Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

1985. január 21. Kelet-Magyarország 3 © KÉRDÉSEIRE jljul-Ml Körtély Sándor az OTP megyei igazgatója Legtöbb kérdés a hitelekkel kapcsolatos, kérjük ezért, hogy általánosságban is válaszoljon. — A kérdésekből az olvas­ható ki, sokan nem értelme­zik pontosan, hogy csupán hitelből nem lehet építkezni, a hitel a saját erő kiegészíté­sére szolgál. A hitel folyósí­tását bírálat előzi meg, az igénylő jövedelmi helyzetét vizsgáljuk, paert a bank vi­gyáz rá, hogy a lakosság ne adósodjon el, s arra is, hogy a családok megélhetését a hi­tel törlesztése ne veszélyez­tesse. Sokan kérdeztek a szociálpo­litikai támogatás nyújtásával kapcsolatosan. — A szociálpolitikai ked­vezmény célja döntően az el­ső lakás megszerzésének tá­mogatása. Ennek megfelelően új lakás építésekor, új lakás vásárlásakor, illetve a szer­vezett (a tanács és a munkál­tatók által szervezett) forga­lomban vásárolt lakások ese­tében nyújtható. A szociál­politikai kedvezményt az ál­lami költségvetés adja támo­gatásként a családoknak, fia­tal házasok részére — kéré­sükre — két gyermekig meg is előlegezzük. Ha nem szüle­tik meg a két gyermek, az a kedvezmény 6 százalékos hi­tellé alakul át. A szociálpoli­tikai kedvezmény gyerme­kenként 40 ezer forint, de ha a szerződéskötéskor már a harmadik gyermek is meg­van, rá 80 ezer forint a ked­vezmény. A közös háztartás­ban élő eltartottak után 30 ezer forint támogatást nyújt az állam. A magánforgalom­ban vásárolt, esetleg bank­kölcsönnel támogatott lakás- vásárláshoz, toldaléképítés­hez, helyreállításhoz, felújí­táshoz, korszerűsítéshez szo­ciálpolitikai kedvezmény nem jár. Nyíregyházáról a Vasvári Pál utcáról, Mátészalkáról a Sön- herz utcáról kérdezték: jár-e engedmény a bankhitel, illetve ingatlanvásárlási hitel korábbi visszafizetése esetén? — Nem jár, mivel a fel­vett hitelek a kamatok mér­téke arányában ösztönzik a visszafizetést. Nyírtéti, nyírcsászári és ti- szalöki címekről érkezett a kérdés: miért csak a lakás használatba vételi engedélyétől számított öt év múlva ad hi­telt az OTP fűtéskorszerűsítés­re? — Hitelezési irányelveink szerint a lakásépítés befeje­zése után, tehát a használat­bavételi engedély kiadásától számított öt éven belül nincs lehetőség újabb hosszú lejá­ratú hitel nyújtására. Az a körülmény, hogy az OTP ál­tal adott maximális hitel igénybevétele ellenére a ter­vezett központi fűtés szerelé­si munkáit nem tudták elvé­gezni, arra vezethető vissza, hogy a lakásépítéshez annak idején nem készültek fel megfelelően. Nyíregyházáról az Árpád ut­cáról kérdezi egyik olvasónk: ha telekvásárláshoz hitelt kér, kaphat-e egyidejűleg lakásépí­téshez is? — Igen. A telek tartós használatba vételéhez az igé­nyelt 46 ezer forint hitelt megkaphatja, 6 százalékos kamatozással, legfeljebb tíz­éves lejárati időre. Ettől füg­getlenül a tervezett lakásépí­téshez kedvezményes kama­tozási lakásépítési és az Öt­éves ifjúsági betéte után köl­csönt is kaphat. Ennek mér­tékét természetesen behatá­rolja az igazolt jövedelem, amelynek 33 százaléka ter­helhető hosszú lejáratú hitel­lel. Szabolcsbákai olvasónk laká­sa bővítéséhez szeretne hitelt kapni, s arról érdeklődik, mi­lyen összeget kaphat? — Toldaléképítkezésükhöz — amennyiben az szobasza­porulattal is jár — az OTP 70 százalékos mértékű, leg­feljebb 150 ezer forint össze­gű 3 százalékos kamatozási hitelt nyújthat, maximum 15 éves időre. Egy Pipacs utcai olvasónk kérdi: lakásvásárlás esetén mennyi kölcsönt ad az OTP? — A szabadforgalomban történő lakásvásárlás esetén a hitel a vételár 75 százalé­káig terjedhet, maximum 10 évre, a következő kamatozás­sal: 100 ezer forintig a ka­mat 8, 200 ezerig 10, 300 eze­rig 12, 300 ezer forint