Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

ARA: 1,80 FORINT 1985. január 24., csütörtök XLII. éfolyam, 19. szám t------------------------------------------------> Meg­bízatás A téma nem geron­tológiai kérdéseik­ről szól. ötletét egy, a rádióban elhangzott beszélgetés adta. Itt a vezetőképző intézet egyik felelőse így szólt: most a fiatal vezetők továbbkép­zését kezdjük: el. Ripor­ter: — És ki nálunk -c fiatal vezető? Most — s innen az idézet: 35—40 év körüliek jönnek, s ez a kor nálunk nagyon fia­talnak számít. Megnyugodtam. Ezék szerint mi ötvenesek se vagyunk vének. Eddig a személyes reagálás. Majd jön a közgond. A har­mincöt-negyven éves em­ber valóban nem öreg, de nem is fiatal. Amolyan éppen-éppen. Fontos, hogy őket is képezzék, tovább­képezzék, felkészítsék az új vezetési módszerekre. De ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor azt is el kell mondani: van­nak náluk is fiatalabbak, a legmagasabb vezetői be­osztásokra is rátermettek. Mi több: a huszonöt és harmincöt közötti nemze­dék jelenti a holnapot, s egyben a ma konfliktusát. Mert nézzük: ők azok, akik a legfrissebb isme­retekkel rendelkeznek. Ök ismerik a legjobban a mai elektronika min­den rejtélyét, ök már a komputeres tervezés és döntéselőkészítés meste­rei. Bennük a friss am­bíció, a kockázatvállalás, az új ötlet, ök azok, akik már nyelveket tanultak. Őket már nem kötik a korábbi gazdálkodás ta­bui, beidegződései, ök azok, akik a legmoder­nebb eljárással előkészí­tett döntéseket tudják elő­terjeszteni, indokolni és védeni. Vagyis fiatalók, de nem éretlenek, s főleg nem nagyon fiatalok. Igaz, ezt a jelzőt egyelőre nálunk láthatóan a 35—40 közöt­tiek kapják. Félreértés ne essék: kellenek az idő­sebbek, a tapasztaltak, igen jó lenne már az is, ha a 35—45 közöttiek gyakrabban kapnák a kulcsmegbízartásokat. De valahogy nem értem, hogy az életkorok határvonala­it miért vonjuk ily kate­gorikusan. A nemzedékeket nem kívánom szembe­állítani egymással. Örök törvény: egymás mellett, s együttműködve kell élniük. De azt is tu-' domásul kéll venni, a ve­zetők egyre fiatalodnak, hiszen fiatalodnak a fel­adatok is. A friss, az új teret követel. Ne a kor, az érettség legyen a mér­ce. Bürget Lajos Szovjet békeharcosok konferenciája Csernyenko üzenete Moszkvában szerdán meg­kezdődött a szovjet béke­harcosok össz-szövetségi kon­ferenciája. A tanácskozás résztvevői­hez üzenetet küldött Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke. Ebben hangsúlyozza: az emberiség előtt álló leg­fontosabb feladat jelenleg egy nukleáris háború kirob­banásának megakadályozása, aminek sikeres megoldását jól szolgálná a fegyverkezési hajsza világűrre történő ki- terjesztésének megakadályo­zása, s ezzel egyidejűleg a radikális előrelépés a nukleá­ris fegyverzetek csökkentése terén, egészen azok végleges felszámolásáig. A feladat jelentőségét fel­ismerve — mutat rá az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségé­nek elnöke — a Szovjetunió javasolta, hogy kezdődjenek szovjet—amerikai tárgyalá­sok a kozmikus és nukleáris fegyverzetekről. A Szovjet­unió kész a tárgyszerű és konstruktív megbeszélésekre, s reméli, hogy az Egyesült Államok is becsületes és fe­lelősségteljes magatartást ta­núsít. A szovjet vezető emlékez­tet arra, hogy az egész ha­ladó emberiség idén ünnepli a fasizmus feletti győzelem negyvenedik évfordulóját. A jelenlegi és elkövetkezendő nemzedékek békés jövője ér­dekében minden tőlünk tel­hetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy gyökeres fordulatot érjünk el a nem­zetközi légikör egészségeseb­bé tételének irányában — hangzik az üzenetben. Gazdaságos hústermelés f / Szakemberek tanácskozása Nyíregyházán A húsmarha-nemesítés idő­szerű kérdéseiről tanácskoz­tak január 23-án a TESZÖV tanácstermében vezető szak­emberek, állattenyésztők, ál­latorvosok. Előadást dr. Do- hy János, a Gödöllői Agrár- tudomány Egyetem tanára tartott. Elhangzott: ma az ország­ban (Szabolcs-Szatmárban is) sokkal kisebb a szarvasmar­ha-állomány, mint az igény és lehetőség. Rendelkezünk olyan takarmánytermő te­rülettel, főként rét-legelők­kel, amely jelentősebb ál­lománynövelésnek lehet az alapja. Főként a húshasznú szarvasmarha arányát szük­séges növelni. Az utóbbi év­tizedben tanúi voltunk egy tejtermelői specializációnak, ezt követi a hústermelés nö­vekedése, szakosodása. A hústermelés azonban nemcsak elhatározás kérdé­se. A piac differenciálódik, új igényekkel lép fel, így a hústermelés kettős szorítás­ban fejlődik. Elsődleges a gazdaságos termelés, az ön­költség szükségszerű csök­kentése. Mindezek mellett ál­landóan nő a minőségi köve­telmény. A hústermelésben a - ma­gyartarka bázisfajta, de egy­re nagyobb arányokat képvi­sel a keresztezett húsmarha. Ez egyenes következménye a korábbi években kialakult anyatehén-állománynak. El­hangzott a tanácskozáson: követelmény a húsmarhánál, hogy minél olcsóbb legyen, így más exportáló országok­kal szemben piacképesek ma­radunk. Ez vonatkozik nem­csak a nyugati, hanem a szocialista országok piacára is. Sok szó esett a tanácskozá­son a húsmarhatermelés gaz­daságosságáról, arról, hogy milyen tartási körülmények között lehet üzemi szinten jövedelmezővé tenni a terme­lést. Napjainkban még ke­vésbé elterjedt a legelőtartás, a legelőhizlalás. A nagyüze­mek nem hasznosítják kellő­képpen a természeti erőfor­rásokat. A szalma egy részét például elégetik, holott az a takarmányozásban alap­anyag lehet, de ugyanígy hasznosítható a kukoricaszár, kiegészítve a szükséges ás­ványi anyagokkal. Témája volt a tanácskozás­nak a gazdaságos borjú-elő­állítás, többek között, hogy hány éves korában és milyen időszakban ellessük az üsző­ket. Üj irányzat a szintetikus populáció, amikor 4—5 fajtá­val komponált a tehenészet. Világszerte, de főként az élenjáró országokban vizsgál­ják az ikerellés előnyét, kí­sérleteket végeznek az iker­ellés növelésével kapcsolat­ban. A húsmarhaprogramban ez előnyös, hiszen rövid idő alatt nagyobb arányú a bor­júelőállítás, növekedhet a hústermelés.. Az előadást, a szakmai vi­tát filmvetítés követte. . Ezt megelőzően Demeter Kálmán, az AGROBER részéről a hús­programhoz kapcsolódó fej­lesztésekről, beruházásokról szólt. A nyírbátori Minőségi Ci­pőgyárban idén 1,4 millió pár női cipőt készítenek szovjet exportra. Képün­kön: a tüzödei szalagon a felsőrészeket állítják ösz- sze. (G. B.) Stílbútor Mátészalkáról A múlt évre tervezett tőkés exportbevételét duplázza meg idén a mátészalkai Szatmár Bútorgyár. Több mint 50 millió forint értékben gyártanak stílbútort, komódot nyugati ex­portra. Legnagyobb megrendelőjük a nyugatnémet Brügge-cég. (Elek Emil felvétele) Kiseszterga-oktatógép — Videoprogram Egyetemre a 110-esből Változások o szakmunkásképzőben Megyénk több középiskolájában hoz változásokat a kö­vetkező tanév. A nyíregyházi 110-es számú szakmunkás- képző intézet homlokzatára szeptembertől új tábla kerül: szakmunkásképző intézet és szakközépiskola. Milyen jellegű lesz a képzés, mekkora feladatokat ró ez az iskolára, hol tartanak jelenleg? — ezekről érdeklődtünk Gégény János­tól, az iskola igazgatójától. — Felkészülésünket hosz- szas előkészületek előzték meg — hangzott a tájékozta­tó —, tulajdonképpen két éve tartanak, szinkronban a kö­zépfokú oktatás fejlesztési programjával. Ennek egy ré­sze érinti a mi iskolánkat is, lényege, hogy a szakmunkásképzési cé­lú szakközépiskolai okta­tást és a szakmunkás- képzést közelítsük egy­máshoz. Elsők között emelte ki azt a népgazdasági igényt, hogy a termelőüzemeknek olyan elméletileg is jól felkészült szakembereket adjanak, akik akár a munkapadok mellett, akár a közvetlen termelésirá­nyításban egyaránt megáll­hatják a helyüket. Itt olyan környezetben képeznek érett-« ségizett szakmunkásokat, ahol mindig erős volt a fizi­kai munka értékelésére, meg­becsülésére nevelés, amely remélhetőleg a négyéves, szakközépiskolai képzésre je­lentkezők munkára nevelé­sét is áthatja majd. Mivel eddig ide csak hároméves képzésre jöttek szakmunkás- tanulók, remélik, akik szak­középiskolai tagozatra adják be jelentkezési lapjukat, át­veszik az eddigi szokásokat, az érettségihez elsősor­ban nem az íróasztalra vágynak, hanem a ter­melésben szeretnék bi­zonyítani magasabb el­méleti felkészültségü­ket. Szeptembertől összesen 22 első osztály indul a megye legnagyobb ilyen iskolájá­ban, ebből 20 hagyományos szakmunkástanuló — kettő pedig szakközépiskolai osz­tály. A négyéves képzést két szakon indítják: építőgép­szerelőket, illetve vegyi- és élelmiszeripari gépszerelő­ket képeznek. Ez utóbbiból eddig volt és marad há­roméves képzés is, az építő­gépszerelő szak úttörőnek számít. Alapos tájékozódás előzte meg ezt, felmérték a vállalatok igényeit, s így a nagy építőipari üzemek jel­zéseire alapozva határozták el az egyik szak bevezetését. A másikon végző szakem­berekre a nagy élelmiszer- és vegyipari üzemek számí­tanak, így például a konzervgyár, a húsipar, a tejipar, a malomipar, a légyártó üzemek, illet­ve a gumigyár foglal­koztatja majd mind a hároméves, mind az érettségiző osztá­lyokban végzőket. Milyen személyi és tárgyi feltételeket kíván az új ta­gozat indítása? Mindenek­előtt magas fokon képzett szakembereket, s nemcsak gyakorlati, hanem elméleti, közismereti tárgyakból is. A 110-esnek ehhez megvan a jól felkészült, megfelelő vég­zettségű oktatói kara. Ami pedig a technikai részleteket illeti, a közelmúltban átala­kított épületben a felszaba­dult kollégiumi szobák he­lyén korszerű szaktanterme­ket rendeztek be. A legmodernebb okta­tást szolgálja egyebek között a már most is szépen kiépített videó- hálózat: a videotárban a szaktantár­gyaktól az osztályfőnöki órák anyagán-át a tanulók maguk készítette kazettái is megta­lálhatók, Most várják egyik leendő büszkeségüket, egy osztrák kisgépet, a CNC számjegyvezérlésű eszterga­gép kicsinyített oktatógép­változatát, amit remélhetőleg szeptembertől már használ­nak. Kiknek ajánlják a jelent­kezést a mostani pályavá­lasztók közül ? Olyan nyolca­dikosoknak, akik vonzódnak a gépekhez, de tanulmányi eredményeik alapján a job­bak közé tartoznak, hiszen például idegen nyelvből, ma­tematikából, fizikából szak­középiskolai szintű a köve­telmény. Az itt végzők előtt nyit­va az út az üzemekben magasabb szintű irányí­tói munkakörre, de arra is, hogy elkerüljék a szakmunkásképző intézetek­ben eddig végzettek zsákut­cáját. Innen kerülő nélkül, azonnal jelentkezhetnek az egyetemekre, főiskolákra is. Ennek érdekében az iskola tanórán kívüli időre is hasz­nos, értékes kiegészítő fog­lalkozásokkal várja az első fecskéket. Baraksó Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents