Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

2 1984. december 12. Kelet-Magyarország Megszűnő boltok ABC — csak jövőre — Mi lesz az új ABC-áru- házzal? A kérdés sokakat izgat ma a városban, hiszen jó ideja figyelemmel kísérik a jókora üzletközpont építését. Már hírül adtuk azt is nemrég, hogy megvan a remény: a karácsonyi bevásárlást itt in­tézhetik el a vásárosnamé- nyiak és a környékről érke­zők. Most sajnos, másképp fest a dolog — mint ezt Ger­gely Ferenctől, az Áfész el­nökétől megtudtuk: —1 Való igaz: eredeti ter­veinkben az szerepelt, hogy decemberben megnyitjuk a több, mint 30 milliós költ­séggel épülő új áruházat. Sajnos, ebből nem lesz sem­mi, mert nincs készen. Igaz, maga az épület rendben van, már a belső munkák folynak, a fűtés, a hűtés, az elektro­mos rendszer kiépítése — de nincs olyan stádiumban, hogy megnyithassuk. Még be kell rendezni, fel kell tölteni áru­val és így tovább. Ez pedig idén már nem valósítható meg... — Ügy tudom, az itt dol­gozók már „ugrásra ké­szek” ..: — így van. Negyven dolgo­zót vettünk föl az új üzletbe, ők jelenleg másutt végzik munkájukat, és nagyon vár­ják, hogy átléphessék az új ABC küszöbét. Mivel azon­ban több más bolt költözik be ide, az ezzel járó szerve­ző munkák, a különféle lel­tárok is döccenőket okozná­nak a decemberi csúcsforga­lomban, így ha rohammunká­ban meg is nyitnánk, csak a gondok szaporodnának. Ezért döntöttünk úgy, hogy nyu- godtabb körülmények között, az ünnepi csúcs elmúltával nyitunk. Ez körülbelül feb­ruárra várható. — Boltok költözését emlí­tette ... — Megszüntetjük az üveg­boltunkat és az edényboltot. Ideköltözik az igazán mos­toha körülmények között dol­gozó kis húsbolt is a fő­térről. Ezenkívül bezárjuk a gimnáziummal szemközti nyolcas számú élelmiszerüz­letet — ezt átalakítjuk. Sze­retnénk ide egy olyan üzle- letet, ahol süteménytől a te­jig, egyszerűbb ételekig min­dent megkaphat, aki gyor­san akar étkezni. Amíg az idő engedi, folyik a munka a városközpont új lakóházain. Ide a jövő évben köl­tözhetnek be a lakók. Az étlapon: máj, pacal, vesevelo Á falatnyi Falatozó Ha megfordulok Namény- ban, rendszerint sietek. Ez a „vallomás” nem arra szol­gál, hogy bővebben is ecse­telni kezdjem sűrű elfoglalt­ságaimat, hanem annak indo­ka, hogy miért jártam á vá­ros közepén található Falato­zóban. (Már itt is megállha­tunk egy kicsit. Ez az elne­vezés — ha egyáltalán annak lehet nevezni — enyhén szól­va fantáziátlan, nem ártana valamit kitalálni a helyébe.) De lépjünk beljebb az aj­tóból. Magas, pultszerű asz­talok, amolyan könyöklők láthatók a falatnyi helyiség­ben — kifejezetten a minél gyorsabb étkezést szolgálva és serkentve. (Jómagam is éppen a gyorsaság miatt mentem éppen ide ebédelni.) A pénztár fölött tábla mu­tatja, hogy milyen ételt kí­nálnak az éhes vendégnek: hat-nyolc féle is látható, el­viselhető árakon, a 30 forin­tot egyik sem éri el. Toros­káposzta mellett döntöttem — meg is ettem jó étvágy- gyal, mivel hogy finom volt. Figy.elgettem az érkező és távozó vendégeket. Idős bá­csika egyensúlyoz a bogrács- gulyással, két borostás fiatal­ember a pirított májjal és két deci borokkal. Két kendős asszonyság hangosan megvi­tatja, hogy mit is egyenek, egy másik hölgy tányérral érkezik, s elviszi az ebédet. Egyszóval: van forgalom ... A pénztárban fekete fiatal­ember üti a billentyűket. Kis szünet — éppen nincs előtte fizetni szándékozó vendég. Felnéz, körbepillant. Kjlép a pénztárgép mögül, gyorsan összeszedi a tálcákat az üres tányérokkal-poharakkal. Az­tán vissza a géphez. „Valami itt változott — morfondíroztam magamban, visszagondolva egy hónappal előbbi ebédemre. — Tulajdonképpen csak én és a főszakács — válaszol a kimondott kérdésre a fekete fiatalember, Pankotai Pál. — Mi vagyunk újak az