Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. január 5. Alkalmas volt jő hírnevének megsértésére Sörfolt a minősítésen A minősítés nem válhat a személyes ellentétekből fa­kadó ellenszenv megnyil­vánulásának eszközévé és nem lehet megtorló eszköz­ként alkalmazni. A fiatalember 1969-ben érettségizett. Mivel a nyír­egyházi Kossuth gimnázium abban az időben szakközép- iskola volt, szakmunkás-bi­zonyítványt is kapott. Az el­helyezkedés nem okozott gondot, igaz, nem irodában dolgozott, de ezt nem is akarta volna, jó helyet ta­lált magának egy nagy gyár tmk-műhelyében. A terv: új munkahely Telt az idő, nagyobb lett a gyakorlata, s amikor né­hány év múlva elhívták egy másik vállalathoz, ott né­hány hónap után alkalmas­nak találták a tmk-csoport vezetésére. Fő feladatuk ter­mészetesen a karbantartás volt, de mivel nem kapta meg sokszor a megfelelő tá­mogatást, anyaghiány is gyakorta nehezítette munká­jukat, ezért ilyenkor „büty­kölni” kellett a hiányzó al­katrészeket. Egy napon tu­domást szerzett róla, hogy egyik laktanyában alkalmaz­nák és többet is fizetnének, bejelentette hát igazgatójá­nak és közvetlen főnökének is: szeretne elmenni. Az igazgató azt mondta: gondol­ja meg, de a csoportvezető hajthatatlan maradt. Várt, hogy újból szólnak a lakta­nyából: rendben van min­den, mehet. Gyanúsan sok idő telt el, ennyi idő alatt hat munka­hely-változtatást is le lehet adminisztrálni, s amikor ér­deklődött jövendőbeli mun­kahelyétől, megtudta: ne várjon ő semmire, a lakta­nyának már nem kell, mert munkahelye kedvezőtlen vé­leményt adott róla. Levélváltás Ügy kezdődött, hogy a lak­tanyából egy levelet írtak a csoportvezető munkahelyére. Íme: „Tárgy: információké­rés. Kérem igazgató elvtár­sat, K. G. dolgozójukról részletes információt adni. Nevezett elvtársat mint tech­nikust kívánjuk foglalkoz­tatni. Dátum, aláírás.” Néhány nap múlva meg­érkezett a válasz. Részlet be­lőle: „Információ! Vállala­tunknál eltöltött munkavi­szonya kevés ahhoz, hogy átfogóan tudjuk nunkáját, magatartását értékelni. Jel­zéseink és elbeszélgetéseink között olyanok is szerepeltek, hogy adott esetben — mun­kaidőn kívül — férfi beosz­tottjával való időtöltés ital­mérő helyen nem egyeztet­hető össze vezetői beosztásá­val”. BíróságI tárgyalás Ez volt hát, amiért elma­radt a kikérés, s mivel a fia­talember számára ez a véle­mény rendkívül hátrányos volt, a bírósághoz fordult, mert úgy érezte: a munka­hely véleménye súlyosan megsértette az ő személyé­hez fűződő jogait. A bíróság tárgyalást tű­zött ki. Meghallgatta a fia­talember igazgatóját is, aki elmondta: konkrét fegyelmi eljárás, vagy bármilyen el­járás italozás miatt nem volt, munkaköri kötelezettsé­gét sem szegte meg. A munkaidőn túli ivásról beszélt természetesen a fia­talember is. Elmondta, hogy a munkából hazafelé tartva néha valóban előfordult, hogy kollégáival betértek a KPVDSZ Művelődési Házba és ott a büfében megittak egy-egy üveg sört. Az ügy természete miatt — bár polgári ügyekben nem mindig szokás — a tör­vényesség védelmében fellé­pett az ügyészség is, végül megszólalt a bíróság: köte­lezte a vállalatot a sérelmes jognyilatkozat visszavoná­sára, s arra is, hogy értesít­sék erről a munkahelyi vé­leményt kérő laktanyát is. És még pénzébe is került ez az információ a vállalatnak, mert az új munkahely több bért fizetett volna, mint amennyit kényszerű vissza­maradása miatt keresett. A bíróság kimondta: a vállalat által adott munka­helyi véleménynek az a ré­sze, amely a fiatalember ita­lozó életmódjára utal, alkal­mas volt jó hírnevének meg­sértésére, valós tényt hamis színben tüntetett fel. Ez sérti a fiatalember jó hírnevét és megakadályozta munka- vállalásában is. A munka­helyi vélemény nem volt őszinte. Nyilvános szórako­zóhelyen ugyanis bárki meg­jelenhet, akár barátai, akár munkatársai körében és sen­ki, vagy semmilyen rendelet nem tiltja, nem tilthatja, hogy megigyanak egy-két üveg sört. A bizonyítás so­rán ettől nagyobb mennyi­ség elfogyasztására nem de­rült fény, s arra sem, hogy K. G. a munkahelyén ivott volna. Nem megtorlás Az ilyen eset szerencsére nem túl gyakori, vagy ha igen, akkor nem lesz belőle bírósági ügy, valószínű azért, mert a hátrányos helyzetbe került dolgozók nem isme­rik: miként kaphatnak elég­tételt személyhez fűződő jo­gaik megsértése esetén. De van ennek az ügynek más tanulsága is, s ezt azért érdemes leírni, mert hátha nemcsak ennél a vállalatnál nem értik: a személyzeti munkára a szocialista hu­manizmus a jellemző, s nem tűrhető meg a rágalmazás, a véleményalkotásban nem ér­vényesülhetnek szubjektív szempontok. A minősítés nem válhat a személyes el­lentétekből fakadó ellen­szenv megnyilvánulásának eszközévé és nem lehet meg­torló eszközként alkalmazni. Balogh József A MÁV nyíregyházi állomásfőnökségéhez tartozó munkahelyeken éjszaka is közel kétszá­zan dolgoznak. Képünkön: a vezérlőpult, a „dominóasztal” — indul Mátészalka felé a személyvonat, (jávor) Hőszigetelt ablak Az energiatakarékosságot tartotta szem előtt, amikor múlt év őszén az építő- és szerelő vállalat saját beru­házásként hozzálátott egy műanyagablak-gyártó üzem kivitelezéséhez. Kelet-Ma- gyarországon és a Tiszántú­lon ez lesz az egyedüli, amely korszerű hőszigetelési eljá­rással gyártja a nyílászáró­kat. A Borsodi Vegyi Kom­binát közreműködésével az NSZK-tól vásárolt, közel 11 millió forint értékű géppel szerelik fel az új üzemet. A múlt év őszén elkezdett be­ruházást ez év második felé­ben adják át és már az idén tízezer négyzetméter ablakot gyártanak le itt. Teljes kapa­citással működve évente 40 ezer négyzetméter hőszigetelt ablakot értékesíthet innen az ÉPSZER. Korszerűbb boltok — ij termékek Lehet udvariasabban is... Kiegyensúlyozott élelmi­szerellátást nyújtott 1984-ben az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat megyénkben. Míg országosan 8—9 százalékkal növekedett egyetlen év alatt az alapvető élelmiszerek for­galma, addig megyénk vá­rosaiban — Fehérgyarmat kivételével — mindössze 3—4 százalékos többlettel zárnak (ez többnyire az áremelke­déseket jelzi). Az élelmiszer kisker. majdnem teljes egé­szében a városok ellátását vállalta magára. A zömében bérből és fizetésből élő dol­gozók vásárlásainak dinami­kus emelkedésére a későbbi­ekben sem lehet számítani. A vásárlóerő megtartása azonban több új ötletet adott, amely az idén már bebizo­nyította: érdemes újítani. Ha­talmas a forgalom a me­gyeszékhelyen idén megnyi­tott harisnyaszaküzletükben, népszerű a bébiétel, -ital, -kozmetika bolt. Sok cukor­beteg bevásárlását könnyíti, meg a tejbárban kialakított diabetikus részleg. S ha azt tapasztalták, hogy az egész év során hullámzik, vagy teljesen lecsökken bizonyos árukból a kereslet, úgyneve­zett mozgóboltot hoztak lét­re, változó profillal. A pia­con a megszüntetett húsbolt területén tavasszal vetőma­got, növényvédő szereket, té­len édességet, szilveszterkor pezsgőt árusítanak. Korsze­Képzelt próba egy nem létező színdarabból avagy: ki, kit játszik? — Ugye maga színházi kritikus? — Igen. Miből gondolja? — Én ültem maga mel­lett azon az előadáson, ami­ről