Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

1985. január 24. Kelet-Magyarország 3 Munkatársaink jelentik Élénk vita az Irányelvekről Még tartanak a kongresszusi irányelvekéi tárgyaló és vezetőségválasztó párttaggyűlé­sek. Ezeken a párttagok véleményt monda­nak a korábban kiadott irányelvekről. Mun­katársaink négy taggyűlésen vettek részt, fémmunkás v Állal at balk An yi gyáregységé: Keresni« munkával Harmincegy párttag foglal­ta el helyét, s várta Tóth Ist­ván megbízott párttitkár vi­taindítóját a Fémmunkás Vál­lalat balkányi gyáregységé­ben. Elöljáróban szó volt a nemzetközi helyzetről, külpo­litikánkról, majd az előadó rátért a gazdasági építőmun­kára. Ez foglalkoztatja, iz­gatja párttagokat és párton- kívülieket most Balkány- ban. Ipari vállalat, hogyan tovább. A vitaindító után a hoz­zászólók nyíltan, őszintén mondták el véleményüket. Elsősorban munkahelyük problémái izgatták a vitában résztvevőket, teljes joggal. Nem véletlen, ha valaki fél­ti a hozzá legközelebb tarto­zót, ami kitűnt az elmon­dottakból. Elsőként Pethő István azzal kezdte: jónak tartja az irányelveket, ám minden annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. Ebben pedig a balkányiaknak is részük lehet. Legfontosabb­nak a munkafegyelem meg­tartását érzi, ám ehhez jobb anyagellátásra van szükség a mostanitól. Keresni is csak munkával lehet, s nem utol­sósorban a jó minőség elő­állításával. Sajnos a taggyű­léseken sokszor baj van a vitakészséggel, passzívakká váltak az emberek. Ezen a jövőben feltétlenül változ­tatni kell. Kocsmáros András elmondta, hogy a családala­pítás után a fiatalokat a la­kásszerzés köti le, minden erejüket erre fordítják. A közéletben szereplésre már idejük sincs, kevésbé vállal­nak társadalmi munkát. Több hozzászóló megfo­galmazta: a minőség nem le­het elcsépelt fogalom, mert egy pici lazítás után már elveszhet az addig végzett munka. Elhangzott az is, hogy a kongresszusi irány­elveket mindenki a saját munkaterületén tudja a leg­jobban megvalósítani. Éppen ezért a tervezett létszámcsök­kentésnél is ezt kell leginkább szem előtt tartani. Mert akik nem érdemlik meg, azok mel­lett nem áll ki sem a párt-, sem a szakszervezet. A 160 milliós termelési tervet vi­szont teljesíteni kell, s így a többletmunkával többet kereshetnek a jól dolgozók. lyozó tényezőt az improduk­tív munkaerő felhalomzódá- sát, növelését is. A dolgozók a házon belüli munkanélkü­liség kiküszöbölését fontos­nak tartanák, az egészséges átcsoportosítások révén, s az így felszabadult bérek ösztö­nöznék az intenzívebb fej­lődést.” — szerepelt Bilecz Miklós leköszönő párttitkár előterjesztésében. Saját tapasztalataikból in­dultak ki a vasútépítők, hi­szen a kongresszusi irányel­vek által megfogalmazott ha­tékonysági követelményeket nem általában, hanem az adott munkahelyen szükséges megvalósítani. így aztán ért­hető, hogy a vitában Szőke József a maga, s az időseb­bek nevében azért háborgott: a fiatalok igenis legyenek el­kötelezettebbek az ifjúsági szervezetben, mutassanak példát, vegyék észre, hogy a mostani, összehasonlíthatat­lanul jobb világot az idősebb korosztály teremtette meg, az ifjúság csak belecseppent a jómódba, s nem érti, ha va­lahol gond van. A differenciált bérezés megfogalmazott igényével