Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-19 / 15. szám

1985. január 19. Tisztelt második! Nem tudok jobb megszólítást, mert véletlenül sem hívhatom önt vesztesnek azért, mert egy választáson a két jelölt közül a kevesebb szavazatot kapta. Bár megértem, hogy az esemény után elbi­zonytalanodott, mintha elkeseredett vol­na, de az már enyhe túlzás, hogy vesz­tesnek érezze magát. Kérem, gondolkodjunk el együtt a vá­lasztáson, már csak azért is, mert a kö­vetkező hetekben, hónapokban szerte az országban hasonló esetek lesznek, meg­lehet, hasonló tanulságokkal. Kezdjük azzal a közhelynek tűnő megállapítással, hogy önmagában elégedett lehet az, akit egyáltalán jelölnek valamilyen felelős posztra. Mert a jelölés a bizalom jele, annak kinyilvánítása, hogy alkalmasnak találják a megbízatásra. S ha olyan helyzet alakul ki, amikor két — hasonló képességű — jelölt közül kell választa­ni, akkor nem szégyenkezhet az, aki „második” lesz. Mire alapozom mindezt? Első érvként a legkézenfekvőbbet ho­zom fel: igenis büszke lehet az, akit méltónak tartanak a jelölésre. Az ön esetében például elsorolták, hogy őszin­te, bátran kiáll a véleménye mellett, szakértelmére számítani lehet. Tudom, hogy a dicsérő szavak jólestek, hiszen egy ilyen összesítés: értékes ember, nemcsak elégedettséget jelenthet, hanem új eredmények elérésére is sarkallhat. Ami az ön arcát lángba borította, az a hibáiról való megemlékezés volt. Hirte­len természetét hozták fel, kitartás nél­küli lelkesedésére céloztak, több érzel­met vártak munkatársai. Kár lenne eze­ken utólag rágódni, hiszen a szavak igazságát elfogadta, s legbelül arra is fogadalmat tett, amennyire telik, vál­toztat a rosszon, erősíti a jót. Ezek alap­ján értenie kell, hogy alapjában véve önnel elégedettek, még ha másra is esett a választás. A bukott ember címkéje a legrosz- szabb, amitől ön fél. Igaz, hogy erre konkrétumot nem tudott felhozni, in­kább érzéseit fogalmazta meg, azt a köz­hiedelmet fogadta el, amely szerint san­da szemekkel néznek arra, aki valami­lyen oknál fogva kihullott a rostán. Pe­dig azóta eltelt egy kis idő, így önnek is volt alkalma meggyőződni arról, hogy nem lett fagyosabb a légkör, nem csök­kent a megbecsülés, Ugyanúgy dolgoz­hat, alkothat eddigi helyén, mint ahogy a választás előtt tette. Tudom persze, hogy belül őrli magát, a hiúság marcan­goló tüskéit kell letörni ahhoz, hogy be­lenyugodjon a döntésbe. Pontosabb leszek: nem olyan bele­nyugvásról szabad beszélnünk, ami egy vereséget követ. Már csak azért sem, mert nem lehet vereség akkor, amikor nem volt csata, amikor egy táboron be­lül a hadvezért választották, s mellé ön került tanácsadónak. Szó volt persze megmérettetésről, de itt a súlyosabb egyéniség mellett a másik nem könnyű­nek találtatott, hanem más fajsúlyúnak, akinek a maga helyén igenis vannak tennivalói. Manapság, amikor gazdasági vezetők állását pályázat útján töltik be, amikor az új választási törvény szerint rövide­sen két jelölt közül kell az alkalmasab­bat választani, meg kell barátkozni mind több embernek a „második” hely- lyel. Különösen úgy, hogy tudja: ő az, akinek a „győztes” helyébe kell lépni adott esetben, aki már egyszer bizonyí­tott alkalmassága felől. S persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyéni ambíciót sem, mint azt az ön esetében ismerem. Mert újabban legyőzte az el­keseredettségét, túltette magát a csak- azértis hangulaton, hogy eljusson arra a szintre, amikor nem megmutatni akarja, hogy van olyan jó, mint a másik, ha­nem kemény munkával a bizonyítás hó­napjait, éveit célozta meg. Azét a bizo­nyításét, amely egyszerre hasznos az egyénnek és a közösségnek, mert céljaik egybeesnek. S ezek alapján tisztelt má­sodik, ön már nem vigasztalásra, ha­nem támogatókra szőrül, engedje meg, hogy én is ezek táborába soroljam ma­gam. Szirmai Lászlóval, a SZABOLCSHÓ igazgatójával Ntgjjgr a távfűtés gondjairól A Nem jártak jó napok a távhőt szolgál- w tató vállalatra az elmúlt hetekben, gon­dolom ezt lemérték a reklamáló tele­fonhívásokból is. Jogosan szidtuk a SZABOLCSHÖT? — Nyíregyháza távhőrendszere alapvető­en hároim részre tagozódik. Az erőmű bizto­sítja a város ellátásához szükséges hőmeny- nyiséget, vállalatunk feladata az elosztóhá­lózat, a hőközpontok kezelése. Ezen kívül az épületekben lévő, a fűtést szolgáló gépi be­rendezések, tehát a radiátorok, a vezetékek működése befolyásolja a lakások hőmérsék­letét. (A panaszoknak, a reklamációknak az a része jogos, ha a vállalatunk egy épü­let fűtéséhez a megfelelő energiamennyisé­get nem adja ki, illetve ha a vállalat keze­lésében lévő berendezés, a gerincvezeték, vagy műszaki egység meghibásodik. Viszont nem jogosak azok a panaszok, amelyek alap­vetően a lakásban lévő berendezésekre vezet­hetők vissza.) Sajnos Nyíregyházán előfordul, hogy 10—15 éve felépült házban nem volt még átfogó karbantartás. Ezek a rendszerek hamar belevegősödnek, ezeknek a radiátorai könnyebben mennek szét, különösen egy ilyen időszakban, amikor a város ellátásá­hoz szükséges hőmérséklet sok esetben el­éri a 150 Celsius fokot. Ez nagyon igénybe veszi a belső rendszereket, a belső fűtést biztosító vezeték— és radiátorrendszert. A Milyen hibája lehet egy ilyen belső rendszernek? — A legkülönfélébb problémákkal talál­koztunk már a gyakorlatunk során. Karban­tartási hiányosság miatt leszakadt tömíté­sek beleszorulnak a vezetékbe, nincs megfe­lelő tömegáram, tönkremennek a különbö­ző szelepek, a légtelenítő rendszerek elfagy­hatnak, Vízkövesedés léphet föl. Tíz^-tizenöt: éves házakban találkozunk ilyen gondokkal. Komoly probléma az épületek -szigetelésé­nek hiánya. Sokszor nem is lehet az abla­kokat szigetelni kivitelezési hiányosságok miatt, de sok gondot okoz az épületek felső és alsó szintjén a hideg pince, vagy a hi- 'deg födém hőelvonó szerepe. Jellemző prob­léma, hogy egyszerűen kimarad a pane­lek közül a hőszigetelés. Ezek összességében könnyen okozhatnak olyan gondot, hogy egy tízemeletes épületben egymás fölött lévő la­kássoron mindenütt jó a fűtés, de a földszin­ten. vagy a legfelső emeleten nem éri el csak a 17—18 fokot. Ezt nem lehet azzal át­hidalni, hogy még több energiát adjunk be az épületbe, hiszen hogy egy ilyen lakásnál a 20 fok meglegyen, a másik lakásnál 30 foknak kellene lenni. Ez óriási energia pa­zarlás. Az ilyen hibák kijavítása a tulajdo­nosok dolga. Aki szénnel fűt, az tudja, hogy kéthetenként kormolni kell, s eszébe sem jut, hogy ezt a kéményseprő végzi el. A Beszéljünk akkor arról, ami a vállalat ^ hibája! — Igen. A vállalat hibája, ha a karban­tartási hiányosság miatt egy vezetékcso­mópont meghibásodik. Volt ilyenre is példa a távfűtés történetében Nyíregyházán, de most az örökösföldd vezeték elfagyása olyan hőszigetelési probléma miatt következett be, amely kifejezetten a kivitelező munkája miatt történt. A mínusz 20 fokban a nem megfelelően szigetelt légtelenítőcsonk elfa­gyott. £ Szoktuk emlegetni, hogy az egycsöves ^ fűtési rendszer nem jó, mert az alsó szinteken hideg van, fölül meleg. Ha ez nem jó, miért csinálnak ilyet most is Nyíregyházán, az örökösföldön? — Ennek elsősorban beruházási költség­kímélő oka van. Meg kell mondanom, hogy az egycsöves rendszer . jó, ha jól tervezték meg és pontos a kivitelezés. Figyelembe kell venni az épület szintjét, fekvését és ennek megfelelően kell a radiátorok kiosz­tásáról gondoskodni. Érdekes példa a me­gyei művelődési ház problémája, ahol szin­tén egy szavatossági időben lévő vezeték- szakaszt cseréltünk ki nagyon gyorsain a kivitelező helyett, mert azt tartottuk szem előtt, hogy az épületnek minél hamarabb, visszaadjuk a megfelelő fűtést. Tervezési és kivitelezési probléma miatt a vezeték 3—4 év alatt tel jesen tönkrement. Az ezzel kapcso­latos munkák végzése közben győződtem meg arról, hogy például az épületben, amelyen óriási üvegfelületek vannak, az északi és a déli oldalon ugyanannyi a fűtő­testek száma, tehát nem vette figyelembe a tervező, hogy az északi oldal sokkai hi­degebb, szélesebb ás soha nem kap napot. I Nyilvánvaló, hogy ugyanannyi meleget kap ! mindkét oldai, mégsem lesz egyformán me- j leg az északi és déli oldalon. „...a panaszoknak, a reklamáci­óknak az a része a jogos, ha a vállalatunk egy épület fűtéséhez a megfelelő energiamennyiséget nem adja ki, illetve ha a vállalat kezelésében levő berendezés, a gerincvezeték, vagy műszaki egység meghibásedik. Viszont nem jogosak azek a panaszok, amelyek alapvetően a lakásban levő berendezések bibáira vezet­hetők vissza...” Mk Miért veszi át üzemeltetésre a SZA- w BOLCSHÖ ezeket a házakat? — Abban a pillanatban, amikor egy ház felépül, annak az átadása'rögtön politikai kérdés. Az abba belefektetett pénz meg kell hogy térüljön, bárki is a beruházó, s ilyen­kor a lakásra várók is türelmetlenek. Egyébként Nyíregyházán két nagy beruhá­zó van. A NYIRBER és az OTP komoly mű­szaki ellenőrzéssel kíséri figyelemmel a mun­kák minőségét. Erről komoly átvételi jegyző­könyvek születnek és a munkát is minősí­tik. Nyíregyházán általában mindig első- osztályú minősítésű munkákat vesznek át és adnak át nekünk üzemeltetésre. Aztán mégis vannak gondok. Érdekes példa a szí­nészház esete. Az átvétel során nem járul­tunk hozzá a hőközpont átvételéhez, mert kicsinek ítéltük meg a szivattyúk teljesít­ményét. Nyáron a meleg víz-szolp Altatást a szivattyúk elbírták, aztán csak aki. >r volt kapkodás, amikor kiderült, hogy a szivaty- tyúk valóban nem bírják el a fűtést. De miért kellett megvárni, míg megbetegedett néhány színész? A Az idén alig, a korábbi években talán többször találkoztunk olyan gondokkal, hogy a nyári karbantartásra, vagy an­nak hiányaira visszavezethető okok mi­att nem volt tökéletes a fűtés, a meleg­víz-szolgáltatás. Milyenek ezek a nyári karbantartások? — Két évre visszamenően tudok nyilat­kozni, .mert vállalatunk azóta létezik. A nyíregyházi rendszerbe évente mintegy 15 millió forint értékű anyagot építünk be. (Korábban volt olyan év, hogy 800 ezer fo­rint értéket építettek be, szerintem ennek a levét isszuk ma.) Az első évben szinte a sze­relvények felét kicseréltük, amelyek a föld alatt üzemképtelenek, működésképtelenek voltak. Ezeket annak idején a nyári karban­tartás után érdeklődő újságírónak is meg­mutattuk. Ma már a gerincvezetékhez tar­tozó aknarendszer — ahonnan a vezetékeket figyelemmel lehet kísérni — minden szerel­vénye működőképes. 1984-ben mintegy 4 millió forint anyagértékö különleges göm- csapot építettünk be, hogy ha valahol baj van, ne szüneteljen a fűtés, a melegvíz-szol­gáltatás az egész városban, hanem vezérelni tudjuk a vízáramokat. Ez a műszaki fejlő­dés eredményezte, hogy a jósavárosi fűtési gondokát megszüntettük. Ezt a munkát nem tekinthetjük lezártnak. A legnagyobb fejtö­rést az okozza, hogy nem tudjuk, milyen gondokat fog okozni a jövőben Örökösföld fűtésében az, hogy a Hunyadi utcán lefek­tetett 400-as gerincvezeték milyen állapot­ban van. Sz ugyanis állandóan vízben áll, a kivitelezési hibák miatt állandóak a csa­tornabeázások, gond van a szigeteléssel. A Sok panaszt hallottunk a korábbi idő­ben a Kossuth utcáról. Az itteni gon­dok mire vezethetők vissza? — A zöld ház egyik lakásánál a panelszi­getelés teljesen kimaradt. Üjból kellett a kivitelezőnek szigetelni, de voltak beszabá­lyozási problémák is. Ma legjobb tudomá­som szerint nincs különösebb gond ezzel az épülettel Ä Hányszor csörög a telefon egy nap a vállalatnál? — A karácsonyi és az újévi időszakban, amíg az erőműnek nem kellett átállni gáz­ról pakurára, addig akadt olyan nap, hogy két—három telefon volt, és sok esténk tel­jesen panaszmentes volt. Ez azt hiszem, összességében ad egy képet. Viszont akkor, amikor a kért 150—160 Celsius fokos víz he­lyett nem kaptunk, csak 100-at, 120-at, kint pedig mínusz 15 fok volt, megnőtt a pana­szok száma. Azokban a lakásokban, ame­lyekben egyébként is 20 fok körül van a hő­mérséklet, vagy az említett problémák mi­att még ilyen meleg sincs, nyilván elégedet­lenek. A múlt hét közepétől elég sok olyan panaszunk volt, amelynek egyszerűen az volt az oka, hogy nem kaptuk meg a kellő mennyiségű energiát. A Hogyan tudja kivédeni a vállalat azt a sok szidást, amit jogtalanul kap, hi­szen aki fizet a távhőszolgáltatásért, az tulajdonképpen azt szidja, akinek fizet? — A fogyasztó joggal szitkozódik. Aki ta­nácsi lakásban lakik, fizeti a lakbért és fi­zeti a fűtést, joggal várja el, hogy megfele­lő legyen a lakásában a hőmérséklet. De a lakások többségé nem állami lakás, a vál­lalat feladata pedig nem az, hogy 12 ezer lakásban hibaelhárítási tevékenységet foly­tasson. Felajánlottuk mindén tulajdonos­nak, lakszövnek, minden egyes