Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-09 / 289. szám
1984. december 9. Kelet-Magyarország 3 Jelent és jövőt mérlegelt a vezetőség---------------Vasárnapi jegyzet Környezetünk védelméért Lépésváltás a Haladásban Van mit rendezni a telepeken is. ■ a O t üzem, összesen százezer forint jutalomban részesült, mert győztesei lettek a tisztasági versenynek. Akik kapták a pénzt és az elismerő oklevelet elmondták, nem a jutalom reménye sarkallta őket, hanem az a felismerés, hogy ahol tisztaság és rend van, ott jobban esik a munka, jó az emberek közérzete, nagyobb a teljesítmény. Forintban ki nem fejezhető érték a rend és a tisztaság. Máriapócson, Napkoron vagy a Fehérgyarmati Ser- kövnél ezért is nem kampány, nem egyetlen évre kiírt mozgalom a tisztasági verseny. A jutalmazottak arról is szóltak, hogy néhány termelőszövetkezetben évtizede rendeznek háziversenyeket. Üzemeket, telephelyeket és személyeket részesít a vezetőség dicséretben, állít követendő példaként mindenki elé. Most ebben az évben a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a TESZÖV által meghirdetett versenybe 43 termelőszövetkezet, illetve társulás nevezett. Ha meggondoljuk, hogy kétéves még csak a mozgalom, a nevezés mértéke elfogadható. Viszont, mert tudjuk, hogy 124 termelőszövetkezet van a megyében, joggal keveselhetjük az aktivitást. Főként azért, mert környezetünk szennyezettsége olyan, amilyen. A csengeri Lenin Termelőszövetkezet elnökének szavai: „sajnos, ha a telephelyek, az üzemek környékén rend is van, nem ilyen megyeszerte a határ. Az erdők, a fasorok, a dűlő- utak egyre szennyezetteb- bek.” Ami legelőször ma egy községbe érkezőnek szemébe ötlik, az a környezet V ________________ Duruzsolva fut az áram. Nagy utat tesz meg, amíg a villamos erőműtől eljut a fogyasztóig. Az utcai vezetékek, házankénti, tömbönkénti leágazások sajátos érrendszert alkotnak, melyek viszik, szállítják a nélkülözhetetlen elektromos áramot. Ennek a számtalan ágra bomló rendszernek körzetenkénti „szíve” a transzformátor. Az első feszültség-, illetve áramátalakító szerkezetek mai utódainak egyre nehezebb a munkájuk. Míg évtizedekkel ezelőtt lakásonként néhány villanykörte fogyasztotta az áramot, napjainkra megszaporodtak a villanyórát pörgető „áramnyelők”. Ennek az állandóan gyarapodó háztartási műszaki kultúrának a kiszolgálása sok teendőt ad az áramszolgáltató vállalatok szakembereinek. Az igazi nagy bajt az jelenti, ha egy-egy körzet „kinövi” a transzformátorát, azaz nagyobb lesz az igénybevétel, a terhelés, mint amit az áramátalakító bír. Meghibásodáskor több tucat család marad villany nélkül. A TITÁSZ Nyíregyházi Üzem- igazgatóságán Tárnok István tervezési és fejlesztési osztályvezető és Suhajda Ferenc fenntartási művezető megnyugtatnak, ez a legritkább esetben következik be váratlanul. Vad nyári viharok idején néha előfordul, hogy villámcsapástól leég a transzformátor, de ez adja a kisebb munkát. Állandóan rajta tartják a szemüket az utcai trafókon, transzformátorállomásokon. Egy méréssorozat november közepén kezdődött és jövő év nagyfokú szennyezése. A legkülönbözőbb helyre szórják szét a háztartásokban, az üzemekben keletkező hulladékokat, az elavult, elhasználódott háztartási és egyéb eszközöket. Ezen csak jó emberi magatartással és hatósági szigorral, a mezőőrök határozott fellépésével lehet változtatni. Dr. Berecz Emília környezetvédelmi titkár arról is beszélt: „a hulladékok feldolgozása szinte ismeretlen a megyében”. Pedig az a hulladék, amely jobb híján a környezetet rontja és szeny- nyezi, feldolgozással hasznos értékké válhat. Erre azért is erdemes odafigyelni, mert a jövőben szigorúan büntetik majd azokat az üzemeket, amelyek vétenek a földek, a rétek, erdők, a levegő tisztasága ellen. A tisztasági verseny értékelése, a jutalmak, elismerések kiosztása jó alkalom volt arra, hogy egy tucat ember elmondja véleményét és javaslatokat tegyen. Megszívlelendő javaslat volt, hogy azokat az üzemeket, termelőszövetkezeteket, községeket, amelyek érdemesek rá, megkülönböztető, elismerő táblákkal jelöljék. Legyen rangja a rendnek és tisztaságnak úgy is, hogy ha valaki egy községbe érkezik, lássa „tiszta” helyen jár. A tisztaság, a rend, a környezet- védelem nem öncélú dolog, de önös érdeke is mindenkinek. Jó tudni, hogy van egy mozgalom, van egy verseny, amely egyre szélesedik, terebélyesedik. Bízunk abban, hogy jövőre ebben a versenyben az üzemeknek már nem egyharmada vesz részt, hanem valamennyi gazdálkodó egység. S. E. Majd meg vett az isten hidege a szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet elnökének, Pásztor Miklósnak az irodájában azon a zúzmarás december elejei napon, amikor ez a riport készült. Kár is lett volna befűteni, mert az elnök és a vezérkar egyáltalán nem fázott azon a vezetőségi értekezleten, amelyet tizenegyre terveztek befejezni, de talán előre sejtették: jócskán belenyúlik majd a délutánba. Utoljára ültek ösz- sze az idén, minden lényeges dolog szóba került ezért aztán izzott a hangulat. A hangulat tellzzik — Kevés a gyapjúhozam, alacsony a szaporulat, nem átgondolt a selejtezés. — Summázta röviden kritikáját Kovács Imre traktoros. — Ésszerűtlen az abrakkiosztás, ugyanannyit kap a magas tej hozamú tehén, mint amelyik egy nap két litert ad, — csatlakozott az előtte szólóhoz Kovács László, a faipari telep vezetője. — Növelni kellene a háztájiból történő felvásárlást, és egyáltalán jobban kellene támogatni a kisüzemi ágazatokat, — javasolta Mandics Illés, az ellenőrzési bizottság elnöke, és ezen a véleményen volt Csorna Gyula is, a háztáji agronómus, a korábbi tsz- elnök. Balogh Zoltán főállattenyésztőnek volt mit hallgatni. Ágazatának beszámolója volt a vezetőségi gyűlés egyik napirendi pontja a pénzügyi helyzet értékelése mellett. Ez utóbbi nem áll rosszul, de az előbbivel kapcsolatban záporozó kérdések, amelyekből csak néhányat idéztünk, meglehetősen .eladták a leckét a válaszolónak. — A hiányosságok tagadhatatlanok — foglalta össze a főállattenyésztő —, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azért ’83 óta történt előrehaladás. Mindez persze ’85-re kevés, ezt megállapíthatjuk. Nyereséget várt mindenki az állattenyésztéstől, ehhez azonban a szakmai munka javításán kívül szükséges lett volna az ágazati vezetés erősítése, és az ott dolgozók igényességének javulása. A helytállás is kevés Egyetértett ebben vele Mércse József, aki lassan öt éve párttitkára a közös gazdaságnak. — Fegyelmezettebb munkára lenne szükség a fizikai dolgozók körében, — fogalmazott — és nagyobb igényességre. Anélkül a szakmai vezetés sem tud előrelépni. A lépésváltásra pedig feltétlenül szükség van, mert még a szintentartás is kevés, a többiek elhaladnak mellettünk, az egyszerű helytállás is lemaradássá degradálódik. Félig-meddig új vezetés tgyürkőzik neki az új évnek Szatmárcsekén. Pásztor Miklós április óta áll a tsz élén, Zsuga Csaba főagronómus is alig több mint egy éve. Mindketten „messziről