üzlet­ben. November elején vettem át a falatozó vezetését. A többi változás már ennek kö­vetkezménye ... — Nagyobb az ételválasz­ték, ha jól látom. — Ügy van, bővítettük az étlapunkat. Éz aztán azzal járt, hogy kis híján megdup­láztuk a forgalmat. . . Csúcs­időben, tehát déltájban rend­szerint hat-hét féle készételt kínálunk, hetente kétszer-há- romszor frissensülteket is. Ezenkívül belsőséget is tu­dunk adni alkalomadtán: má­jat, pacalt, vesevelőt. Nagy a keletjük. Meglepődtünk a tyúkhúsleves sikerén, mert annak ellenére, hogy 17 fo­rintba került, gyorsan elfo­gyott . .. — Jó helyen van ez a kis falatozó. A város kellős kö­zepén található, itt a szom­szédban az áruház, szemközt a tanács, ahová ügyes-bajos dolgokkal járnak az embe­rek ... — Nagyon jó helyen van. Véleményem szerint még en­nél is többet ki lehet hozni belőle. Megpróbálkoztam pél­dául füstölt áruval. Elmentem utána egészen Heves megyé­ig — megérte. Ha ezt a helyi­séget is úgy bővíthetnénk, ahogyan a választékot... hajjaj! Gáz nélkül N agy volt az öröm Vá- sárosnaményban, ami­kor pár éve megkezd­ték a vezetékes gáz rendszerének kiépítését. Azóta már sok-sok házban ontja a meleget a gázkon­vektor — de vannak olyan lakások is, ahol csak a mé­regtől pirulnak ki az ar­cok . . . Íme egy rövid krónika ar­ról, hogy miképp lesz bosz- szúság a szívesen vállalt ön­kéntes munkából, a felaján­lott segítségből. A város két utcájában, a Béke és a Munkásőr utcában a nyáron összegyűltek a la­s' kők képviselői, és a tanács, valamint a TIGAZ és a gáz­vezetéket építő KEMÉV szak­embereinek jelenlétében vál­lalták, hogy a két utca gáz­vezetékének árkát — gépek segítségével — ( kiássák. Az elhatározást gyors tett kö­vette : egyetlen hét végén elkészült például a Béke utcai hosszú és mély árok. Az is sokatmondó egyéb­ként, hogy a tanácstag egy nap alatt összeszedte a la­kóktól a nem kis összegű hozzájárulási pénzt, amit ki kellett fizetni a gázvezeté­kért. Az árok tehát megvolt — munkásokra, csővezetékre várt. Elég sokáig . . . Köz­ben ugyanis viták támadtak a beruházás körül. Kiderült, hogy az eredeti megállapo­dásban csak a gerincvezeték kiépítése szerepelt — ezt vállalta a KEMÉV. Márpe­dig a bekötő vezetékek is kellenek — mondta a TIGAZ. Utólag módosították hát a terveket, s a kivitelező leír­ta szeptember (!) 21-én: rendben van, az együtt ki­épített rendszert november 30-ra átadják rendeltetésé­nek, akkor jöhet a bekötés. Így is lett — papíron. A november 29-i műszaki át­adás ugyanis sikertelen volt. A kerületi bányaműszaki fel­ügyelőség szakértője ugyan­is hibákat talált, nem volt hajlandó átvenni a vezeték- rendszert. A KEMÉV közöl­te: gyorsan munkához lát, kijavítja a hiányosságokat — és december 12-re tűzték ki az újabb átadást. Ez ma van. Nem tudjuk hát leírni, hogy milyen si­kerrel zárult az átvétel. Csak azt tudjuk, hogy nagyon fe­szült a légkör a két vásá- rosnaményi utcában. Gáz nél­kül is robbanásveszélyesnek nevezhetjük némi túlzás­sal . . . > Nem érdemes firtatni, hogy : ki a hibás — mondhatja, aki \ mindezt végigolvasta — hi­szen itt is. ott is döcögött a gázvezeték építésének ele­inte oly simának látszó útja. Ez így igaz. De annyit min­denképpen érdemes hozzá­fűzni: a két utca lakói igen­csak meggondolják, hogy vállaljanak-e még egyszer önkéntes munkát abban a reményben, hogy gyorsíthat­ják a dolgok menetét. S ez talán nagyobb vesz­teség, mint a máig hiányzó meleg ... V _______________________> Az oldalt összeállította: Tarnavölgyi György Vjzi, jármű szárazon — avagy pihen a hajó a művelődési központ mögötti játszótéren. Többé nem lát folyót — ám kárpótolja az Öröm, amit a gyerekeknek szerez alkalomad­tán. Rendezési terv a Tisza-partra Motel, parkolók, házak Bár az idei nyár nem volt olyan forró, mint a tavalyi, mégis igen sokan keresték fel a Tisza-parti „aranyhomo­kot”, a gergelyiugornyai strandot. A vendégsereg nö­vekedésével párhuzamosan a megoldandó gondok száma is gyarapszik évről évre — ezért készült most távlatok­ban gondolkodó rendezési terv a part átalakulásához. Holnap kerül a vásárosna- ményi tanács végrehajtó bi­zottsága elé a tervezet, amely az ezredfordulóig megszabja a kedvelt kirándulóhely fej­lődésének ütemét. Miklós Elemér, a város ta­nácselnök-helyettese elmond­ta, hogy az új terv szerint a jelenlegi mintegy 120 hétvégi •ház mellé — kijelölt helyek­re — újabbak épülhetnek. Máris számontartanak fél­száz igénylőt, aki építeni aikar. Nem telkeket alakíta­nak ki — kerítéssel kiskert­tel —, hanem csak a házhe­lyet váltják meg az építők — négyszögölét mintegy 5—700 forintért. A kempinget is bővíteni szándékozik a tanács. Még körülbelül száz helyet alakí­tanak ki sátras-lakókocsis vendégeknek, és épül a tá­bor mellé sportpálya, zuha­nyozó, mellékhelyiség is ké­sőbb. A Gergelyiugornya felől befutó út mellett alakítják ki a már nagyon hiányzó tá­gas autóparkolókat. Leg­alább nyolcszáz kocsi fér majd el rendezett körülmé­nyek között. Az út elején, még a töltésen kívül ABC- áruház, étterem, szolgáltató­ház épül a terv szerint, mel­lette pedig kis faházakból ál­ló motel. Természetesen nem cél, hogy túl sűrűn építsék be a gyönyörű partot, ezért aztán tulajdonképpen kifelé húzódik a létesítmények so­ra a folyótól — egészen a meleg vizű fürdőnél fog kezdődni a fokozatosan ki­épülő nyaraló-kirándulóköz­pont. Kirakat nélkül Nagy forgalom — megkésett könyvek Újdonságokat lapozgatnak a diáklányok. Aki be akar nézni a vá­ros könyvesboltjának ki­rakatába, hogy megis­merkedjen az újdon­ságokkal, annak bizony csa­lódnia kell: kirakat ugyan­is a hagyományos értelem­ben nincs, csak terje­delmes üvegablak. Ezt pa­naszolta mindjárt elsőnek a bolt vezetője, Toldi Zoltán­ná. — Sajnos, még reményünk sincs, hogy átalakítják a mostani ablakunkat, mert állítólag nem engedi ezt a gázfűtőtest elhelyezése ... Pedig jó lenne — és egy ilyen szép új boltot is kell reklámozni. A forgalommal egyébként nincs baj, külö­nösen, most, az ünnepek tá­ján. Jómagam egy hónap­ja vagyok itt: novemberben közel kétszázezres volt a forgalom. Októberben még több, de abban benne vol­tak a tankönyvek is. Hu­szonkét iskolát láttunk el könyvekkel. — Mit keresnek elsősor­ban a vevők? — A könnyű műfajú köny­vekből fogy a legtöbb. Kri­mik és hasonlók. Ezekből persze, többet is rendelünk. De nem lehet panasz a „ko­moly” könyvekre sem, azok­ra megvan a kialakult törzsközönségünk. Idős asszony lép hozzá. A Brockhaus zenei lexikon második kötetét keresi. A válasz: sajnos, csak meg­rendelésre kapható. — Kénytelenek vagyunk így tenni, mert a fajsúlyo­sabb és drágább könyvekre jószerivel csak az állandó vevőink tartanak igényt. S nekünk el kell adni min­dent. (Megjegyzésképpen ide kívánkozik: azért rendel­hetnének mindenből többet is párral...) — S ha már itt tartunk, el kell mondanom, hogy sajnos, jogos az időnkénti panasz: késve kapják meg a vásárlóink az újdonságo­kat. Van rá példa, hogy egy hónappal a megjelenés után tudjuk adni a keresett könyvet. A Könyvértékesí­tő Vállalattól rendelünk, s ők postán küldik. Ha ide is gépkocsijárat lenne, az lé­nyegesen meggyorsítaná a dolgot. .. A könyvesboltnak a volt járás területén félszáz bi­zományosa dolgozik. Tíz százalék jutalék fejében árusítják a könyveket a falvak ABC-iben, iskolái­ban munkahelyein. Ko­moly forgalmat hoz ez is: havonta nyolcvan—kilenc­venezer forintot. — A téli könyvvásárra megjelenő kötetek itt van­nak már? — Csak egy részük. A ke­resettebbek közül jó párat még nem kaptunk meg. Nagyon remélem, hogy ka­rácsonyig megérkeznek...

Next

/
Thumbnails
Contents