Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. január 21. Becsapjuk szervezetünket? A hétfő lélektana „Csalk hétfő ne lenne ... Bárcsak a keddi nappal kezdődne a hét...” — Gyakorta hallani ezt a munkahelyeken. A nehéz hétfő — tartja a pszichológus — kétféle ember számára igazán nehéz: annak, aki a víkendet rest lustálkodással pazarolta el, annak is, aki az okos pihenésre, regenerálódásra való szombat-vasárnapot valamiilyen kimerítő megfeszített kereső tevékenységgel töltötte. Hajsza után • Tehát sem a kényelmes karosszék, tv-nézés, szundikálás, sem pedig a kemény munka? Akkor hát miféle hét vége ajánlható mindazoknak, akik téljes figyelemmel, odaadó és azonnal értékes munkával akarják kezdeni a hetet? Minden azon múlik, milyen tartalommal telítődik a hét vége — segít e dilemma eldöntésében L. Nagy László pszichológus. — Értelmesen eltöltött szabad idők után a hétfői munkakezdés is lendületes. Ha tehát nem a jóleső fáradtság koronázza be a szombat-vasárnapot, hanem például a pénzszerzésre irányuló túlfeszített hajszát követő kimerültség, akkor az új hét is fáradtsággal kezdődik, s az ilyen ember a munkahelyén piheni ki magát. Az emberi életnek ritmusa van: a munka, a pihenés, ki- kapcsolódás szakaszai váltakoznak. A ritmust megbontani büntetlenül nem lehet, a szervezet természetes módon védekezik a fáradtság ellen, A spontán pihenési igény az éberség csökkenésében, fokozott szubjektív fáradtságérzésben, dekoncentráltságban ölt testet. — Milyen tevékenységet ajánl igazán hasznos és a hétfőt is előkészítő pihente- tőül ? Ne itallal! — Mindenképpen olyan hasznos tevékenységet (kiskertápolás, lakáscsinosítás, sport, hasznos segédkezés valamiben), amely örömet szerez az embernek, önmagának, másoknak. Az ilyen hét végi ténykedéshez ugyanis mindig pozitív érzelmek kapcsolódnák. — Vannak bizonyos rétegszokások, nevezzük őket nevükön: káros szenvedélyek is. — Igen, az alkoholról van szó. A hét fárasztó munkája Után egyesek ital, sőt nagy mennyiségű ital után nyúlnak. Ezzel pedig az ideg- rendszer terhelésére még „rádobnak egy lapáttal”, tehát a hét vége számukra fokozott fáradtságérzéssel zárul, majd a hétfő következik, ennék megfelelő fokozott pihenési vággyal. „ — Tehát az ilyen hét végi „program” .károsítja, a lustálkodás, heverészés pedig becsapja a szervezetet. De bizonyára igaz az is, hogy hétfőn mindenkinek, még az okosan pihenő embernek is szüksége van az átállásra. — Ez az igény egyénileg változik, de tény, hogy az ember szabályozhatja felkészülését a hétfőre, erre a kétségkívül nehezebb napra, összpontosítania kell, le kell győznie a hétfői kezdés nehézségét, a szokásosnál gyakrabban be kell iktatnia a pár perces pihentető szakaszokat, hiszen hétfőn már akár az első munkaóra után jelentkezhet a fáradás. — És ez a nap több balesetveszélyt is rejt — igazolják a munkavédelmi adatok ... Az érzelem: energia — Főleg a nap végefelé érzi úgy az ember, hogy „most már belejött”, s már minden jól megy, s nem veszi észre, hogy lankad a figyelme. Ez a balesetek gyakori forrása. L. Nagy László pszichológus még egy rendkívül figyelemre méltó dologra mutat rá: ahol rossz a munkahelyi légkör, a hétfő reggel oda belépő dolgozónak már a gyárkapu vagy a blokkolóóra láttán görcsbe rándul a gyomra, szorongással lép be. Az ember érzelmi lény, nem jól viseli el a konfliktusokat. Ott pedig, ahol jó a légkör; ahol az