ér­tett egyet Bácskái István. Ná­luk, az építésvezetőségen töb­ben vannak, akik szeretik a munka könnyebbik végét megfogni, sok a hiányzás, vannak, akik csak annyi na­pot dolgoznak le, hogy a tár­sadalmi juttatásokat meg­kapják. Ugyancsak a Jegye­lem, az ellenőrzés szigorítását emelte ki az Irányelvekkel kapcsolatban Rácz László. Saját példát hozott, hiszen az anyaggal való takarékos gaz­dálkodás mindnyájuk közös ügye, ennek alapján érhetnek el jobb eredményeket. Meghívták a taggyűlésre a leendő építésvezetőt (elődje nyugdíjba készül) ökrös Gyulát is, aki elmondta, hogy képesnek tartja az it­teni munkásokat a nagyobb feladatok ellátására. A vitá­ban elhangzottak összefogla­lásaként — amikor a nem­zetközi helyzetről éppúgy szóltak a párttagok, mint a közvéleményt nyugtalanító gazdasági kérdésekről — jó volt tudni a maroknyi alap­szervezetnek, hogy minden brigádban dolgozik egy kom­munista, az ő példamutatá­sukra van szükség ahhoz, hogy megbecsüljék az egész kollektíva munkáját. GÄVAVENCSELLÖ, ÜJ ERŐ TSZ: Szilárduljon a fegyelem A TUNGSRAM gyár és a Kemecsei Állami Gazdaság al­katrészgyártó üzemében lámpagyártó gépekhez készítenek nagy pontosságú alkatrészeket. Bőgi Kornél művezető el­lenőrzi az egyik speciális alkatrészt. (Elek Emil felvétele) Olcsóbb, mint a hagyományos Sörtebeton NYÍREGYHÁZI ÁFÉSZ: Törekvés többre Az elmúlt öt évben végzett munkája alapján a szövetke­zet megfelelt azoknak az elvárásoknak, melyeket a tagság, illetve a lakosság tá­masztott vele szemben, ám azzal is tisztában vannak, hogy sok területen feltétle­nül előbbre kell lépni — hangzott el egyebek mellett a figyelemre méltó megálla­pítás a párttaggyűlésen, ahol a kongresszusi irányelveket vitatták. Ám a tagság tud­ja, az abban foglaltak csak akkor valósíthatók meg, ha ki-ki a saját munkaterüle­tén törekszik a legtöbbre. A szövetkezet múlt évi 1 mil­liárd 250 millió forintos ár­bevétele megközelíti a terv­időszak végére tervezett for­galmat, s ezt a tervezettnél is kisebb létszámmal érték el. A számok azonban nem jelentik a mindent, továbbra is arra kell törekedni, hogy a szövet­kezet munkájával még elé­gedettebb legyen a lakosság. Az irányelv egyik pontja közvetlenül érinti a megye- székhely fogyasztási szövet­kezetének kollektíváját is: a termelési és értékesítési biz­tonság növelésével kell ösz­tönözni a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bő­vítését, erősíteni a kapcso­latot a tagsággal és a kis- árutermelőkkel. A vita során elhangzott, hogy az elvárás­nak megfeleljenek, a ko­rábbinál is tudatosabb ter­melés-szervezést kell végez­niük, de szükség van a kez­deményező készség fokozot­tabb támogatására is. Mint a vita hozzászólóinak mondataiból kiderült, a szö­vetkezet ezután is arra törek­szik, hogy folyamatos legyen az áruellátás, javuljon a fo­gyasztási cikkek minősége, bővüljön a választék, s kul­turáltabb körülmények kö­zött fogadhassák a vásárló­kat. Ám az ellátás minősé­gének, választékának javí­táshoz arra is szükség van, hogy korrekt partner legyen az ipar illetve a nagykeres­kedelem. A vitában mások mellett Veze Mihály sürgette: a jó munkának vissza kell szerez- ' ni a kellő becsületét; erre rímeltek Nagy István szavai is, aki fegyelmezettebb mun­kát, s igazságosabb bérezést