felett 14 százalékos a teljes kölcsön után. A Kérdező 7 ezer forin­tos jövedelmét alapul véve a hitel mértéke 100 ezer forint körül alakulhat. A Szántó Kovács János utcá­ról kaptuk a kérdést: 1980-ban nem kapták meg két gyermek után a szociálpolitikai kedvez­ményt. Jár-e ez nekik? — Ha a szövetkezeti lakás vásárlásakor nem kaphattak szociálpolitikai támogatást, új lakás építése esetén igény­be vehetik ezt a kedvez­ményt. A Család utcából érkezett a kérdés: két OTP-fióknál kért adósságtörlesztés ügyben tájé­koztatást, s mindkét helyen más választ kapott. Melyik a jó? — A napokban kaptuk meg az idei hitelezési irányelve­ket, melyben egyértelmű a kedvezményes kamatozású hitelek kiegyenlítése esetén nyújtható engedmény. Az új lakás építésére (vásárlására) nyújtott kölcsönöknél a ked­vezményes kamatozású hitel fennálló tartozásának 40 szá­zalékát, az egyéb építési köl­csönök — lakásfelújítási, korszerűsítési — hiteleknél a fennálló tartozás 20 száza­lékát elengedjük. A kedvez­ményes kamatozású hitelek alatt a kamatmentes, az egy, kettő, három és a 3,5 száza­lékos kamatozású hiteleket értjük. (Mivel nagyon sok kérdést kaptunk, keddi lapunkban folytatjuk a válaszadásokat, a túlságosan magánjellegű, illet­ve bonyolult kérdésekre pedig levélben válaszol az OTP me­gyei igazgatója.) Matrózok Bereg kapujában Támad a jég Mikor táncol a hajó? Hogyan telnek mostaná­ban a Tisza ugomyai olda­lán telelő matrózok napjai? Hatalmas, összetorlódott jég­táblák borítják a Tiszát amerre csak néz az ember. Egyedül a hajók, uszályok mellett látni szabad vizet, az sem szélesebb öt méternél. S micsoda munka még en­nek a résnek is a szabadon tartása! A tanyahajó mellett ringatózik a Szabolcs, a kis vontatóhajó, azzal törik rendszeresen a jeget, hogy ne kerüljenek harapófogó­ba, hogy össze ne Toppant­sa őket a jég. A Tiszavirág „tornácán” állunk, nézzük a jéggel, hó­val borított folyót, ám a farkasordító hideg egy-ket­tőre vissza párán csői bennün­ket a tanyahajó belsejébe. Éppen akkor araszol lefe­lé a vaslépcsőkön Csonka Jó­zsef telelőparancsnok is. Bent járt a faluban, két ke­zében vízzel tele kanna, zse­bében tea, cigaretta. — Kemény élet ez, uram! — legyint. — Magunkról kell gondoskodni. Hajók a telelőben A hajókon négy-négy em­ber teljesít rendszeresen szol­gálatot. Egyhetes váltással, péntektől, péntekig. Ilyen­kor, télen egyetlen felada­tuk van: megvédeni a sze­relvényt a jég támadásaitól S ez állandó készlenlétet je­lent. A Szabolcs motorjait például minden három órá­ban be kell indítani, mert senki sem tudja mikor, s hol lesz szükség a ténykedé­sére. Kosa Győző, a folyószabá­lyozási üzem vezetője: — Nem irigyellek benne­teket — mondja a. matró­zoknak. — Ilyen jeget na­gyon régen láttam. De látná­tok a Szamos torkolatát. Ha onnan megindul a dugó ...! — Biztosan robbantani kell az idén is — kapcsolódik a beszélgetésbe Fekete Árpád kormányos, aki nincs ugyan szolgálatban, de a többiek­Nagy kincs B ármekkora is a hideg, hótól mentes fekete csík mu­tatja a föld alatt húzódó távfűtő vezetékeket Nyír­egyházán. Záhonyban korábban a pipáló gőzvezeté­kek pamacsai borzolták a kedélyeket. A kórházi fe­kete füstön bosszankodtak Vásárosnaményban — hogy csak néhány példát említsünk az energiafelhasználásról. Némi változásról szintén számot adhatunk. Az újabb táv­fűtő vezetékeknél (már ahol nem történt baj) mintha jobb lenne a szigetelés. A naményi kórházban áttértek a gázfű­tésre, nem szennyezik a környezetet. Iskolák vannak, ahol az olaj kályhákat kis kazánok váltották fel, amelyek egyen­letes meleget adnak. A példák az energiatakarékosság újabb formáit jelentik. Mert biztos igaz — különösen kiderült ez a mostani fagyos napokon —, hogy önmagában sokat számít, ha nem paza­rolnak seholsem, a megfelelő hőmérsékletre állnak be üze­mekben, intézményeknél. Am sokkal többet nyom a latban az olyan takarékosság, amely a felhasználás módján változ­tat. Mert ha olyan berendezéseket üzemeltetnek, amelyek kevesebb szenet, gázt és más fűtőanyagot igényelnek, máris kimutatható a megtakarítás. Így terjednek újabban az energiatakarékos háztartási gépek is, hogy kevesebb villa­mos áram fogyjon, de ennek alapján üdvözölhető, hogy a lakásokban jobban zárható ajtókat, ablakokat kell beépíte­ni, meleget átengedő falakat sem engedélyeznek a tervek bírálatakor. Nem állunk olyan jól. hogy pazaroljunk, hazánk sohasem mondhatta el, hogy teljes önellátásra tud berendezkedni a különböző energiahordozókból. Ezért szükséges odafigyelni minden kiló szénre, csepp olajra, feleslegesen égve hagyott gázrózsára. A köztudatban inkább csak Ilyen, fagyos napo­kon ragad meg jobban a takarékosságra való felhívás, ami­kor mindenki fázik. Azonban érdemes hallgatni a figyel­meztető szóra, minden lehetséges eszközzel kímélni a drá­ga fűtő- és tüzelőanyagok felhasználását, kerülni a pazar­lást. Nagy kincs, milliókban mérhető haszna van. L. B. /Wfl EMBERE 5ííííííiíííííííí«íí«!íííí( Ratkó József „ ... amit műveltél vala, becses a mű, szeretlek ér­te ... ” ----egyik főszereplő mondja ezt Ratkó József Jó­zsef Attila-díjas költő drá­májában, a Segítsd a királyt című január 12-én a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­házban bemutatott nagy si­kerű műben. — Szerencsém volt a nyír­egyházi színházzal, mert olyan igényes dramaturg és rendező nyúlt — számomra először meglepő merészség­gel, szigorúsággal — a darab­hoz, mint Kolin Péter és Nagy András László. Szerencsém volt azzal is, hogy az adott kö­rülmények között a legjobb szereplőgárda tanulta meg — mint naponta szem- és fülta­núja voltam — ezt a mai szí­nész számára nehezen vál­lalható szöveget. Min bosszankodott, min örült ekkor? — Eleinte bosszantott, hogy a színészek igen igen szaba­don kezelik a szövegemet. De ahogy egyre jobban összeállt a színpadi kép, vele együtt a dráma teljes képe, néha már én kértem a rendezőt, hogy itt-ott még egy-két kifejezést bízvást elhagyhatunk. A drá­ma tízévi munkám eredmé­nye. Mi lesz a dráma további sorsa? — Erről még korai lenne beszélni. Ez nyilván függ a nyíregyházi színháztól, a közönségtől, a művészek já­Fekete Árpád a hajókötést ellenőrzi. (Fotó: Elek E.) hez hasonlóan itt él Gerge- lyiugornyán, s pihenő idején is gyakran le-lenéz a folyó­ra. — Emlékeztek rá, nyolc évvel ezelőtt volt hasonló a helyzet. Akkor is a katoná­kat, meg a barabási kőfejtő­ket kellett elhoznunk, azok robbantották a jeget. — Most még bolondabb a helyzet — kapcsolódik a be­szélgetésbe Nyitra János, a Tiszavirág gondnoka, ám le nem veszi szemét a kolbász­ról, szalonnáról, mely ott sül a gázrezsón. — Akikor is ku­tya hideg volt, de nem ilyen tartós. Most már karácsony első napjára beállt a Tisza. A két ünnep között már tör­ni kellett a jeget. A kolbász, a szalonna meg­sült, teavíz kerül a helyére. Kóróczki János a szakács, s már kínálja is a forró italt. Csendben kortyolgatjuk, mi­kor valamelyikük megjegyzi: szilveszter éjszakáján is ezt itták. A Csonka-féle csapat volt akkor is szolgálatban, s nem győzték tömi a jeget. — El tudják képzelni, hogy táncol ez a hatalmas hajó, mikor megindul a jég? Ha nem lennénk észnél, úgy tör­ne össze bennünket, mint a tojást. Ezért van szükség az állandó szolgálatra — mond­ják, s a partig kísérnek ben­nünket. Balogh Géza tékkedvétől. És egyáltalán a magyar színházművészettől. Valószínű a Magvető Könyv­kiadó hamarosan megjelen­teti a dráma teljes szövegét. Nagyon jólesett, hogy az or­szág minden részéből bará­taim — akik