Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. január 24. Vásárosnamény idei lakásépítési tervében szerepel többek között 26 tanácsi és 62 OTP-, valamint 30 szövetkezeti lakás felépítése. Felvételünk a város központjában készült. Érteink esztétikája Kevés az erdőnk, vagy elégedettek lehetünk a jelenlegi telepítéssel? Milyen a megye erdeinek, közútjai környezetének esztétikája, mi az amitől parkerdeink sétányain nyugalmat nyerhetünk? Hogyan tudta az ember eltakarni a természet „sebeit”? Ezek a kérdések foglalkoztatták leginkább a megyei környezetesztéikai bizottság tagjait az idei első tanácskozáson. A testület, amelyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága alakított meg és patronál, sokoldalúan vizsgálta ezt a sokakat érdeklő témát a megye közútjainak és erdeinek esztétikájáról, az erdőtelepítésről és -karbantartásról. Az előadó, Kovács Gábor, az erdőfelügyelőség vezetője optimizmussal szólt, ferdehik*jé-' lenlegi állapotáról*. - • * ’* Bár gyakran érzünk föl- háborodást, ha azt látjuk, indokolatlanul vágnak ki fákat, marad elég. Szabolcs- Szatmárban évente nyolcszáz hektár — két sóstói erdő — az új telepítés, az ország hatezer hektárából. Átlagosan évente 550 ezer köbméter az úgynevezett „növedék”, amiből 450 ezret vágnak ki, s a megmaradó 100 ezer szép lassan fölhalmozódik. Mindez persze nem indok arra, hogy akár egy fát is meggondolatlanul kivágjunk. Teszünk, tehetünk-e eleget erdeinkért? Mint ezen a tanácskozáson is elhangzott, az évi 30 millió forint arra nem elegendő, hogy az új telepítésekkel a szakemberek maximálisan elégedettek legyenek, éppen ezért a pályázatok elbírálásánál igyekeznek előnyben részesíteni azokat a gazdaságokat, melyek a legtöbbet tesznek önerőből. Nem pénzkérdés viszont, hogy az erdész szakértelme, kellő műveltséggel, humáKüldözgető Jön a panaszos a szerkesztőségbe, két hete nem tud egy fontos iratot visszavenni a Nyíregyházi Városi Tanács igazgatósági osztályáról, vagy az iktatóból, vagy bárhonnan. Enélkül nem boldogul, ha fellebbezni akar. Mindig ügyfélfogadási időben megy, az ügyintézőt soha nem tudja elérni, értekezik, nincs bent stb. Akivel beszél, biztatja, postán kiküldik a papírt. Telnek a napok. A múlt héten telefonon szerkesztőségünkből is érdeklődtünk. Kiküldik — mondták. Jön újra a panaszos, nem kapta meg az Ígért iratot. Kihez menjen? Üjra felhívjuk telefonon az osztályt, az ügyintéző nincs bent, egy munkatársa megígéri, átmehet az „ügyfél”, megpróbálják előkeresni az iktatóból a szóbanforgó szerződést. Ott viszont már azt a választ kapja, jöjjön, amikor az ügyintéző bent lesz ... Az irat a tanács polcán hever, és magától semmi áron nem akar rendeltetési helyére sietni. Kár. (páll) nummal, esztétikai érzékkel párosul-e? Megyénkben — hatottuk a tanácskozáson — egyre több, a szakmáját szerető ilyen erdészre lenne szükség. Mert a szakmai feladatokon túl sok mindenre kell még ügyelni. Figyelembe kell venni a tájjelleget, — például Szatmárban, egyenes sorba diót érdemes ültetni. Utak mentére változatosan fát és cserjét — kevésbé lankad a gépkocsivezető figyelme ha „színes” tájat lát. A nyáras helyettesítőnek célszerű, de nem mindenhová illik, stb. Ugyancsak nagy feladatot jelent — egy szép kifejezést kölcsönvéve — a „túr a táj hátán”, azaz, hogyan lehet eltakarni a természet „sebeit”? Gyámolítója lehet az ember az. erdpnek, de sajnos sokszor gyilkosa is. Nehéz például tettenérni azokat, akik Tüzép-telepnek tekintik az erdőket, s mérhetetlen kárt okoznak a közvagyonnak. Egy-egy kirándulóhely az erdei tisztáson vasárnap este szomorúan árulkodik a széthagyott szeméttel: íme, itt járt az ember. Ilyen „merénylet” a természet ellen az is, hogy újabban elkezdték irtani a futóhomokot megkötő fasorokat. A Rétközben, például Nagyhalász térségében emiatt megmozdult a homok, s egyes helyeken 60—70 centiméteres „zátonyok keletkeztek... Baraksó Erzsébet Két év alatt tizenkétezer betérő Keresik, kínálják a munkahelyet Autószerelőként szeretnék elhelyezkedni — mondta az ügyfél. Semmi akadálya, s már közölték is vele, hol, melyik vállalat, szövetkezet keres autószerelőt. Ha a kliens kedvére való első hallásra a munkahely, nem kell mást tennie, mint jelentkezni a munkást kereső helyen. Ez az általánosabb a megyei munkaerő szolgálati és szervező irodánál. Előfordul olyan is, amikor a munkát keresőnek ajánlják a munkahelyeket. Mint Rusin Józseftől, az iroda vezetőjétől megtudtuk, kétéves működésük óta tizenegy ezer-hétszázan kérték szolgáltatásaikat, összesen ennyien akartak munkahelyet változtatni, munkát vállalni, kértek munkajogi tanácsadást, humánszolgáltatást. S ebből a közel tizenkétezer ügyfélből több mint 7800-an az elmúlt esztendőben jártak az irodában. Emellett a mátészalkai kirendeltségen ezren fordultak meg. A munkát ajánlóknak — üzemeknek, gyáraknak, intézményeknek — bejelentési kötelezettségeik vannak. Ennek eredményeként a munkáltatók 9900 igényt jeleztek, s a háromnegyedét kielégítették az iroda dolgozói. Nem ritka a fiatal pályakezdők jelentkezése a nyolc általánost végzettektől az egyetemi diplomával rendelkezőkig. Sóik diák a nyári időszakban keres munkát, ebben is segítenek. S két érdekes adat: az eddig jelentkezettek közül a férfiak harminc, a nők negyven százaléka akart munkahelyet változtatni. Ki ezért, ki azért. Az iroda tevékenységében jelentős előrelépés történt a kezdő évhez, 1983-hoz viszonyítva. Tavaly szolgáltatásuk a vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítással, munkaerő-kirendeléssel bővült. Ez a két fogalom azt takarja, hogy a munkáltatók bejeA tárgyalóteremből Pénzszerzés rablással Bár lassan egy év is eltelt azóta, hogy Duliczki József nyíregyházi lakos a sóstói Betekincs csárdában ünnepelte gyermekének születését, azóta sem indult innen ki akkora verekedés, amiért a bíróság összesen nyolc és fél év börtönt szabott ki. Duliczki Boros György barátjával tekintgetett a pohár fenekére február 11-én, amikor odament hozzájuk egy sótó- hegyi ismerősük, akinél nagyobb összegű pénzt volt. A fiatalember bevásárolt, ^ s amikor elindult hazafelé, Duliczki — mintha ő lett volna a részegek védőangyala — velement, hogy hazakíséri. Szándéka természetesen a pénzt megszerzése volt. Amikor a közeli vasúti átjáróhoz értek, Duliczki szó nélkül leütötte ismerősét, aztán összerúgdosta, majd kabátja belső zsebéből kivett 1200 forintot és visszavitte azt a táskát is, amelyik tele volt a Betekincs csárdában vásárolt cigaretta és édességfélékkel. Az ismerősöknek újból lett miből inni, mert Duliczki fizetett, majd fél nyolc körül Boros György barátjával együtt hazafelé indultak. A közeli autóbuszmegálló felé tartottak, amikor utolértek egy ugyancsak ittas állapotban lévő nyíregyházi férfit, akit Duliczki minden indok nélkül leütött, majd Borossal együtt összerúgdos- ták, hiába könyörgött az nekik, hogy ne bántsák. Du- liczkiék akkor hagyták csak abba a brutális támadást, amikor egy helybeli lakos figyelmeztette őket. A Nyíregyházi Megyei Bíróság társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek Duliczkit és Borost, de Duliczkit ezenkívül még rablásért és súlyos testi sértés miatt is felelősségre vonta. Rá hat év börtönt szabott ki a bíróság és öt évre eltiltotta a közügyektől, Boros büntetése pedig két év hat hónap szabadságvesztés. Duliczkiék a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbeztek az ítélet ellen, ott azonban elutasították fellebbezésüket, igy a megyei bíróság ítélete jogerőssé vált. jelentik, egy bizonyos időre „kölcsön adják” másoknak a dolgozóikat. Leginkább a mezőgazdasági üzemekre jellemző ez, amikor a jelentkező csúcsmunkákat így oldják meg. Aztán bevezették a vállalati kapacitásfelesleg közvetítést. Vagyis átcsoportosítás nélkül, helyben megoldják egy másik gazdálkodó szervnél jelentkező többletmunkát, így létesített a nyírcsászári termelőszövetkezet a Mátészalkai Háziipari Szövetkezet kiegészítő üzemet. S nem utolsósorban megszervezték 1984-ben a humánszolgáltatást. Bárki jelentkezhet a legkülönlegesebb igényével az irodánál, s ha találnak vállalkozót, összehozzák a két felet. Legtöbben betegápolást kértek, illetve vállaltak, valamint korrepetálást, gyermekfelügyeletet, kerti munkát. Eddig több tucatszor jött létre ilyen kapcsolat az iroda segítségével. A munkaerő szolgálati és szervező iroda idei és további terveit a körülmények változása határozza meg. Jelenleg szűk körülmények között dolgoznak, nem tudják megoldani az ügyfél és ügyintéző közötti négyszemközti beszélgetést, pedig a tapasztalataik szerint ezt igénylik a betérők. Mindenképpen a forgatom növekedésére számítanak. A mátészalkai mellett a napokban Kisvárdán és Nyírbátorban nyitnak újabb kirendeltséget, a későbbiekben Fehérgyarmaton és Vásáro&namény- ban is szeretnének. Terveik között szerepel a pályaválasztási intéztettel közösen a pályakorrekciós tanácsadás, valamint a számítógépes adatfeldolgozás. S. B. Vasárnap Nyíregyházán Újabb „Hangsúly11 rádiófelvétel Űjabb közönség _előtti rádiófelvétellel jelentkezik a Hangsúly hangos irodalmi és művészeti folyóirat. S furcsa egybeesése a véletlennek, hogy most egy napon készül a rádiófelvétel, s ugyanaznap délelőttjén hangzik el egy negyvenperces rádiós összeállítás, „folyóirat- szám” a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának hullámhosszán. Ez is mutatja, hogy immár annyi szellemi tartalék gyűlt össze, hogy válogathatnak, csoportosíthatnak a műsor összeállítói. Január 27-én vasárnap tehát 17 órakor a Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ kamaratermében újabb irodalmi matiné megrendezésére kerül sor. A műsor vendége lesz ez alkalommal Kurucz Gyula író, kinek dramatizált novellája is elhangzik. Varga Lajos Márton a rádió irodalmi osztályának szerkesztője a folyóirat jövőjét körvonalazó vitához kíván hozzászólni. Ezt a beszélgetést egyébként dr. Kiss Gábor filozófus vezeti, aki az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője. Ablonczy László a Film, Színház, Muzsika munkatársa azért érkezik hozzánk, hogy elmondja véleményét a közelmúlt jeles eseményéről, Ratkó József drámájáról. Mindemellett természetesen új költő nevével ismerkedhetünk, jelentkezik az élő múlt sorozata, színre kerül Kolin Péter dramaturg drámájának befejező két része is. Az irodalmi matiné zenei eseménye ez alkalommal az lesz, hogy Farkas Katalin nyíregyházi főiskolás, a Ki mit tud? szereplője Kodály-műveket és népdalokat mutat be, Tóth Nándomé zongorakísér étével. [hírOíikJ ív'... .1—..yl A honismereti mozgalom nevelő ereje A Honismeret legfrissebb számában Honismereti gyűjtemény Ibrányban címmel jelent meg Nagy Ferenc írása. 1966-ban a kiásott ibrányi várkastély alapköveinek megtalálása nem keltett semmiféle érdeklődést a községben sőt másnap „élelmes emberek” elhordták a százados köveket egy házépítéshez. 1983. augusztus 19-én pedig széles körű társadalmi összefogással a régi könyvtár épületében állandó helytörténeti kiállítás nyílt a faluban. A mai ibrányi ember nem ugyanaz, mint az 1966-os volt. Ma önként, büszkén hozza évtizedeken át őrzött csészéjét, mángorlóját a gyűjteménybe. Átkutatja a padlásteret a régi könyvekért, iratokért. Tudja, hogy itt osztottak először földet a megyében a Tanácsköztársaság idején. Esküvő után a menyasz- szony csokorral a Szabadság szoborhoz megy, hogy adózzon a felszabadulás emlékének. Büszkén mesél a templomukról, melyről hosszas kutatás után kiderült, hogy igen becses Árpád-kori műemlék. Számítógépes szabászat A Népszava december 29-i számában egy tudósítás megyénk ipari szövetkezeteinek idei terveivel foglalkozik. Megtudjuk, hogy ruhaipari szövetkezeteinknél kísérletképpen megpróbálkoznak a számítógépes szabászati technológia bevezetésével. Folytatják az energiaracionalizálási program végrehajtását. 1985. év végére minden szövetkezetnél a villamos energiával való takarékosság miatt fázisjavító berendezéseket akarnak üzemeltetni. Az Üj- fehértói Építőipari és Faipari Szövetkezetnél januárban beindul a DURISOL elnevezésű hulladékanyagból készülő födém és falazóblokk gyártása. A baktalórántházi VERTIKAL Ipari Szövetkezet az innovációs alapból megvásárolt szélmotor, szivattyú és víztisztító berendezés kifejlesztése, gyártása az év második felében várható. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben bővül az exportpiac, a háztartási radiátorok gyártása, a hűtőradiátorok előállításával. A pénteki személyvonat Szaniszló Ferenc riportjában azt írja Szatmárról az Élet és Irodalom december 7-i számában: Budapesttől ide a leghosszabb az út: négyszáz kilométer. A sors kegyetlen iróniája, hogy a szatmári vidék a múltban mindig is az átjáróház szerepét töltötte be. A hódoltság korában itt érintkezett a királyi Magyarország az erdélyi fejedelemséggel. Szatmáron át vezetett a Tokajból Erdély felé futó kereskedelmi és hadi- út, melyen Bocskai, Bethlen és Rákóczi nemegyszer ellovagoltak. A vidék utóbb egyszerűen kikapcsolódott az ország érrendszeréből. És ráfogták, hogy elzárkózik, elmaradott. Az idevalókat az ország más tájain főképp Budapesten még ma is kinevetik beszédük miatt, úgy tesznek mintha nem értenék, ráfogják, hogy durva, faragatlan, hogy elmaradt. Pedig itt beszélik talán a legszebben a magyar nyelvet. Nyíregyházán a megyei kórház I-es belgyógyászatán kilenc művesegép segíti a gyógyító munkát, köztük a legkorszerűbb digitális kijelzővel ellátott gépek is.
