Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
KM HÉTVÉGI melléklet 1984. december 1. % A matematikus Matematikusként nőgyógyászati klinikán? Gyöngyösi Józseffel találkozva elodázhatatlan a kérdés: mit keres fehér köpenyben a kórház folyosóján a ridegnek tartott tudomány művelője? A magyarázat a számítógép, hiszen modern korunk eme nélkülözhetetlen találmánya bevonult a gyógyászatba is. Ha meg akarjuk látogatni a fiatal programtervező matematikust, néhány órás utazásba telik. A nyíregyházi születésű fiatalember egyre távolabb került szűkebb hazájától. Az általános iskola befejezése után a kecskeméti gimnáziumban tanult, onnan még délebbre, Szegedre az egyetemre vezetett az útja. A József Attila Tudományegyetem matematika szakán végzett 1976-ban. S itt szólt közbe a véletlen. — Az egyetemi tanulmányaim vége felé tájékozódtam, érdeklődtem, hogyan lehetne visszakerülni szülővárosomba. Szü^pn, ,.rfl7 konairrvx»ttrél nek jTpegnyugtató letrvolna, fia találok végzettségemnek megfelelő állást a nagyüzemekben, vállalatoknál. Sajnos, népi tudtak fogadni. Záróvizsgám idején is nyitva maradt a kérdés: merre, hová? Akkor beült a szóbelire egyik tanárom, végighallgatott, végül odalépett hozzám: ha átmegyek a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájára, programozó matematikusként kapok állást. Nem töprengett sokat, igent mondott. Tudományok határterületén kezdhette pályáját. Orvosok, vegyészek a munkatársai azóta is, s a közben eltelt tíz esztendő hozott bőven eredményeket. A klinika bekapcsolódott az Egészségügyi Világszervezet által támogatott kutatási programokba. Megbízatásokait kapnak orvosbiológiai problémák megválaszolására, új gyógyszerek laboratóriumi kipróbálására, a tapasztalatok elemzésére. Gyöngyösi József jelenleg behatóbban hormonvizsgálatokkal foglalkozik. A meddőség okainak behatárolásában a modern eszközök és módszerek között ma már nélkülözhetetlen a számítógép. — A hormonok mérése külön technológiát kíván, amit az orvosok dolgoznak ki. A számítógép csak sajátos program segítségével tud választ adni a kutatás kulcskérdéseire. A szóra bírása már az én feladatom. Óriási előny, hogy a világszervezet közreműködik a legkorszerűbb technikai eszközök beszerzésében. Egészen komoly programrendszerek dolgozhatók ki ezáltal. Csillog a szeme. Hosszú ujjait összefonja izgalmában, nem kenyere a sok beszéd. A matematika nem sorolható a szószátyár tudományok közé, akárcsak a kémia. Az volt ugyanis gimnazista korában a másik kedvenc tantárgya. A középiskolások országos tanulmányi versenyében mind a két tárgyból indult. Matematikából nyert, kémiából is előkelő helyezést ért el. Szerényen a sikert nagyrészt tanárainak tulajdonítja. Ök keltették fel érdeklődését, buzdították, s mind nagyobb követelményeket állítottak elé. Mérnök akart lenni, csak azt nem tudta sokáig eldönteni, hogy építésznek vagy vegyésznek menjen. Azután hírét vette, hogy 1968-ban programtervező matematika szak indult Szegeden. Akkor a számítógép még valóságos csodának számított. A továbbtanulási jelentkezési lap beadásakor döntött: a mérnöki pálya helyett a komputerrel jegyezte el magát. — Nem bánta meg, erre bizonyíték, hogy szívvel-lélekkel végzem a munkám. Bár azzal is tisztában vagyok, hogy a mai diákoknak sem könnyű a pályaválasztás. Tizenévesen csekély tapasztalat birtokában nehéz határozni afelől, mi legyek, ha felnövök? Az jelentene megoldást, ha különböző módszerek, tesztlapok segítségével ki-ki lemérhetné képességeit, és valamilyen módon néhány hétig, hónapig ismerkedhetne kiszemelt szakmájával. A frissen szerzett tapasztalatok birtokában megalapozottabb döntések születnének. Szerencsésnek mondhatja tehát magát, mert nem várt rá kudarc. Nem csalódott a választott szakmájában. Azt kapta, amit eP- képzelt: megismerhette a számítógépet, alkalmazásának módjait, a programírás rejtelmeit. Még az is megadatott neki, hogy a tudomány egyik részterületét, a matematikai statisztikát alkotó módon átültethette a biológiába, a gyógyító munkába. Az elméleti matematika helyett mindig is jobban érdekelte a tudomány gyakorlati alkalmazhatósága. Rendszeresen publikál. Eddig közel húsz közleménye jelent meg, többek között az Orvosi Hetilapban, a Kórház és Orvostechnika, a Demográfia című szakfolyóiratokban, valamint a Magyar Nőorvosok Lapjában. Dr. Morvay Józseffel közösen egyetemi jegyzetet írt. 1982-ben védte meg matematikus doktori fokozatát a József Attila Tudományegyetemen, és eddig kétszer nyerte el a fiatal orvos kutatóknak adományozható emlékérmet. Egészségesen fejlődik-e a magzat a méhben? — nehéz teljes bizonyossággal megállapítani. A hormonváltozások vizsgálata és az egyre gyakrabban alkalmazott ultrahang-diagnosztika számos információt nyújthat. A magzat szívbillentyűinek mozgása, működése a fejlődés tükre. A billentyű azonban a másodperc töredéke alatt zár, illetve nyit. A kiértékelést lehetővé teszi, ha a felfogott jeleket átteszik számítógépre és egyedi programnyelvvel elemzik. A zá- ródás-nyitódás ilyetén idővizsgálata egyelőre inkább még csaik elmélet, de Gyöngyösi József munkatársaival azon fáradozik, hogy mi- ppl hamarabb,.a gyógyászatban, alkalmazható gyakorlat legyen. — Részt veszek egyéb, a vállalatgazdálkodásban alkalmazható mikroszámítógépes programrendszer kidolgozásában is. Egyrészt azt mondhatom, programot bárki írhat, csak a gyakorlottságtól függően kinek egy óra, kinek egy hét szükséges a betáplálandó „parancs” elkészítéséhez. A programozás jó játék, mindenkinek hasznára válik, ha leül a gép mellé. Másrészt a programozás nehéz. Nehéz elérni, hogy az Végül olyan legyen, amilyet a megrendelő szakember elvár, hogy általa minden kérdésre választ adjon a gép. — Felmerül olykor, hogy vajon nemzedéki ellentétek, konfliktusok forrása lehet-e a számítógép? Ügy érzem, okozhat feszültségeket, mert az idősebb szakembernek nincs ideje, energiája, hogy megtanulja a számítástechnikát, míg a mai gyerek játszva szerzi.meg az ismereteket. A felnőttek idegenkednek a géptől. Idegesíti őket, hogy az mindig könyörtelenül észre veszi, ha hibáznak. De ebben óriási lehetőség rejlik: miközben a komputerrel bánunk, kialakulhat a körültekintésre, alaposságra épülő munkastílus. Előbb-utóbb csak az lesz a termelésben az igazán jó vezető, aki tudja kezelni a számítógépet, szót ért vele és tud dönteni a gép közreműködésével. Mert a döntéshozatalt semmilyen szerkezetre nem háríthatjuk át. A felelősséget sem. Szó esett már sokmindenről: a számítás- technika gyógyászati alkalmazásáról, a fiatal kutató eddigi eredményeiről, ám a kötődésről, az elindító városról, Nyíregyházáról vajmi kevés. Talán azért, mert nosztalgiával vegyes keserűséggel látogat időnként haza. — Szegeden gyakran találkozom földiekkel. Több mint ötven szabolcsi él a csongrádi megyeszékhelyen, akikről csak én tudok, közülük harminc doktori címet szerzett. Tudományos műhelyekben dolgoznak, becsülik, szeretik őket tudásukért, ügyszeretetükért. Ha találkozunk, el-eltöprengünk azon, hogy lehet valami sorsszerű pályánk ilyetén alakulásában. Az egyes embernél még felhozható magyarázatul, hogy a véletlen szólt közbe, azért nem tért vissza szülőmegyéjébe, hanem jóval távolabb telepedett meg és ott igyekszik elképzeléseit, ambícióit valóra váltani. Szegeden sem volt könnyebb lakáshoz jutni, családot alapítani. Hasonlóan meg •lehetett volna teremteni a nyugodt munkához szükséges életkörülményeket Szabolcsban is, de a megye nem ment tanult fiai után. Gyöngyösi József is hiába kereste a visz- szautat, jó öt éve még nem volt szükség programozó matematikusra. Évente látogatóként tölt néhány napot feleségével és két gyermekével együtt szülőmegyéjében. Reszler Gábor A GE Torz tükör és vigasztalás Meglesni, tetten érni, s értelmezni egy nagy horderejű találmányt mindig izgalmas feladat. Így van ez a film esetében is, amelynek egyik legnagyobb találmánya á geg, a burleszkek s a vígjátékok éltető eleme. A geg kifejezés filmen az amerikai burleszkkészítőktől származik, akik tréfás ötleteiket, trükkjeiket jelölték ezzel a jelzővel. A gegről, annak felépítéséről, hatás- mechanizmusáról igen sok írás látott napvilágot, itt csak nagyvonalakban a technikai s főleg a pszichológiai felépítéséről kívánok szólni. A geg talán legjobban a viccekre emlékeztet. Vegyük példának a vígjátékok egyik közismert cselekmérry ét, az üldözést. All egy alaphelyzetből (üldöznek valakit), az izgalmak fokozásából (az üldözött megmenekül vagy sem), s áll egy váratlan megoldásból (a menekülés módja), ami egyben a feszültség nevettető feloldása is. Egy ilyen üldözési jelenetben a valóság elemei fejük tetejére állnak, a dolgok, az állatok és az emberek a képi ,.fel- fokozottság által jóval túlhaladják azokat a lehetőségeket, amelyek a valós életben megadatnak számukra”, illetve egymáshoz való viszonyuk is megváltozik, s ezáltal komikussá válnak. Ezt a nevetésre ingerlő hatást technikailag legtöbbször vágással, a kamerák és az objektí- vek mozgatásával, trükkfelvételekkel érik el a rendezők. Egy gegben szinte minden elképzelhető, s az alkotók úgy játszanak a képekkel, mint ahogyan mi szoktunk játszadozni képzeletünkkel, hiszen sem a geg- nek, sem képzeletünknek nincsen természeti törvények által megszabott határai. A geg és a rájuk épülő filmek, azonban nem csupán a technika által előállított nevetésre ingerlő vívmányok, hanem az igazi művészeknél, — legyen az klasszikus, mint Buster Keaton, vagy mai, mint Jerry Lewis mindig filozófiát hordozó, emberi értékeinkre figyelő, s azt őrző művészet, amely a már említett sajátos eszköztárral él. Nem véletlen, hogy hajdanán a burleszk, s napjainkban az igazán jó vígjátékok a legszélesebb nézőrétegekre hatnak. Sok még azoknak a száma, akik már alkatuknál fogva is ki vannak szolgáltatva a külvilág hol enyhébb, hol draszA geg mestere, Chaplin a Nagyvárosi fényekben. tikusabb hatásainak, s ellene naivitásuk és felkészületlenségük miatt nem tudnak védekezni, s ezt az erősebbek, a hatalmukkal visszaélők ki is használják. De ugyanez vonatkozik sok-sok ember személyes kapcsolatára is. Az igazán jó gégék az ő számukra, számunkra készülnek, mert „ebben az ösz- szekuszált világban olyan szereplőkkel találkozunk, akik a magunkban hordozott gátlásoknak, fenntartásoknak fittyet hánynak”, s ezáltal nem a csodák világába, de hétköznapjainktól mindenképpen különböző világba viszik magukkal a nézőt, s mindig az élet optimizmusát hordozzák cselekedeteikben gegjeikbsn. Figyeljük meg, a főszereplők mindig szimpatikusak, s itt nem számít a szépség, a küllem, hanem a belső tulajdonságok által válnak rokonszenvessé. Ha ügyefogyottan is, de mindig lázadoznak a reájuk kényszerített -világ, s annak merev normái ellen, s azáltal hogy áthágják a szabályokat, hogy úgy viselkednek, viszonyulnak a dolgokhoz ahogy mindennapi életünkben elképzelhetetlen lenne, egy torz képet adtak és adnak korunkról, s rámutatnak azon megnyilvánulásainkra, amelyek már főleg a XX. század jellegzetes termékei. Az elgépiesedés, a túl sok szabály által irányított életünk, vagy éppen passzivitásunk, melynek következtében gyakran előfordul hogy nem merünk elveink mellett következetesen kiállni, nem merjük önmagunkat feltérképezni barátságban, szerelemben. A gégék és szereplőik nemcsak torz tükröt tartanak elénk, hanem vigasztalnak is, s az élet vállalására a küzdelemre biztatnak bennünket. Sarkadi Gábor Latabár a Fel a fejjel című filmben, egy nagy geg szituációjában. Szép kiállítású, gazdag tartalmú könyvvel lepte meg a Szép- irodalmi Könyvkiadó a magyar irodalom híveit: az Illyés Gyula emlékkönyvvel. (A könyv anyagát Illyés Gyuláné válogatta és szerkesztette.) Illyés Gyula munkásságáról tanulmányok, kis- és nagymonográfiák sora készült — és főleg készül majd —, amelyek részletesen elemzik az alkotói periódusokat, fölrajzolják a teljes pályaképet, s elhelyezik a magyar és a viágirodalom szellemi térképén. Az emlékkönyv mást nyújt: nemcsak a teljes életmű fényében mutatja meg, hanem a kortársak szemével is végig követi pályáján, a költőt, ahogyan ők látták. Izgalmas és tanulságos olvasmány, különösen az én nemzedékem számára, amely már az élő klasszikussal találkozott először a hatvanas években, a Nem volt elég és a Dőlt vitorla költőjével. Jelkép volt szemünkben, egyszemélyes ,,nemzeti intézmény” — e könyvben viszont az alkotó ember vonásai rajzolódnak ki. Illyésnek — noha félelmetes Illyés Gyula- emlékkönyv időket kellett megélnie és túlélnie — mindig volt értő közege, voltak barátai, eszme- és harcostársai, tisztelői. Bizonyság erre az emlékkönyv is, mert ahogy Domokos Mátyás, a felelős szerkesztő nevezi, ez a „szeretet könyve”, „az itt kiadott írásoknak — kivétel nélkül — a megértés vágya és a szeretet volt az ihlető je”. És vaskos kötet állhatott össze több mint hatszáz oldalon, s ez csak töredéke a költőről írt megnyilatkozásoknak. A könyv különféle írásokat tartalmaz; egymás mellé kerültek kritikák, levelek, kéziratos naplójegyzetek, visszaemlékezések, tisztelgő versek. A szerkesztői elv jól rendezi ezt a változatos anyagot: nem a megírás ideje, hanem Illyés pályájának szakaszai szerint sorakoznak műfajuktól függetlenül az egyes írások és dokumentumok. Illyés Gyulához mindenkinek köze volt, aki az elmúlt fél évszázadban magyar nyelven alkotott. Illyést nem lehet megkerülni, életművét nem lehet letagadni. noha akadnak — s talán ma is akadnak még —, akik szívesen ezt tennék. De sokkal többen voltak az értők. Már az indulásnál is! Tanulságos és ma is példaerejű Füst Milán gesztusa. Három verset olvasva Illyéstől, levelet írt a kötet nélküli, í'atal költőnek, s felhívta rá Gellért Oszkár figyelmét is: „Jólesnék, ha tudnám, hogy figyelemmel kíséritek munkásságát. . . Olvasd el, légy szíves, a Láthatárnak azt a bizonyos versét — Szomorú béres a címe. (Nagyszerűen tud magyarul s rendkívüli a kifejezőereje.)” Első könyvéről, a Nehéz földről Németh László ír tanulmánymélységű kritikát, bíráló észrevételeit sem hallgatva el: „Illyésre azonban úgy nézek, mint csillagra, aki ott jelent meg, ahol kiszámítottam. Láttam a magyar líra lehetőségeit, s csodálkozva néztem szét: hát senki sem vállalja? Most itt a csillag, s én, a tökéletlen csillagász, lélegzetvisszafojtva lesem, arra fut-e, amerre naiv képleteim szerint íutnia kell.” Igen, ahogy Németh László féltve-szeretve jósolta az első könyv alapján, Illyés ragyogó pályát futott be a magyar égbolton. És nemcsak a magyaron. A világirodalmi rangú alkotó és életműve előtt neves külföldi írók, költők is tisztelegnek, franciák, szovjetek, lengyelek, jugo- szlávok. A költő és az ember előtt. Mit is emelhetne ki a recenzes e gazdag megnyilatkozásokból? Talán egyetlen szót, amely soksok írásban visszatér, s ez a hűség. Déry Tibor írja: „Hűsége védi; kettős hűsége az elnyomottakhoz s mesterségéhez, amelyen soha egyetlen rés sem nyílt. íróról ennél nagyobb nem mondható.” (angyal)
