Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet fonodájában Pócs Erzsébet előfonalat készít az orsózáshoz, (cs) Szigorúbb számonkérés a beruházásoknál 1225 óvodai hely, 22 közép­iskolai tanterem, 8 szakmun­kásképző intézeti tanterem, és 200 kollégiumi hely, napi 20 ezer köbméter víztermelő kapacitás, 400 kilométer .víz­műhálózat, napi 7 ezer köb­méter szennyvíztisztító ka­pacitás és 22 kilométer szennyvízcsatorna épült a vállalat közreműködésével, jól érzékelhető, hogy mun­kájuk az egész megye szá­mára nagy jelentőségű. Eljutottunk odáig, hogy a beruházásokat nem akadá­lyozza tervdokumentáció hiá­nya, gond azért van bőven, hiszen olykor-olykor a kisa­játítottak részére nincs ele­gendő lakás és még mindig nem alakult ki megfelelő verseny az építőipari vállala­tok között egy-egy beruhá­zás kivitelezésének megszer­zéséért. Ahogy a vállalat saját te­vékenységét értékelte: ered­ményeik, kudarcaik, vala­mint a konfliktusok fő szin­tere mégis a szerződéskötés, a megvalósítás és az átadás körül található. A vállalatok egy része néhány munkára már a szerződéskötéskor sem vállalkozik, vagy csak a műszakilag indokoltnál hosszabb átfutási időre szer­ződnek és a lehető legmaga­sabb árat kérik. Ha mégis létrejön a szerződés, akkor a munkát anyaghiány gátol­ja, de ront a minőségen a technológiai és a munkafe­gyelem megtartásának hiá­nya, olykor fogyatékos a szervezés, s ráadásul a vál­lalkozók még azt is elvár­ják, hogy a NYÍRBER tudo­másul vegye, sőt legalizálja is ezeket a kedvezőtlen je­lenségeket. Jellemző a kivitelező vál­lalatok tevékenységére, hogy az egy év alatt megkötött 462 szerződésből 373-at kel­lett módosítani, sőt a szerző­dések 37 százalékát kétszer- háromszor, 35 százalékát pe­dig 4—8-szor kellett módosí­tani. A beruházási vállalat gondjainak egy részét az új lakásokba költözők is tapasz­talhatják, hiszen a lakások átadásakor — vagy legalább­is az olyan átadáskor, amit a kivitelező sürget — a laká­sok jelentős része alkalmat­lan a rendeltetésszerű hasz­nálatra. A szerelési munkák egy részének befejezését hi­ánypótlásként kívánják elvé­gezni és ez bizony a lakos­ság hangulatára kedvezőtle­nül hat. Nem változik ez an­nak ellenére sem, hogy a be­ruházási vállalat műszaki el­lenőrei négy év alatt 66 mil­lió forintot húztak le az épí­tők számláiból épp ilyen mi­nőségi kifogások miatt. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága megállapította, hogy a megyei beruházási vállalat tevékenységében je­lentős minőségi változás kö­vetkezett be, javult a vezetés színvonala, s a vállalat össz- tevékenysége is javuló szín­vonalú. A kedvező tendenci­ák elismerése mellett azon­ban azt is meghatározta, hogy a vállalatnak javítani kell tevékenysége szolgáltató jellegét és hatékonyabbá kell tenni a beruházói érdekkép­viseletet. A testület megköszönte az ötödik és hatodik ötéves terv sikeres megvalósításához nyújtott közreműködésüket. Üzemegészségügyi ellátás megyénk 108 munkahelyén 96 orvosi rendelőben van. Figyelemre méltó az a meg­állapítás, ami az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének megyei bizottságá­nak ülésén, kedden elhang­zott; „Megyénkben az egész­ségügyi ágazaton belül ez az a terület, amely fejlődésében messze elmaradt más me­gyékhez viszonyítva.” Az első főállású szabolcsi üzemorvost 1975-ben nevez­ték ki, s ma húsz ilyen orvos rendel megyeszerte, sőt a jö­vő hónapban eggyel szaporo­dik ez a létszám. „Az üzem­orvosi szakma megyénkben a hiányszakmák közé sorol­ható — mutattak rá a szak- szervezeti tanácskozáson. — A fiatal, pályakezdők az utób­bi évekig nem elsősorban az üzemorvosi pálya iránt von­zódtak.” Tehát az utóbbi idő­ben e téren is kedvező válto­zások tapasztalhatók, tudni­illik már ebben az évben több orvos jelentkezett — elsősor­ban a kórházakból —, hogy szívesen vállalnák az üzem~ orvosi munkát. Alig négy éve még a mű­ködő orvosi rendelők alig háromnegyedét lehetett meg­felelőnek minősíteni, ugyan­akkor napjainkban mindösz- sze négy üzemorvosi rendelőt tartanak számon, ahol nem kizárólag ilyen tevékenység folyik. Kielégítőnek minősí­tik a rendelők felszereltsé­gét, sőt helyenként ezek lé­nyegesen magasabb színvo­nalúak, mint az átlagos üzemi vagy orvosi rendelők. A sza­bolcsi üzemek jelentős része a szakmai felszereltségi tár­gyakon kívül tekintélyes mű­szerkészlettel segíti az egész­ségügy munkáját. A megye 15 üzemében van ma fogászati ellátás, és főál­lású üzemi fogszakorvos ren­del a megyei kórházban és a MOM mátészalkai gyár­egységében. Még 1983 decemberében, a szakszervezet megyei bizott­ságának akkori ülésén állást foglalt a testület amellett, hogy növelni kell a mezőgaz­dasági dolgozók üzemegész­ségügyi ellátásának rendsze­rét. Lassú előrehaladás e téren is tapasztalható, bár 1984~ben mindössze három szabolcsi termelőszövetke­zetben sikerült részfoglalko­zású üzemorvost kinevezni. Az idén januárban új üze­mi körzet létesülhetett Apagy—Nyírtét