Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. január 21. Harc a sebességért A fékét főbb kilométer A nagyszekeresi tsz ipartelepén, látványo­san küzd a hideg és a meleg. A munkacsar­nokokat illetve a csir­ketelepet egy régi mozdony fűti. A tető­ről megolvadó hóié szinte azonnal jéggé fagy. A legnagyobb jégcsapok a tetőtől már majdnem a föld­re érnek. (M. K. felv.) Mintáz orgonasípok Skót viccek A skót megszólít egy já­rókelőt az utcán: — Ne haragudjon, uram! Kérdezhetnék öntől vala­mit? — Csak tessék! — Szokott inni? — Nem, soha. — Akkor fogja meg, ké­rem ezt az üveg whiskyt, amíg bekötöm a cipőfűző­met! O A skót megérkezik fele­ségével egy téli üdülőköz­pontba, és odamegy a síok­tatóhoz: — A feleségemmel sze­retnénk megtanulni féllá­| bon síelni. f 1 _____________________________ — De hát miért? — Mert így egy pár síléc is elég volna kettőnknek. O Nyaralni megy kisfiával a skót. — A legfontosabb az — oktatja ki fiát az apa —, hogy ne pazaroljunk. Ahol nem túl érdekes a táj, ne felejtsd el levenni a szem­üvegedet! o Egy skót szánalmasan sír az útszélen. — Mi a baj? — kérdi tő­le egy járókelő. — Ne is mondja! Kitört a fésűmnek egy foga .., — De hát miért olyan nagy baj ez? — Mert ez volt az utol­só, így újat kell vennem. Múzeumba kerül? A KASZALÓ PARASZT A balkányi általános Iskola 8. osztályos tanulója Benke Ti­bor, legalábbis ezt szeretné. A község­ben eredményesen működő képzőmű- I vész szakkör (Dániel Péter tanár vezeti) tagjaként gipsz­szobrot készít or­szágos múzeumi pá­lyázatra. Tibi nem­csak a múzeumba, | de a budapesti szak­iskolába is „pályá­zik”, ha igaz, ő lesz az első Balkányból kikerült ötvös. Húszezer forint és gyűrűk — Á szigorú asszony igazságtalansága Postagond a szerelmes lánnyal Havonta mintegy 2X0 ezer levelet kézbesít a Nyíregyhá­zi 1-es Postahivatal. A pos­tásoknak naponta 30—50 le­véllel gondjuk van, mint például az egyik nemrégen érkezettel. Azon címzettként a posta szerepelt. Felbontot­ták a borítékot és egy levelet és egy zárt borítékot talál­tak benné. A levélben egy ti­zenéves lány tudatta: nyáron egy nyíregyházi fiúval egy helyen építőtáboroztak és ő beleszeretett. Elhagyta, vagy annak idején nem kapta meg a fiú lakcímét (?), így csak a nevét tudja meg azt, hogy milyen magas, hogy néz ki, hány testvére van, milyenek a családi viszonyai, s kérte, kézbesítsék neki a lezárt bo­rítékot, vele pedig tudassák a fiú lakcímét. A postások 2 napig „nyomoztak”, de meg­találták az óhajtott fiatalem­bert. Természetesen vigyáz­tak a diszkrécióra és a ti­toktartásra vonatkozó szabá­lyok megtartására. A postá­sok úgy tudják, a fiatalok újból egymásra találtak ... — Rengeteg gondot okoz számunkra az, hogy sok lép­csőházi levélszekrényen a lakók neve nincsen feltüntet­ve — közli Nagy Zsigmond, a Nyíregyházi 1-es Posta kézbesítési osztályvezetője — Ez különösen az IKSZV által kezelt épületekre jellemző. Számos probléma adódik a levelek nem megfelelő meg- címzéséből is. Például a fel­adók a borítékokra sokszor elfelejtik az emelet és az aj­tószámokat ráírni, pedig jó néhány olyan épület van, amelyben 140 ember is lakik, többen azonos vezeték- és keresztnévvel, s bizony így nem könnyű a küldeménye­ket a címzettekhez eljuttatni. Rengeteg a túl hiányos le­vélcímzés, például az olyan: X Y Nyíregyháza, vagy X Y Nyíregyháza, Északi ABC melletti épület... Gyakran okoz problémát az is, ha az albérlő nevét nem tüntetik fel a levélszekrényen, vagy azon olyan személyek neve található, akik már több éve elköltöztek abból a házból. Ha a címzettet nem talál­ják, akkor a levelek, külde­mények visszakerülnek a postára; amikor minden kéz­besítő bent van, akkor pró­bálják megtudni: valamelyik postás nem ismeri-e a cím­zettet ... ? Ha nem, úgy a le­velet, ... a pesti központba küldik... — Az emberek nagyon fe­ledékenyek — összegzi véle­ményét Szilágyi Erzsébet elő­adó. — Kabátokat, kesztyű­ket, ernyőket, táskákat, zseb­rádiókat, pénztárcákat ... hagynak a postán. A múltkor is találtunk egy aktatáskát, benne 20 ezer forintot, egy karika- és egy pecsétgyűrűt, személyi iratokat. Ez utóbbi­ak alapján a táskát, minden benne levő holmival együtt