azt írta: „balra tőlem rendkívül csinos hölgy fog­lalt helyet. Inkább öt néz­tem, mint az előadást”. — Ezt írtam volna? — Szerintem nem volt annyira rossz az a darab. — Szerintem még rosz- szabb volt. — Ha az a cikk a férjem kezébe kerül, megöl. — Szép halál, irodalmi halál. Gondoljon Desdemo- nára, vagy Carmenre. — Jó szövege van. Sze­retnék magával közelebbről is megismerkedni. — De hiszen most mond­ta, hogy a férje megöli. — Mielőtt megöl. (— Nem jó! És akkor most mi lesz? A nő elmegy a kritikussal, s az ura meg­öli. Hülyeség. A lehető leg­rosszabb indítás. Ki írta ezt a blődlit? — Bocsánat, lehet, hogy a hölgy valóban ott ült a kritikus mellett, az is le­het, hogy korántsem volt annyira csinos. A kritikus­nak különben sincs ízlése. A nő lehetett csúnya is. — De nem volt. A szöveg­ből ez pontosan kiderül? — Mi derül ki a szöveg­ből, azonkívül, hogy a kri­tikusnak nincs ízlése? — Gyerekek, ne beszél­.rűsítették a Jósavárosban az 1-es fűszer-csemegét és a belső modernizálás után tet­szetősebben mutathatják be az árut, ami szintén fokozza a vásárlói kedvet. A Hímes mtca sarkán a tejboltot ve­gyesbolttá alakították és így a kereskedelmi szempontból ellátatlan területnek számító Hímesben is beszerezhetik a legfontosabb élelmiszereket és háztartási cikkeket. Kisvárdán is több üzletet korszerűsített az ÉKV. Há­rom élelmiszerboltot szak­boltnak rendeztek be. A kis­kerttulajdonosok örülnek a vetőmagot, kisgépeket, nö­vényvédő szereket forgalma­zó bevásárlóhelynek. Nyílt egy harisnyabolt és olcsó mé­terárut kínálnak a harma­dikban. 1984-ben az élelmiszer-kis­ker. 1,3 milliárd forintos for­galmat érttel a megyében, majdnem egy százalékkal haladta meg a tavalyi 1,24 milliárd forintos értéket. Ke- 'vesebb létszámmal dolgoz­tak, s a boltok 38 százaléka már jövedelemérdekeltségű, és így a kereskedőnek is megéri szebben szólni a ve­vőhöz. Az új évben már az üzle­tek hatvan százaléka lesz jö­vedelemérdekeltségű, hiszen ez a forma bebizonyította életképességét és hasznossá­gát. Tóth Kornélia jünk egymásba. Így össze­zavarodunk. Kezdjük elöl­ről a próbát, és figyeljünk inkább.) ★ — Ugye maga színházi kritikus?' — Igen. Miből gondolja? — Csak mert maga mel­lett ültem a legutóbbi elő­adáson és jegyzetelt. Érdekes. Észre sem vet­tem. ★ (— Desdemona, te nem a szöveged mondod! — Hogyhogy én nem! A kritikust játszó színész hü­lyéskedik. Azt mondja: ész­re se vett, pedig majd ki­esett a szeme egész este. Tudom, mert ott voltam. — Nem lényeges. — Ki szólt közbe, hogy nem lényeges? — Állj elő vén Márkus, vedd le a szöveged! , — A süveged, te elfuse­rált statiszta. Így van a versben. — Nem, ezt így nem le­het csinálni. Én vagyok a rendező, és mindenki be- lémbeszél. Én itt a bőrö­Pillantás a családi kasszába „A lakosság életszínvonala az előző évi szinten maradt, egyes rétegeknél emelkedett, a nyugdíjasoknál és a nagy- családosoknál azonban csök­kent. Az árak növekedése a megyében meghaladta a bé­rek növekedését” — állapí­totta meg a megyei pártbi­zottság, amikor december 22-i ülésén megvitatta és határo­zattá emelte az 1984-es gaz­daságpolitikai feladatok vég­rehajtásáról és az idei gaz­dasági tennivalókról szóló be­számolót. íme három család példája Dombrádról: Hajnal Bertalan 31 éves, nős, két gyermek apja, me­zőgazdasági gépszerelő. 12 éve dolgozik a helyi Petőfi Tsz-ben. A műhelyben óra­bérben és teljesítménybérben javítja a gépeket. Amikor eljött az aratás ideje, kapott egy E 512-es kombájnt, amit ő javított meg, ő készítette fel a nagy „ütközetre”. Húsz napon át aratott és csépelt vele. Ezen idő alatt nem egy olyan nap volt, amikor ezer forintot is megkeresett. A háziver­senyben ő lett az első, amiért különjutalmat kapott. A nyári munkák után nem ment vissza a műhelybe, hanem december közepéig silózott. Ezekben a hónapokban is ha­vi keresete 6 ezren felül volt. A felesége is dolgozik, a helyi ABC-ben eladó. Az éves keresetüket meg­tetézte a háztájiban termelt cukorrépa, amiért várnak vagy 30 ezret. A felesége fi­zetéséből éltek, az övét, félre­met viszem a vásárra. Én belehalok ebbe a darabba, s ti szétdumáltok. Miért nem mentem el villamos- vezetőnek Pesten. A BKV is fizetne annyit, amit itt kapok, s ráadásul ingyen utazhatna az egész család. Kérem elölről a süveget. Eh! Ez már maga a téboly.) — Ugye maga színházi kritikus? — Miért? Nem tudod? Evek óta járok veled szín­házba, — olyankor a gyere­keket mindig a nagymamá­ra hagyjuk — s te megkér­dezed. Ráadásul akkor za­varsz, amikor a legizgalma­sabb az előadás. Nézd! Azt a rendezőt játszó színészt mindjárt megüti a guta ... — Apropó, ha már úgyis megzavartalak. Ki ült a te bal oldatodon a múltkor? — Hagyj most szívem! Nem is olyan rossz ez a darab, s különben sem tud­tam soha megkülönböztetni a jobb kezem a bal kezem­től. Mester Attila tették. Régi vágyuk, hogy a már felépült és szépen be­rendezett családi ház gará­zsába személyautó kerüljön. 1985-ben ez — úgy néz ki — valóra válik. KELLETT A TÜLÓRA Gerdán Tibor és felesége általános iskolai tanárok. Szolgálati lakásban laknak. Kilenc éve házasok. Két gyermekük volt, a harmadi­kat 1984-re tervezték. Meg is lett januárban. így az év nagy részében a férj fizeté­séből, a gyesből és a családi pótlékból kellett élniük. A keresetkiesés, valamint a közbejött áremelés miatt igen sok túlórát vállalt Ti- szakanyáron, mert oda jár mindennap tanítani. Hogy az anyagi gondjukon enyhítse­nek, sertéstartásba kezdtek. A három gyerek után sok a mosnivaló is. A háztartási munka könnyítésére vásárol­tak egy automata mosógépet részletre. Pontos kimutatást vezetnek a bevételekről és a kiadásokról. Maguk is csodál­koztak, hogy még nem jutot­tak csődbe. A 8500 forintos havi kiadással szemben alig 9 ezer forint a bevételük. Igaz, kénytelenek voltak az OTP-től személyi kölcsönt is felvenni. Mindkét szülő se­gíti őket, főleg készpénzzel. Az őszi fizetésemeléskor emelkedett a fizetésük 450, il­letve 400 forinttal, de a gyes miatt csak a férj által kapott emelést élvezhették. Ez segí­tett némileg a család nehéz gazdasági helyzetén, de nem oldotta meg. Éppen ezért ter­vük, hogy 1985 nyarán a fe­leség is belép dolgozni. A „NAGY BELÉPŐ” Szántó Károly és felesége nyugdíjasok. A férj 3700 fo­rinttal kezdte 5 évvel ezelőtt, a felesége 1 éve valamivel többel. Saját házuk van, ami­hez egy kis kert és 300 öl sző­lő is tartozik. Két gyerme­ket neveltek fel. Katalinból pedagógus lett, aki férjhez ment. A házasságból két gye­rek született. A vő is peda­gógus, Debrecenben laknak szolgálati lakásban. Az egyik nap a lányuk be­állított családjával, hogy most lenne lehetőség arra, hogy Debrecenben befizesse- nék társasházra. Nekik csak 30 ezer forint megtakarított pénzük van, de még kellene 250 ezer forint. Mit tesz a szülő — ha nyugdíjas is, elő­teremtették a hiányzó ösz- szeget. így igen nagy adós­ságot vettek a nyakukba. Az egyikük nyugdíja törlesztés­re ment, a másikból éltek. Így lesz 85-ben is. Az éven ma­gukra semmit sem költhet­tek, de elégedettek, mert se­gíthettek lányukon és csa­ládján. Szabó Endre tudósító

Next

/
Thumbnails
Contents