községekben. Ezzel ma voltaképpen 16 sza­bolcsi állami gazdaságban, tangazdaságban és tsz-ben működik üzemorvosi rende­lés. Jó tapasztalatokról adhatott számot a KÖJÁL munka­egészségügyi osztálya, amely megszervezte a növényvéde­lemben foglalkoztatott dol­gozók komplex vizsgálatát, s a múlt évben életbe léptetett módszer (team munka) azt eredményezte, hogy a vizsgá­latra legfeljebb három órát kellett várakozniuk a mező- gazdasági dolgozóknak. kongresszusára való felké­szülés során végzett mun­káról. Este a moszkvai váro­si tanács fogadást adott a Budapest-napok alkalmából. Évente másfél milliárd fo­rint értékű beruházás sorsa múlik jórészt azon: hogyan dolgozik a Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat. Mivel lebonyolítói tevékeny­ségüknek 70—75 százalékát a tanácsok fejlesztési tervei­nek megvalósítása jelenti, ezért nem véletlen, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága időnként beszámol­tatja a vállalat vezetőit vég­zett munkájukról. így tör­tént ez kedden is. Ennek az ötéves tervnek az elmúlt négy évében 1700 lakás, 430 kórházi ágy, 239 általános iskolai tanterem, Fodor Józsefné pezsgőspo­harat csiszol. A beregi gyár ólomkristály termékeiből egy csokor. A Vásárosnaményi Üveggyárban megkezd­ték az ólomkristály üveg­termékek gyártását. Erre a célra kígérleti jelleggel az országban elsőnek elektromos olvasztóke­mencét építettek', mely a környezetet nagymérték­ben megkíméli a szennye­ződéstől, s energiafel­használása is egynegyede a lángkemencékhez vi­szonyítva. Elek Emil képriportja Az ügyes kezű Lakatos Ár­pád kelyhet formál XLII. évfolyam, 18. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1985. január 23., szerda KGST bizottsági ülés Budapesten Magyar kiállítás a Manyezsben Ülésezett a megyei tanács vb Budapest bemutatkozik a szovjet fővárosban Hapírenden az ergonómiai együttműködés Az emberi munkavégzés optimális feltételeinek szab­ványosításáról tanácskozik hazánkban a KGST ergonó­miai együttműködési bizott­sága. A Budapesti Műszaki Egye­temen kedden kezdődött — péntekig tartó — ülésszakot Drecin József művelődési mi­nisztériumi államtitkár nyi­totta meg. Magyar-kubai gazdasági tárgyalások A magyar—kubai gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 13. ülésszakára kedden Budapest­re érkezett Jósé Rámán Fer­nandez Alvarez miniszterel­nök-helyettes, oktatási mi­niszter, a bizottság kubai társelnöke. Marjai József és Jósé Ra- món Fernandez Alvarez ve­zetésével a bizottság meg­kezdte munkáját. Grósz Károlynak, az MSZMP KB tagjának a bu­dapesti pártbizottság első titkárának és Viktor Grisin- nek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a moszkvai városi pártbizott­ság első titkárának jelenlé­tében nyitották meg kedden Moszkvában a Budapest kö­szönti Moszkvát című fővá­rosunkat bemutató kiállítást. Megnyitó beszédében Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke részletesen szólt Budapest négy évtize­des fejlődéséről, a főváros­ban lakók élet- és munkakö­rülményeinek alakulásáról, Budapest és Moszkva gaz­dag múltra visszatekintő, egyre gyarapodó kapcsolatai­ról. A Moszkva központi kiállí­tási csarnokában, a Manyezs­ben háromezer négyzetméter­nyi területen megrendezett kiállítás az eddigi legna­gyobb és legreprezentatívabb külföldön megrendezett be­mutató fővárosunkról. A be­lépőt Budapest hatalmas, 120 négyzetméteres, a Gel- lért-hegyet és a Keleti-pá­lyaudvart, a Margit-sziget déli csücskét és a Borárps teret is magába foglaló, a jelentősebb épületeket élet­hűen ábrázoló makettje fo­gadja. Fényképfelvételek számolnak be a felszabadító harcokról, a romeltakarítás, az újjáépítés nehéz munká­járól, s megmutatják a lük­tető életű főváros mai ké­pét is. A látogatók megte­kinthetnek egy háromszobás, teljesen berendezett, átla­gosnak mondható mai bu­dapesti lakást is. Üj építkezések terveit ma­kettek és tervrajzok szem­léltetik. Igen gazdag a kiál- lításnak Budapest kulturális életét bemutató része is. Színházi kosztümök, előadá­sokról készült fényképfelvé­telek, a bábszínház híres elő­adásainak bábjai gyönyör­ködtetik a szemet, a mai magyar képzőművészetről pe­dig Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Doma- novszky Endre képei, Meloc- co Miklós, Maikrisz Agamem­non, Schaar Erzsébet, Varga Imire, Somogyi József kis­plasztikái' és a szobraikról készült modellek adnak ké­pet. Kedden a Budapest-napok rendezvénysorozatára Moszk­vába érkezett magyar politi­kai küldöttség megkoszorúz­ta Lenin mauzóleumát, s az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál. A nap folya­mán Grósz Károly megbe­szélést folytatott Viktor Gri- sinnel. Tájékoztatták egy­mást a budapesti és a moszk­vai városi pártszervezet te­vékenységéről, az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. Bővülő üzemorvosi hálózat Szabolcsban j Ülésezett az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Kristálypohár Beregből

Next

/
Thumbnails
Contents