Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
1984. december 19. Kelet-Magyarország 3 GYARBÖVlTÉS NYÍRBÉLTEKEN. Az indulás évében, 1978-ban 150-en dolgoztak a Ganz Műszerművek nyírbélteki gyáregységében. Akkor 24,5 millió Ft értékű munkát végeztek. Idén már 371 helybeli lakos kapott itt munkalehetőséget, s közel 153 milliós értékben készített műszereket. A növekvő termelés indokolttá tette, hogy új, 2200 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokkal bővítsék a gyáregység termelő területét. Az új létesítményt a Nyírbátori Városi Tanács költségvetési üzemének szakemberei építik, s várhatóan a jövő év nyarán adják át. (GB) Újraosztott forintok Pataki Józseffel, az ÉRDÉRT Vállalat munkavédelmi és szociálpolitikai osztályvezetőjével a szabolcsi munkás közérzetét alakító tényezőkről beszélgettünk. LAKÁSÉPÍTÉS — Én úgy érzem, a lakásépítéssel kell kezdeni, mert ez még olyan, a családiházépítés terén nagy hagyománnyal rendelkező megyében is, mint Szabolcs-Szat- már, igen fontos — említi bevezetőben Pataki József. — Ez év februárja jelentette az áttörést, ekkor adtunk át Vásárosnaményban 18 lakást az ottani dolgozóinknak. Közben már szerveztük Tu- zséron is a munkások lakáshoz juttatását, itt ez év december 31-ig, vagy, ha az időjárás miatt ez meghiúsul, januárban adjuk át ötvenszázalékos készültséggel a 19 lakást. A dolgozók kérték így, mert a befejező munkákat családi, baráti segítséggel megszervezve, sok-sok ezerrel csökenthetik a végösszeget. Ám aki közös építkezésre nem mer vállalkozni, a lakásvásárláshoz vagy az önálló családi ház felhúzásához is kérheti az ÉRDÉRT támogatását. 150 és 300 ezer forint közötti összeget ítélnek oda a jogos és ténylegesen rászoruló dolgozóknak. Ez kamatmentes kölcsön. VACSORA AZ ÜZEMBEN Zömében még mindig nehéz fizikai munkát végeznek a gyáregységekben és a telepeken, ezért nagy gonddal állítják össze a kétféle menüt az üzemi konyhákon. Nemrégiben 20 millió forintos költséggel építettek Tu- zséron modern éttermet, amely rendezvények színvonalas lebonyolítására is alkalmas. Mátészalkán sertés- tartással javít a konyha az alapanyag-beszerzés filléres gondjain. Vásárosnaményban tavaly bevezették a gázt és modernizálták így a konyhát is. Az ebéd mellett a meleg vacsora juttatását is megszervezte az ÉRDÉRT és a két műszakban dolgozók közül Tuzséron és Mátészalkán körülbelül félezren fizetnek elő erre is. A munkásszállítás nagyságát tekintve a második helyen áll a vállalat szociálpolitikai juttatásai között. Évente 20 millió forintot költenek a szabolcsi gyáregységekben a munkásjáratokra, a Volán- és a MÁV-bérletekre. Akik nem veszik igénybe a vállalat saját autóbuszát — amelynél a legfontosabb előny, hogy a műszak végén a bejárathoz áll és átszállás nélkül viszi a dolgozókat — jelentős hozzájárulást kaphatnak az utazáshoz. Nyolcvan százalékot az ÉRDÉRT, húsz százalékot a dolgozó fizet a Volán- és a MÁV-bér- let árából. Az üdültetés könnyen elérhető valamennyi munkásnak. Az ország szép tájain találhatók a vállalat saját vagy bérelt üdülői. A Balatonon van egy, Szabolcs- Szatmárban, a gergelyiugor- nyai Tisza-parton három faház található, külön a vásá- rosnaményi, a tuzséri és a mátészalkai gyáregységek pihenni vágyó dolgozóinak. Közelsége miatt kedvelt Polgáron a kempingben lévő két faház, s már szervezik Kőkapun egy önellátós üdülő létrehozását. A segélyezést a vállalat a gyáregységek hatáskörébe utalta. Helyben ismerik legjobban a dolgozók gondjait, így logikus, hogy a köz pénzét a gyáregység utalja át saját munkásának. A tanév kezdetén valamennyi nagy- családosnak és gyermekét egyedül nevelő szülőnek adnak tanszersegélyt. Tüzelőutalványt is kaphat a dolgozó, s igényelhet hulladékfát, jelképes térítési díjért. A KÖZÉRZETET JAVÍTJA Az ÉRDÉRT Vállalat valamennyi dolgozója egy évben átlagosan 840 forintot kap a jóléti és kulturális alapból. Sok-e ez _vagy kevés? 710 forintról' közvetlenül a gyáregység dönt, a fennmaradó 130 forintot a központ ítéli oda a lakástámogatásra és üdültetésre. Ebből a 840 forintból fizeti a vállalat az étkezési hozzájárulást a munkásszállítást és a kulturális kiadásokat. így a munkások közérzete az ERDÉRT-nél a jelentős szociális juttatások révén jó, s megállja a helyét a többi nagyvállalat gyáregységével szemben. T. K. A levelek! Dózsa Termelőszövetkezet elektrotechnikai üzemében a TITÁSZ részére kapcsolószekrényeket gyártanak, (jávor) Főorvos o közéletben öt esztendeje elvtársai, kollégái nem könnyűszerrel, de meggyőzték dr. Kiss Endrét: vállalja el az alapszervezeti párttitkár funkcióját. S a fehér köpenyes kommunisták többsége, idősebbek is, fiatalok is őrá adták szavazatukat a választáson. — Mélyebb mozgalmi tapasztalatok nélkül, alig háromesztendős párttagsággal attól tartottam, hogy nem tudok eleget tenni a megbízatásnak. Úszni tanulni a mély vízben Akkor még negyvenesztendős sem volt, munkatársai mégis azt látták benne, ami azután be is bizonyosodott:a fiatal belgyógyász (ma főorvos a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház II. belgyógyászati osztályán) bizonyított már a szakmában, a gyógyító munkában, s elegendő volt számukra, a jó emberismerettel rendelkező munkatársak — orvosok, nővérek — számára az a pártmunka, amit 1980 előtt is lelkiismeretesen végzett az újonnan megválasztott titkár. Hogyne ismerték volna, hiszen 1966-tól, a debreceni egyetemi végzéstől mindmáig itt dolgozott, s a segédorvosi beosztástól rendre végigjárta a hivatás lépcsőfokait. — Bedobtak a mélyvízbe, és úszni a legnehezebb időkben kellett megtanulnom: ebben az időszakban került sor az egészségügyi integráció gyakorlati megvalósítását ra. Ekkor alapvetően megváltozott az egészségügy szerkezete, megszokott működési rendje. Szemléletváltásra is szükség volt. Nem rossz szándékú ellenállást, de olykor a meg nem értést kellett oldani. Érvelni kellett. S ez óriási feladatot rótt rám is, mint újdonsült párttitkárra. Megnyerni a kollektívát Ma már minderről, tehát a kezdeti aggodalmakról, a mélyvízről, s „az óriási feladatról” úgy beszél a főor- vos-párttitkár, mint egy még korántsem lezárt múltról, hiszen most is nap mint nap keresik elvtársai, munkatársai a választott vezetőt a legkülönfélébb problémáikkal. — Az indulásnál is, ma is rendkívül nagy segítséget kaptam attól a vezetőségtől, amelynek tagjai tapasztalatokkal bővelkedő párttagok. Az alapszervezeti pártmunka egyik jelentős eredményeként említi dr. Kiss Endre — sok más mellett — azt a tényt, hogy a meggyőzés, érvelés, mozgósítás eszközeivel tudták megnyerni az egész munkahelyi kollektívát a felvételi részleg megszervezése ügyének. Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg meg kellett teremteni a folyamatos, zökkenőmentes betegfelvétel rendszerét. Ez a példa némiképp érzékelteti, mi is egy kórházi pártalapszervezet hivatása, feladata. Összetartó erő — Miután szerény mozgalmi tapasztalattal érkeztem, menet közben, tehát az elmúlt öt év során jöttem rá arra, hogy az egészségügy területén dolgozó kommunistáknak nem az a feladatuk, hogy elméleti politikát „csináljanak”, hanem hogy segítsék a felsőbb szakmai vezetés helyes intézkedéseinek végrehajtását. A vezetőség és a titkár pedig legyen képes feladatokat, célokat megfogalmazni. Orvosok, nővérek közössége egy kórházi alapszervezet: fölé- és alárendeltek, tudományos fokozatok birtokában lévő orvosok és középiskolát, szakiskolát végzett emberek, idősek, fiatalok, nők és férfiak, tehát olyan kommunisták kollektívája ez, ahol a hivatás — a gyógyítás — és a politikai elkötelezettség jelenti az összetartó erőt. — Van-e különbség, okoz-e súrlódást a pártéletben az orvos és nővér közötti szakmai szintkülönbség? ; -WnMöWi fcfflWúN?. * nővérek-«iMkw-olyte» .bátortalanabbak, néha nehezebben . vállalják a közéleti szereplést. Voltak olyan taggyűlések, ahol csenddel, hallgatással indult a „vita”. De az ösztönző segítséggel célt érünk: mi nem tekintjük „okoskodásnak” a nem orvos párttagjaink véleménynyilvánítását. A beosztott orvos, a nővér gondolatai, hozzászólásai a párttagok jól összeérett közösségében ugyanolyan értékes építkező anyagok, mint az igazgató főorvos szavai. Hogy politizál az egészségügyi? A belgyógyász párttitkár voltaképpen pontosan arról beszél, amit az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei is megfogalmaznak a pártélet kérdéseiről. — Nekünk szakmai munkánkkal, jó szakmai munkával kell politizálnunk, ugyanakkor törődünk közösségünk ideológiai képzésével is. Mindenekelőtt tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségügyi ellátás minősége nem kis mértékben befolyásolja a társadalom hangulatát, de nem csupán azt. Dr. Kiss Endre Alkotó jellegű, aktív volt a II. belgyógyászat alapszervezeténél az öt esztendő tevékenységét záró taggyűlés: a tagság egyetértő támogatásáról biztosította a vezetőséget, elfogadták a beszámolót. — Ha nem is ezen a beszámoló taggyűlésen, de egy ilyen kórházi kommunista közösségben hangzanak-e el vélemények az etikáról? — Természetesen. Csakhogy a paraszolvencia (hálapénz) igen torz vetülete az orvosi etikának. Nemcsak erről van szó, mert legalább olyan fontos etikai kérdés az is, hogy felkészülten, korszerűen gyógyít-e az orvos vagy sem. Ha ezt nem teszi, ha a gyógyítás érdekében nem képezi magát állandóan, ha nem tesz meg mindent a beteg gyógyulásáért, akkor akár be is varrhatja köpenye zsebét, hogy ezzel megakadályozza a hálapénz juttatását, mégsem tesz eleget a gyógyító orvossal szemben támasztott követelményeknek. És a mi közösségünkben az ilyen kérdéseket sem kell szemérmesen kezelni. Megtölteni tartalommal Dr. Kiss Endre íróasztalán kórlapok, leletek, magyar és idegen nyelvű szakirodalmi anyagok között ott fekszik a kongresszusi irányelvek füzete is. A gyógyító munka után figyelemmel olvassa a tézisgyűjteményt is. — Orvos, nővér egyaránt véleményt mondhat az ír^py-. elvekről. Gondolatokat, eleresztenek a tézisek: a meglévő eszközök jobb' kihalsz-‘ nálása a gyógyításban ... a szociális gondozás színvonalának emelése ... egészség- nevelés, megelőzés... Címszavak ezek, s most az alapszervezet tagjaira vár, hogy megtöltsék javaslattartalommal, hogy eljuttassák gondolataikat a felsőbb pártszerv útján a kongresz- szusi terembe. És ebben a kongresszusi felkészülésben már alapos politikai gyakorlattal vesz részt a fiatal főorvos, a már tapasztalt párttitkár is. Szilágyi Szabolcs 1 mikor Mónika néni A kihordta az ebéd r * utolsó maradványait is. én foglaltam el az asztalt. Gondosan beleillesztettem az írógépbe egy ív papírt és mélyen felsóhajtot- tam: — Akkor most dologra! Éppen a címen törtem a fejem, amikor megszólalt a nagypapa: — Miről írsz? — Most az éttermeket, a kávéházakat, a borozókat pécéztem ki... — Megbolondultál? — kiáltott fel az apám. — Akkor be sem tehetném többet a lábam „A három nyálhoz” egy sörre! Nincs jobb témád? Például írjál a szolgáltatásokról. — Ezt nem gondolhatod komolyan! — tiltakozott Mónika néni, aki a közeli tisztítóüzem vezetője. — Az egész családnak ingyen tisztítom a ruhát és ráadásul expressz... — Ne félj — nyugtattam meg Mónika nénit —, inkább főzz nekem egy kávét. Majd írok a hentesekről. — Elment az eszed! — mondta anyám. — Hát írjál csak, de azután keressetek magatoknak másik szakácsnőt. — Igazad van, bocsáss meg — mentegetőztem. — Most már tudom, a hulladékbegyűjtőről fogok írni... — Azt próbáld meg! — mondta nagyapám. — Talán te adod nekem a napi cigarettapénzt? Ugye_ hogy nem? Abból veszem, amit a régi újságpapírért kapok és különben is, a hulladékfelvásárló a legjobb barátom és régi harcostársam. Hol voltál te még, amikor mi együtt harcoltunk ... — Tudom, tudom! Hát akkor talán az időjárásról írok — döntöttem néhány pillanatnyi gondolkodás után, — hiszen igazán botrányos, ahogy ebben az évben az időjárás alakul! — Na látod! — mondta megkönnyebbülve egy emberként a család. Azután már nem is szóltak bele a munkámba. Én pedig elkezdtem kopogtatni az írógépet. Igaz, egy pillanatra eszembe jutott, nem fog-e tiltakozni a jóisten, de azután elvetettem ezt a gondolatot. Elvégre ateista vagyok. Létszámánál fogva az egyik legjelentősebb csoportot alkotja megyénkben az ÉRDÉRT Vállalat öt gyáregységében dolgozó több mint háromezer munkás. A nagyvállalat gyáregységeit és telephelyeit tekintve pedig a szabolcsi munkások több mint a felét adják az összlétszámnak. Éppen ezért is fontosak, mind megyénkben, mind az ÉRDÉRT Vállalaton belül a szabolcsiaknak juttatott szociális javak.
