Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. december 22. Támogatás a kistelepüléseknek A termelést közvetlenül is segítő közgazdasági, mezőgazdasági és műszaki ismeretek gyarapítása kiemelt helyet foglalt el az elmúlt több mint két év munkájában — állapították meg többek között a TIT megyei kibővített elnökségi ülésén pénteken, miközben áttekintették a testület újjáválasz- tása óta végzett tevékenységét. Az öt évre szóló feladatterv többek között az ismeretterjesztés tartalmi, módszertani fejlesztését, a felnőttoktatás, az iskolai oktatás hatékonyabb segítését, az értelmiség szellemi erejének magasabb szintű kibontakoztatását tűzte célul. A TIT megyei elnökségének tervszerű munkája is hozzájárult ahhoz az elmúlt időszakban, hogy a már említett közgazdasági, mezőgazdasági és műszaki ismereteket nyújtó előadások, foglalkozások mennyisége és minősége is javult. Tavaly például e három szakosztály már közel 11 ezer órán át közvetítette a legfrissebb ismereteket megyénkben. Különösen szembetűnő a szakmai át- és továbbképző tanfolyamok számának emelkedése (72 tagozatról 116 tagozatra). Élénkült az érdeklődés a nemzetközi politikai tájékoztatás iránt, s a jogi, a szociológiai — demográfiai ismeretekkel együtt ez is érezhetően hozzájárult a munkásművelődéshez. Mindezek révén 33,1-ről 37,7 százalékra nőtt a TIT-rendezvényeken részt vevő fizikai dolgozók aránya. A TIT Bessenyei György Szabadegyeteme előadásai is eredményesen szolgálják a tudományos világnézet gazdagítását, a szocialista haza- fiság erősítését. Jelentős szerepet vállal a TIT az iskolai oktató-nevelő munka segítéséből: tudománybaráti köröket hoztak létre, új formákkal, korszerű eszközökkel gazdagították ezek munkáját, melynek eredménye több ízben is országos elismerésben nyilvánult meg. Jelenleg már 250- hez közelít a különböző baráti köri tagozatok száma. A nyíregyházi nyári egyetem az elmúlt két évben is sikerrel teljesítette célját: változatlanul növekvő az érdeklődés iránta külföldről, köztük nyugati országokból. Jelentőségének megfelelő helyet kapott az ismeretterjesztésben a kistelepülések támogatása. Falun különösen a jövedelemkiegészítéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése a vonzó, s ezt a munkát dicsérettel támogatják a nagyközségi TIT-szervezetek. Időben gondoskodott a TIT megyei elnöksége arról, hogy a közigazgatásban végbement változás — a járások megszűnése — ne okozzon törést az ismeretterjesztő munkában ... A továbbiakban az elnökség értékelte és elismerte o szakosztályi tevékenységet; áttekintette a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel az együttműködést, majd rögzítette a legfontosabb tennivalókat. Ezután beszámoló hangzott el az idegen nyelvi szakosztály munkájáról s az 1984 —85-ö§ évad programjáról. Orí tudósítás: hosszú idő egy-egy község, város életében. Mégis sok olyan településünk van, ahol fél évtized alatt is jelentős változás, fejlődés történt. Szép eredményekről adhatnak számot a pártalapszerve- zet tagjai Őrben is, ahonnan a párttitkár küldött tájékoztatást szerkesztőségünknek. A lakosság összefogásával, s pénzfelajánlásokkal sikerült egy 75 személyes óvodával gyarapítani a községet. Elkészült a vezetékes ivóvíz- hálózat, korszerűsítettek több utat, járdát, s fedett autó- buszmegálló helyeket is létesítettek. őrben is központi kérdés a lakás. A fejlődést szemlélteti, hogy az előző kongresszus óta eltelt időszakban félszáz új lakás épült a faluban, több házat pedig korszerűsítettek. Ma már természetes, hogy televíziót néznek, mosógéppel mosnak, vagy például porszívóval takarítanak a családok. Elkészült az orvosi lakás is, ám egyelőre üresen áll. Orvos nem akar itt letelepedni. A lakosság közel 80 százaléka foglalkozik háztáji és kisegítő gazdálkodással a településen. Elsősorban zöldségféléket termelnek az őriek, melyhez jelentős segítséget ad a jármi Alkotmány Tsz gépekkel, palántákkal, növényvédő szerekkel. A piac szigorú követelményeihez igazodva, a mennyiség mellett a jó minőségre is törekednek a termelők. Ehhez szükség van a szakmai ismeretek bővítésére. Egyre Az összkép, amiről számot adhatnak az őriek, kedvező. Tennivaló azért bőven van. S hogy a következő években sem kell majd szégyenkezniük az itt élőknek az eredményeik miatt arra biztosíték, hogy a község gyarapodása érdekében szívesen vállalnak társadalmi munkát. Nyírbátor és Fehérgyarmat után most a vásárosna- ményi művelődési központban mutatják be Kirchma- yer Károly szobrászművész munkáit. A reprezentatív kiállítást december 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Képeink: Határőr — Dimitrov —Díszmenet, (elek) Szerte az országban most fejeződtek be a pártalap- szervezetek beszámoló taggyűlései. A XII. pártkongresszus óta eltelt öt év nem Kiállítás Középpontban a munkásművelődés Elköltötte az előleget Aligha kell bizonygatni, hogy a nyíregyházi MÁV-ál- lomás mellett található DE- PÓ-áruház mennyire népszerű a megye és Nyíregyháza vásárlóközönsége előtt. Az, hogy most mégis bekerült a bűnügyi krónikába a DEPÖ, ezt nem az ott becsületesen dolgozó kereskedők tevékenysége eredményezte, hanem közülük csupán egy alkalmazott, Csekk Mihály eladó csalássorozatának köszönhető. Az eset tanulságos, így Csekk Mihály bűncselekménysorozatával egyrészről az emberi hiszékenységet, a kereskedelem iránti — némely esetben indokolt — bizalmatlanságot, másrészről az üzleti kereskedő, eladó részéről tapasztalható csalárdságot, visszaélést mutatjuk be. 1984-ben keresett cikk volt a Simson típusú segédmotor-kerékpár. Mivel a kereslet általában meghaladta a kínálatot, ezért néhány helyen — így a Vasvill Kereskedelmi Vállalat Nyíregyházi DEPÓ áruházában is — úgy döntöttek, hogy előjegyzéseket vesznek fel e motorkerékpárokra. így 3000 forint előleg fizetése után a megrendelők joggal bízhattak abban, hogy igényeiket rövid időn belül kielégítik. Előírás volt, hogy az ilyen megrendeléssel egyidejűleg az igénylő a befizetési bizonylat egy példányát — a megrendelés és az összeg befizetésének igazolására — megkapja. Ez a bizonylat egyébként szigorú sorszámozású volt. E rendelkezések kijátszásával jutott jogtalan előnyhöz 1984 nyári hónapjaiban Csekk Mihály levele- ki lakos, aki a már említett DEPÓ áruházban dolgozott, mint eladó. A „véletlen mindig úgy hozta, hogy találkozott azokkal a vevőkkel, akik Simson segédmotor-kerékpárt akartak vásárolni. Behízelgő modorával megnyerte a vásárlók bizalmát, akik Csekk Mihály kérésére minden ellenvetés nélkül átadták a 3000 forintot. Figyelemre méltó és nem kis mértékben kifogásolható magatartás volt tapasztalható a vásárlók részéről is, hiszen egyetlen esetben sem kérték a befizetési bizonylat szabályos kitöltését és átadását. Megelégedtek az „üzletről” szóló alkalmi jellegű papírdarabkák készítésével, amely lényegében a DEPÓ áruház részéről kötelezettségvállalást nem jelentett. A következmény egyértelmű volt: Csekk Mihály eleve azzal a szándékkal csalta ki és vette át a pénzt a megrendelőktől, hogy azt eltulajdonítsa, saját céljaira használja fel. Nem kis gondot jelentett a nyomozó hatóságnak a becsapott megrendelők megtalálása. E napilapban megjelent felhívás és a rendőrség felderítő munkája után 17 olyan személy szerepel az ügyben sértettként, akiket . Csekk Mihály becsapott. A vádlott munkaviszonya azóta megszűnt a DEPÓ-nál. Célunk e bűncselekmény bemutatásával nem az volt, hogy a kereskedelem dolgozóival szembeni bizalmat megingassuk. A tanulság mind a kereskedelem illetékesei, mind a vásárlók számára egyértelmű. Ehelyütt csupán a vásárlók védelmében indokolt hangsúlyozni azt, hogy ilyen és hasonló esetekben a nagyobb összegű előleg kifizetése után mindenki éljen a jogával, kérje a megrendelés hivatalos visz- szaigazolását. Csak így várható el a kereskedelemmel szemben az, hogy megfelelő kötelezettségvállalás után a megállapodás szerint teljesítse a vállalását. Ellenkező esetben a már közölt eset ismétlődhet, s egyéb következmények mellett ez azzal is járhat, hogy a megrendelők futhatnak a pénzük után. Csekk Mihály vádlottat a Nyíregyházi Városi Ügyészség 17 rendbeli csalás bűntettével vádolta meg. Dr. Király Gyula Karácsonyi koncertek A karácsony előtti ünnepi hangulat szerves részévé, nemes hagyománnyá kezdenek válni a karácsonyi koncertek. Két nap alatt négy jelentős koncert hangzott el Nyíregyházán. Szerdán délután a Zrínyi gimnáziumban került sor az iskola kamarakórusának, nagyénekkarának és az iskola növendékei közül hangszeren játszó tanulóknak bensőséges hangulatú hangversenyére. Este a Bessenyei György Tanárképző Főiskola nagytermében az intézet ének-zene tanszékének tanárai és női kara adott színvonalas koncertet. A nagyszabású központi hangversenyre csütörtök délután és este került sor a Váci Mihály művelődési ház nagytermében. ~ Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy mindkét alkalommal zsúfolt nézőtér fogadta az est szereplőit. Népes szereplőgárda vonult fel ez alkalommal: a IV. sz. Általános Iskola, a Vasvári Pál Gimnázium kórusa mellett a Nyíregyházi vegyes kar, a Szabolcsi szimfonikus zenekar, a Telleman vonósnégyes és a Holborne rézfúvós- kvintett. Szabó Dénes karnagynak nagy érdemei vannak abban, hogy kórusait évek óta ilyen magas színvonalon tudja tartani. A sok munkában fáradhatatlan, lelkesedésében mindig követik növendékei. A Szabolcsi szimfonikus zenekar Bach: C-dúr szvitjét adta elő Török Géza karnagy vezényletével. Ez a mű az előadóknak évek óta jól bevált sikerdarabja. Ezen az estén is magas szinten, jól összefogottan hangzott el. Befejező számként a Fehér Ottó karnagy által vezetett Nyíregyházi vegyes kar két Gabrieli-motettát és Zielenski: Offertorioját adta elő, két kamaraegyüttes és orgona kíséretével. Ezen ritkán hallható, különleges hangszeres kísérettel ellátott, kétkóru- sos művek bemutatásának külön örültünk. Szép volt az est rendezése, az első szám, a gyertyafényes indítása. A hangverseny közel négyszáz szereplője maradandó élményt tudott nyújtani. Beszélgetés dr. Dobra/ Lajossal, a MÉM főosztályvezető-helyettesével — Szereti ön a halat? — Olyannyira, hogy a cég reklámja is lehetnék. — ön szerint hogyan finom a hal? — A magyar ember leginkább a halászlét eszi, azt szeretem én is. De nagyon kedvelem a pörköltet is. A pörkölt készítéséhez bármilyen hal felhasználható, jól ízesíthető az étel. — Növényevő halból is lehet pörköltet főzni? —- Természetesen, csak ezt kevésbé ismerik a háziasszonyok. A különbség pedig csak annyi, hogy több zsírt kell alátenni. — Otthon ki főzi a halat? — A feleségem. — Erdei Ferenc egyik könyvében azt írja, a halászléfőzés kimondottan férfimunka. — Igaza is van Erdei Ferencnek, hiszen a halászléfőző versenyeket mindig a férfiak nyerik. Ügy látszik, csak az én lehetőségeimet szorítja vissza a feleségem. — Karácsonykor eszik halat? — Biztosan. — Ezt bárki megteheti? — Miért ne tehetné? — Mert azt hallom, nem mindig lehet halat vásárolni. — Sajnos valóban előfordul, hogy kevés a kínálat. De most a kereskedők is azt állítják, hogy lesz elég hal karácsonyra. A választékkal sem lesz különösebb gond, legfeljebb több lesz az egykilósnál kisebb halakból, mert a változékony időjárás megzavarta a ponty fejlődését. Egyébként 1975-ben hazánkban 30 ezer tonna volt a haltermelés, öt esztendő múlva 34 ezer tonna, tavaly 44 ezer, s az idén ekörül várható. Egy kereskedőtől azt hallottam, csak 33 ezer tonna jelenleg a haltermelés. Kinek van igaza? — Bizonyos mértékig mindkettőnknek. A mostani 44 ezer tonnában ugyanis számon tartjuk a tenyészanyagot is, így az áruhal mennyisége valóban mintegy 10 ezer tonnával kevesebb. De még ez is sok. — Sok? A vásárló mégis panaszkodik. — Mert nem kielégítő a forgalmazás. Tény, hogy a gazdaságokban több a hal, mint ameny- nyit biztonságosan értékesíteni tudnak. — Mégis importálunk halat. • Évente mennyit veszünk külföldön? — A konzervekkel együtt személyenként 1,2 kilogramm importból származó halat eszünk. — Ha itthon is van bőven, miért költjük rá a pénzünket? — Ezt kérdezem én is. — Tehát indokolatlan az import? — Azért ezt nem lehet mondani. Választékbővítő céllal vásárolnunk kell külföldön is halat, hiszen a tengeri hal ízét már megszokta a fogyasztó, keresik is az üzletekben. Az import szükségessége tehát nem vitatható, csak a mennyiséget lehetne csökkenteni. — A hazai termelésen belül 55—60 százalék a ponty, 30—35 százalék a növényevő hal, s 10 százalék az egyéb halfaj. A baj ott van, hogy a kereslethez képest nagy a növényevők aránya. — Ez nyilvánvalóan nem magától alakult ki. — 1975-ben még csak . 10—11 százalék volt a növényevők részaránya. Azt követően jó áron lehetett eladni a busát és az amurt Közel-Keleten, a gazdaságok ráálltak a tenyésztésükre. Másfél éve bedugult a piac, itthon maradt a nagy mennyiségű hal, a kereslet meg hirtelen nem igazodhat a nagyobb készlethez. — Áldozni kellene a reklámra. — Elkezdődött a növényevő halak propagandája, de meglehetősen erőtlen, mert a kiskereskedelemnek nem igazán érdeke a forgalom növelése. — Miért az érdektelenség? — A ragadozó halak ára kilónként 100 forint, a pontyé 55—60, a busáé 30—35 forint. A kereskedő pedig a pénzforgalomban érdekelt, s így két kiló busát kell eladnia ahhoz, hogy annyi jutalékot kapjon, mintha egy kiló pontyot eladna. — Egyébként megérné a busa a reklámra költött pénzt? — Igen, mert része lehetne a korszerű táplálkozásnak. Sovány, száraz a húsa, kalóriában szegény, de fehérjében és ásványi anyagokban gazdag. Mindezzel szemben a megcsontosodott fogyasztói szokások a zsírosabb ponty forgalmazásának kedveznek. V. Farkas József Eredményes öt esztendő
