Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

1985. január 16. Kelet-Magyarország 3 A KISZ a műszaki fejlesztésért Mit ér a védnökség? Ugyancsak elcsodálkoz­tak az igazgatók, amikor a KISZ-szervezetek leg­frissebb akcióprogramjait átlapozták. Mit vettek már megint a fejükbe ezek a fiatalok? A KISZ a mű­szaki fejlesztést akarja fel­karolni? S aztán jöttek a számítások sorát felvonul­tató dokumentumok, majd a konkrét eredmények. S ma már a KISZ büszke arra, hogy a műszaki fej­lesztés terén jelentős kez­deményezéseknek és mun­kának a részese. — Nem légüres térben mo­zog az ifjúsági szervezet, ép­pen ezért indokolt, hogy konkrét felajánlásokkal, a manapság igen fontos gazda­sági építőmunkát lendítse előre — fejtegeti Jókay László, a KISZ megyei bi­zottságának titkára. — Vol­tak már erre évekkel ezelőtt is próbálkozások, de túl ál­talános megfogalmazások után a felszínen maradtak. Például védnökséget vállal­tak egy kiemelt nagyberuhá­zás felett. Tisztelet a kivétel­nek, ez a beruházás azonban úgyis haladt volna a maga útján. De a tényleges hatást sose mérhettük. Mi azt kér­jük a szervezeteinktől, hogy konkrétan jelöljék meg, mi­lyen eredményt produkáltak a vállalás során és írják le, miként alakult volna az adott folyamat a KISZ közbeavat­kozása nélkül. Mérnünk kell a produktumot, mert csak az­zal érvelhetünk. A fiatalok óriási lendület­tel vetették magukat a szá­mítástechnikába. Tavaly nyá­ron Sóstón megrendezték az I. számítástechnikai tábort, hamarosan sorra kerül a második is. Számítógépes ka­binetet . hoznak létre Nyír­egyházán, ha a feltételek ezt indokolják. Ez bázisa lehetne a műszaki értelmiségnek. — Lehetőséget kellene ad­nunk az érdeklődő fiatalok­nak, hogy igazi számítógépe­ken gyakoroljanak és az el­méleti ismereteket is a ta­pasztalt szakemberektől ta­nulják meg — folytatta Jó­kay László. — Sok vállalat ugyanis még nem rendelke­zik számítógéppel és így ele­ve jó néhány fiatalt kizár ez a helyzet a komputerek vilá­gából. A tudományos egye­sületek ifjúsági tagozatai — szerény lehetőségeikhez mér­ten — támogatják a számító- gépes kabinet kialakítását. Komoly műszaki értelmiség születésének lehetünk tanúi minden bizonnyal. Záhonyban például tavaly a MÁV számítástechnikai üzemében színvonalas véd­nökséget vállaltak a fiatalok. A konzervgyárban, a Volán­nál és a dohányfermentáló­ban a számítástechnika el­terjesztésében és alkalmazá­sában igen aktívak a fiatalok. Országos adat, hogy a mű­szaki tudományok területén működő húszezer tudományos kutató közül minden negye­dik fiatal. — Számítógéppel támoga­tott irányítási rendszer kia­lakításán fáradozunk — mondta a dohányfermentáló­ban Kecskeméti János folya­matszervező, aki egyben a nyíregyházi városi KISZ mel­lett működő gazdaságpoliti­kai munkabizottság titkára. — A KISZ akcióprogramjá­ban már szerepelnek azok a feladatok, amelyeket az ügy­vitel és az információ terén az új komputeres megoldás követel. Az üzem 17 helyén lesz egy-egy kihelyezett gép, úgynevezett terminál, s a távlatokban a termelési fo­lyamatok irányítására is igénybe vesszük a gépet. De hasonlóan ehhez, sokat tettek KISZ-eseink a kocsányozás és fermentálás automatizálásá­ért. Kisvárdán újítási pályáza­tot írtak ki ifjúsági kollek­tíváknak. Január 18-án érté­kelik a közel húsz team mun­káját, ötleteit. Meglepően sok, nyolc mezőgazdasági üzem, tsz fiataljai adtak be újítást. — Az egyik legjelentősebb az Öntödei Vállalatnál a hulladékanyag hasznosítása, amely egymagában 12 mil­lió forintos megtakarítást hozhat! — említi a KISZ-mb titkára. — A Tisza típusú ra­diátort súlycsökkentéssel gyárthatják, így 3 millióval kerülhet kevesebbe az előál­lítás. A VSZM-ben selejt- és importkiváltó gépet állítanak üzembe, a 10 millió forintos haszon jelentős dollármegta­karítást rejt. Kékesén csök­kentenék a permetezőtávolsá­got, ez 60 ezer forintot hoz. Nyírkárászon gépkorszerűsí­tést hajtanak végre, 300 ezer forintot jelent. — Az új vállalatvezetési formák népszerűsítésében is várjuk a fiatalok alkotó ja­vaslatait. ötleteket és együtt­működést kérnénk, hogy a műszaki fejlesztésben elért eredményekkel is növelje a szervezet tekintélyét. A tag­ság és a gazdasági vezetők előtt is — fejezte be Jókay László. Tóth Kornélia A vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet hűtőházá­ban üzemelő műtrágyacsomagoló részlegben a Compack Vállalat megrendelésére műszakonként 80—100 tonna öm­lesztett műtrágyát csomagolnak 50 kilogrammos zsákokba. Képünkön: özv. Kupái Istvánná a zsákoló-mérlegelő auto­mata gép kezelője munka közben. (Császár Csaba felvétele) Kedden, január 15-én nyitották meg Kölnben a bútorbörzét. A mátészalkai Szatmár Bú­torgyár új terméke az Antónia-Lux ülőgarnitúra jó eséllyel pályázik nagyobb megrende­lésre. Képünk: a háromszemélyes rökamiét Lieb Sándor és Oláh Judit készíti a kárpitos­üzemben. (Elek Emil felvétele) Karnyújtásnyira a csőd A meghiúsult egyesülés Ingó és ingatlan vagyoná­nak egyharmadától kellene megválnia a tunyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetke­zetnek, ha valamennyi hite­lezője egyszerre nyújtaná a kezét: vissza az adóssággal. A hitel nyújtóját nem nyug­tatja meg, hogy van még va­gyoni fedezet. Ha látja, hogy az adósánál nem fiadzik a pénz, tudja: veszélyben a törlesztés. Ez esetben joga van az egész hátralékot egy összegben lejártnak nyilvání­tani. A Szamos-parti közös gazdasághoz a csődeljárás veszélye karnyújtásnyi közel­ségbe került... Cukrot Ígértek... ... minden egyesüléskor, szanáláskor, de jó, ha sóra jutott belőle — fakad ki Ja­kab Gusztáv, a fűrészüzem dolgozója, amint leállítja a gépet. — Most megint össze akarnak bennünket boronál- ni Gyarmattal. Mi lesz ne­künk abból jó? Lesz-e mun­kánk? Járjunk be a város­ba? — Megsülünk a saját zsí­runkban, emberek! — vitat­kozik az elnök, Körösi Mik­lós. — Ha lesz miben!? — kiált a rögtönzött röpgyűlés egy másik résztvevője, Kisgyörgy Zoltán. — Abból sem jött semmi jó, amikor az itteni két tsz egyesült. Még alig több mint tíz éve, és maga már a nyolcadik elnök. — Tudják azt maguk, hogv amióta itt vagyok, mennyit ledolgoztunk belőle ... — Mi csak azt tudjuk, hogy tizenöt forint az órabérünk — szólal meg az egyik bőr­kabátos fűrészkezelő egy kis hallgatás után. — Meg tíz, mint a vízhordógyereknek — hümmögi egy idősebb. — Egy ilyen szegény tsz ennyit tud fizetni — válaszol az elnök. Erre nem tudnak mit mondani. Folytatja: Még sincs szegény ember.,. . .. Tunyogmatolcson, tudja ezt mindenki itt is, meg a környéken mindenütt. — A hideg vízre is kevés lenne, amit itt keresek — kér szót ismét Kisgyörgy Mi­hály. — Megvan nekem most is otthon a három hasas ko­cám, az igen, az pénz. — Nem is tudom, mi len­ne, ha nem jönne nekem is, a többieknek is a paszulyból az a tíz-tizenötezer, meg a tök is jól fizet, a két hold ten­gerit is megeszi a jószág . .. — Sorolja Hegyaljai Károly, aki szintén a fűrészes kollek­tíva tagja. Egyre magasabb a hangerő, ismét az elnök vág közbe: — És mit gondolnak, tud­nák ezt csinálni, ha nem len­ne a tsz? — Válasz nem ér­kezik. — Mit gondolnak, ta­valy miért kellett közgyűlés elé vinni, hogy csak az kap­jon háztájit, aki ledolgozza a 2180 órát? Megmondom én maguknak... — Azt is a nyugdíjasokkal szavaztatta meg — csattan fel Vadász Zoltán, — nem várva meg a nyilvánvaló vá­laszt. — Én egyiket se en­gedném oda szavazni, csak aki dolgozik. Azok csak a postást várják, mikor jön már a földjáradék... Mit szólnak bele az én dolgomba? — Azok az emberek a föld­jüket, a szekerüket, meg a lo­vukat adták össze annak ide­jén, hogy magának most ke­nyere legyen — érvel hig­gadtan az elnök. — Mondhat nekem akár­mit ... — legyint Vadász Zoltán — én már ki se vit­tem a ganét a háztájimra. Másodjára az öregek úgyis megszavazzák az egyesülést, ki tudja melyik gyarmatié lesz jövőre az a föld? Velünk, vagy rólunk... ... így kell szemlélni most ezt a kérdést — vágja el az elnök a lassan személyeske­désbe fordult vitát. — Hiába keressük azt, hogy a múltban ki mit rontott el, most arra senki nem kíváncsi azok kö­zül, akik számon kérik raj­tunk az eredményes gazdál­kodást. Világosan megmond­ták nekünk, hogy a Klein- tagbeli szakosított telepre, az öntödére csak akkor kapunk pénzt, ha egyesülünk, plusz még tizenhárommillió forin­tot az adósságainkra. Most még velünk tárgyalnak ez ügyben, ősszel már rólunk döntenek a távollétünkben. Kell ez maguknak? Erre már nincs válasz, csak vállvonogatás. Az indu­latok lebegve maradnak ... Búcsúzóul Körösi Miklós keserűen sorol fel néhány dolgot a közelmúltból. A szá­mokat fejből idézi, igen sok­szor megfordulhattak a gon­dolataiban. — Rekord létszámú volt december 12-én a közgyűlés. 328-an szavaztak, ebből 108 volt a nyugdíjas. 22 voks hi­ányzott a döntéshez ... Csend volt, nem akadt hozzászóló, de a titkos szavazás mindent elárult. Nyakas nép lakik itt, dolgosak, szorgalmasak, de nagyon konzervatívak. Bele­tört a bicskája a legtöbb elő­dömnek a megváltoztatásuk­ba. Félreértés ne essék, nem akarom sem magamat, sem a korábbi vezetőket mente­getni, de a tagságnak most keserűen kell megtanulni, mit jelent, ha nincs közös jobbító szándék. Ha ez az erő, ami a dacban megnyilvánul most, termelt volna, senki­nek nem lenne gondja. Azért van, aki belátja, hogy csak az egyesülés segít 148 ember kívánságára 18-án, pénteken újra összehívtuk a közgyű­lést, ez a tagság negyede, az egyesüléshez kétharmados többség kell. A felelősség óriási, de dönteni kell, mert jön a tavasz, a vetés, az ara­tás . . . Esik Sándor Melegítés a óbb vagy, mint a radiátor. Eme vé­leményt ennen agyam termelte ki. ak­kor, pmikor a huhukko- lást, mint a kézmelegí­tésnek ősi és energiata­karékos technológiáját átültettem a gyakorlat­ba. A megnyilvánulás eleinte spontán a tudat­alattiból fakadt. Mint ősi örökség. Mert mit csi­náltak őseink télvíz ide­jén, ha fáztak? Minde­nekelőtt, a fázásnak megadták a módját és reszkettek. De mert a reszketés nem melegí­tett, kénytelen-kelletlen testük energiatermelé­sét huhukkolással ösz­tönözték. Ezt testem én is, más is. A radiátor hideg, a le­heletem meleg, a ke­zem fázik, így hát sza­pora levegővétellel mon­dogatom, hogy huh ... huh .. huh ... Tüdőm, mint egy kazán. A lég­térből beáramló, szabá­lyozottan 16 fokos oxi­gént 36 fokra hevíti és a gégecsőn visszaára­moltatva, e hevített gázt, a dermedt ujjper­cekre lecsap a trópusi meleg. Pompás és óriási! Van itt energia, csak fel kell szabadítani. A huhukko- lás azonban csak a kez­det. A felmelegedést, az energiatermelést növeli a testrészek intenzív csapkodása, valamint az ugrálás. Huhukkolás csapkodás, ugrálás. Ez a technológiai sor. Emí- gyen mindenki megter­melheti azt a hőmennyi­séget, ami tőle telik, — amire szüksége van — és fütyülhet a télre. Természetesen az em­ber — hajlama és vér- mérséklete szerint — fö­lös energiát is termel. Van, aki ezt megtartja, van aki önzetlenül le­adja vagy továbbadja. Ehhez most jó alkalom, hogy a televízió rövidí­tett programban sugá­roz. És este tíz után már úgy sincs mit csinálni. Mint jó gyerekek, este tíztől megtakarítunk egy városnyi villamos ener­giát és beinkasszálha­tunk egy dicséretet. A dicséret: hang a sötét­ből: „jobb vagy, mint a radiátor”. Reggel jó közérzettel, dermesztő hidegre, de huhukkolás- ra készen ébredünk. A huhukkolást az időseb­bek is elkezdhetik. (seres) Rádiójegyzet A fegyverszünet K özelmúlt történel­münk egy igen iz­galmas, kevésbé is­mert szeletét vizsgálta a „Nekem szülőhazám itt, e lángoktól ölelt kis ország” című műsor XI. része. A hétfő esti adásban a fegyverszünet és a béke- szerződés legérdekesebb motívumait, a legújabb levéltári kutatások alap­ján feltárt tényeket hall­hattuk a háború utáni Magyarország helyzeté­ről. Különösen izgalmas volt a békeszerződés, a jó­vátétel, a Szövetséges El­lenőrző Bizottság munká­ját, hátterét feltáró be­szélgetés, melyben részt vett Korom Mihály törté­nész. A műsort Karsai Elek állította össze. Mennyiben teljesítette a magyar tárgyalóküldött­ség az ország népével szembeni kötelességét a párizsi béketárgyaláso­kon? Milyen szándék ve­zette a nyugati hatalma­kat a háborús jóvátétel összegének felülvizsgá­lásában? Hogyan hatott a háború utáni magyar gaz­daság talpraállásában a Szovjetunió által elenge­dett 100 millió dolláros jóvátétel? Milyen szerepe volt hazánk életében a Szövetséges Ellenőrző Bi zottságnak, amely még a békekötés után is hóna pokig tevékenykedett? Sok, nemcsak a törté­nészeket, hanem az átlag­embereket is foglalkozta­tó kérdésre adott választ a műsor, amelynek külön értéke, hogy felhasználta a legújabb amerikai és más nyugati levéltári for­rásokat is, a teljesebb kép megalkotásához. P. G. Minden harmadik... Országos, talán világjelen­ség, hogy a diplomások kö­zött mind több a nő. A me­gyében a 70-es években be­következett nagy ütemű gaz­dasági fejlődés a korábbinál több felsőfokú végzettségű szakembert igényelt. Számuk 1980-ra meghaladta a 16,2 ezret, egy évtized alatt csak­nem hétezerrel gyarapodott. A növekedés a nőknél volta legnagyobb, ennek követ­keztében a diplomások egy­re nagyobb hányada nő. A legjobban a közgazdasá­gi és a műszaki diplomások aránya emelkedett Szabolcs- Szatmár megyében, míg a jogtudományi végzettségűeké alig változott.' Megyei, sajá­tosság, hogy a felsőfokú vég­zettségűeknek a megyében nagyobb aránya — 89 száza­lékuk — aktív kereső, mint országosan, amely 85 száza­lék. Ez az aktivitás az utol­só évtizedben a megyében nőtt, országosan viszont csök­kent. Ennek oka, hogy a me­gyében élő diplomások jóval fiatalabbak, mint az ország más megyéiben élőké. Orszá­gosan minden negyedik, a megyében minden harmadik diplomás 30 éven aluli. A felsőfokú végzettségűek­nek több mint a fele — 53 százalék — nő. A statisztikai, felmérések azt is kimutatták: a férfiak között lényegesen magasabb a vezetők aránya — 53 százalék —, a diplomás nőknek csupán 16 százaléka sorolható vezetői kategóriá­ba. Ez részben a végzettsé­gükkel is összefügg, a nők aránya az oktatásban a leg­magasabb, ahol a vezetővé válás ritkább.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents