Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. január 23. ízek boltja Szívünk szerint így nevez­nénk el a Szatmár volt külön­termében nemrégen megnyílt süteményboltot. Igaz, hogy az ígért hidegtálakat hűtő- kapacitás híján még nem kí­nálja a hamar megkedvelt TETSZETT hogy ebben a hideg ja­nuárban, amikor bizony tele voltunk a rendkívüli időjárás miatti panaszok­kal, amikor a sajtó, rádió, televízió naponként szá­molt be fűtéskimaradó­sokról, szétfagyott csö­vekről, olykor még ellá­tási nehézségekről is, Mátészalkán semmi rend­kívüli nem történt. Kér­deztük a távhőszolgála- tot, kiderült, hogy jelen­tősebb fűtéskimaradás se­hol sem volt. Az ilyenkor mindig megszaporodó pa­naszok oka sem volt más, mint a házak, lakások belső szerelvényeinek meghibásodása. A tüzelőbeszerzési gon­dok ismertek, de ez népi a városon múlik. A pa­lackos gázellátás, ami országosan súlyos gondo­kat is okozott, nem volt ugyan zökkenőmentes, de a nagy hideg miatti több­letfelhasználás csak át­meneti nehézségeket oko­zott. Amikor kérdeztük, két nappal ezelőtt, 138- an vártaik palackra, de a várakozási idő így sem haladta meg a négy-hat napot. Ha nem is könnyű, de zavartalan volt a közle­kedés. A költségvetési üzem ügyeletet szerve­zett, időben riasztotta a dolgozóit, még ha kará­csony első napján nem is lehetett mindenki otthon közülük. Ügyeletet tartot­tak, a háromcentis hóban már dolgoztak, és reggel is járható volt a város. Ugyanígy ügyeletet tar­tottak az ellátásért fele­lős vállalatok, a sütőipar és a tejipar is. A rendha­gyó időjárás ellenére sem maradt ki járat. Felké­szült a zord időjárásra a Volán Vállalat is. Tetszett hát, hogy nem volt sehol fennakadás. Nem tetszik hogy csak ott volt rend, ahol „hivatalból” takarí­tottak, ahol a költségveté­si üzem dolgozott. Nem sepertek a bolttulajdono­sok, az éppen szünetet tartó intézmények, és nem takarított a kerítése előtt nagyon sok háztulajdo­nos. Egyszer már meg kellene tanulnunk, hogy nem a közösség köteles elintézni mindent. Talán nem ártana tudnunk, hogy a SZOT az utcai bal­esetek esetében például a jövőben perelni fogja akár a háztulajdonosokat is. Tessenek elhinni, hogy a tél közös gond. Minden­kinek tennie kell valamit, hogy ne csak a kommu­nális ellátás kapjon jó bi­zonyítványt. üzlet, de a napi 4—5 ezer fo­rintos forgalom, biztató. Ki­derült, hogy szeretjük a ká­vét, a colát, a süteményeket. Még akkor is, még olyankor is, amikor éppen nem „ma­szek”, hanem egy jól felsze­relt vállalat kínálja. (Csiky A. felv.) Mégegyszer a piacról Felháborodott hangú — sértő hangot is írhattam vol­na — levelet kaptam. Máté­szalkáról jelent meg január hetedikén egy írás a piacról. A levélíró dühös kifakadás- ban védi meg az eladókat, bizonygatván, hogy a kacsa olcsóbb volt, mint amennyit én írtam, hogy a tojást 3,50 forintért adták, és nem 4— 4,50-ért, mint ahogy szintén én írtam. Sajnálom. Jártam azon a piacon, és bármennyi­re is sértenek a magas árak egyes eladókat, a tényeken változtatni nem tudok. El­hiszem, hogy a levélírónk ro­kona nagyon rendes ember. Biztosan az. És még azt is elhiszem, hogy ő nevetsége­sen olcsón árult azon a na­pon is. Én viszont vettem 4 forintos tojást, és láttam