embert becsülik, oda — tehát munka- sikereinek színhelyére — örömmel lép be a dolgozó, s a hétfői munkakezdés is sokkal könnyebb, eredményesebb lehet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az érzelem energetikai tényező. Szilágyi Szabolcs Február elsejétől Egy buszjegy: 4 forint Kinek változatlan, kinek drágább a bérlet? Olvasóink értesültek már hivatalos közleményből arról, hogy február 1-től felemelik a helyi tömegközlekedés viteldíjait. Ez nem vonatkozik a tanuló és nyugdíjas bérletekre. Az áremelés legalapvetőbb oka, hogy 1966 óta nem változott a helyi közlekedés tarifája, jóllehet azóta az üzemanyag ára közel ötszörösére, az autóbuszok ára közel háromszorosára erhel- kedett. Amint azt Danku Andortól, a Szabolcs Volán Vállalat személyforgalmi üzemigazgatóságának vezetőjétől megtudtuk, Nyíregyházán a menetjegy ára február 1-től 4 forint lesz. Kivéve azokat a vonalakat, ahol korábban is kétszer két forint volt, ott ezután kétszer négy forint az utazás költsége. A bérletek árai is megváltoznak. A tanulók és nyugdíjasok bérlete továbbra is 30 forint lesz, az egyvonalas bérlet ára Nyíregyházán 40-ről 80-ra emelkedik, az összvonalas bérlet ára pedig 130 forint lesz. A megye öt városában és Tisza- vasváriban 70 forint lesz az egyvonalas bérlet, az összvo- nalasért 120 forintot kell fizetni. Nagykállóban és Űjfe- hértón 60 forint az egyvonalas bérlet ára, az összvona- lasé 100 forint lesz. Természetesen a bírság mértéke is megduplázódik: aki jegy nélkül utazik 50 forint helyett 100 forint büntetést fizet. Szigorítást jelent, hogy aki nem fizeti ki 30 napon belül a büntetést, az 300 forint pótdíjat is köteles fizetni. Aki csomagként nem szállítható tárgyat visz be az autóbuszba, vagy beszennyezi a járművet, 40 forintra büntetik. Nyilván sokakban felmerül a kérdés: mi lesz á megvásárolt kétforintos vonatjegyekkel? A válasz: ezek a jegyek természetesen továbbra is érvényesek, de egy utazás alkalmával két jegyet kell kilyukasztani. Ha valaki egy jegyet lyukaszt, az pótdíjat fizet. Ha elkészülnek az új négy forint értékű vonaljegyek, azokra át lehet majd cserélni a kétforintos jegyeket. Továbbtanulóknak: zsákbamacska • Púp a posta hátán Mi van az egységcsomagban ? A Művelődési Minisztérium ebben az esztendőben új formát vezetett be a középiskolákból egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni szándékozók jelentkezési rendjére. Ezt megelőzően a nyomtatvány- boltok árusították a jelentkezési lapokat, most a Magyar Posta kapta meg az idén először kiadott egységcsomagot, terjesztésre. Pár napja kezdték meg csupán az árusítást, de máris kiderült: az egységcsomag púp a posta hátán, sokan nem értik, miért kellett ezt a postára bízni, miért nem kapható ott, ahol korábban, vagy például a Felvételi tájékoztatóval együtt a' könyvesboltokban? A kérdésekre a megyei postahivatalnál Bedő Lajosnétól, a megyei hírlaposztály vezetőjétől kértünk választ. Szerinte a Magyar Posta azért vállalta el ennek a postai forgalmazásban alkalmi kiadványnak minősülő egységcsomagnak a terjesztését, mert az utóbi időkben újfajta szolgáltatásokkal is igyekeztek az ügyfelek rendelkezésére állni, így például könyveket is árusítanak. Hogy az egységcsomagok árusítását milyen kellemetlenségek kísérik, arra valószínűleg senki sem számított. És most nézzük a zsákbamacskát; mit tartalmaz az egységcsomag? A 14,80-ért kapható borítékban van két fehér jelentkezési lap, ára egyenként két forint. Nem lényegtelen a szín, korábban ugyanis csak a nappali tagozatra jelentkezők töltöttek ki fehér lapot, az esti, vagy levelező tagozatra pályázóké színes volt — most ebből is bonyodalom származik. Találunk még benne egy átutalási postautalványt, és egy nagy alakú borítékot — ebben kell föladni a jelentkezési lapot és mellékleteit. S ezzel vége. Mi kerül 14,80-ba? Az utalvány félrevezető, megértéséhez postai szakismeret szükséges. A címzett ugyanis a műszaki egyetem így akik nem oda jelentkeznek, nem merik a pénzt oda- küldeni. A postán közölték: az utalvány második részén olvasható felirat „Átfutó felvételi eljárási díj”, ez ahhoz a felsőoktatási intézményhez kerül, ahová a jelentkező pályázik, a műszaki egyetem csupán közvetítő. Amikor mindez világos, még mindig marad tisztázatlan kérdés. Például: a jelentkező most már nem tudja, hová küldje papírjait, a műszaki egyetemre, vagy oda, ahol tanulni szeretne? Arról meg végképp nem tud, hogy kell még vásárolnia egy nyolcforintos bélyeget, plusz 3 darab, 2 forintos bélyeggel ellátott borítékot, megcímezve önmagának. Ezt az információt ugyanis csak a postai dolgozókkal közölték, tsupán az ő figyelmességükön múlik, hogy az érdekeltek értesülnek-e róla. S ha nem? Akkor a jelentkezés érvénytelen? Túl sok tehát a kérdőjel, ami a terjesztő, a posta hitelét rontja. Holott a posta nem hibás, jó szándék vezette. Magyarázatot a Tájékoztató az egyetemről és főiskolákról szóló kiadvány nyújtana, amit viszont csak a hónap végére ígérnek . . . Baraksó Erzsébet Tuzsérról Tirolba Faháncsból brikett Fából vaskarikát a mai napig nem tudnak előállítani, ám januártól fából, pontosabban faháncsból brikett készül. Még pedig itt megyénkben, Tuzséron, az ER- DÉRT-nél. A tuzséri telep Európa egyik legnagyobb fafeldolgozó üzeme. Idáig ér a széles vágány, amely a szibériai erdőkből hozza a kincset érő faanyagot. A telep közepe táján egy A tárgyalóteremből A „csikkes" fiúk Három olyan fiúról lesz itt szó, akik jó anyagi körülmények között élnek, szüleik mindent megadtak nekik, bár erre igazán nem szolgáltak rá. EgyikC.iv, G. Zsolt, már 14 éves is -elmúlt, de még hetedikes, mert osztályt kellett ismételni. Most is gyakran csavarog, italozik, izgága, és testi erejének fölényét a gyengébbek sakkbantartására használja fel. Verekedik, nem tud beilleszkedni az osztályközösségbe, mint ahogy B. János 15 éves, ugyancsak általános iskolás fiú sem, aki szintén iszik és csavarog. Harmadik társuk O. Csaba ,,már” 16 éves, ő a kereskedelmi szakmunkásképzőben járja másodszor az első osztályt, s ebben a tanévben ahány iskolai büntetés létezik, már mindet megkapta. G. Zsolt és O. Csaba két ismerős fiúval fociztak az úgynevezett Gebri dombon, s amikor befejezték rágyújtottak. O. Csaba megkérdezte az egyik fiút, el meri-e oltani az égő cigarettát a saját karján? A fiú azt mondta, nem. Ám ekkor G. Zsolt rászólt, hogy ha nem csinálja önként, majd megcsinálják ők. A fiú tiltakozott, de O. Csaba és G. Zsolt két csikket is eloltottak a fiú karján, aztán másik focizó társuk következett, az ő csuklóján öt égési sérülést okoztak a csikkekkel. A két megégetett gyerek hazafelé indult, de ekkor G. Zsolt és O. Csaba megfenyegette őket: nagyon kikapnak, ha elmondják valakinek. S hogy nyomatékot is szerezzenek szavuknak, G. Zsolt megrúgta az