jött” embernek számítanak, pedig egyikük Barabásról, másikuk Hajdúnánásról „váltott” Szat- márba, tehát kissé tágítva a földrajzi fogalmat, még földieknek is nevezhetők, mármint „feketeföldieknek”. — Csak a napirend hozta, hogy most az állattenyésztés volt ennyire porondon, — mondja Zsuga Csaba. — Nem szabad itt külön kritizálni egyik ágazatot sem, mert egyik sem menne a másik nélkül semmire. Tisztán kirajzolódtak a változtatás lehetőségei. A kukoricát már fedél alatt tudjuk, mégpedig nagyon szép termésátlaggal. December tizenötre felszántjuk az összes tarlót, kihordjuk a 12 ezer tonna szerves trágyát, plusz a tagokét is, pusztán ezzel megtakarítjuk a műtrágyaköltség húsz százalékát. Megcsinálják a rég halogatott meszezést, érvényt szereznek a szakaszos legeltetés szabályainak, megszervezik a tehenek hozam utáni pótab- rakjutatását..., és még sorolják a vezetőség határozatát, amelyet gyógyírnak szánnak a jövőre nézve. Szükség is van rá, mert a csekei tsz nagyon sokáig a legjobbak közé számított, és erre nagyon szívesen emlékeznek a tagoktól kezdve a felső szervekig bezárólag. Rendtétel a főiekben — A fejekben is helyre szükséges tenni a változások hozta intézkedéseket, — érint egy kényesnek számító problémát az elnök. — Mindenképpen sort kell kerítenünk egy bizonyos belső átszervezésre a vezetés berkeiben is, mert egyes reszortokon nagyon kevés az ember, másutt pedig indokolatlanul magas a számuk, és ez mindenképpen akadálya a jó szakmai munkának. Erre már az év elején megkeressük az alkalmat. Erről szólt tehát a szatmárcsekei Haladás Termelő- szövetkezet évzáró vezetőségi értekezlete, ismét csak hozzá tesszük, egyebek között. Esik Sándor 150 munkaóra. Mi a társadalmi munka haszna? — A megbecsülés — mondja Harsányi Tibor. — Tudják a községben, hogy ránk számítani lehet és ha közösségi célról van szó, ami mindenkinek — tehát nekünk is — fontos, akkor mi dolgozunk, ha kell ingyen, ha kell éjszaka is. Mi nem azt nézzük: hogy nem lehet valamit megcsinálni és nekünk sem mindegy, hogy a település, ahol élünk, milyennek ismer meg és ismer el bennünket. Ámi pedig a sportpálya öltözőjét és zuhanyozóit illeti, mi is nagyon szeretjük a jó meccseket. — Hány ilyen brigád lehet a megyében? — ötről tudok eddig. Tavasszal értékeli majd a KI- OSZ a kisiparosok versenymozgalmát, addig még több is lehet. Meg lehetne ezt úgy is fogalmazni, hogy a vállalatoknál folyó szocialista versenymozgalom a szervezett kereteken túl is kisugárzik? — Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondja Harsányi Tibor. — Csakúgy lehet teljes az élet, ha egész emberként vesszük ki részünket a közösség gondjaiból és örömeiből. Kőműves, festő, villanyszerelő, asztalos, ács. Együtt a Gagarin munkabrigád. Naplójukban őrzik a Hazafias Népfront díszoklevelét a kiváló társadalmi munkáért, s őrzi önzetlen kezük nyomát Nagyhalászban és környékén több létesítmény. Most mire büszkék? — Rendszeresen járunk a művelődési házba. A múlt héten már hangverseny is volt, az új színpadon. M. A. fl kvarckapcsoló hátrányai „Kinőtt" transzformátorok január derekáig tart. Az esti csúcsidőben, a fogyasztási maximumkor nézik, hogyan viselkednek a berendezések. Téli napokon délután öt óra tájban kezdődik a „csúcs” és tart este kilencig. A világítás, a háztartási gépek, televízió és esetenként a villany fűtőtestek teszik próbára a hálózatot. A túlterheltség egyik jele a feszültségingadozás. Ha a televízió képernyőjén szétesik a kép, vagy fut, vibrál, akkor ez a körzet terheltségére utal. A lakossági bejelentések nyomán ilyenkor kiszállnak a szakemberek, és megkeresik a hiba okát. Olykor elegendő az utcai villanyvezeték cseréje, ám egy határon túl ez sem segít. Nagyobb teljesítményű transzformátort kap a körzet. Az idén közel száz trafócserét hajtottak végre a nyíregyházi üzemigazgatóság területén. A százötven-kétszázezer forintos állomások kihelyezése esetenként párosult új vasbeton szerkezet felállításával, vagy új állomás létesítésekor 20 kV-os vezeték építésével. A méréssorozat eredményeit számítógéppel dolgozzák majd fel. A tapasztalatokat egybevetik az előző esztendőkével, s így nagy bizonyossággal behatárolhatók azok a településrészek; ahol a közeljövőben fejleszteni kell a hálózatot. Arra nincs lehetőség, hogy az esti csúcsidőszak fogyasztását vegyék alapul a fejlesztésnél. A kapacitás az esztendő nagy részében kihasználatlan lenne. Annál is inkább, mert mióta drágább az áram, azóta kevesebb új fogyasztóval gyarapodnak a háztartások és takarékosabbak is lettünk. Rendelkezés szabott határt a hőtárolós villanykályhák elterjedésének. A meglévő fűtőtestek fogyasztása szerencsére eloszlik, mert lakásonként eltérő időben kapcsolnak ki-be. Olykor az ilyen esetlegességnek óriási az előnye. Nyírteleken kipróbálták a szakemberek, mi történne akkor, ha a modern kvarckapcsolókkal irányítva, az összes hőtárolós villanykályha ugyanabban a pillanatban kapcsolna be, fogyasztaná az áramot. Az eredmény megdöbbentő volt: az addig kifogástalanul működő transzformátorállomás egy éjszaka alatt tönkrement... R. G. H társadalmi munka hasznáról Harsányi Tibor kisiparos Nagyhalászban. Barátokból, jó szakemberekből szervezett maga köré egy brigádot, amit — mert nem állami vállalatnál alakult — nem nevezhettek szocialista brigádnak, csak úgy emlegetik őket, hogy munkabrigád. Ettől függetlenül naplót vezetnek, s a napló címoldalán az első szovjet űrhajós: Gagarin neve áll. — Tavaly januárban fogtunk össze — mondja Harsányi Tibor. — A vállalatnál, ahol azelőtt dolgoztam, brigádommal eljutottunk az ezüstkoszorús oklevélig. A szocialista brigádmozgalom adta tehát a példát. Beleszoktunk, megszerettük, s most, mint önálló kisiparosok is így dolgozunk. Ügy érezzük, hogy ez nekünk is jó, és a közösségnek, a környezetünknek is, amelyben élünk. — Csonka Ottótól, a nagyhalászi művelődési ház igazgatójától tudtam meg, hogy a Gagarin munkabrigád nagy segítséget nyújtott a leromlott öreg épület felújításában. — Néhány esténket rászántuk, felszedtük a régi színpaddeszkát és parkettát raktunk helyette. Fogadhat most már komolyabb műsorokat is a kultúrház, nem kell szégyenkezni a színpad miatt. — Mindezt társadalmi munkában. — Megcsináltuk a számlát, minden eltöltött munkaóráról, pontosan a hivatalos norma szerint, és beleragasztjuk majd a brigádnaplóba. Természetesen nem kértünk érte egy fillért sem, csak jó tudni, év végén visz- szalapozni, hogy mit végeztünk. A naplóból az is kiderül, hogy a brigád az elmúlt évben a sportpályán öltözőt épített, segített az ÁFÉSZ- nek, hogy elkészüljön az ABC-áruház és az ifjúsági tábor építkezésén is sokat dolgoztak munkaidőn túl, hogy nyárra, szezonkezdésre használható legyen, és a KÖJÁL se emelhessen kifogást a megnyitása ellen. 1983-ban — ez a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának megállapítása — mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a Gagarin- brigád a település érdekében, s ez időre átszámítva közel