elvittük az illetőnek. Nemrégen a hírlapüzlet­ben találtak egy pénztárcát, benne 2100 forintot. Szeren­csére a pénz között volt egy átvételi elismervény is, ami­nek révén az adott személy­nek küldtek egy értesítőt. A jelentkező szigorú hölgy el­mondta, hogy az előtte való nap lakodalomban voltak, s arra gyanakodott, hogy a fér­je a pénztárcát ott hagyta el. Így a férj meg is kapta a „beosztását”. Aztán kiderült: a szigorú feleség járt a hír­lapüzletben. (cselényi) A járművek kialakításá­ban. minél nagyobb teljesít­ményű erőforrással való el­látásában a nagy autógyárak egymással vívott élethalál­harca tükröződik, jóllehet ezek a ‘kocsik valójában már nem közlekedési eszközök: hektoliterszám fogyasztják az üzemanyagot a néhány per­ces futás alatt, fékútjuk több 'kilométer, s számycsonkok szorítják őket a földhöz, ne­hogy felemelkedjenek. ni, s — ki hinné! — 1909-ben már túl voltak a 200-as ha­táron is a versenyzők. Az 500 kilométeres sebességet először egy angol lépte túl, 1938-ban. A 600 km/óna se­besség túlszárnyalására már újabb kilenc évet kellett várni (1947, 634 krn/óra), s a további rekordokra csak 17 éves szünet után került sor, a gázturbinák és rakétahaj­tóművek alkalmazásával. Az 1001 km/óra sebességű re­kord felállítása 1970-ben si­került. Napjainkban, amikor a szárazföldi sebességi rekord már elérte a hanghatárt, ér­demes visszapillantani a fej­lődés egyes fokozataira. Az első, hivatalosan is mért gép­járműrekordot 1894-ben Franciaországban érték el (20,5 km/óra). Az első hite­lesített világcsúcsot ugyan­csak egy francia állította fed, 1898-ban, 40 lóerős, akkumu­látor táplálta villamos kocsi­ján (62,3 km/óra). A „bűvös 100”-at még a múlt század utolsó évében sikerült átlép­Amerikában — a „nagyok” árnyékában — nagy divat az úgynevezett „dragster” ko­csikkal való versenyzés is. Egy könnyű alvázba beépíte­nek 300—500 lóerős motoro­kat, s kb. 500 méteres távon sebességi versenyeket ren­deznek velük. Képünkön egy ilyen „ortopéd” versenyautót láthatunk, amely — rövid tá­von —- 320 km/óra csúcs­sebesség elérésére képes. A középiskolák fiataljai­nak jelentkezését várják a most meghirdetett Diáktoll pályázatra, olyanokét akik szívesen írnak is iskolai la­pokba, faliújságra, kedvet éreznek magukban a közéle­tet és az embert foglalkozta­tó kérdések megírására. A KISZ Nyíregyházi városi Bi­zottsága mellett működő kö­zépiskolai és szakmunkás- tanuló tanács hirdette meg a pályázatot a középfokú tan­intézetek diákjainak. Bármi­lyen műfajban, versben, pró­zában, rövidebb, hosszabb írásban, novellában, riport­ban és valamennyi újságíró­műfajban készülhetnek az alkotások. A pályázatot 1985. április 1-ig nyújthatják be a versenyzők a KISZ Nyíregy­házi városi Bizottságán. Az el­ső díj 1200 forint, a második 800, a harmadik pedig 500 forint lesz. A pályázattal a meghirdetők azt szertnék el­érni, hogy aki szívesen fog­lalkozik írással, lehetősége legyen összemérni képességeit a hasonló érdeklődésű fia­talokkal. S a távolabbi cél: kedvet teremteni az alkotás­ra­Félmesterséges szív Egy elektromos, félmester­séges szív működött eredmé­nyesen áliátokban és 1987- re készen fog állni arra, hogy emberekben próbálják ki — mondják a kifejlesztők, — ír­ja az International Herald Tribune. A pneumatikus szivattyúk — mint az is, amelyet dr. Barney Clarkba ültettek be 1982-ben az utahi egyetemi klinikán — csak rövid távon használhatók mondja Michael Szycher, Aa Thermedics Inc. (Woburn, Massachusetts, AEÁ) kutatásért felelős álel­nöke. Dr. Clark 112 napig volt a tápegységhez kötve, mielőtt meghalt. A Thermedics készüléke fejlettebb változata azoknak a vérszivattyúknak, amelye­ket ideiglenesen használtak a természetes szív támogatá­sára, míg erőre kap műtétek után. Ez a készülék ugyanis teljes mozgásszabadságot ad a betegnek. Áramot egy, övön viselhető minatűr telepről kap, amelyet 4—6 órára le le­het termi. (-----“----------------------“---------------------------—-----*\ A rádióban az fifjju zenebarátok kórusa A Magyar Rádió zenei főosztálya élű, nyilvános kórushang­versenyre hívta meg a nyíregyházi Ifjú zenebarátok kórusát. A rádió 6-os stúdiójában január 23-án 17,3(1 órai kezdettel sze­repelnek megyeiszékhelyűnk fiataljai. Az éaekkart Gebrt Jó­zsef vezényli, zongorán közreműködik Széleeué Dvorszkl Mag­dolna. A műsorban többek kiüt Gallus, Schumann, Kassier, Bárdos Lajos, Petrovics Emil művei csendülnek fel. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG B 1985. január 21., hétfő KOSSUTH RADIO 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Komjáthy Jenő versel. — 9,42: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,40: Évszázadok mestermű­vei. — 11,17: Krizsán László írása. — 11,32: Szabó—Kom­játh: Lenin meghalt — kantá­ta. — 11,40: Wilhelm Meister tanulóéveí. Goethe regénye rá­dióra alkalmazva — S. rész. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadóművészek albu­ma. — 14,10: Operaáriák. — 14,41: „Uljanov és Lenin”. — Versek. — 14,55: Édes anya­nyelvűnk. — 15,00: Mozgáste­rek — riport. — 15,30: Kórus- muzsika. — 16,05: Neked szól! — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Az új zene szolgálatá­ban. XI/5. — 17,51: Népi zene. — 18,15: A róka meg a nyúl. Mese. — 18,25: Mai könyvaján­latunk. — 19,15: H. Sommer: Nyár a Fertő tónál. Színmű. — 19,53: Egy rádiós naplójából. — 21,00: Nóták. — 21,30: Az utak összefutnak. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Szimfoni­kus zene — archív felvételek. — 23,38: Operettmúzeum. — 0,10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8,05: Nótamuzsika. — 8,50: Délelőtti torna. — 9,05—12,00: Napközben — zenés délelőtt. — 12,10: Fúvósátlratok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népdalok. — 13,05: Pophullám. — 14,00: Kettőtől ötig . . . — 17,05: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Pat Boone-f el vételek. — 19,05: A Kaláka együttes népzenei fel­vételei. IV/1. — 19,30: Sportvi­lág. — 20,03: Aranylemezek. — 21,05: Hétfő este mindenkinek. — 22,16: Rádiószínház. — 23,20: Hal Galper dzsesszfelvételei- ből. — 24,00—4,30: Éjféltől haj­nalig. 3. MŰSOR 9,05: A kiállítótermek prog­ramjából. — 9,08: Zenekari operarészletek. — 9,32: Hires előadóművészek felvételeiből. — 10,35: Gasparone. Operett­részletek. — 11,20: Zenekari muzsika. — 12,23: Reflektor­fényben egy operaária. Wag­ner: A nürnbergi mesterdalno­kok — Walther versenydala. — 13,05: Sorsfordító pillanatok. — Károlyi Amyval beszélget Kab- debó Lóránt. — 13,35: Strouse: Annie. Zenésjáték-részletek. — 14,03: Szokolay Sándor művei­ből. — 14,45: A Sparks együt­tes felvételeiből. — 15,15: Brahms-művek, IH. rész: Kó­rusok. — 15,40: Mesterbérlet az MTA kongresszusi termében. — 16,01: Enrique Santiago (mély­hegedű) és Julian Dawson- Lyell (zongora) hangversenye. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Régi kórusmuzsika. — 18,04: Bécsi klasszikus kamarazene. — 19,05: Neked sem mindegy! Törődünk-e másokkal? — 19,35: A Magyar Állami Hang­verseny-zenekar hangversenye. — Kb. 21,45: Operaest. — Kb. 22,45: Népdalok. — 23,00: A hét zeneműve. Berlioz: Te Deum. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00—18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Telefon: 11-141,, (A tartalomból: Hírek — Közlekedési információk — Fészekrakás ’85 — Vevőszerviz — Tudósítások, riportok — Lapszemle — Műsorelőzetes.) (A nap szerkesztője: Haskó Jó­zsef.) SZLOVÁK tv 14.50: Iskolatévé. — 15,15: A fejlett szocialista társadalom építése Csehszlovákiában. 4. rész. — 15,45: Hírek. — 15,50: Bizalmas levelek. Stúdióműsor. — 16,20: Kiskertészetl zöldség­termesztés. 3. rész. — 16,30: Északi sí VB. Női 5 km-es sí­futás. — 17,00: Iránytű. Kato­nák politikai műsora. 17,50: A rendőrség nyomoz. — 17,55: A szocializmus világa. Képek a baráti népek életéből. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A haladó tapasztalatok iskolája. 3. rész. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Évek múlva. Tévéjáték. — 21,30: Időszerű problémáról. — 21,55: Új szemlélet. Feliratos szovjet színházi előadás, felvé­telről. — 23,20: Hírek. MOZIMŰSOR Móricz mozi: GOODBYE ÉS ÁMEN. Krúdy mozi: FARKASOK IDEJE. KI KÉM, KI NEM KÉM? Béke mozi: de.: GYANÚT­LAN GYAKORNOK. Du.: Zárt­körű archív filmklubi előadás 16, 18 és 20 órától!

Next

/
Thumbnails
Contents