egyiket, majd amikor az összeesett, belerúgott néhányat, homokot rúgott a szájába, aztán a csalánba lökték és otthogyták. Május 29-én G. Zsolt elment B. Jánoshoz, s megkérdezte tőle: nincs-e kedve Budapestre utazni. Közölte vele azt is, hogy anyagi gondjuk nem lesz, mert van 10 ezer forintja, amit majd a nagymamájától fog ellopni. Elmentek a kiszemelt sértett Derkovits utcai lakásához, G. Zsolt bement és ellopta nagyszülei 22 ezer forintját, majd nagynénje szobájából is elemeit ezer forintot. Ezután taxiba ültek, kimentek az állomásra, felutaztak Pestre, s amikor néhány nap múlva Szolnokon elfogta őket a rendőrség, már csak kétezer forint volt a lopott pénzből. A bíróság G. Zsoltot javítóintézetbe utalta, B. Jánost és O. Csabát próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős. Nyaktörő Hol van már a tavalyi hó? Aki kiváncsi rá és nem rest, megnézheti. Még gyalogolni sem kell, csak felszállni a 7-es, S-as, 12-es autóbuszokra Nyíregyházán. Ezek menetrendszerűen megállnak a megállóban pedig ott a hó. A tavalyi hó kupacban, ösz- szefagyva, jéggé dermedve nem épületes látvány. A novemberben alászállt hópi- héket már rég elbarnitotta a kiszórt homok, fűrészpor és minden egyéb szennyező anyag. Az ilyen hóban cseppet sem élvezet lecsücsülni. A minap egy bundás hölgy sem jószántából tette. Erre utal az a közölhetetlen szöveg, amit elrebegett. Üzenet volt a javából. És még ezenkívül Is mennyi a nap-nap után elhangzó szózat. De hát kinek az üzenet? Ha az, aki a buszmegállóban, a leszállást akadályózó, a balesetet előidézhető hóbuckákat hetekig nem vette észre, akkor miért figyelne néhány égbekiáltó szóra. Különben is talán jön már a tavasz. Az lesz majd az Igazi hómunkás! Ha a tavasz söpri ki városunkból a havat, az nem lesz félmunka. De ha addig is merő véletlenségből, vagy tévedésből tenne valaki valamit? Nem lepődnénk meg. S. E. új, viszonylag rövid, de magas épület. Itt készül a fabrikett. Az előtérben a laza faháncs majdnem a mennyezetig ér. Középen a csuklós busz nagyságú svájci gépsor, amely kissé szárítja, majd összepréseli az egyébként értéktelen faháncsot. A gépsor végén darabolva, 20—25 cm hosszúságú sötétbarna anyag jön ki, a fabrikett. Tóth Árpád igazgatóhelyettes magyarázza, hogy viszonylag könnyű, ám igen nagy kalóriaérték rejlik benne, kalóriadúsabb valameny- nyi magyar barnaszéntől. A préseléshez nem kell semmilyen idegen anyag, a kohézió létrejön a nagy nyomástól, valamint a gyanta és nedvességtartalomtól. Sorolja az előnyeit: nem kormol, kevés a hamuja, tüzelése közben eleve nem keletkezhet széngáz, sőt enyhe fenyőillat lengi be a helyiséget. Könnyen szállítható. A készáruraktárban, műanyag zsákokban, raklapokon áll a szállításra váró áru. Rendeltetési hely az NSZK, Ausztria, Svájc és Olaszország. Egyebek közt Tirol környékén, főleg hegyvidéken, hétvégi házakban ontja majd a meleget a tuzséri fabrikett. Megtudjuk: pár év múlva a hazai TÜZÉP-telepeken is kapható lesz. Vilmán Pál igazgató szerint évente 30 ezer tonna fakéreg keletkezik a telepen. E hatalmas mennyiség kevés kivételtől eltekintve eddig szeméttelepre, kubikgödörbe került. Idén ötezer tonna kéregbrikett gyártását vették tervbe. Nábrádi Lajos Korompai Vali, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője nagy sikerrel mutatta be Köbért Athayde: Madame Marguerite című monodrámáját a stúdiószínpadon. (Elek Emil felvételei)