sürgetett. Zentai Ferenc azt javasolta, hogy a közért te­vők munkáját sokkal job­ban becsüljük meg, míg Gyetkó Miklósné szerint erősíteni kell a szocialista tu­lajdon iránti felelősségérze­tet, s tanácsolta: közös gond­jaink megoldása érdekében az eddigieknél fokozottab­ban támaszkodjunk a pár­tonkívüliek közreműködésé­re. TUZSÉRI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉG: Differenciált bérezést MÁV Debreceni Építési Főnöksége, III. számú, tuzsé- ri építésvezetőség: „Környezetünkben elsősor­ban a közlekedésről, áruszál­lításról, közelebbről a vasút­ról írottak a fontosak. Töb­ben felvetették, mint akadá­Gávavencsellőn tíz párt- alapszervezetben tartották meg a vezetőségválasztó tag­gyűléseket. Az Űj Erő Ter- rhelőszövetkezet párttagjai január 21-én a választást megelőzően beszámolót hal­lottak a kongresszusi irány­elvekkel kapcsolatos véle­mények, javaslatok összegzé­séről. Csongrádi András párt­titkár elmondta: — Párttagságunk pártcso- portüléseken vitatta meg az irányelveket. A pártcsoport- tagok beszélgettek a párton- kívüliekkel és a pártvezető­ség az elhangzott véleménye­ket, javaslatokat összefoglal­ta ... A nemzetközi helyzet­ről, pártunk külpolitikájáról egységes vélemény, hogy a feszültségek békés úton tör­ténő rendezése a megoldás­hoz vezető út... A gazdasági építőmunkával kapcsolatban többen szóvá tették; alapve­tő, hogy termelőszövetkeze­tünkben is szilárduljon a munkafegyelem, javuljon a munkaszervezés. Az energia- takarékos gazdálkodáshoz sok még a ki nem használt, feltáratlan lehetőség. A kongresszusi irányelvek vitáján legtöbb vélemény a termelésre, a szövetkezeti gazdálkodásra vonatkozott. Annak a meggyőződésüknek adtak hangot a tsz-tagok, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentősége a jö­vőben sem csökken, növek­szik. Ezért is mondták töb­ben: — Fontos, hogy a háztáji termelés, az áru felvásárlása és értékesítése szabályozot­tabb körülmények között tör­ténjen. Legyen a termelés biztonságos és érvényesüljön a szerződéses fegyelem... Az alapszervezet párttagsága, a termelőszövetkezet tagjai egyetértenek azzal, hogy a felelősséggel végzett munka járjon együtt a differenciált díjazással tekintettel a minő­ségre is .. ^ A vezetőség beszámolóját felszólalások követték. Hek- man Béla többek között el­mondta; a vélemények az irányelvekről egyértelműek, de nem volt egységes az ál­láspont néhány jelenség meg­ítélésében. Sokan például nem azt kifogásolják, hogy egy kisiparos, egy kiskeres­kedő sokat keres. Azt fájlal­ják, hogy a nagyobb jövede­lem jórészt az ügyeskedésből származik. Szigorúbb elbírá­lásra van szükség. Csáki Sándor felszólalásában az in­tenzív termelés helyi lehető­ségeiről beszélt és arról, hogy sikeres évet zár a ter­melőszövetkezet. Hogy a jö­vőben is jó eredményeket ér­jenek el — az irányelvek alapján — még fegyelmezet­tebb, szervezettebb munkára lesz szükség. Többen szóltak a társadalmi tulajdon védel­méről, a megtermelt javak megbecsüléséről. Tóth Balázs ezzel kapcsolatban így fogal­mazott: nem lehetünk elné­zőek azokkal, akiknek élete­leme a harácsolás, a közös­ségi tulajdon dézsmálása. A sikeres próbagyártás után ez év elejétől Nyíregy­házán sorozatban gyártják a sörterugót, illetve a sörtebe­tont. Kalocsai Istvánnak, a