Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. január 3. Formálódó városkép. KRÓNIKA '84 Lakótelep, iskola, kábeltévé Nehéz helyzetben van a krónikás, ha arra vállalko­zik, hogy bemutassa Nyírbá­tor elmúlt évét. Hiszen any- nyi esemény történt — a ze­nei napok nagy sikerű prog­ramjától az új lakások ava­tásáig —, hogy nem kis fej­törést okoz: vajon sikerül-e mindent csokorba gyűjteni ? Az eredmények mellett per­sze nem szabad megfeled­kezni a gondokról sem. Hi­szen tavaly is csúsztak ha­táridők, s a szűkös anyagi le­hetőségek miatt jócskán van­nak jogos, ám mindeddig nem teljesült igények. Az év vé­géhez közeledve számvetést készítettek a város vezetői. Áttekintették 1984 sikereit és hiányosságait, s meghatároz­ták az új év fő feladatait is. Ezekből nyújtunk át most egy csokorravalót. A tervezettnél valamivel t,bbb, mintegy 150 millió fo­rint volt Nyírbátor költség- vetése tavaly. Az intézmé­nyek fenntartása mellett ha sok nem is, de azért jutott karbantartásokra, sőt beszer­zésekre — így például isko­lai szemléltetőeszközök, or­vosi műszerek vásárlására. Többek között felújították a Fáy utcai parkolót, rendbe hozták a múzeum előtti tó partját, a Császári és a Ró­zsa Ferenc utcai csapadék­víz-csatornát. A tervezett munkák közül a szakorvosi rendelőintézet tetőszerkezeté­nek, s a sportpálya csapa­dékvízrendszerének felújítá­sa húzódott át ez évre. Tavaly a legtöbb pénzt a Fáy úti lakótelep építésére költötték a városban. Itt a 40 új célcsoportos lakás építése, sajnos, kéthónapos csúszás­sal kezdődött meg. Így de­cember végéig csupán húsz lakás átadását vállalta a FZÁÉV. A Zrínyi utcában 8 új szövetkezeti lakás készült el. Ezek folytatásában továb­bi 21 lakás alapozását kez­dik meg az idén, az OTP beruházásában. Az átadást jövőre ígérik. Az építkezések segítésére az OTP finanszírozásában 37 családi házzal beépíthető tel­ket alakítottak ki ’84-ben. További 44 korszerű csopor­tos családi ház építéséhez pedig megkezdték a terület kialakítását. Ezeket a telke­ket az idén adják át az építkezőknek. Legtöbben az új 16 plusz 4 tantermes általános isko­lának örültek tavaly a tele­pülésen. Az iskolát szeptem­berben vették birtokba a gyerekek a Fáy-lakótelepen. Anyagbeszerzési gondok mi­att késik a százszemélyes óvoda átadása. Avatása ez év első felében várható. Hozzáláttak a szakemberek az új lakótelepen a távbe­szélő-hálózat, s a televíziós kábelhálózat' kialakításához, melyek szintén az idén ké­szülnek majd el. A lakóte­lepen befejeződött a csapa­dék- és a szennyvízcsatorna­gerincvezeték építése, s még a nyáron birtokba vették a strandolok a város új büsz­keségét, az úszómedencét. A város büszke lehet az itt élők és dolgozók társadalmi munkájára, amely értéke a múlt esztendőben meghalad­ta a 11 millió forintot. Töb­bek közt zöldfolyosót építet­tek a Császári utca bevezető szakaszán, tereprendezést vé­geztek a városi sporttelepen, járdákat építettek, segítettek a földutak, a csapadékcsa­tornák karbantartásában, parkosítottak, sőt még a jár­dalapok öntésében is részt vettek. Szükség lesz a lakosság segítségére az új évben is ahhoz, hogy tovább szépül­jön, gazdagodjon a város. Idén már 12 millió forintos társadalmi munkára számít a tanács. Kérni persze csak akkor lehet, ha adunk is. S, hogy mit ígér ’85-re a nyírbátori­aknak a város? Mindenek­előtt: folytatódik a központ­ban a báziskonyha építése, amely alapozását még ta­valy megkezdte a helyi épí­tőipari szövetkezet. Tovább épül a szennyvíztelep, s el­készült a postaszékház ta nulmányterve is. (Sajnos, építését várhatóan csak jö­vőre kezdik meg.) Papíron van a település földgázellá­tásának tanulmányterve is. Tovább dolgoznak például a múzeum előtti tó rendezé­sén, s több mint 3 millió forintot költenek majd az utak felújítására, fenntartá­sára. Az év nyarára 66 álla­mi lakás építése fejeződik be, amelyek közül 28 taná­csi bérlakás lesz. A jelenleg csak ideiglenesen működő hőközoontban — mely a Fáy utcai lakótelep távhőellátását oldja meg — szintén nyár derekára fejezik be az utol­só simításokat. ’85-ben a ter­vek között szerepel az új szeméttelep s egy új homok­bánya kialakítása is. A célokat még sorolhat­nánk, a járdák építésétől az újabb zöld folyosók létreho­zásáig. Egy tény: mindez nem valósulhat meg a la­kosság széles körű összefogá­sa nélkül... \ Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Hobbija: a számítástechnika M ég általános iskolás volt, mikor barátjával együtt detektoros rádiót bar­kácsolt. Aztán ahogy fejlő­dött a rádiótechnika, úgy nőtt Bertók Csaba érdeklődése is a rádiózás izgalmas világa iránt. Megtanulta a tranzisz­toros rádió, majd a televízió szerkesztésének titkait, meg­ismerkedett az integrált áramkörök technikájával. Ma villamos energia szakos tanár a nyírbátori szakmunkáskép­ző intézetben. S mivel érdek­lődése a technika újdonságai iránt azóta sem csökkent, je­lentkezett az ATOMKI egyik pályázatára, s részt vett egy tudományos kutatóprogram­Bertók Csaba: „Elsősorban a gyerekeket szeretném bevon­ni a szakkörbe ...” ban. Így került szoros isme­retségbe a számítógéppel. — Számítógépet ugyan már nem tudok amatőr módon készíteni, de kapóra jött, hogy elkezdődött az ország­ban az iskolai számítógépes program. Nálunk a szakmun­kásképzőben már vannak kis számítógépek, melyekkel egy­szerre három párhuzamosan működő szakkörben ismer­kednek a gyerekek. Nagy örömmel vállaltam a szakkö­rök vezetését. Nem véletlen, hogy a mű­velődési központ Bertók ta­nár urat kérte föl tavaly ősz­szel a városi számítástechni­kai szakkör vezetésére, mikor sikerült kis személyi számi-, tógépeket vásárolni. Október 15-én kezdték a munkát nagy érdeklődés mellett. Tizenöt­húsz állandó résztvevője van a foglalkozásoknak: a gyár­igazgatótól az adminisztráto­ron át a kisiskolásig. Heten­ként kétszer gyűlnek össze a számítástechnika szerelme­sei. S hogy tényleg „szere­lemről” van szó, bizonyítja ezt: gyakran éjjel 11-kor úgy kell őket hazaküldeni. — Az idén még tovább nő­nek a lehetőségeink. Hiszen hamarosan egy Commodore 64 számítógéppel gazdagodik a klub. A tanács helyiséget is ígért a szakkör céljaira a vá­ros központjában. Várhatóan februárban költözünk át oda, s akkor várhatóan már egész nap nyitva lesz a terem, dol­gozhatunk a gépeken. A fel­nőtteknek munka, a gyere­keknek játék egy-egy foglal­kozás. Elsősorban a gyereke­ket szeretném bevonni a szakkörbe, hiszen mire ők felcseperednek, már hétköz­napjaink szerves része lesz ez az új tudományág. Szmolinka Józsefné: „Leg­fontosabb célunk, hogy a munkahelyekre is eljussanak az előadók .. előadókkal. Mindezek mellett főiskolára jár, s „mellesleg”, most végzi a C-kategóriás szövő szakkörvezetői tanfo­lyamot is, mivel az ő irányí­tása alatt működik a városi szövőkor. Népművelő a munkásokért... K evesen vannak Nyírbá­torban, akik nem isme­rik — legalább látás­ból — Szmolinka Józsefnét. Éppen két esztendeje, hogy otthagyta kényelmes gyógy­szertári állását, s ahogy a művelődési ház munka­társai tréfásan megjegyez­ték: beállt közéjük „nap­számosnak”. Amivel fog­lalkozik, az nem kis vállal­kozás lenne egy nagy gyakor­lattal dolgozó népművelőnek sem, hiszen a munkásműve­lődés szervezése, szakmai irányítása a feladata a város­ban. — Két éve még összesen három üzemben volt nálunk közművelődési előadó, ma már 14-en vannak — hallot­tuk a fiatalasszonytól. — A munkahelyeken az előadók társadalmi munkában szerve­zik a közművelődést. Vala­mennyien szívvel-lélekkel dolgoznak, s rendkívül segí­tőkészek. Ha például valami­lyen városi rendezvény van, elég egy telefon, s ők már ké­szítik is a plakátokat, árulják a jegyeket. Nélkülük nem boldogulnék. A telefon pedig sokszor csöng mostanában az üze­mekben, hiszen — főleg ta­valy — már rengeteg progra­mot kínáltak az érdeklődők­nek. — Csak jegy érdekesség a múlt évből: nálunk járt Czeizel Endre, aki nyolc vál­lalatnál, szövetkezetnél tartott előadást. Idén először kap­csolódott be a város a mun­kásművelődési hetek prog­ramjába. Ennek keretében látogatott el hozzánk például Sugár András, s dr. Erőss Pál. Legfontosabb célunk, hogy a munkahelyekre is eljussanak az előadók. A kiállítások már rendszeresek az üzemekben, sőt megalakultak a szocialis­ta brigádvezetők klubjai is. Most fáradozunk azon a közművelődési előadókkal, hogy váljanak rendszeressé a nyugdíjas- és a kismama-ta- lálkozók. Ezekre például mű­sort is szervezek. A fiatalasszony még hosz- szan sorolhatná a tennivaló­kat. Az egyik legfontosabtrTT kapcsolattartás a munkahe­lyekkel. Hetenként legalább egyszer mind a 14 üzemben megfordul, de telefonon majd’ mindennap' beszél az Nyolcvan család bizalma N ehéz esztendőt tudhat a háta mögött Böször­ményi László, a költ­ségvetési üzem műszaki ve­zetője, aki „mellesleg” ta­nácstag is. — 1980-ban választottak meg erre a tisztségre az Er­zsébet, a Derkovits és a Fe- dics Mihály utca lakói. A körzetben nyolcvan család él, kertes házakban. Egészen új része ez a környék Nyírbá­tornak, hiszen mai formája a 70-es években alakult ki. Ekkor épült itt a legtöbb csa­ládi ház, sőt még most is so­kan építkeznek a területen. Földutak vannak, ha pár csöpp eső hullik, már bokáig ér a sár. A házak között sok még a sivár terület: parkosí­tani kell. Ezek a város egé­széhez mérve talán apró hi­ányosságnak tűnnek, szá­munkra viszont rendkívül súlyos gondokat jelentenek. Mivel nem dúskálhatnak a Böszörményi László: „Köny- nyű dolgom van, mert a kör­zetben nem ijednek meg a tennivalóktól az emberek .. pénzben a nyírbátoriak, ezért sok múlik a lakosságon, hogy szép, emberi legyen a kör­nyék. Az itt élők már bizo­nyították, hogy szívesen dol­goznak társadalmi munká­ban lakóhelyük, környezetük