OTP tár­sasház képviselőinek és az ingatlánkezelő- nek, hogy ha szerződést kötnek velünk, mi — megfelelő díjért — karbantartjuk az épületeket. Ez a megállapodás csak az in­gatlankezelő vállalattal jött létre, és a fo­lyamatos átvétel ezen az őszön indult meg. A Szamuely lakótelep van a mi kezelésünk­ben. Ott bármi történik, azt a vállalatunk köteles elvégezni. A Mennyibe kerül egy ilyen szerződés egy ■ lakásra számítva? — Légköbméterenként évente 1,50 fillér. £ Ez nagyon olcsó. — Hadd tegyek annyit hozzá, hogy az épületet csak úgy vesszük át, ha előtte fel­mérjük a tulajdonossal,, s megmondjuk, hogy mit kell a helyére tenni. Az nem várhatóéi, hogy mi egy lerobbant, szétment rendszert a saját pénzünkön hozzunk rendbe, erre nincs anyagi lehetőségünk. Ezt a munkát — rendelésre — mi is elvégezzük, s amikor aláírtuk a megállapodást, attól a pillanattól mi vagyunk a felelősek. Üj lakások eseté­ben természetesen kezdettől vállalkozók va­gyunk. ^ Mennyit fizetünk most a távhőért? — 23 forint 40-et egy légköbméterre és egy évre. Ez a költségeknek körülbelül csu­pán az egyharmada, tehát minden fogyasz­tó a befizetett egy forintja mellé két forint 4 fillért kap az államtól dotáció formájában. Ez rendkívül nagy tehertétel az állami költ­ségvetésben. A meleg víznél ez minden be­fizetett forint után 3 forint 13 fillér. Tehát bizony most még jelentős ártámogatással, állami dotációval dolgozik a vállalat. Eze­ket a pénzeket igyekszünk úgy felhasználni, hogy a rendszer minél jobb állapotban le­gyen, és műszaki színvonalában lehetőség szerint emelkedjen. A Van-e valami olyasmi, amiről nem be- ^ széltünk és jó lenne, ha szóba kerülne? — Mindenesetre nagyon kellemetlen hely­zetben vagyunk azért, mert olyan rendsze­reket üzemeltetünk, amelynek kivitelezésé­be és tervezésébe döntő beleszólásunk nincs. Kell ugyan véleményezni a terveket, el is mondjuk a gondjainkat, de nagyon sok eset­ben azt kapjuk vissza, hogy maximalisták vagyunk. Ahogy a színészháznál említettem, hiába mondjuk, hogy nem járulunk hozzá, mert kis teljesítményű a szivattyú, mégis­csak fűtési probléma kell ahhoz, hogy in­tézkedés kövesse. Jóval nagyobb tervezőt fegyelem, a vállalat észrevételeinek, figye­lembe vétele és elsőosztályú munkavégzés kellene. Akkor most nem lenne örökösfö-ldi problémánk, és nem lett volna a művelődé­si háznak gondja. — Kellene, hogy minden pillanatban azt a? energiamennyiséget kapjuk meg az erő­műtől, amit kérünk. Természetesen nekünk is rendkívül nagy a felelősségünk, van mit javítani a munkánkon. Embereink most ezeknél a nagy javításoknál, a nagyon gyors munkáknál, a mínusz 20 fokban komoly ta­núbizonyságot tettek róla, hogy tisztesség­gel végzik ezt a munkát. Sokat jelent majd, ha meglesz a központi új telepünk, ahol vé­gül is a szervezettséget és az előkészítést jobban meg lehet valósítani. És a harmadik: ha a fogyasztóink érzik, hogy süvít a szél az ablakon, vagy nincs elszigetelve a födém, javíttassák, javítsák meg a hibát, mert mí­nusz 20 foknál hiába tűzforró a radiátor, ak­kor se lesz meleg a Lakás. Köszönöm az interjút. Balogh József KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents