Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
M A Hal a karácsonyi asztalon (2. oldal) Felvásárlás Zöldért-módra (3. oldal) Díszünnepség az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 40. évfordulóján Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek különvonata. Az érkezést követően koszorúzási ünnepséget rendeztek a Vöröshadsereg útján lévő felszabadulási emlékműnél. Pontban 12 órakor megkondult a református nagytemplom Rákóczi-harangja, s „Basahalmától — Öspéterfiáig” hirdette: Debrecenben népi demokratikus államhatalmunk születésére emlékeznek. Megteltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlévő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsósorban — az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait, majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. Losonczi Pál beszéde: Az intenzív fejlődés útjára vezetjük népünket reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos kizsákmányolóival. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmisé- giek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A budai önkéntes ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcsopor- "tok, a partizánosztagok, a MOKAN-komité harcait feljegyezte a történelem. így jöhetett létre a felszabadult területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a kommunista párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés!” (Folytatás a 4. oldalon) Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtórsak, honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján, — de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a felszabadítók emléke előtt, és meg- indultan tekint vissza a fel- szabadulásra, a nemzeti fel- emelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla elmélyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A fel- szabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése; december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem még inkább felragyogtatja azt. Negyven éve itt, ebben a teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely arra volt hivatva, hogy érvényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével, és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkés-földbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei rettegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdöntik a tőkés rendszert, s nekik felélniök kell népellenes és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mertek összefogni az ország demokratikus erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a Erősíteni a szövetkezeti demokráciát Tanácskozott a termelőszövetkezetek küldöttközgyűlés« Tanácskozik a küldöttközgyűlés A termelőszövetkezeti demokrácia erősítésével, továbbfejlesztésével az alkotó jellegű munkáért és a gazdaságosabb termelésért. Ez a mondat volt a mottó a Sza- bolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének tegnap Nyíregyházán megtartott küldött- közgyűlésén. A tanácskozást Paszternák József, a Teszöv elnökhelyettese, a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. A tsz-ekben működő önkormányzati szervek, működésének tapasztalatairól szóló napirendhez Csonka Zoltán, a TESZÖV titkárhelyettese fűzött kiegészítést. Elmondta: a különböző szervek és bizottságok megteremtik a lehetőséget arra, hogy a tagság minél szélesebb rétegei eíőtt váljon ismertté a vezetés gazdálkodási koncepciója, és arra is alkalom nyílik, hogy népes fórumok és ezeken keresztül nagyon sok tag véleménye nyilvánuljon meg a döntésekben. A Teszöv ifjúsági bizottságának megbízott elnöke, Pásztor András, a timári Béke Termelőszövetkezet elnöke, annak a tizenötezer fiatalnak a helyéről és feladatairól,. felelősségéről adott számot, akik megyénk termelőszövetkezeteiben élnek és dolgoznak. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos társadalompolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy sajátos helyzetüket a mozgalom megfelelőképpen elemezze és eredményesebben segítse életkörülményeik gyorsabb ütemű fejlesztését és javítását. Görög Istvánná, a nőbizottság elnöke a közös gazdaságokban dolgozó asszonyok és lányokról szólva elmondta: még többet kell tenni azért, hogy a nők fizetése és szakértelmük megbecsülése . közeledjék a férfiakéhoz. A megyei tanács nevében Lakatos András üdvözölte a Teszöv küldöttgyűlését, és nagyra értékelte az önkormányzat jelentőségét. Kiemelte: azok a termelőszövetkezetek vitték a legtöbbre ebben a megyében, amelyeknél nem tévesztették szem elől a szövetkezeti demokráciát. Különösen fontosnak ítélte további megbecsülését ma, amikor mind nagyobb feladatok várnak szocialista nagyüzemeinkre. Az önállóság, és a demokratizmus elválaszthatatlan, a cselekvő személyes példamutatás pedig minden vezetőnek elsőrendű feladata. A Teszöv küldöttgyűlése a továbbiakban a következő év feladatairól tanácskozott. Tanácsütés Nyíregyházán Eredményes évet zár a megyeszékhely Eredményesen zárhatja majd 1984-et Nyíregyháza tanácsa, hiszen a VI. ötéves terv céljai eddig valóra váltak, s jó évnek ígérkezik 1985 is. Erre enged következtetni a megyeszékhely jövő évi költségvetési és fejlesztési terve, amelyet tegnapi ülésén vitatott meg és fogadott el a város tanácsa. Lakásépítésre 134 millió jut majd, így 184 tanácsi bérlakás megépítésére számíthatunk. Örökösföldön — az OTP-lakásokon kívül — újabb 90 család kap otthont, de épül még lakás a Vasvári Pál és a Vöröshadsereg utcán, az Arany János és Toldi utcákban pedig emeletráépítéssel és tetőtér-beépítéssel alakítanak ki újabb lakásokat. Tesznek félre a 134 millióból terület-előkészítésre, hiszen ez alapfeltétele annak, hogy a következő tervidőszak elején is tovább folytatódjék a lakásépítés. Jelentős pénzt kíván fordítani a tanács Örökösföld képének megváltoztatására is, hiszen eddig gyakorlatilag csak egy iskola és a lakások épültek fel, s a környezet városnegyedhez méltatlan maradt. Jövőre épp ezért elkészül a várt ABC, a presszó, a báziskonyha és az étterem, de zöldségbolt és virágbolt építésére is lehetőséget teremtenek. Fontqs feladatai közé sorolta a tanács újabb telkek kialakítását, és a közmű program folytatását, hiszen az építési kedv csak úgy növelhető, ha van telekválaszték, méghozzá olyan helyen, ahol már ott vannak a közművek. A jövő évben a Korányi Frigyes utca közművesítését folytatják, de a gázvezeték- építés terveire is megszavaztak 100 ezer forintot, mert nagy igény mutatkozik az eddig kiépített hálózat bővítésére. Lehetővé kívánja tenni a tanács az Öz közben és az Örökösföldön lakók számára is a telefonbekötéseket, ehhez azonban előbb a hálózatot kell kiépíteni. A hírközlés javítása mellett a közlekedési ágazat legnagyobb beruházása az új autóbuszpályaudvar építésének elkezdése lesz. Figyelmet fordítottak a tanácsülésen arra is, hogy a lakosság közérdekű bejelentéseinek megvalósítására is sort kerítsenek. Jövőre több helyen építenek utat és járdát, javítják a közvilágítást, megteremtik a Család utca környékén az egészségügyi szak- középiskola építésének feltételeit, kiépítik ehhez a szükséges közműveket, Sóstón és a Malomkertben pedig befejezik a kisposták építését. A beruházásokra valamivel több, mint 400 milliót költhetnek Nyíregyházán, ám a fejlesztési terv mintegy fél- milliárddal számol, mert jövőre is számítanak a lakosság értékteremtő társadalmi munkájára.
