Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. december 4. Nem veszélyeztethetik az anyát, a magzatot Szülési fájdalom­csillapítás A szülési fájdalomcsillapí­tás korszerű módszereit is­merteti az Országos Anesz- teziológiai és Intenzív Terá­piás Intézet, valamint az Or­szágos Szülészeti és Nőgyó­gyászati Intézet most közzé­tett módszertani levele. Mi­ként az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézetben az MTI munkatársának el­mondták, az altatás és a fáj­dalomcsillapítás, főleg a he­lyi érzéstelenítés módszereit, jelentős mértékben fejlesz­tették az utóbbi években. Számos ilyen eljárást hasz­nálnak a szülési fájdalmak csillapítására is világszerte. Magyarországon is egyre több szülő nő kéri az orvo­sokat: segítsék elő, hogy fáj­dalom nélkül hozzák világra gyermekeiket. Ezért szüksé­ges felhívni a szakemberek figyelmét: csak azokat az el­járásokat alkalmazhatják, amelyek végrehajtásához adottak a feltételek a szülé­szeteken, és nem veszélyez­tetik az anyát, s magzatát. Az egyik ajánlott módszer az úgynevezett pszichoprofi- laxis: a terhesség idején sa­játos légzési technika és tor­na gyakorlásával felkészítik az anyát a szülésre, ugyan­akkor megismertetik vele a szülés folyamatát. Ennek ha­tását gyógyszerrel is fokoz­hatják azoknál, akiknek a szervezetére ez nem káros. Elektromos fájdalomcsillapí­tás is lehetséges, ott, ahol rendelkeznek megfelelő ké­szülékekkel, szakemberrel. Hipnózissal szintén csökkent­hető a szülési fájdalom. A hipnózis iránt fogékony szülő nőket a terhesség ide­jén pszichoprofilaxisban és hipnózisterápiában, a szülés idején pedig mélyebb hipnó­zisban részesíthetik. A szülészeti és nőgyógyá­szati intézet szakemberei hangsúlyozták, hogy a szülő nők és magzataik egészségi állapotától, s a helyi gyó­gyászati feltételektől függ: csillaoíthatják-e a szülési fájdalmat valamelyik aján­lott módszerrel, vagy sem. Hozzátették azonban: mind­egyik ilyen beavatkozás bi­zonyos kockázattal jár. — amellyel számolnia kell a szülő anyának. MÜZEUMI KIÁLLÍTÁSOK. A gyógyítás évszázadainak emlékeivel és Tiszavasvári törté­netével az őskortól a középkorig ismerkedhetnek meg az érdeklődők Tisza vasváriban a Vasvári Pál Múzeum két állandó kiállításán. Első képünkön a Szabolcs-Szatmár megye orvos- és gyógyszerészettörténeti kiállítás, második képünkön Tiszavasvári (története az ős­kortól a középkorig, (cs) Áz alkalmasság mérőfokai Parlament, diszkóval gondot. A felvetések egy ré szét a küldöttek viszik to vább magukkal a budapesti központi ifjúsági parlament­re. Visszhangja ma is él. Hetek óta beszélnek róla. Nemcsak a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyáregysé­gében, hanem szerte a váróban. Nem látszatrendezvény volt. Munkahelyük jelenéről, jövőjéről valós képet kaptak a fiatalok, s ők is őszintén elmondhatták problémáikat. A szervezők kitettek ma­gukért. Az összes írásbeli do­kumentumot — a beszámo­lót, az intézkedési tervet és a gyáregység termelési ered­ményeinek kimutatását — már egy hónappal az ifjúsá­gi parlament előtt elkészí­tették, vitára bocsátották. így érthető, hogy a moziterembe pótszékeket kellett bevinni, hogy le tudják ültetni a há­romszáz fiatalt. Volt szép számmal hozzászóló. Huszon­heten mondták el vélemé­nyüket élet- és munkakörül­ményeikről, megoldásra váró gondjaikról. Utólag az már túlbiztosításnak tűnik, hogy a parlament végére vonzó programot szerveztek: filmet vetítettek és diszkót rendez­tek. Legutóbb formális volt — Féltünk a sikertelen­ségtől. Három évvel ezelőtt túlzottan formális volt ez a fórum, tartottunk az újabb kudarctól — magyarázta Huszti Lászlóné könyvelő, a KISZ-bizottság szervező titkára. — Nem fáradtunk feleslegesen az előkészüle­tekkel. Nyílt, közvetlen lég­körben beszélhettük meg legfontosabb dolgainkat. Munkaterületenként, élet­koronként eltérőek az orvos­lásra váró problémák. A pá­lyakezdőknek a beilleszkedés, a szakmunkástanulóknak az elméleti és gyakorlati kép­zés összehangolása, az „idő­sebbeknek” a változó telje­sítménynormák, a frissítésre váró berendezések okoznak Ha leittasodott, dühöng övé vált Akik Pestre utaznak —Tizenhat küldöttünk uta­zik a központi parlamentre. Hogy kiket tartottunk erre a tisztségre alkalmasnak? El­sősorban azokat, akik az if­júsági mozgalmi munkában eddig is kitűntek, közismer­tek a fiatalok körében. Bát­ran nyilvánítanak véle­ményt, felvetéseinket tudják tolmácsolni, és a várható in­tézkedésekről is beszámolnak majd. Emellett gyakorlati szempontokat is figyelembe vettünk: a műszakok, terme­lési területek arányosan kap­tak képviselőt. Az alkalmasság mérőfokai­ról, összetevőiről egyre több szó esik napjainkban a mun­kahelyi demokrácia külön­böző fórumain. A vásáros­naményi gyáregység párttag­jai a közelmúltban vitatták meg a káderpolitikával ösz- szefüggő kérdéseket, beszél­gettek a vezetési, szakmai is­meretek fontosságáról, az emberekben, munkatársak­ban tiszteletet ébresztő jel­lemvonásokról. Molnár Jánosné két esz­tendeje vezeti a Radnóti „Bélával megint baj van...” Aligha volt szomorúbb asszony az elmúlt fél évben Mándokon annál az édesanyánál, aki két fiát vesztette el egyszerre: egyiket eltemette, a másikra pedig hat évet kell várnia, amíg kiszabadul a börtönből, ahová azért került, mert megölte testvérét. A családi drámának az előzmé­nye is megrázó volt. Gerzsenyi János 30 éves mán- doki lakos egy háztartásban élt bátyjával, Gerzsenyi Bélával, aki gyerekkorától epilepsziás volt, s ennek következménye­ként elmebeteg lett. Minden bi­zonnyal betegsége volt az oka, hogy az utóbbi négy-öt évben egyre többet ivott, elitta, amit alkalmanként a tsz-ben keresett, de italra költötte az állami se­gély nagy részét is, s ha leitta­sodott, dühöngővé vált, min­denkit megöléssel fenyegetett. SZURKÁLÁS A CSALÁDBAN És ez nem komolytalan dolog volt. Bizonyítja, hogy 1967-ben az akkor 17 éves fiú mellbe szúrta sógorát, de elmebetegsége miatt a bíróság felmentette, s büntetés helyett kényszergyógy­kezelését rendelte el. 1974-ben hazaengedték, de 78-ban újból elmegyógyintézetbe került, mert megszúrta édesanyját. Innen 1981-ben nagynénje vitte haza, de Gerzsenyi Béla egy hónap múlva hazament öccse lakásába. Sok-sok bánatot okozott ez az egész rokonságnak, különösen Gerzsenyi János családjának, hi­szen felesége és két gyermeke szinte állandó rettegésben élt; csak a körzeti orvos tudja meg­mondani, hányszor kaptak síró­görcsöt a gyerekek a beteg düh­rohamai miatt. Gerzsenyi János ennek ellenére sajnálta és sze­rette testvérét, s még akkor sem akarta a nagykállói elmegyógy­intézetbe vitetni, amikor őt is késsel támadta meg. PERPATVAR HÜSVÉTKOR Húsvét második napján Ger- tsenyi János locsolkódni ment néhány ismerőshöz, s mire dél közeledtén hazaért, már meg­látszott rajta, hogy ivott. Lefe­küdt aludni, s délután 2 órakor arra ébredt fel, pontosabban azért költötte fel a felesége, hogy Bélával megint baj van. Ezen a napon Gerzsenyi Béla is sokat ivott, s kötekedni kezdett sógornőjével. Gerzsenyi János­né üzent anyósának, hogy jöj­jön, segítsen, mert Bélán megint rajta van a roham, de a mama minden igyekezete hiábavaló volt; a fia be sem engedte a szo­bájába, durván sértegette, majd kizavarta még az udvarról is. Emiatt költötte fel Gerzsenyi- né a férjét, aki szemrehányást tett bátyjának, hogy még a hús­vét sem telhet el cirkusz nélkül, Bélának nem tetszett a kiokta­tás, nekiment az öccsének, s du­lakodni kezdtek. A beteg fiú a szobájából szidta, átkozta testvé­rét, aztán birkózni kezdtek, de az utcáról bement az egyik szomszéd, rákiabált Gerzsenyi Bélára, aki ekkor elcsendesedett, s úgy tűnt, hogy vége is lett a családi perpatvarnak. Délután 3 óra körül locsolko- dók érkeztek Gerzsenyiékhez. Amikor elmentek, Gerzsenyi Bé­la egy konyhakéssel kezében kezdte szidni testvérét. János már tudta, hogy veszélyes szer­szám bátyja kezében a kés, ezért el akarta venni tőle, de Béla nem engedte be a szobájába. Egyik kívülről, másik belülről nyomta az ajtót, közben egy ki­tört ablaküveg helyén Béla a késsel öccse felé csapkodott, s bár okozott is egy-két kisebb sé­rülést, mégiscsak sikerült be­nyomni az ajtót, s kicsavarni bátyja kezéből a kést. Amikor ki akart lépni a szobából, Béla utánaugrott, de János a már ná­la levő késsel mellbe szúrta. Gerzsenyi Béla összeesett, János pedig szólt a feleségének, hogy menjen orvosért. MINDENKIT FENYEGETETT Az orvos nemsokára megérke­zett, megkérdezte Gerzsenyi Bé­lát: mi történt vele? A megszúrt ember felugrott az ágyból és rá­kiabált az orvosra, aki végül nagy nehezen lecsillapította, megvizsgálta. Megtudta, hogy mi történt, de Gerzsenyi Bélát ez újból felingerelte, s azt kiabálta, hogy úgyis kiirtja az egész csa­ládot. Az orvos kórházba szál­líttatta, műtétet hajtottak vég­re, de a szív néhány perces megállása, az oxigénhiány miatt az agy károsodásához vezetett. A légzés és a keringés visszatért, de eszméletét már nem nyerte vissza: tíz nap múlva beállt a halál. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Gerzsenyi Já­nost hat év börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta a köz- ügyektől. A büntetés kiszabása­kor nyomatékos enyhítő körül­ményként vették figyelembe, hogy Gerzsenyi János több mint öt éven keresztül tűrte bátyja agresszív dühkitöréseit és ez na­gyon megviselte idegrendszerét. Enyhítő körülmény volt, hogy a szúrás előtt is a sértett provo­kálta testvérét, s figyelembe vet­ték azt is, hogy Gerzsenyi Já­nosnak két kiskorú gyermek el­tartásáról kell gondoskodnia. Az ítélet nem jogerős. (b. j.) Miklós ifjúsági szocialista brigádot. 1980-ban költözött vissza családjával Budapest­ről Nyírmadára. Azóta na­ponta jár be a vásárosnamé­nyi ruhagyárba, ahol far- zsebtisztázóként dolgozik. A vezetői rátermettségről kér­deztük: — Képes legyen a vezető összetartani a rábízott kol­lektívát. Szerintem ez a leg­fontosabb. Ha törődik a mun­katársaival, ha segíti őket a zökkenőmentes termelésben, tanácsot ad a magánéletük­höz, akkor jó lesz körülötte a légkör. Bármilyen kérdés­ben bizalommal fordulnak hozzá. Magam is tapaszta­lom, hogy minden érdekli az embereket. Végső soron a ke­nyerük függ tőle, milyen döntés születik a gyárban. Rámkérdeznek, mi történt a legutóbbi szakszervezeti ülé­sen vagy a ruhagyári bri­gádvezetők értekezletén. Személyes példamutatás — A személyes példaadást emelném ki — vette át aszót Zámbor Sándorné belsőzse- bező, szalagfőbizalmi. — A teljesítménynél százalékban, minőségben élen kell jár­nunk. Egy percet sem kés­hetünk, mert mi lenne ak­kor a fegyelemmel. R. G. További részletek Állami lakások — olcsóbb törlesztéssel A hét végén jelentek meg a módosított lakásrendeletek. Egy részükről már korábban előzetes tájékoztatást adtunk. Ezúttal a további változá­sokról számolunk be. — Központi irányelvek alapján hároméves program készül a tanácsoknál a leg­égetőbb lakásgondok megol­dására — közölték az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. — Ez azt je­lenti, hogy 3 éven belül min­den igényjogosult két- vagy több gyermekes családot és fiatal házaspárt átmeneti, vagy végleges lakáshoz kell juttatni. A fiatalok az első lépcsőben garzont vagy meg­üresedett szoba-konyhás la­kást kapnak, majd később — jogosultságuknak megfelelő­en — nagyobbakat. Kiegészítették az úgyneve­zett nem szociális bérlakás cseréjére vonatkozó rendele­tet is. Aki csere útján ilyen lakásba költözik, az az előző bérlőhöz hasonlóan az átla­gosnál magasabb lakbért fi­zet. Ha egy nem szociális la­kás megüresedik, a tanács által kijelölt új bérlőnek is háromszoros, vagy ötszörös használatba vételi díjat kell fizetnie. Ilyenkor tehát még igény|jogosultság esetén sem adhatók kedvezmények. A lakosság ellátásának ja­vítására a községekben a sze­mélyi tulajdonú lakások vagy családi házak egy része a he­lyi tanácselnökök engedélyé­vel bérbeadható boltok, üz­letek, szolgáltatóegységek létesítésére. A bérlakások cseréjénél módosították a különbözeiért fizethető összeget. így aki fél­szobával kisebbe megy, az a különbözetre a lakás-haszná­latbavételi díj kétszeresét, másfél szoba esetén három­szorosát kaphatja. — Megoldottuk az exház- mesteri lakások ügyét — folytatták a tájékoztatást. — Jelenleg több mint ezer ilyen bérleményt tartanak számon. A bennük lakó ma már más foglalkozást űző, vagy nyug­díjas egykori házmesterek, viceházmesterek jelenleg jog­cím nélküli bérlőknek számí­tanak. Ezekről, a még ma is szolgálati lakásként nyilván­tartott bérleményekről a jö­vőben az ingatlankezelő vál­lalatok lemondhatnak. A bennük lakók pedig haszná­latba vételi díj fizetése nélkül rendes bérlőkké válhatnak. Mivel az állami lakások megvásárlóit terheli a kar­bantartás, felújítás s az eset­leges kényszertatarozás költ­sége, ezért e téren további könnyítések születtek. A törlesztési idő felső ha­tárát 10 évvel, a havi részlet összege pedig az eddigieknek felére csökken, de még ennél kevesebb is lehet. Több la kásos bérház esetén a bérle­mény teljes forgalmi értéké­nek 30 százaléka, egylakásos épületnél 50 százaléka a vé­telár. Előbb azonban levon­ható mindaz, amit átalakí­tásra, vagy korszerűsítésre fordítottak. (Hétfői Hírekből) /--------------------------------------------------------------------------------------\ Közöny, de miért? Töprengés egy film után V árakozással telve ültem be fiatal pedagógus ba­rátaimmal a Kortárs filmklubbérlet soron kö­vetkező előadására a Béke mo­ziba. Az olasz Taviani fivérek most, csaknem 40 évvel életük e meghatározó élménye után készítették el a Szent Lőrinc éjszakáját, önéletrajzi fogan- tatású filmjükben visszaidé­zik azt a néhány toscanai na­pot, amikor a kis San Martino lakóinak egy része a németek parancsa ellenére, s az ame­rikai csapatok felkeresésére indult. A filmben összeolvad emlé­kezet és fantázia, a valóság le­gendával keveredik, a mene­külők és otthonmaradottak élethalálharcának tragédiáját gyöngédséggel oldják fel a rendezők, a halál értelmetlen­ségét a természet szépségei­nek bemutatásával ellenpon­tozzák. Nem vagyok filmkritikus, sem filmesztéta, de ennyit át­lagos műveltségemnél felfog­tam és mélyen elraktároztam magamnak a borzalmas háború ismeretanyagához. Fájdalommal vettük tudomá­sul azonban azt a közönyt, fél­reértelmezett nevetgélést, né­V _______________ ha harsány kacagást, amellyel a nézőközönség serdülő korú rétege reagált a tragédiára. Nem értem, hogyan válhatott a fent vázolt téma komikummá a középiskolás korosztály oly fogékonynak mondott rétege előtt!? Elnézést a kifejezésért, de gúnyos röhejjel reagáltak ar­ra, amint a sebesültjeit ápoló „testvérellenségek” a követke­ző pillanatban halomra lövik egymást rémült szemekkel. A mellébe gyilkos sorozatot ka­pott feketeingest fanatizmusa még utoljára talpra állítja, hogy régi barátját gyilkolja. Megütődésünket már csak te­tézte a már szinte megszokott befejezés előtti felállás, korai függönyhúzás, megerősítve bennünk azt a meggyőződést, hogy az 1982-ban Cannes-ban különdíjas, ezüstszalagdíjas film semmilyen nyomot nem hagyott a „nevetgélők” lelkén. Azon töprengve sétáltunk né­mán a „tett színhelyéről”, ho­gyan neveljük gyermekeinket, ha ilyen közömbös, érzelem- szegény, problémaérzéketlen serdülőket nyerünk. Hol a hi­ba? Bennük? Vagy bennünk? B. A. __________________________s Zeppelin — gyufából Több mint félmillió (!) gyufaszálat használt fel a tiszteletre méltó türelemmel rendelkező, 80 esztendős Albert Kaser. A svájci Jegenstorfban élő öregúr potom 3456 óra alatt ragasz­totta össze aprólékos gonddal az egykori Zeppelin-léghajó képünkön látható modelljét. A teljesítmény érzékeltetéslére: ez meghaladja még előző alkotásának, a párizsi Eiffel-to- rony makettjének időszükségletét is.

Next

/
Thumbnails
Contents