Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. december 9. Kérjen üzemórát! Míkroklub számítógép-kedvelőknek Jó hírt kaptunk a napokban Simon Bélánétól, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megyei titkárától: négy új Primo típusú személyi számítógépet kapott központjától a megyei szervezet, s ezzel megalapozzák Szabolcs-Szatmárban a Mikroklub-hálózatot. Egy társadalmi program megvalósításához látott hozzá nemrégiben az MTESZ tudományos egyesülete: ismerkedjenek meg minél többen a számítógépekkel, amelyek a jövő munkahelyeinek, de talán lakásainak is nélkülözhetetlen részei lesznek. Ma azonban még sokan nem engedhetik meg maguknak a Már megkezdték a nyíregyházi Mikroklub gépeinek próbajáratását. luxust, hogy akár az olcsóbb fajta gépekből is vásároljanak. Ezen kíván segíteni a tudományos egyesület, amikor a Tudomány és Technika Házában berendezi a Mikro- klubot. Természetesen előképzettség nélkül nem érdemes leülni a gép mellé, hiszen az csak akkor produkál, ha ismerjük „nyelvét”. Ebben is segít az egyesület: a tv segítségét kérték és már készül a számítástechnikai népoktatás programja. A 16 részes sorozat — amely bevezet a számítógépek titkaiba — várhatóan január 16-án indul. Ezt a nyíregyházi Mikro- klub szeretné egy hónappal megelőzni: december 15-ig várják a jelentkezőket (Tudomány és Technika Háza, Lenin tér 10., harmadik emelet). A klub lehetővé teszi, hogy bárki, aki tanulni akar, használhassa a számítógépet. Szerveznek is programokat: általános iskolásoknak, szakembereknek, érdeklődőknek. A lehetőségeket három nagy részre csoportosítják: tanfolyamot szerveznek azoknak, akik erre tartanak igényt; konzultációs lehetőséget teremtenek azoknak, akik a tvsorozat, vagy más ismeret alapján szakemberek tanácsát kívánják igénybe venni; gépórát kaphatnak azok, akik jártasak a számítógép kezelésében és valamilyen feladatot meg akarnak oldani. A tudományos egyesület — nagyobb számú érdeklődő esetén — a megyében Nyíregyházán kívül is felajánlja szolgáltatásait, akár a helyszínre is viszi a számítógépeket. A megyei szervezet most azon fáradozik, hogy vállalatok, szövetkezetek segítségével a négy meglévő gép mellé még újabbakat szerezzen, hogy minden érdeklődő hozzáférhessen a készülékekhez. Az ismeret majdan a vállalatoknál is kamatozhat. (m. s.) A KFRU mindent jelez Számítógépes hibaelhárítás A színes televízió képernyőjén Nyíregyháza térképe jelenik meg, majd egy fekete négyzet arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyik Ószőlő utcai emeletes házból valaki segélyt kér a liftből. Az IKSZV nyíregyházi Zrínyi Ilona úti diszpécser központjában állandó ügyelet figyeli a KFRU/100-as lakótelepi felvonó figyelő és vészjelző számítógépes rendszert. Az 1984 októberében üzembe állított számítógéppel támogatott URH rádiólánc az IKSZV által kezelt épületek negyvennyolc liftjét felügyeli, hogy hiba esetén kocsival perceken belül a helyszínre érve a szerelők kijavíthassák az előforduló hibákat. A hazai szabadalom alapján készített diszpécserközpont 585 felvonó figyelésére alkalmas. Ezen a feladaton kívül az emeletes lakóházak tűzjelzéseinek, csőtöréseinek és szellőztető motorjainak hibajelzéseire is használható. A számítógéppel támogatott URHAranyos Lajos és Lentvorszky János a KFRU képernyője előtt. láncot a jövőben a LAKSZÖV nak állandó figyelésére is kikezelésében lévő épületek és terjesztik Nyíregyházán, az OTP-társasházak felvonói- (császár) DABkonferencia A népi demokratikus átalakulás kezdetei és a magyar államiság címmel országos konferenciát tartanak Debrecenben. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Történelmi Választmánya a hajdú-bihari tudományos szervezetekkel, intézményekkel együttműködve rendezi a tanácskozást, melyen a négy évtizeddel ezelőtti eseményekre, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységére emlékeznek. Az előadások december 14-én délelőtt 10 órakor kezdődnek a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Miklóst leszázalékolták Ami igaz, igaz, nem mindenki leszázalékolását szoktuk megírni, ám Miklós évszázadok óta híres ember, csak mostanában Télapóra magyarosította a nevét. Persze nem ezért százalékolták le, csak mert elmúlt a névnapja, s mint évek óta tapasztaljuk: elmúlt a varázsa is, ami a nevéhez tapad ugyancsak évszázadok óta. Most még piros ruhájában kínálják, de már jóval olcsóbban, néhány nap múlva pedig már összetörve, papír nélkül dekázzák még olcsóbban, s ilyenkor óhatatlanul az jut az ember eszébe: ha ilyenkor megéri féláron túladni rajta, miért nem lehet már a névnap előtt valamit mérsékelni az indokolatlanul magasra szabott összegen. Ettől már csak egy (eny- nyiről tudunk) helyen kínálták — mit kínálták, tukmálták — cifrábban: a Piaccsarnok zöldségboltjában csak azok kaptak a régóta hiányzó borsból, akik leszázalékolt Mikulást is hajlandók voltak venni. A mi orrunk már megszokta, de miért kell — vagy szabad (?) — a Mikulásé alá is borsot törni? B. J. Házmestersirató A közismert dráma címét a Nyíregyháza, Vasvári Pál utca 75. szám alatt lakók esetéhez vettük kölcsön. Hosszú ideje nincs házmesterük. Pontosabban mégis van, mert a házmesteri lakás nem áll üresen. Lakója azonban hallani sem akar arról, hogy a lépcsőházat, a közös helyiségeket takarítsa. A lakó- bizottság tehetetlen — a lakásszövetkezet illetékeseihez hasonlóan. A közös költségeket otthononként fizetik, de nincs belőle köszönet. A szeméttároló látványa elég ahhoz, hogy bárki megállapítsa: hiányoznak a tisztaságért fáradozó kezek. Nem egyedi esetről van szó. Jósaváros egyik tízemeletes tömbjében hosszú ideig hasonló gondok foglalkoztatták az embereket. A kikapós, időközben elvált házmesternőnek nem jutott ideje a takarításra. A lakóbizottság helyzetfelismerésének, bátorságának köszönhető, hogy amikor az asszonyka kiszemelt új élettársához költözött, azonnal utánaszállíttatták bútorait. Ügyesen megoldották a gordiuszi csomót. Az ottlakók feje azóta nem fáj, hogy házmester nélkül árválkodik a ház. (r) Illúzió Autófelszerelési cikkek után járva nyitottam be a nyíregyházi víztorony melletti autósboltba. Számlákba mélyedve hölgy és férfi fogadott. A kifejezés nem pontos. ":Téhy, hogy visszaköszöntek, de pillanatokig elmaradt a folytatás. „Mi tetszik?” kérdezte végre a hölgy. „Szélvédőtömítéshez szeretnék valamit, mert beázik a ...” Abbahagytam a magyarázatot, mert újra elmerültek az árulistában. „Nincs” — hallottam kis szünet után. „S változó hőértékű gyertya kapható?” Az addig számokat, alkatrészeket duruzsoló férfi most felnevetett. „Uram, itt a KLG! Ha kiveszi, ha beteszi, mindig más a hőértéke.” Talán motyogva köszöntem, miközben agyam darabokra zúzott egy régi illúziót. Hiába, abból, hogy valaki magánkereskedő, még nem következik, hogy udvarias, szolgálatkész, vevőpárti, egyszóval: jó kereskedő. (r) Öngól Ismerős meséli: bár vagy négy évtizede él Nyíregyháza centrumában, a minap majdnem eltévedt. Megszokott fodrászához igyekezett a Takarékpalota alatt, s alig talált, rá ,a .figaróüzletre. , Történt ugyanis,, hogy az itt lévő fodrászat utcafronti ablakát a szövetkezet eladta, vagy bérbe adta a Kossuth utcai, Boleró névre hallgató maszek butiknak, s most ott ruhaneműk kelletik magukat. Borostás arcú ismerősöm először visszahőkölt, gondolván, biztosan elköltözött innen a fodrászat, de aztán kiszólt a borbély a pulóverek mögül: „Tessék, csak tessék beljebb fáradni, itt csupán egy ellenreklámról van szó!”. Aztán a szerződéses fodrászüzletben dolgozók tovább panaszolták: ezzel a maszekreklámmal elriasztják tőlük a kuncsaftokat, ráadásul őket senki meg nem kérdezte, hogy mit szólnak a kirakathoz. Hiába, a konkurrencia küzdőterén ma már ilyen öngól is megesik, (a. s.) Megújult gyógyszertár Egy pontosan százéves, 1884. decemberi híradás számol be arról, hogy Mátészalkán a második gyógyszertár felállítására beadott kérelmet a belügyminiszter elutasította. Nem is csoda, hiszen a kisváros lakossága csupán néhány ezer volt, ezt és a környéket ellátta az akkor működő gyógytár, de a következő években többször is történt kísérlet egy újabb létesítésére — sokáig eredménytelenül. A századfordulón a környező nagyobb helységekben, így Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Vásárosna- ményban, Nagykárolyban volt gyógyszertár. Az első emeletes bérház földszintjére költözött át 1911 végén Kálmán Ernő „Csillag” gyógyszertára. A Csizmadia-palota sarkán a Kálmán-patika annak idején évtizedekig fogalom volt. Most háromhónapi kényszerszünet után újra impozáns külsővel és belső térrel áll a rászorulók segítségére a helyi költségvetési üzem által újjávarázsolt gyógyszertár. Huszonnégyen dolgoznak itt kulturált körülmények között. A fiatalok talán nem is sejtik, hogy a város és a környék legrégibb egészségügyi intézményében teljesítik szép hivatásukat. (nyéki) Természetvédelmi találkozó A környezet- és természetvédelmi szakkörvezetők találkozója évről évre á megyei művelődési központ hagyományos rendezvényei közé tartozik. Szombaton délelőtt a művelődési központ kamaratermében gyűltek össze az általános iskolákban működő szakkörök vezetői, a biológia tanárai. A szakkörvezetők találkozóján szó esett a megyei környezet- és természetvédő mozgalom eredményeiről, a természetvédelmi nevelés tanórai és szakköri lehetőségeiről, valamint a megyénkben működő természetvédelmi stúdiók munkájáról. A szakkörvezetők találkozóját a Serengeti Nemzeti Parkról készült színes, látványos film bemutatója zárta. Mese egy japán képmagnóról Egy Hitachi képmagnó szőrén- szálán eltűnt sőt olyannyira nyoma veszett, hogy volt idő- szak, amikor ketten is kimondták: egyáltalán nem is létezett, a vámosok fantáziája szülte az egészet. Aki tudja, mennyit ér egy ilyen japán szerkezet, nem nyugszik bele egykönnyen ekkora veszteségbe, s mivel a vámosok is ilyen emberek, hozzáláttak a megkereséséhez. A történet mindjárt a végével kezdődött. Két vám- és pénzügyőr elment Szakács László bal- kányi fuvaroshoz, mert az a hír járta, hogy a 35 éves fiatalember egy szakolyi ismerősével, Obsitos Sándorral áprilisban Ausztriában és az NSZK-ban járt és behozott egy Hitachi képmagnót. Nem lett volna ez olyan nagy baj, hiszen jó dolog, ha itthon is egyre többen jutnak hozzá a márkás videoberen- dezésekhez, ám most a dolog még úgy tisztességes, ha nem titkolják el a határállomáson. Igaz, így vámot is kell érte fizetni, de törvények, rendelkezések nemcsak azért születtek, hogy kijátsszuk őket. Szóval a két vámőr elment Szakácsékhoz, de csak az asz- szony volt otthon. Beszélgetés közben látták, hogy a szobában ott egy szovjet eredetű Elektron 716-os színes televízió, fölötte pedig egy Hitachi VT—11 E típusú képmagnó. Érdeklődtek az asszonytól a képmagnó és a színes tévé eredetéről, ám ő semmilyen felvilágosítást nem adott, mondván: a férje hozta, őt kérdezzék. A vámőrök okával megnézték a készülékeket, felírták a számát, majd elköszöntek, de úgy búcsúztak, hogy később, amikor a férj is itthon lesz, visszamennek. így történt. A férj elmondta, hogy ő hozta a képmagnót az NSZK-ból, még a 900 márkáról szóló számlát is megmutatta. Elismerte, hogy Hegyeshalomnál nem jelentette be, így nyilván vámot sem fizetett érte. A két vám- és pénzügyőr felkereste Obsitos Sándort is, akivel Szakács az NSZK-ban volt, s ő is elmondta a képmagnó behozatalának történetét, s hogy ő vitte azt kocsijával Szakács lakására. Tiszta ügy, gondolták a jog emberei, de azért a jegyzőkönyvet aláíratták egy tanúval, aki végighallgatta Szakács mondatait a Hitachiról és — mint később kiderült — ennek az aláírásnak igencsak nagy jelentősége lett. Szakács ugyanis amikor rájött, hogy a devizaszabályok kijátszásával behozott értékes képmagnó miatt még baja lehet. eltüntette otthonról a készüléket, s ettől kezdve mindenütt, ahol ki-, vagy meghallgatták, azt mondta: nem mutatott ő semmilyen 900 márkás számlát, nem hozott át a határon semmiféle képmagnót, amit a lakásán találtak a vámőrök, azt egy debreceni ismerősétől kapta kölcsön. Majdcsak nem újra kezdődött az ügy felderítése. Megkérdezték a debreceni ismerőst, aki elmondta: valóban adott kölcsön egy képmagnót Szakácsnak, de aztán kiderült, hogy a vámosok néhány nappal korábban látták Szakács lakásán a Hitachit, mint ahogy a debreceni ismerős az övét odaadta, aztán a két készülék száma sem stimmelt, no de hát aki védekezik, megpróbál trükkökkel is kibújni a felelősség alól. Annál meglepőbb volt, hogy Obsitos Sándor, aki először őszintén elmondta a csempészés történetét, a bíróság előtt már semmiről sem tudott. Mondta mindezt eskü alatt, míg korábban — akkor persze még Szakács is őszinte volt — elmondta az igazat. Mert mondani sem kell, az első vallomásokat fogadta el a bíróság igaznak, s csempészés miatt el is ítélte Szakács Lászlót, hiába nem találták ekkor már az eltüntetett képmagnót. A büntetés 10 ezer forint és 60 ezer elkobzás alá eső érték megfizetése, s talán Obsitos is fizet majd valamit a hatóság félrevezetésére tett kísérletéért. A megyei bíróság jóváhagyta a Nyírbátori Városi Bíróság dr. Illés Béla tanácsa által hozott ítéletet, így az jogerőssé vált. (b. j.)
