Kelet-Magyarország, 1984. december (44. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-16 / 295. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. december 16. Síléc az óvodásnak Ahogy az első hópelyhek megjelentek, a korábbi né- zelődők vásárlók lettek a sportboltokban. Nyíregyházán az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sportsz'ak- üzletében ez az első év, hogy minden méretben tartanak korcsolyacipőt. A legkisebb gyermekméret a 27- es és ezt már — némi rátartással — az ötévesnek is felhúzhatják a lábára. A 44- es mérettel bezárólag valamennyi kapható, csak az évente emelkedő árak szabnak határt gyakorta a nagyobb keresletnek. Leáldozott viszont a régi kulcsos korcsolya ideje: évek óta nem forgalmazzák a nagykereskedelmi vállalatok az NDK-ból származó, cipőre szerelhető korcsolyát. Pedig az ezerforintos átlagárú korcsolyacipő mellett érdemes lenne valamelyik szövetkezetnek vagy kisiparosnak gyártani, mert sokan hamarabb kiadnák rá a pénzt, mint a méregdrága korcsolyacipőre. A szánkók közt egy-, két-, három személyeseket is tudnak adni a boltban. A kicsinyeknek ezek elég veszélyesek, mert karfát nem tartanak a mostaniakhoz, a karfás szánkó pedig nincs. Némi barkácsolás után már használható lesz a legnépszerűbb téli sporteszköz a legifjabb szánkózóknak is. Nagy az érdeklődés a sílécek iránt. Az olcsóbbtól a drágábbig egyaránt kínálnak. Sílécet köthet már a totyogó kisgyermek is. A síeléshez szükséges anorákból, dzsekikből, kétrészes sportruhákból sincs hiány jelenleg. Hiába keresik viszont a vásárlók a kisgyermekeknek való bobot, balesetveszélyesnek minősítették és kivonták a forgalomból. Helyette viszont egyelőre nem kínál másat a kereskedelem az egészen kis gyerekeknek. Nyíregyháza több iskolájában készítenek jeget a hideg idő beálltával. A városi sportfelügyelőség 60 ezer forintot oszt szét tíz iskolának a jégpálya létesítésére. Ez a csekély összeg a vízdíjat fedezi. Viszont a szülői munkaközösség és az úttörőcsapat társadalmi munkájára most is számítanak. Többek közt a Kertközi iskolában, a Guszev- telepiben, az 5-ös, a 19-es udvarán korcsolyázhatnak a gyerekek és a környékbeli lakók. A Vasvári gimnáziumban két jégpálya lesz, természetes jég található Rozsrétszőlőben. A Taurus sportegyesülete most is jeget varázsol a 9-es iskola udvarára.- T. K. „Pulykakakast kéne venni!11 Csemege karácsonyra A karácsony hagyományos étele a pulyka és már sok háziasszony a legfinomabb recepten gondolkozik, hogy méltóképpen fogadja a vendégeket egy különleges pecsenyével. Évszázadok óta szinte csak karácsonykor készítik ezt a szárnyast. Nagyanyáink receptjei mellé felsorakoznak a modern konyha újdonságai és ízei. Kovács János mesterszakácsot, a nyíregyházi Imbiisz-Grill hidegkonyhai szaküzlet üzemvezetőjét kérdeztük: mit. készítene egy pulykából? — Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a pulyka a legnagyobb szárnyas. Még az úgynevezett bébipulyka is meghaladja a három kilót. Árusítják fél darabban is, de a karácsonyi ünnepek alatt összejön a család és a pulyka remek fogás a vendégeknek is. Kezdő háziasz- szonyok is bátran nekiláthatnak az elkészítéséhez, szinte semmiben nem különbözik a többi szárnyastól. Legfeljebb a sütési ideje több. Van, aki esküszik arra, hogy fél óráig tejben kell áztatni a pulykát, így elvész a jellegzetes szaga. A pulyka bevonult a különleges ételek közé is — folytatja Kovács János. — Libamájjal töltve ritka és elég drága csemege. Sókkal olcsóbb, ha tejszínes kukoricával töltjük és egyben sütjük meg. Hat cső gyenge kukoricát megfőzünk, a szemeket éles késsel leszedjük a csövekről. Tejjel, tejszínnel felöntjük, kevés liszttel ösz- szegyúrt vajjal megsűrítjük és tojás sárgája hozzáadásával megkötjük. A sütésre előkészített pulyka belsejét megtöltjük a kihűlt tejszínes kukoricával. Olvasztott zsírral leöntjük, majd két és fél óráig a sütőben pirosra, puhára sütjük. Ha megsült, fehér borral, tejszínnel, liszttel sűrített vajjal mártást készítünk, majd sóval, borssal, konyakkal ízesítjük és finom szűrőn átszűrjük. A pulykát feldaraboljuk, a kukoricát a tál alján halmozzuk fel. A mártást külön adjuk hozzá. Mogyoró nagyságúra kifúrt, aranysárgára sült burgonyát adunk hozzá. A különlegesen elkészített pulyka ünnepi hangulatot teremt a szépen terített asztalon. T. K. Premier a háború otáe Lassan negyven éve őrzök egy kedves emléket, egy szakadozott szélű színházi plakátot, amelyik a MADISZ MUNKÁSSZÍNHÁZ 1945. november 9-én és 10-én megtartott előadásaira hívja a nagyérdemű nyíregyháziakat. . . November 9-én, számos külföldi vendég és a kormány vezető férfiai előtt színre kerül a Városi Színházban Szolovjev Vit- kovics (sic! K. P.) 3 felvonásos zenés vígjátéka A CSENDHÁBORÍTÓ Naszredin Hodzsának a bucharai legendás tréfacsináló népvezérnek ragyogó kalandjai. A hárem jelenetben közreműködik az Operaház tehetséges balett tánccsoportja, Krüger Ági és társnői. Az előadást a MÁV 60 tagú zenekara kíséri, vezényel Szőke Tibor karnagy ... ” Ezután felsorolja a mű 22 szereplőjét. A „sokan mások” között kiemelkedik Pfák, a szamár, amit az Erzsébet kórháztól kértünk kölcsön. Nem volt olyan, este, hogy valami galibát ne okozott volna! Ettől függetlenül a sikere minden előadáson óriási volt. Néha húzni kellett a színpadra, máskor meg a legváratlanabb időpontokban betén- fergett a világot jelentő deszkákra. Hogyan is kezdődött? Alig állt helyre az élet Nyíregyházán, amikor 1945 nyarán a nyíregyházi MADISZ Zrínyi Ilona utcai épületében Arvay B. Gusztáv (azonos azzal, aki vagy tíz-tizenöt évvel ezelőtt a kézzellátással hívta fel magára a figyelmet) színész színjátszó csoportot szervezett. Júliusban megindulhattak a próbák. Október közepétől már a színházban, jelzett díszletek között gyakoroltunk. Ott találkoztam egy magas, vékony* simán hátrafésült hajú fiatalemberrel, aki a díszleteket építette és festette. Sokszor segítettem neki, hiszen akkor éppen a címfestő szakmát tanultam. A díszlettervező, építő és festő Sipkay Barna, a későbbi József Attila-díjas író volt. A neve, sajnos, nem került fel a színlapra . . . Elérkezett az előadás napja. Izgatottan leskelőd tünk a függöny résein, hogy gyűlik e a közönség? A külföldi vendégeket a szovjet városparancsnok képviselte, viszont „a kormány vezető férfiai” hiányoztak . . . Azt meg kell adni, hogy nagy sikerünk volt! Arvay — ki tudja honnan — nagyon szép jelmezeket kerített a főszereplőknek. A többiek pedig maguknak varrták. Én például egy női pongyolából, sálból ás egy pizsamából hoztam össze a jelmezemet, s mondtam el benne néhány, szavas szerepemet. Két előadást terveztünk, de végül 4 lett belőle, hogy a kiadások megtérüljenek. Az operaház „tehetséges balett tánccsoportjából” csak Krüger Ági szerepelt. A csak jóindulattal tánckarnak nevezett lányokat Nyíregyházán toborozta Arvay. A 60 tagú MÁV zenekarból — anyagi meggondolásokból — legfeljebb tizen muzsikáltak. Főszereplőnk a hódító, fekete hajú, sötét bőrű Zámbó Vili, a csodálatos színészi képességekkel megáldott Csertő Laci és Rokonál Gyuri, az Atum Bibit játszó színészképzőt végzett Vaskó Márta, a nádszál karcsúságú Nagy Anci. Hol, merre vannak, ki tudja? Sipkay Barna, Vaskó Márta, Csertő Laci már meghalt. A többeiekkel nem tu dom mi lett. Izgalmas lenne, ha a felszabadulás utáni kulturális élet úttörői az előadás 40. évfordulóján találkoznának. Festmény, kerámia, bőrdoboz Mit kínál a Benczúr-terem ? Karácsonyi előzetesként írtunk már (vagy írunk) élelmiszerről és ruházatról, játékról és könyvről, de nem ejtettünk még szót arról, hogy az ajándékok sorában a képző- és iparművészet alkotásai is helyet kaphatnak. Pedig aki belép a Képcsarnok Vállalat Benczúr-termé- be, amolyan kis kiállításon érezheti magát, ahol a legtermészetesebb, hogy nemcsak nézni, de vinni is lehet. Igaz, illő fizetség ellenében. — Mindent egybevéve — mondja Petráskó Zoltán, a Széles a választék kerámiákból is. Morvái Zsuzsa, Kumpont Éva, Gorka Lívia kerámiái láthatók egyebek közt. Szépek Szász Endre bőrdobozai, de nem kevésbé vonzóak Pogány Judit egyedi kivitelű függőlámpái, a Mun- kácsy-díjas Moharos Lajos asztali lámpái, Balázs József Róbert bútorai sem. Végül egyetlen mondat az ötvösművészek alkotásairól: általuk még a szép is szebbé tehető. s. z. DEST. VÍZ A desztillált víz a felforralt, és akármilyen szennyeződést tartalmazó víz gőzének lecsapódott, és ismét HoQ-vá változott, kristálytisztává átlényegült formája — tartok magamnak ismétlést középiskolai kémiai tanulmányaimból. Még mindig előttem van a lombik, amelybe a spirális csőből lecsepegett, csillogva, mint hűvös barlangban a cseppkő hegyén. Még mindig előttem van, mondom, miként az a literes műanyag flakon, amelyben a felirat szerint (DEST. VIZ) található akkumulátorok töltésére. A liternyi (DEST. VIZ)-ben elmerül a tekintetem és ismét megállapítom, hogy hiánytalanul emlékszem a desztillált víz, pardon: (DEST. VIZ) minden tulajdonságára, de ahogy a múltból a mába térek, testet ölt bennem a gyanú: lehet, hogy ez a (DEST. VIZ) nem is desztillált? Bizonytalan formájú, alakú és állagú nem- is-tudom-micsodák úszkálnak benne megszámlálhatatlan mennyiségben. Ejha! Kedves püspökladányi November 7. Tsz, aki desztillálod a nedűt! Egy könyvből tanultuk mi a kémiát? Azért a 9 forint kilencven fillérért literenként disztingváltabban is lehetne desztillálni... (és) Sarló Kedves Olvasónk! Megkaptuk kedves és szellemes levelét az örökösföldi Sarló utcából. Aki most válaszol önnek, a sors forgandó és kiszámíthatatlan játéka folytán szintén a Sarló utcában lakik. Néhány napja csupán, mert korábban a Család utcán lakott, mégkorábban pedig ... De ezt hagyjuk, hosz- szú történet. Az utca felépül, azután elnevezik. Ez a világ sora. Valakitől azt hallottam, hogy- a mi utcánkat azért nevezték Sarlónak, mert sarló alakban kanyarodik, amit kézből megkontrázhatna bárki, aki látott valaha igazi sarlót, de nem érdemes, mert ha következetes volna ez a logika, akkor a Jelvény utcának jelvény, a Zászló utcának pedig zászló alakúnak kellene lennie. Sőt. lobognia is illenék. (Vagy már eleve Lobogó utcának keresztelték? Akkor pláne.) Ez a gondolatsor tehát tévútra futott. Az utca formájának semmi köze az elnevezéshez. Valaki kitalálta, s úgy lön. A kalapácsot pedig, amit levelében említ, mint a sarló közismert tartozékát, ne keverjük az ügybe. Ez nem az a sarló. Nem a jelképről, hanem a nagyapáink tenyerétől kifényesedett nyelű egyszerű, paraszti szerszámról van szó. Ja, hogy akkor a Jelvény utca miért került mellé? És egyáltalán milyen jelvény? Kiváló dolgozó? önkéntes véradó? A szakma ifjú mestere? Nem tudom. Mindent azért én se tudhatok. Ismeretlenül is üdvözli önt M. A. (Sarló utcai lakos) Kosa Pál Benczúr-terem vezetője —, körülbelül hárommilliót képviselnek az itt látható tárgyak, s kapható 66 forintért kézelőgomb csakúgy, mint majdnem negyvenezerért lak- berendezés ... A választék kétségkívül nagy, neves mesterek munkái éppúgy fellelhetők a kínálatban, mint a csak szakmai berkekben ismertek művészeké, akiknek alkotásai — mert a név azért nem minden — nem kevésbé szépek, mint a már ismertséget kivívott pályatársak munkái. Mi a kínálat? Aki festményt keres, megveheti annak a Stéhlik Jánosnak a képeit, akinek nemrég volt itt sikeres kiállítása. Réti Mátyás, aki a megyéből származott el, ugyancsak képviselteti magát, de a sokáig Nyíregyházán alkotó Kádas István grafikáiból is akad. Van képe Luzsicza Lajosnak, Ivá- nyi Ödönnek, Schéner Mihálynak, Borsos Miklósnak, hogy csupán néhány nevet emeljünk ki a sorból. Szépek a kisplasztikák, amiknek láttán legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy nálunk alkotó két jeles művésznek, a Mun- kácsy-díjas Tóth Sándornak és Sebestyén Sándornak egyetlen munkája sem látható. Aruböség a „Benczúr”-teremben Több mint egy éve húzódó ügy végére tett pontot a napokban a Nyíregyházi Megyei Bíróság, amikor ítéletet hozott Kuritár Antalné 35 éves balkányi lakos ügyében. A múlt év december 1-én délután 4 óra körül történt az eset Balkányban. A Bocskai utcában közlekedett kocsijával Kuritár Antalné körülbelül 60 kilométeres sebességgel. Az utat megvilágították már a közvilágítási lámpák is, de ő így is későn vette észre, hogy előtte gyalogosok haladnak, s hiába fékezett, egy balkányi férfit elütött, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Az eset megítélésében a szakértőknek is eltérő volt a véleménye: volt aki azt mondta, hogy az egyenes, száraz úton 60 kilométeres sebességgel meg tudott volna állni Kuritár Antalné, s mivel az út kellően ki volt világítva, a gyalogosok észlelési távolsága is elegendő lett volna a baleset elkerüléséhez. Ezt egyébként csak megállással lehetett volna elkerülni, szemben ugyanis egy IFA teherautó közlekedett, s ha az 1500-as Lada kikerüli a gyalogosokat, akkor összeütközik a teherautóval. A Nyíregyházi Városi Bíróság Gucsáné dr. Fekete Magdolna tanácsa halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egy év szabadság- vesztésre ítélte Kuritár An- talnét és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette.'A megyei bíróság megváltoztatta a városi bíróság ítéletét, a főbüntetés — az egy év felfüggesztett szabadságvesztés — maradt, mellékbüntetésül 10 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki, a járművezetéstől eltiltás idejét pedig két és fél évre emelték. Az ítélet jogerős. Gázolás