SZÁÉV mérnökének a talál­mánya ez a nagy szilárdságú beton. A feltaláló a népi ha­gyományokat és a modem technológ iáikait egyaránt fi­gyelembe vette az eljárás kidolgozásánál. A sörterugó a SZÁÉV Tünde utcai tele­pén készül, ennek felhasz­nálásával készítik a sörte- betont a debreceni beton- gyárban. A találmányt egye­lőre föld alatti garázsok és utak építésénél használják, -később bővül a felhasználás köre. A gyártás lényege: hasz­nált drótköteleket elemi szá­lakra bontanak, ezt követi a darabolás és a zsírtalanítás, tisztítás. A rövidre vágott és megtisztított, a régi sertések sörtéjére hasonlító — innen az elnevezés — anyagot kon­ténerben a debreceni beton­gyárba szállítják és tulajdon­képpen ott készül a nagy szilárdságú, takarékos sörte­beton. Ez lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos vasbe­ton. Az új eljárással nőtt a beton nyomó-, húzó-, nyíró- és hajlítószilárdsága. A népi építészetben volt már hasonló szokás, amikor a paticsfalak felhúzásánál a búzalkalász toklászát használ­ták. Hazánkban évente kétezer tonna drótkötélhulladék ke­letkezik és ebből optimálisan legalább 20 ezer köbméter vasbetonhoz való sörterugó készíthető. A sörtegyártás beleillik abba a kormány- programba, amely kiemelten támogatja e hulladékanya­gok másodlagos felhasználá­sát. A találmány gyakorlati kivitelezése kollektív munka eredménye. A gyártó géplán­cot több nyíregyházi üzem hozta létre. A bontót a Nyír­egyházi Mezőgép Vállalat központi szerszámműhelyé­ben állították elő. A darabo- lót a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet pro­dukálta. (n. 1.) — /VISSZ A lap 1985. január 8-i számában megjelent: Lép­csőzetes című cikkhez kí­vánok hozzászólni. Vállalatunk már több íz­ben kezdeményezte Nyír­egyházán a lépcsőzetes munkakezdés szélesebb kö­rű kiterjesztését. Ennek ér­dekében 1980-ban és 1982- ben részletes programot dolgoztunk ki a lépcsőzés megvalósítására, a csúcs­forgalmi zsúfoltság enyhí­tésére. Az ide vonatkozó irányelveknek megfelelően V ______________ a tanácsi szervek közre­működésével megállapodást kötöttünk több, nagy lét­számú gazdálkodó szerve­zettel és iskolával. A megállapodások tartal­ma fokozatosan elsikkadt, az üzemek, intézmények visszaállították az eredeti, vagy a számukra kedve­zőbb munkakezdési időpon­tot. A cikk helyesen jegyzi meg, valóban a 7,30-as kezdés a leggyakoribb, ezért 6,50—7,20 között a legnagyobb a járatok ter­helése.--------------------------------------------------S Vállalatunk továbbra is szorgalmazza a lépcsőzetes munkakezdést, javaslatot is tudunk adni a lépcsőzés módjára. A megállapodások tartalmi részét fel kell újí­tani és a megtartását el­lenőrizni kell. Ez viszont tanácsi feladat, vállalatunk csak javasolhat, kérhet, el­lenőrzési, utasítási jogkör­rel nem rendelkezik. Az új menetrend készí­tésekor egyeztetünk a nagy­üzemekkel és a tanáccsal, lehetőségeink szerint min­dent megteszünk a csúcs­forgalmi közlekedés javítá­sára. Erőss Károly igazgató Volán 5. sz. Vállalat Lépcsőzetes munkakezdés hallgatták meg a gazdasági élet különböző területein élő párttagok véleményét, hoz­zászólását. Hogyan látják ők a XIII. kong­resszusra kiadott irányelveket, miként hasz­nosíthatják a mindennapi munkájuk során.

Next

/
Thumbnails
Contents