a vásárlókat, akik a piac kör­nyékén vadászták a lehetsé­ges árusokat. A vásárlók vol­tak többen. Mindig, mi, vásárlók va­gyunk többen. Nem vitatkoz­ni akarok, de felhasználom az alkalmat, hogy megismétel­jem: Mátészalka kinőtte a piacát. Ma már kevés a heti három nap, kevés az árakat letörni tudó termelőszövetke­zet és gazdaság, esetlegesek és éppen e miatt kis kínálat esetén az országos átlagnál is jóval magasabbak az árak. Ez az eladóknak lehet jó, de ugyebár mi vevők vagyunk a többen. Változatlanul remélem te­hát, hogy belátható időn be­lül állandó árudák épülnek, hogy árak versenyeznek majd, és nem a vásárlók a rossz időben kevés áruért. Ez len­ne ugyanis igazán a piac. (bartha) Mérleg és szerény, de reális tervek Ni épült, mi készül? Válaszol Körendy Lajos, a városi tanács elnöke Az év eleje mindenkor a mérlegkészítések ideje. Kö- vendy Lajost, a városi tanács elnökét kértük, segítsen egy ilyen gyors mérleg elkészítésében. Mi valósult meg? Mivel lettünk gazdagabbak, mivel maradtunk esetleg adósak ön­magunknak. — Amit szerényen tervez­tünk, el is értük, meg is csi­náltuk. Lehetnek és vannak is két-három hetes csúszá­sok, késések, de elvégeztük a legfontosabbat. Alapot te­remtettünk az 1985-ös évhez és a hetedik ötéves tervünk­höz. — Kétféleképpen is nehéz lehetett 1984. Túl az anyagi gondokon, vizsgáznia kellett az új közigazgatási rend­szernek. Hogyan sikerült ez a vizsga? — Azt hiszem, jól, s ez nemcsak nálunk van így. Tény, hogy a szervezeti vál­tozások nagyok voltak, de egy percre se akadt meg az élet. Valahogy úgy voltunk ezzel, mint az üzlet, amelyre kitehetik a táblát, hogy „a kiszolgálás a tatarozás alatt is zavartalan”. Az útkeresés időszakában éltünk nemcsak itt a városban, hiszen ezek a szervezeti változások az egész országot, tehát a város környékét is érintették. Azt hiszem, sikerült megtalálni a járható utakat. — A lakosság ebből keve­set érzett. — Ha többet érez, akkor mi dolgoztunk volna rosszul. Persze ez csak egy kis része a munkánknak. A városban lakónak, az itt élő embernek az a fontos, ami épül, ami megvalósul, ami az életét job­bá teheti. Elkezdtük a gim­názium új szárnyának az építését. Februárban dolgoz­ni kezd, gyerekeket fogad az új Északi-lakótelepi óvodánk. Ez nagyon sok családnak je­lent majd könnyebbséget. Tételesen felsorolni is sok lenne, hogy hány helyen épült járdánk. Korszerűsö­dött, ha még nem is a kí­vánt mértékben az úthálóza­tunk, valamit enyhítettünk a belvízelvezetési gondjainkon. A tervezett lakásmeny- nyiséget megépítettük, ami határidő-eltolódás van, az nem jelentős. Korszerűsödött a városi kereskedelmi háló­zat. Lényegében ezzel befe­jeződött a Keleti lakótelep építése. — Egy évvel ezelőtt, ami­kor hasonló leltárt készítet­tünk, az 1984. évi tervek szenzációja a gázprogram volt. Akkor még sok bizony­talansággal. Most? — A gáz bevezetése, pon­tosabban a kivitelezői mun­kák megkezdődnek. Ez azt jelenti, hogy 1986 végéig ké­szen is leszünk. — Akkor most már a ter­vekről: mit várhatunk 1985- ben? — A terveink szerint épí­tünk 73 bér- és 40 OTP-la- kást. Folytatódik az Északi lakótelep építése. Itt 80 tel­ket értékesítünk. A tavalyi eredmények között nem mondtam, de