szépítéséért. Feltéve, hogy valaki megszervezi a munkát, mozgósítja a családokat. — Könnyű dolgom van, mert a körzetben nem ijed­nek meg a tennivalóktól az emberek. Tavaly például a Derkovits és az Erzsébet ut­ca egy részében járdát épí­tettünk közösen. Sorra jár­tam a házakat, mindenkit megkérdeztem, hogy részt vesz-e az akcióban. Senki sem mondott nemet. Persze azért az ügy nem volt ilyen egyszerű, hiszen szombato­kat, vasárnapokat kellett az építés miatt föláldozniuk a családoknak. Büszke vagyok rá, hogy mikor megkezdő­dött a járdaépítés, még a környező utcákból is jöttek segíteni. Mint mindig, tavaly is a nyár volt a legmozgalma­sabb időszak a körzetben. Tartottak lomtalanítási ak­ciót, az Erzsébet utcában fá­kat telepítettek, mindenfelé szorgosan parkosítottak. A „Tiszta udvar — rendes ház” táblát 56 portára tűzhették ki. — Bőven lesz feladatunk az idén is. Legsürgetőbb az utak rendbe hozása, s tovább kell építeni a szennyvízhálózatot is. Lejárt a mandátumom, így aztán lehet, hogy a vá­lasztásokon másnak adnak bizalmat az emberek. De ha újra engem választanak, ter­mészetesen vállalom. J ól csengő neve van Nyírbátornak szerte az országban — fő­leg kulturális rendezvényei miatt. Mind többen vannak, akik már külföldre is elvit­ték a város jó hírét. Közéjük tartozik Gulyás Barbara, aki tavaly — még mint általános iskolás — egy nemzetközi sportversenyen aratott sikert hazánk, s a város színeiben. — ötödikes korom óta já­rok sporttagozatra. A múlt tanév végéig még a bátori Zrínyi utcai iskola növendé­keként vettem részt különbö­ző versenyeken. Különösen a magasugrást szerettem. Nyol­cadikban 1 méter 52 centi- méteres magasságot ugrot­tam. Nem volt ez kis teljesít­mény Barbarától, aki pár centi híján a saját magassá­gát ugrotta át. Igazi sikert Gulyás Barbara: „Hatvanegy méterre dobtam a labdát...” aztán egy egészen más ver­senyszámban aratott. — Nyolcadikban öttusa-csa­patbajnokságon indultunk, melyen a győztes jutalma az volt, hogy részt vehetett egy hét táborozáson Zánkán. A tiszalökiek ugyan megelőztek bennünket, de egyéni ered­ményeim alapján mégis el­jutottam Zánkára. Sajnos, nem voltam túl jó formában. Az utolsó versenyszámot már úgy kezdtem el, hogy nekem már mindegy, úgysem érhe­tek el jó eredményt. Talán ezért sikerült 'csúcsot dönte­nem: kislabdadojDásban. Hat­vanegy méterre dobtam a labdát, s így 6 méterrel dön­töttem meg az addigi csú­csot. Azt gondolom, ezért a teljesítményért figyeltek föl rám, s hívtak meg abba a serdülő válogatott csapatba, mely tavaly a nyár közepén Prágában képviselte hazán­kat egy nagy nemzetközi at­létikai versenyen. Tizenöt ország legjobbjai mérkőztek a prágai bajnok­ságon. A hétpróbában szé­pen szerepeltek a magyarok: egy kupával jutalmazták eredményeiket. Jól szerepelt személy szerint Barbara is, aki kislabdadobásban egyéni második helyezést ért el. A kislány ma már a nyíregy­házi Vasvári gimnázium ta­nulója. Természetesen sport­tagozatra jár, s továbbra is tagja a Nyírbátori BSC-nek. — Most legfontosabb a ta­nulás, de komolyan foglalko­zom a sporttal is. Az egyesü­letben a hétpróbában szeret­nék magas szinten versenyez­ni. Sportsiker Prágában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents