Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. december 2. Hogy a szép megszépüljön... Hozott anyagból gyűrű, medál Gyarmati Ferenc szereli a riasztó „agyközpontját”. (Jávor László felvétele) Az arany nemcsak érték­mérő, évezredek óta káprá­zatosán szép tárgyaik, éksze­reik is készülnek belőle. Ta­lán a legdédelgetettebb és a legdrágább ajándék is egy arany ékszer. A divat, a szükséglet hozta, hogy 1972 óta megyeszékhelyünkön — s azóta Mátészalkán, Nyír­bátorban is — létrehoztak egy „aranyműhelyt”. A VAGÉP Vállalat Széche­nyi utca 3, szám alatti üzle­tének egy részében 15 ötvös szakember készít hozott anyagból gyűrűt, fülbevalót, medált közel 20 féle mintá­zatban, de vállalnak egyedi minták készítését is. — Ebben az évben eddig 10 kiló aranyból készítettünk ékszert, ma már évente kö­rülbelül 30 ezer megrende­lést tudunk teljesíteni — tá­jékoztatott Vinnai József üzemigazgató. Karácsony kö- zeledtén — de így van ez húsvétkor, ballagások idején — nagy forgalmunk van, részben az ékszerkészítések­ből. Ilyenkor a karikagyű­rűkkel van több dolgunk, hozzák, hogy vékonyabból vastagabbat készítsünk a ho­Mit visz a Mikulás? Nézzük a részleteket. Nyír­egyházi Centrum: a kicsiny élrimiszerrészlegben meglel­hetek a csokoládéfigurák, nem hiányzik a szaloncukor sem. és mint mondták, pilla­natnyilag minden elegendő. Akad játék is, igaz, az im­portból származók többsége még nem érkezett meg. Nyírfa: Mikulás minden mennyiségben, héttől ötven forintig. Társasjáték, plüss- játék, matchbox, elemes já­ték, több mint egymilliót érő készlet. És saját Mikulás, aki óvodák, vállalati rendezvé­nyek főszereplője lehet, s ha keli, hát hívásra házhoz is megy. Kelet: a gyermekeket ille­tően ugyanaz a választék, mint a többi helyeken. De Érkezik a fenyőfa Mutatóba már hétfőtől lát­hatunk fenyőfát a ZÖLDÉRT- boltokban. A karácsonyi ün­nepek e nélkülözhetetlen kel­lékéért a jövő hét elején in­dulnak a beszerzők Hajdú- Bihar megyébe, ahonnan a vágott lucfenyők többsége ér­kezik. A választék bővítésé­re hoznak majd Zalából ezüstfenyőt is. A ZÖLDÉRT a tavalyihoz hasonló mennyiséggel — ti­zenhatezer darab fenyőfával — készül az ünnepekre. Mint­egy negyven zöldségboltban, valamint a piacokon, piac­csarnokiban válogathatunk majd a fácskákból. Méretü­ket tekintve a fenyőfák két­harmada egy méter körüli lesz, de akik két-'hárommé- terest kívánnak feldíszíteni, azok is találnak majd ked­vükre valót. A későbbi vágá­sú fák december 10—tői ke­rülnek a boltokba, árusító­helyekre. Mivel a házgyári lakásokban gyorsan lombju­kat vesztik az örökzöldek, az idén először ingyenes szol­gáltatásként párolgáscsök- kentő szerrel permetezik be a fenyőfákat, hogy a tűleve­lek hullását késleltessék. zott törtarany hozzáadásával. Május—júniusiban a ballagá­sokkor inkább a pecsétgyű­rűk, a fülbevalók a „divato­sabbak”. Nagy az érdeklődés az üz­let által felvásárolt és ott ér­tékesített aranyékszerek iránt is. Ebben az évben eddig 6,5 millió forintot forgalmaztak belőle. Amint a szakember el­mondta, a hozott anyagot Szegedre küldik, ott alap­anyaggá dolgozzák, lemezek­ké, huzalokká. Annyi ötvöző­anyag hozzáadásával, hogy 14 karátos arany alapanyag legyen belőle. Az arany alapanyaga a formázással, az ötvösmunkát követő pol írozással kapja meg fényét, ismert színét, és így válik szemet gyönyörköd- tetővé. Az elkészült ékszere­ket elküldik Budapestre a rtemesfémjelző és Hitelesítő Intézetbe, ahol ellenőrzik az ékszerek finomságát, és fém­jelzik. Ugyanígy a külföld­ről behozott és általuk felvá­sárolt ékszereket is, amelye­ket üzleteikben már fémjel­zéssel értékesítenek, (soltész) aki feleségét is megajándé­kozza Mikulásra, az import kozmetikumok között válo­gathat. Az eljövendő néhány napra pedig a Kelet Áruház is gyarapodott egy munka­társsal, egy Mikulással. Ha mostanában játszanék a mozikban a már filmmúzeu­mok vásznaira • öregedett amerikai filmet, az Irma, te édes-t, Nyíregyházán sok he­lyen, de az Árpád utcán 90 lakás lakói alighanem kese­rűre változtatnák az édest. És minden okuk megvan rá. Aki ránéz erre a szép kép­re, első látásra ázt gondolja, hogy valami kies ligetben készült. Pedig semmi téve­dés, mert a kép Irmát áb­rázolja, ami nálunk egy tető neve, s hogy ligetnek néztük, abban sincs semmi furcsa: 576 csemetét számoltak meg rajta, ahol faiskolát megszé­gyenítő tempóban nőttek 1 méter és 1 méter 30 centi nagyság fölé. Igaz, a felvétel még a nyá­ron készült, amikor a lakók — különösen a felső emele­ten lakók — már napos idő­ben sem tudták értékelni a látványnak nem csúnya cser­jéket, mert esős időben be­áztak, s falaik már száraz időben is penészesek marad­taik. Amikor a betörő meglepődik Nem járna szerencsével a betörő, ha a VAGÉP nyír­egyházi órajavító' üzletével kísérletezne. A Hírex által felszerelt biztonsági berende­zés kis „fekete doboza” az ajtó fölött élénk hanggal ri­asztaná a környéket, akár a zárat, akár a kirakatablako­kat próbálná „megdolgozni” a jogtalan behatoló. A Hírex újabban biztonsági berende­zések kifejlesztésével, szere­lésével és folyamatos kar­bantartásával is foglalkozik. Mi adta az ötletet? Vészcsengő mérték után — Először is a méret. Ahol csak egy ajtót kell védeni, fölösleges megvenni az álta­lában kapható sokcsatornás, drága készüléket. Mi néhány száz forintból készítünk ilyet. Aztán ott vannak a kirakatok. Az eddig általá­nosan elterjedt érzékelők akkor is riasztottak, ha va­laki megütötte az üveget, vagy belerúgott a portálba. — A mi készülékeinkkel nem lehet játszani — mond­ja Gyarmati Ferenc, annak a négytagú csapatnak a ve­zetője, akik a berendezése­ket készítik. — Mi piezokerá- mia érzékelőket szerelünk, amiket előzőleg az üvegvá­gás és törés jellegzetes frek­venciájára hangolunk. — Hogy történik a hango­lás? — Számtalan, ezernél is több üveglapot vágtunk, kar­coltunk, törtünk darabokra míg kielemeztük az ezekre jellemző rezgéstartományo­kat. A kirakatra ragasztott kis érzékelő „tudja”, milyen hangok a veszélyesek és csak azokra „fülel”. Bármilyen zajra, rezgésre hangolhatunk. Ajtónyitásra, fémszekrény A ház gazdája, az OTP meghívta a nyáron egy tető­látogatásra a Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatot, mert öt éve ők vol­tak a kivitelezők és a Kelet­magyarországi Tervező Vál­lalatot is, s ekkor számolták össze a cserjéket, ekkor néz­ték meg a tető- és erkélybe­ázásokat, a falpenészesedést, de mivel a kivitelezők csak az erkélybeázás és a penészese- dés megszüntetését vállalták volna, az OTP a bírósághoz fordult, hogy kötelezze a SZÁÉV-et: szüntesse meg a tetőbeázást, s javítsa ki az emiatt keletkezett hibákat. A per tárgya több, mint kétmillió forint, amit a SZÁ- ÉV és a tervező vállalat nem akar magára vállalni, mert az a véleményük, hogy a la­kók igénye elavult, magyarul lejárt a szavatossági idő, s a beázás az üzemeltetők hi­bája, miért engedték meg- gyökeresedni a fákat... Most szakértők vizsgálják IRMA ártatlanságát. fúrására, reszelésére, elmoz­dítására, lépések zajára stb. De a piezokerámia a poten­ciálváltozásra is érzékennyé tehető. Valaki rálép egy szőnyegre, s annak megvál­tozik a feszültsége. A szegő­szalag alá bevarrt érzékelő jelez. Mi is az a csapdagazda? — Szirénázott mostaná­ban valahol az önök által felszerelt riasztó? — Igen, a Vay Ádám kör­úton. vagy két hete. Egy butik kirakatát törte be va­laki kővel. A riasztó hangjá­ra elszaladt. Ezért jó a csap­dagazda. — Mi a csapdagazda? — Ha olyan valakinek a lakásába szereljük be a ri- asztózümmögőt, akinek tele­fonja van. A betörő mit sem sejtve ténykedik, a földszin­ti boltban, s közben valame­lyik emeleti lakásból a „gaz­da” hívja a rendőrséget. Ezt követi a meglepetés és a kattanó kézibilincs. Ezért a szolgálatért természetesen tiszteletdíjat fizet a tulajdo­nos a csapdagazdának, aki lehet egy közeli vállalat éj­Nyíregyházán járt dr. Lomb Kató nemzetközi hírű, tekin­télyű szimultán tolmács, több sikeres könyv szerzője. Az MVMK-ban az érdeklődők népes táborának nagy sikerű előadást tartott a gyors és eredményes nyelvtanulás módszereiről. Az előadást kö­vető csaknem, egy órán át tartó dedikálás után kértük egy rövid beszélgetésre. — Ha ön míg aludna, és ad­dig a világ valamely pontjá­ra vinnék, több, mint tucatnyi nyelv ismerete révén bárhol eligazodna? — Bárhol — mondja dr. Lomb Kató a tőle megszokott természetes kedvességgel, közvetlenséggel. — Legtöbbet az angol nyelv segítene, de sok más nyelven sem jönnék zavarba. — Hogyan látott a nyelvta­nuláshoz? — Az iskolait nem számí­tom. 1939-ben 96 fillérért vet­tem egy orosz szótárt. A ta­nulás, az orosz nyelvvel való ismerkedés magával raga­dott. Rengeteget olvastam, rádióztam. Ha az ember egy idegen nyelvet megtanul, az sokat segít más nyelvek el­sajátításában is. — Melyik a legkönnyebben és a legnehezebben megta­nulható nyelv, ha egyáltalán vannak ilyenek? jeliőre, egy állandóan otthon tartózkodó nyugdíjas, vagy bárki, aki vállalja. A láthatatlan fénynyaláb — Hol dolgoznak mostaná­ban? — A nagykállói áruház és áfész-központ védelmét ol­dottuk meg. Az áruház bu­kóablakai egy sorban vannak a homlokzaton. „Átlőttünk” egy infrasugár nyalábot az épületen belül, közvetlenül az ablakok előtt, ami ha az ablak nyílik megszakad és ezzel ad jelet a központi erő­sítőnek. Ugyanilyen láthatat­lan fénynyaláb fut a pénztár előtt is, amit elég egy pilla­natra eltakarni, s a riasztó jelez. Ugyancsak láthatatlan infrasugarakkal oldjuk meg a Szavicsav csőtelepének vé­delmét is. Négy-öt sugárnya­láb pásztázik majd a tele­pen, itt videorendszer is lesz, s ha valami behatoló megszakít egy infraszálat, az éjjeliőr arra fordítja a kamerát, s a video képernyő­jén látja ki, vagy mi mozog — no nem a bokorban —, hanem az értékes csövek kö­zött. Mester Attila — Vannak. Szerintem a legkönnyebb nyelv az olasz, a legnehezebb pedig a német. — A nyelvtanuláshoz meg­jelölhető-e a legkedvezőbb életkor, illetve a legüdvözí­tőbb, legtöbb sikerrel kecseg­tető módszer? — A nyelvtanulást a kész­ség elsajátítása érdekében jó minél előbb, minél fiatalab- ban kezdeni. Azonban nyelvi ismereteket még 95 éves kor­ban is lehet szerezni. A ta­nulásban alapvető fontosságú az illető nyelven történő ol­vasás, rádióhallgatás, a sza­vak, a gondolatok megisme­réséhez, megjegyzéséhez szük­séges motivációk megkeresé­se, megtalálása, valamint a tanultak állandó kiegészítése. Az a legjobb, ha magunk fe­dezzük fel a nyelvek törvény- szerűségeit, jellegzetességeit. Ez nagy sikerélmény-forrás. Törekedjünk arra: a nyelvta­nulás ne kínlódás, hanem él­vezet legyen. És arra senki se számítson, hogy tökéletesen fogja beszélni egy más nép nyelvét, mert az lehetetlen. — Gondolom ön már sok emberrel megszerettette a nyelvtanulást.. . — Igen. Erről a részemre naponta érkező levelek is tanúskodnak. Világszerte gyRkran veszek részt író-ol­Fonal K ötögető asszonyok pa­naszát hallgatom: nem kapható Firenze, Ná­poly és Ravenna fonal a nyíregyházi Kossuth téri fonalházban. Pedig a rádió központi reklámműsoraiból naponta hallgatom: vásárol­jon Firenze, Nápoly és Ra­venna fonalat! Kipróbálom magam is: az áruátvétel utáni percekben kí­sérlem meg a fővárosban rek­lámozott fonal beszerzését Nyíregyházán. Ekkor sem megy. Következtetni próbálok: a) Ha egy árut reklámoznak, az nem lehet hiánycikk. De akkor miért nem rendelnek belőle Nyíregyházára? b) A nevezetes fonalfajták megérkeznek ugyan Buda­pestről a mi városunkba is, de kibogozhatatlanul eltűnnek a boltból, mielőtt a háziasz- szonyok hozzájutnának. Hogy hová, ezt kinyomozni már nem mi vagyunk illetékesek. (sz) Szárítók M ivel a dohány termelése sok kézi munkát igényel, ezért a nagyüzemek he­lyett egyre inkább a háztáji növénye lett. Csak­hogy a korábbi gépesítéskor minden nagyobb termelő gaz­daságban kaptak hitelt, tá­mogatást ahhoz, hogy szárí­tót építsenek. Most ezek a nagyértékű berendezések ki­használatlanok, miközben a megyében az OTP-től már közel két és fél millió forint kölcsönt vettek fel 30 szárító megépítésére — a háztájiban. Ilyen tények láttán jó lenne valamilyen költségelemzés, amelyik kimutatná, hogy a különböző újítások révén ol­csóbbá vált nagyüzemi szá­rítókat a háztáji termelők ho­gyan tudnák igénybe venni. Mert különben csak az idő rongálja a drága berendezé­seket. (lb) Fagytalanító A szombat reggeli fagy, kocsim ablakán .a jéggé fagyott pára arra indí­tott, hogy vásároljak egy flakon jégoldó spray-t. És mert a kulcsom elfordítását is csak az öngyújtó lángja tet­te lehetővé, egy zár fagytala­nító spray-t is venni szerettem volna. Szándékom meghiusí- tója az az egyszerű tény volt, hogy sem a 4-es út melletti benzinkútnál, sem üzletekben nem kaptam. Az első késő őszi télies napon kiderült hát. hogy a tél meglepte azokat, akiknek ilyen cikkekről gon­doskodni illene. Ha fagytalanítót nem is, egy rendkívül őszinte választ mégis kaptam a nyíregyházi Zrínyi Hona utcán, a háztár- tási, festék szaküzlet eladó­jától: „Ennek van most iga­zi szezonja, miért is lenne?!" Így azután egyetlen javasla­tom marad : most szerezzük be a nyári leégést gátló napola­jat! (sz) vasó találkozókon és nagyon boldog vagyok amikor azt mondják, vagy írják: a velem való találkozás^, beszélgetés kapcsán újabb nyelvek tanu­lásához kaptak kedvet. — Az előadásából kitet­szett: nálunk az iskolai nyelv- oktatással gondok vannak... — Sajnos. Szerintem az iskolában folyó nyevtanítás tantervcentrikus. A legfon­tosabbat, a tanulót tévesztik szem elől, ami komoly hiba. De a nyelvtanulásra fordított idő is kevés. Heti 3 órában kár... — Többek szerint hazánk­ban annyira kevesen beszél­nek idegen nyelven, hogy emiatt nemegyszer gazdasá­gi hátrányunk származik... — A nemzetközi megbe­széléseken a gondolatokat ért­hetően kell elmondani, elő­adni. Előfordul, hogy a je­lenlevők intelligensen bólo­gatnak, holott a rossz nyelv- használat miatt nem értik amit hallanak, s ez nyilván negatívan éreztetheti hatá­sát az eredményeken és a döntéseken is, vagy egyszerű­en elvetik az adott ötleteket, pedig azok egyébként jók, megvalósíthatók, figyelemre méltók lennének. (cselényi) Házhoz megy a Télapó Mi lesz a puttonyban? (s. z.) Képünkön a nyíregyházi Szamuely téri 1. jelű épület teteje. Igaz, hogy nyáron ... Lomb Kató a nyelvtanulás titkairól Tanuljunk könnyen, nynrsan — olaszul!

Next

/
Thumbnails
Contents