Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1934. december 31. O Kértünk egy sztorit Nevelő lexikon !<fy irtok — mi ? TALALKOZA Panelekből építkezünk. Nemcsak az emeletes házakat húzzuk fel az előregyártóit elemekből, hanem gyakorta cikkeinket is bevált és agyonkoptatott és unott fordulatokból tákoljuk össze. Valahogy így! A Gyengén Gazdálkodók Szövetsége vendégül látta a patronáló szocialista brigádokat. A klubhelyiség ízlésesen berendezett fehér asztala mellett helyet foglaló mintegy 50 tagból álló vendégeket a szövetség titkára köszöntötte. Kihangsúlyozta azt a nagy jelentőségű segítséget, amit... Az üdvözlő szavakat a szövetségi vegyes kar műsora követte. A karnagy röviden vázolta a már több mint egy éve működő, szép sikereket elérő kar munkáját. Megemlítette, hogy évenként Záhonyban ... Már hagyomány ... Szép sikereket mondhat magáénak, hiszen a dalostalálkozón elnyerték ... Az ismertetőt követte a vegyes kar. Két kedves népdal, amibe a vendégeket is bevonta. Így igen jól sikerült. A karnagy ezután rendhagyó énekórát provokált. (A széklábakat nem ekkor törték ki — a szerk.) így Kodály gyűjtéséből a Kállai kettőst, majd egészen halkan a szövetség tagjai elénekelték a Nem vagyok én senkinek az adósa kezdetűt. Azután a vegyes kar. Ismét. A Nap nyugovóra tért és a Nap leszállt c. dalokat adta elő — kánonban. Ezek után került sor a baráti beszélgetésekre, amikor a vendégeket üdítő italokkal, szendviccsel és c. sü-1 teménnyel vendégelte meg a' szövetség. (reszler) A külföldi utak mindig rejtegetnek meglepetéseket, amelyek ráadásul nem is mindig rögtön derülnek ki. Néhány éve már, hogy Prága felé utazva a hálókocsi folyosóján összeismerkedtünk N. Ahmed damaszkuszi üzletemberrel. Ö tovább utazott Berlinbe, S búcsúzás közben felírtuk egymás nevét, megígérve, hogy folytatjuk az eszmecserét, s nem kerüljük el egymás háza táját. Engem nem vitt a jó sorom Damaszkusz felé, de egy- egy lapot küldtem, s kaptam is, mígnem az idén jött az értesítés: hamarosan Pestre jön, s ha ráérek, találkozzunk az Emkében ekkor és ekkor. Örömmel léptem hozzá, de szívélyes viszonzás helyett zavart láttam a szemében, s míg a szép rózsa- csokrot odébb csúsztatta az asztalon, azt tudakolta, hol van Marika? Marikáról nem tudtam, de azért beszélgettünk egy kicsit, hiszen kölcsönösen ismerősnek tűntünk egymásnak, de hamar távoztam, ha már hölgyet várt a vendég az én időpontomban. Itthon aztán tüzetesebben megnéztem Ahmed lapjait. A címzés mindegyiken: Sándor Marika. Szóval mégiscsak velem akart találkozni... Marik Sándor EGV SZTORI RANDEVÚ Az anyaggyűjtés — így mondjuk mi, újságírók, amikor * riportútra megyünk — gyakorta a legváratlanabb szituációkat tartogatja számunkra, így történt ez akkor is, amikor a méltán nagysikerű sorozatunk, a „Megyénkből indultak” rovatba dr. Erőss Pálról, az Igazságügyminisztérium osztályvezetőjéről, a televízió „Jogi esetek” népszerű jogászáról akartam írni, akiről kiderült, hogy gyermekkorát Szatmárban töltötte. A negyedik telefonkapcsolat után végre egyeztettük az időpontot, s mondta, ha Pestre érkezem, hívjam telefonon. Hívtam, de a minisztériumban sajnálattal közölte a titkárnő, hogy Erőss elvtársat ma még nem is látta, talán otthon maradt, elkapta az influenza. Megadta a lakástelefont, tárcsáztam. „Meddig maradsz?” — kérdezte s megígérte, ha kettőig túllesz a szerelőkön, szívesen találkozik velem bárhol. A Nyugati pályaudvar restijébe beszéltük meg , a randevút fél háromra Dr. Erőss Pál percnyi pontosan érkezett kétütemű i Trabantján, s valami csoda folytán nyomban az asztalomat vette célba, mintha már régóta ismernénk egymást, jóllehet személyesen még sohasem találkoztunk. Egy kóla mellett idézte föl a szép gyermekkor gyönyörű napjait, az álmodozások 1 korát, későbbi életútját s csak akkor jött zavarba, amikor fényképet kértem tőle. Ha hiszem, ha nem. sehol sem talált egy arcképet magáról. (Majd később az MTI fotósa kapta lencsevégre.) Mikor asztalt bontottunk a Nyugatiban, hogy még elérjem az ötös gyorsot, valaki oldalról ránk köszönt: Gör- csi Gabi volt, a resti prímása. aki nem is olyan régen még a nyíregyházi Aranyszarvasban muzsikált Sokak gyönyörűségére. Hiába: kicsi ez a mi világunk! A. S. Ügy ment 'a dolog, mint a karikacsapás. Az utolsó pillanatig nem volt semmi hiba. Bárány Frigyes Jászay-díjas színművészünk, s jómagam (szóra sem) érdemes művész a Kelet-Magyarország 40. évfordulójára készültünk, s próbáltuk a Megyénkben maradtak című páros jelenetet, amit majd ketten fogunk eljátszani a kabaréban. Mondom, semmi hiba nem volt, Bárány játszotta az interjúalanyt, én meg az újságírót. Már valami szerződésféle is megfordult a fejemben, amit a nyíregyházi színház kötne velem. — Jó napot kívánok, tessék helyet foglalni. Interjút szeretnék készíteni önnel — mondtam a szövegemet. Bárány válaszolt. — Milyen jól csinálja — mondták többen is. Persze bosszankodtam egy kicsit, arra viszont senki sem gondol, hogy ilyen partnerral mint én vagyok, gyerekjáték... Ezután következett a rémálom a színpadon. Nem történt tulajdonképpen semmi, csak Bárány Frigyes elkezdett játszani. „Élesben” — ahogy a katonaságnál mondják. Arca elváltozott, szeme forgott, s dadogott, az ábrázolt figurának megfelelően. Rémülten döbbentem rá. hogy egy szót se tudok kinyögni az elfojtott nevetéstől. Aztán valahogy mégiscsak lement a jelenet, egy pillantást nem mertem partnerem arcára vetni, s két nehezen kinyögött mondat közt szentül megfogadtam, hogy semmiféle szerződést nem írok alá, bárhogy könyörög is a színház. Játsszanak nélkülem. (mester) Szakóca: őserdei gyümölcs, nem ehető, mert éretten is kőkemény. Partitúra: zenekari tagok kirándulása a Tisza mellé. Pátens: a kuruc szabadságharc katonáinak mentéjére varrott gyors- kapocs. Szonda: a legkorszerűbb japán motorkerékpár — ittas vezetővel nem indul. Eszcájg: Wilhelm von Esz- cájg — német hadiiparos, ő találta fel a tányéraiknál Hormon: hormonok — szekta, tagjaikat kizárólag belső kiválasztás útján veszik fel. Krinolin: felvágott szoknya. Lincsel: vas villásreggelizik. Muszkli: így nevezték a múlt században az erős testalkatú orosz katonákat. Mutál: serdülő fiú erős ellenszenve minden iránt. Pampa: indián kovácsok fujtatója. Paradoxon: különleges svájci óramárka — sajátossága, hogy óránként ugyanannyit késik, mint amennyit siet. Puncs: angolszász országokban teaidőben elkövetett államcsíny — az elnöki palotát rendszerint rummá lövik. Borneó: antialkoholista külpolitikát folytató köztársaság. KAGVLO Az történt, hogy a szobánkban levő neoncső elkezdett hunyorogni. így nem lehet írni — állt fel kollégám és kiment. Én is elindultam a folyosón — mert valóban nem lehet ebben a vibráló fényben írni — s leültem egy cigarettát elszívni a „társalgó sarokban". Kistermetű, de nagy tehetségű szobrászművész barátunk jött fel a lépcsőn mosolyogva (mindig mosolyog, mindig valami tréfára készül, az ilyen emberre mondta nagyapám, hogy a szeme se áll jól). Ekkor nyitotta meg kollégám a férfi (hm) mosdó ajtaját, s jött ki onnan, hátán egy kétágú létrával. — Még ilyet — vágott ártatlan képet művész barátunk — nálatok ilyen magasan van a kagyló? Na, itt se szeretnék dolgozni. M. A. Piktogram: festészeti értékegység. Peru: dél-amerikai tege- ződés. Göcsej: a debreceni GÖCS dunántúli leányvállalata. Malícia: Mali Cl A — afrikai köztársaság titkos- rendőrvicce. Komposzt: sokféle összetevőből álló befőtt, többnyire kerítéssel adják. Libido: játék — valaki kell hozzá. Pedáns: kerékpárok hajtóművét javító, pontosságáról híres mesterember. Madeira: Made IRA — felirat az ír titkos szervezet borosüvegnek álcázott bombáin. Fatalizmus: képzőművészeti irányzat — művelői előzetes elrendelés alapján dolgoznak. Füzes: Füzess! — folyóparti pásztoróra utáni felszólítás. Parcella: teleküzérek tar- ] tózkodási helye — ítélet . után. Ángyom: gyakori gazféle- « ség, magvát összetörik, és térdkalácsütéshez felhasználják. Kárász: ultis szakkifejezés — akkor mondják, ha a játékos betlire . menve ponty egy ászt vesz a talonból, és oda a kecsegető helyzet. (Irta és összeállította: Tarnavölgyi György) Szilva sztori gyormhírak — képekben j A Kelet-Magyarország te- lefoto szervize lapzárta előtt kapott néhány rendkívül fontos külföldi és hazai eseményről képtudósítást. Áramszünet borította sötétbe Fekete Afrika néhány kisvárosát. Képünk egy kongói alagútépítő néger munkacsapatot ábrázol, amint az áramszünet miatt kényszer- pihenőjüket tartják a hegybe vájt vasúti átjáró mélyén. Nyári égbolt a Sóstó felett, felhőtlen augusztusi napon. A lapzárta után érkezett felvételt fotóriporterünk csak most, az év utolsó napján ért rá előhívni. Képünk mégis aktuális, mert 1985-ben is lesz felhőtlen nyári égbolt a Sóstó felett. Kértünk egy sztorit — Vastag ködtakaró telepedett Észak-Tiszántúlra a múlt hét végén. Képünk az egyik főúton történt súlyos közlekedési dugónál készült — a ködben 154 autó futott egymásba.
