabb számában provokatív cikket közölt a szocialista országok­kal kapcsolatban. A ZDF nyugatnémet tele­vízióállomás, amely csütörtök késő este szó szerinti idéze­teket ismertetett a cikkből, arra a következtetésre ju­tott, hogy ezzel új szakaszá­ba lépett az NSZK-ban az úgynevezett sziléziai, vagyis a határvita. A revansiszták vágyait ki­fejező, „Elgondolkozás Né­metországról” című, otromba írás arról szól, hogy a nyu­gatnémet hadsereg átlépte az NDK és Csehszlovákia hatá­rát, s egészen a Szovjetunió területéig vonult előre min­den nagyobb ellenállás nél­kül. „Eljött a német újra­egyesítés napja — háború nélkül...” — álmodja a „Der Schlesier”. A DPA nyugatnémet hír- ügynökség szerint a cikket „glosszának szánták” — fel­tehetően „válaszként” azokra a bírálatokra, amelyek a szo­cialista országok részéről az utóbbi időben felerősödő re- vansizmust érik. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter, a Szabad Demokrata Párt elnöke, rendkívül éles han­gú nyilatkozatban utasította vissza a Der Schlesier című lap provokatív cikkét, amely „a német újraegyesítést” a nyugatnémet hadseregnek a szocialista országok elleni tá­madásával véli megvalósítha­tónak. A miniszter egyebek között kijelentette: gyalázat, amit egy maroknyi funkcionárius a szövetségi köztársaság bé­kepolitikájával művel. Peter Boenisch, a bonni kabinet szóvivője, pénteki sajtóértekezletén a kancellár­ral egyeztetett nyilatkozatot olvasott fel. Ebben a kor­mány is elítélte a „Der Schlesier” cikkét és kijelen­tette, elvárja, hogy az „El­üldözött sziléziaiak” szerve­zetének vezetése felelősségre vonja a cikkírót. A Német Szociáldemokrata Párt két vezetője, Willy Brandt pártelnök és Hans- Jochen Vogel frakcióelnök, viszont arra tették a hang­súlyt, hogy Kohl kancellár a júniusi részvétel vállalásá­val „súlyos kárt okozott az NSZK tekintélyének az egész világ előtt”. A METRIPOND MECHANIKAI MÉRLEGEK GYÄRA FEHÉRGYARMAT mérnök, üzemmérnök, technikus munkatársakat keres kü­lönböző, műszaki fejlődést szolgáló feladatok végzésére: — gyártás-, gyártmányfejlesztés, — számítógépeink alkalmazásának szélesítése, — termelés-előkészítési, ügyviteli, műszaki elemző felada­tokra, — szerszámtervezési, szerkesztési feladatokra. JELENTKEZNI LEHET: írásban vagy személyesen a személyzeti vezetőnél. Fehér- gyarmat, Tömöttvár u. 40., vagy a 86, illetve 162-es tele­fonon. (99) nwLrmniiJ

Next

/
Thumbnails
Contents