nagy eredmény­nek tartom a könyvtárunk felújítását. Idén megoldódik a gyermekkönyvtár gondja is. Ezzel egy olyan intézmény lesz a városban, amire — azt hiszem — büszkék lehetünk. A régi Szalka társasági életének valóban érdekes színfoltja volt a farsang táján rendezett mulatságok so­kasága. Volt iparosbál, jogászbál, gazdászbál, agarászbál, kaszinóbál és — cigánybál.Az első cigánybálról érdemes a 75 évvel ezelőtti híradást idézni: — A mátészalkai első ze­nészek, 1910. február hó 24- én (csütörtökön) a Hungá­ria összes termeiben (a nemrég felrobbant posta épületében. Ny. K.) saját javukra zártkörű cigány­bált rendeznek. A rendező­bizottság élén Nagy Dezső elnök, Kis Imre alelnök, Poncok András titkár, Bog­dán Józsi pénztárnok, Ke- reskényi László és Dercé- nyi László jegyzők, Bog­dán Gyula cigánybíró, Zsi- gó Józsi és Nagy Antal el­lenőrök állanak. Felhívjuk mindenki figyelmét e ci­gánybálra, kik szeretettel viseltetnek a szép magyar nóták emberei iránt, hogy e szépnek ígérkező mulat­ságot pártolják. Akkor még a társasági életben rangot jelentett egy cigánybál. A környék zenészei találkoztak és szórakoztat­ták a megjelenteket. Mára már nincs cigányzenekar Mátészalkán. A Ha­lászcsárdából Bogdán Gyúrna zenekarát januártól felosz­latták és szélnek eresztették ... (nyéki) Fák Többen főképpen a kertes utcákban élő mátészalkaiak kérték, hogy a tanács se­gítsen a házak előtti terek parkosításában. A kéréseket a tanácstagok gyűjtötték össze és az igények felmé­rése után határozat szüle­tett arról, hogy a fát, fa­csemetét igénylő mátészal­kaiak, városképileg megfele­lő, főként gömbakác cseme­téket kaphatnak a tanácstól. Kommentárként a hírhez csak annyit: kevés olyan statisztikát olvastam viszont, amikből pontosan kiolvasha­tó lenne, hány százaléka marad meg, él ezeknek a csemetéknek. A parkpusztí­tás, úgy tűnik, kezd valami­féle járványos betegséggé lenni. A Dunántúl egyes vá­rosaiban úttörőcsapatokat, rajokat, őrsöket tettek meg a fák erkölcsi gazdáinak. Az eredmények biztatóak, mert azok a facsemeték, amelyek­nek ilyen „gazdája” volt, többnyire meg is maradtak. Talán nálunk is követhető a példa. Aztán tovább: elkezdjük egy új iskola építését. A tervek szerint épül a gyermekváros. Az úthálózat fejlesztésére, sajnos, nem kaptunk pénzt, de a korábbinál több jut idén az utak karbantartásá­ra. A korábbi terveknek megfelelően folytatódik a csapadékvíz-elvezetési prog­ramunk. — Mi a helyzet a művelő­dési központtal? — A tanulmánytervünk el­készült. A volt járási tanácsi hivatal épületéhez kapcsoló­dik majd egy, a város nagy­ságrendjének megfelelő szín­házterem. Ügy szeretnénk, hogy 1985-ben a kiviteli terv is elkészülne és a hetedik öt­éves tervet már kész prog­rammal várhatnánk. — Egyébként események­ben nagyon gazdag év lesz 1985. Nagy lesz a társadalmi mozgás, jelentős politikai fel­adatokat kell megoldanunk. A kongresszusra készülünk, választásokra készülünk. Na­gyon sok alkalom, mód és lehetőség lesz arra, hogy ezekről a tervekről, es ter­mészetesen az eredményeink­ről is beszélgessünk. Én hi­szek abban, hogy ahogy 1984- ben, úgy 1985-ben is meg­kapjuk a szükséges támoga­tást a város lakóitól. — Mi az, amit most ezek­ben a napokban tanácselnök­ként a legkedvesebb felada­tának érez? — Dolgozunk egy terveze­ten. Ennek a lényege a fiatal házasok és sokgyermekes családok lakáshoz juttatásá­nak segítése. Ezt szeretnénk kidolgozni. Azt gondolom, hogy ez nemcsak nekem ked­ves, hanem találkozik a tár­sadalmi elvárásokkal is. Hírek I okácnk Az 1984-ben LaIMIaURáépült 156 be­fejezett lakás közül 80 volt többszintes. Jelenleg 256 la­kás építésén dolgoznak. 24 családi ház építésére már az engedélyt kiadták. Várható­an ezek 1985 végéig készül­hetnek el. Gimnázium. megadott ütemtervnek megfelelően ha­lad az új gimnáziumi szárny építése. Az ÉPSZER Vállalat 1985. szeptember elseje előtt szeretné átadni a tanterme­ket. Ezt követően kezdődik az 1080 négyzetméteres gimná­ziumi tornaterem, illetve a mátészalkai sportcsarnok épí­tése is. Q70mát 1985 első neSyed­OZ.wlHd»evének a végén az Északi lakótelep jelentős részét bekapcsolják a szerve­zett szemétszállításba. Uzletsar. Bajcsy-Zs., Kossuth utca sarkán elkez­dett, a belvárost lényegében befejező saroképület készí­tése. Az ide tervezett 45 la­kásból 33 készül el 1985-ben. Megvalósul természetesen az épület földszintjére tervezett üzletsor is. Az oldalt összeállította: BARTHA GÁBOR Kulturális tallózó A mátészalkai Zalka Máté Művelődési Központ a lehe­tőségein belüli szűk határo­kon belül ebben az elmúlt évben is megtartotta a ha­gyományos jól bevált műve­lődési formáit. Tizenkét művészeti cso­portjuknak 551 tagja volt. — 29 tanfolyamukon 570-en vettek részt. — A művelődé­si központ 150 rendezvényé­nek 9933 nézője volt. — 90 ismeretterjesztő előadásukat 11 ezer 302-en hallgatták meg. — A fiataloknak szóló rendezvény volt a diszkó­táncestek rendezése. 103 ilyen esten vagy délutánon 3312-en vettek részt. Kevesen tudják, vagy ta­lán nem is gondoljuk, de a művelődési központ heten­ként általában 85 órán át tart nyitva. — A teremlehe­tőségek nem teszik lehetővé, hogy a város színielőadáso­kat fogadjon. Mégis: 24 al­kalommal indult autóbusz, külön szervezésben Debre­cenbe, illetve Nyíregyházá­ra. Ezeknek a színházi autó­buszoknak 2875 utasa volt. — Végül még egy adat: a művelődési központ külön­böző rendezvényeinek 1984- ben 44 ezer 883 látogatója, vendége, résztvevője volt. így fs lehat. 1 fia atalság — mondhatták volna a mátészalkai Keleti lakótelepen lakók január 13-án, s tegyük hozzá, jogosan. Ami eddig nem jutott eszébe senkinek, azt meg­csinálta egy maroknyi fiatal, a művelődési központ Üj Tükör ifjúsági klubjából. A klubta­gok dacolva a —10 fokos hideg­gel, s a kőkeményre fagyott hó­val, egy vasárnapjukat áldoz­ták azért, hogy a szálkái gye­rekeknek is legyen hol korcso­lyázniuk. Ásót, kapát, lapátot ragadva megtisztították a lakó­telepi sportpályát a hótól, s a tűzoltó KISZ-alapszervezet se­gítségével vízzel árasztották el a terepet, jó és főleg biztonsá­gos jégpályát adva a korcso­lyázni vágyó gyerekeknek. Este már korcsolyázó gyere­kektől volt hangos a pálya. A sikeren felbuzdulva újabb akci­ót dolgoztak ki a klubosok. Ja­nuár 20-án jégkorongpályát ala­kítottak ki, hogy a nagyobbak ne zavarják a kicsik hancúro­zását. (Csiky Antal felv.) MÁTÉSZALKÁN Az első cigánybál

Next

/
Thumbnails
Contents