tehették — el­jöttek a bemutatóra és a be­mutató után baráti szót vált­hattunk. Min dolgozol jelenleg? — Szeretnék most már ver­seket írni. Nagyon sok vers várakozik bennem, melyek utat engedtek a drámának, de most már követelőznek. Néhány adósságom is nyom, szeretném befejezni végre az Ezerszínű Magyarország e tájról szóló kötetét. Terve­zek drámát is, de erről még korai beszélni. Nemrég je- jent meg a hatodik váloga­tott kötetem „Félkenyér csil­lag” címmel. Igen szigorúan válogattam, s új versek is vannak a kötetben. Ügy tudjuk, van még vala­mi, aminek talán jobban örül Ratkó József, mint új művé­nek, a drámának ... — Igen. A dráma nyilvá­nos próbájának harmadik felvonása alatt, január 11-én este háromnegyed tízkor megszületett az első unokám, akit Perger Antal Vilmosnak hívnak. Nem baj, csak egész­séges legyen... Páll Géza v Aligha akad család ha­zánkban, ahol az elmúlt 48 órában fontosabb be­szédtéma lett volna, mint a hét végén bejelentett áremelés, s a lakossági jö­vedelmeket érintő intézke­dések. Bár senkit sem ért váratlanul mindez — hiszen a parlament de­cemberi ülésszakán az okok részletes feltárása mellett ezt már bejelen­tették — az áremelés, a drágulás ténye ennek el­lenére keserűséget okoz. Miközben szorzunk, osz­tunk, hogy megtudjuk, mire mennyivel többet kell kiadnunk a jövőben, s hogy a szociálpolitikai döntések, illetve a remél­hető béremelések miként enyhítik helyzetünket, gyorsan kiderül; bizony ezután jobban meg kell gondolnunk minden fo­rint elköltését, mert az áremelések egyértelműen pluszterhet jelentenek. Űjra végiggondoljuk per­sze az okokat is: kény­szerű lépésről van szó, olyan döntésről, mely bár­mennyire kellemetlen is a lakosság többségének, elkerülhetetlen feltétele annak, hogy nehéz időket élő népgazdaságunk, állni tudja a világgazdaság ki­hívását, hogy — ha némi­leg magasabb áron is — legyen áru a boltokban. Társadalmunk érettsé­gét bizonyítja, hogy na­gyon sokan megértik mindezt s miközben kény­telenek összébb húzni azt a bizonyos nadrágszíjat, rögvest véleményt formál­nak arról is: miként le­het a jövőben elejét ven­ni a mostanihoz hasonló, naponként érezhető drá­gulásnak. Milliók tudják erre a választ: a megoldás kulcsa a munkahelyeken, a termelésben, a még szi­gorúbb takarékosságban, a felesleges munkahelyek megszüntetésében, a mun­kafegyelem megszigorítá­sában van. Marad persze tennivaló azután is, ha jobban szer­vezzük meg saját mun­kánkat. A szociálpolitikai — kedvező — intézkedé­sek csak részben, szűk körben, s nem is teljes mértékben ellensúlyozzák a mától életbe lépő drá­gulást. Most többre nem képes a kormányzat, — sokat tehet viszont a sző­kébb kollektíva, a mun­kahely a terhek enyhíté­séért. Például azzal, hogy az üzemi étkeztetés drá­gulásának jelentős részét átvállalja a dolgozóktól; azzal, hogy a szociális ke­retet, a szakszervezeti pénzt nem sörözik el a „kollektív élet” leple alatt, hanem segítenek a nagy- családosokon, a gyermekü­ket egyedül nevelőkön; a tanácsok pedig ne spórol­janak év végére a szociá­lis segélyeknél, gyakrab­ban gondoljanak azokra, akik napi megélhetési gon­dokkal küzdenek. Vagy: sok megyebeli munkahe­lyen túlzottan óvatosak — kishitűek, bátortalanok — a béremeléseknél: ne te­gyék, merjék vállalni a kockázatot, és szervezzék úgy a munkát, hogy min­den pluszként kifizetett forint mögött mérhető, ér­tékelhető teljesítmény le­gyen. Most számol minden család, — számoljon a na­gyobb közösség is: a ta­karékosabb, fegyelmezet­tebb munkával megszer­zett jövedelmet jobb be­osztással, érdem szerint és humánusabban porcióz- zák dolgozóinknak. A. S. f--------------------------------\ SZERKESZTŐI OOOOOOOO n tAremeiés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents