Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. november 2. November 2-án este 7 órá­tól a Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjáték kerül színre a Kölcsey-bérletben. Szombaton, november 3-án este 7 órakor bemutató. Ro­bert Bolt: Kinek se nap, se szél című, Morus Tamásról szóló drámáját játsszák bér­letszünetben. November 5- én délután 5-től és este 8­tól az iparcikk-kisker. válla­lat rendez műsoros divatbe­mutatót a színházban, No­vember 6-án 8 órától Besse­nyei-, 8-án 7 órától pedig Ödry—Déryné-bérletben lát­ható a Kinek se nap, se szél. November 8-án délután 3 órakor a Turandot című da­rabot játsszák Kossuth-bér- letben. Képünkön Bárány Frigyes, Horváth István és Holl Ist­ván, a Kinek se nap, se szél jelmezes próbáján. Jávor László felvétele. Helytörténet, néprajz Múzeumi pályázatok Kiállítások Tarpa nagy szerepet játszott abban; hogyan fejlődött, alakult Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész pályája. Ezért is jelentős most a Vásá- rosnaményban élő mű­vész életében az a kiállí­tás, melyet november 2- án tízkor nyitnak meg Tar- pán, a tsz-iroda tanácsko­zótermében. A jövő hét végéig látható kiállítás megnyitóját, a művész munkásságát dr. Erdész Sándor a Sóstói Múzeum­falu igazgatója méltatja. Normantas Paulius litván fotóművész képeiből ren­dez kiállítást november 5 és 12 között a nagykál- lói művelődési központ és a Krúdy Gyula Könyv­tár. A művész nyelvroko­nainknál, a hantiknál ké­szített képeihez komp­lex foglalkozásokat szer­veznek a gimnáziumi osz­tályok számára, amelyen szemléltetik a finnugor népek és nyelvek eredetét. A kiállítást 5-én este 6 órakor Ratkó József köl­tő nyitja meg. Minden esztendőben várva várt esemény a múzeumi és műemléki hónap végén a néprajzi és helytörténeti pá­lyázat eredményhirdetése. Idén huszonhat pályamunka érkezett a Jósa András Mú­zeumba az amatőr „muzeoló­gusoktól” — egyéni szerzők és kollektívák gyűjtéséből. Az elmúlt napokban tartott ünnepségen négy kategóriá­ban hirdettek eredményt. Ifjúsági néprajzi kategóriá­ban Jánosi Erika (Jászbe­rény) és Király Éva (Fehér- gyarmat) kapott első díjat, a fiatalok történeti-helytörté­neti pályamunkái közül a legjobbnak a nyíregyházi Iván Zsuzsáé bizonyult. A felnőttek néprajzi témájú ta­nulmányait értékelve a kö­vetkező sorrend alakult ki: 1. Balogh László Rohod, 2. Bakóné Gégény Katalin Nagykálló, illetve Görbedi Miklós Tiszalök, 3. Oláh Ti- borné Nyíregyháza. A törté­neti-helytörténeti kategóriá­ban két első díjat adtak ki. A nyertesek: Kerekes Pál Tiszavasvári és Hadházy Pál Nyíregyháza. Egyúttal meghirdették a következő évi múzeumi pá­lyázatot, s felhívták az ér­deklődők figyelmét, hogy jö­vőre emlékeznek meg a nép­rajzgyűjtő Luby Margit szü­letésének 100. évfordulójáról, s ebből az alkalomból szíve­sen fogadnak néprajzi témá­jú dolgozatokat, tanulmányo­kat. November 2-án, pénteken nyílik a földszinti galériában a kecskeméti zománcművé­szeti alkotótelep kiállítása. Szombaton, 3-án délelőtt 10 órakor lesz a társadalmi és családi ünnepségeken részt vevő amatőr csoportok be­mutatója a hangversenyte­remben. Délután 3 órától Játsszunk bábszínházát cím­mel játékos gyermekfoglal­kozás lesz a szabadidős tér­ben. Vasárnap délelőtt 10-től mesemozi lesz a hangverseny- teremben. Délután ötórai tea, a klubkávéházban. November 5-én negyed 8- kor lesz a megyei könyvtár előadótermében a Visszapil­lantó tükör című rádiós ve­télkedő ötödik fordulója, me­lyen a szombathelyi Építők Derkovits Művelődési Háza és a nyíregyházi Megyei és Városi Művelődési Központ csapatai vesznek részt. Táncosok a C-ben A versenytáncosok között a C-kategória már jegyzett helynek számít, ezért is szép az a siker, amit a nyíregyházi táncklub a hét végén a Ko­ronában rendezett versenyen elért. Kecses, fürge lábú pá­rokat láthatott a közönség két kategóriában. Az ország legkülönfélébb helyeiről ér­kezett táncosok D-kategóriás mezőnyében harmadik helyet szerzett Berta Bea—Bárány Dezső, s egy kaposvári pár előtt első lett az ugyancsak nyíregyházi Szilva Erzsébet— Magyar László. Ezzel az eredménnyel C-osztályos ver­senyzők lettek. Klubjuk a megyei művelődési házban működik, vezetőjük Mezősi­né Bak Júlia. ★ November 4-én, este fél 8- kor a Nyírfa Áruház és a Magyar Posztó nagykállói gyára őszi-téli divatbemuta­tót tart a nagykállói műve­lődési házban. A műsorban fellép Feleki Kamill és Cser­háti Zsuzsa. Orgonahang­verseny Népszerűek a havonta egyszer hallható orgona­hangversenyek a nyíregy­házi evangélikus temp­lomban. A közönség szá­mon tartja ezeket az ese­ményeket, hiszen kiváló művészek tolmácsolásá­ban hangzanak el a zene- irodalom remekei. Igen hasznos, hogy pár perces ismertető előzi meg a mű­veket, ezt szívesen fogad- ' ják a zeneértők, csakúgy, mint azok, akik most kez­denek ismerkedni a ko­moly zenével. Legközelebb november 5-én, hétfőn es­te hétkor lesz koncert, amelynek szólistája Ko- lossi István zeneszerző és orgonaművész. Szabolcs-Szatmár megye felszabadulása A megye sorsfordulóját meg­jelenítő felszabadulási emlékki­állítás a napokban nyílt meg a múzeumban. Már az első látoga­tók kézbe vehették a nyomtatott kalauzt, amely segít eligazodni Szabolcs-Szatmár megye négy év­tizeddel ezelőtti eseményeiben. A nyíregyházi Jósa András Múze­um új kiadványa hasznos útitár­sa lehet a múlt iránt részlete­sebben érdeklődőknek is. Szabolcs-Szatmár felszabadí­tásáért vívott harcok ismerteté­sével indul a vékony kötet. Bene János muzeológus érzékelteti a drámai küzdelem fontos mozza­natait. adatszerűén tárgyalja Nyíregyháza és a többi település veszteségeit. A megyeszékhely felszabadulása után az első leg­fontosabb teendő a rend helyre- állítása és az új élet megindítá­sa volt. Polgárőrség alakult, lét­rejötteik a rendőrkapitányságok. A nemzetgyűlési választások után nagyobb lendületet kapott a politikai élet Megalakultak a pártok, először a nagyobb tele­püléseken. A földosztás tárgyi emlékeinek részletezésével és a nyíregyházi dolgozók első sza­bad május elsejéjének leírásával zárul az új múzeumi kiadvány. Lassan le tudjuk ezt az évet és ki-ki a maga módján értékel, ítéletet mond. Ter­mészetesen minden relatív. Ha olyan nézőpont szerint osztályozzuk a már mögöt­tünk lévő tíz hónapot, hogy milyen eredményeket köny­velhet el a mezőgazdaság bú­za-, kukorica-, cukorrépa­vagy szálastakarmány-ter- mesztésben 1983-hoz viszo­nyítva, nem rossz az arány. Vizsgálódhatunk viszont úgy is, hogy mekkora volt a növénytermesztéssel együtt járó kárhányad. Mindenek­előtt megállapítható, hogy a hideg, a forró, a száraz és esős időszakok (főként, mert hirtelen váltották egymást) az elmúlt évitől nagyobb kárt okoztak. Az 1983-as csapa- dékszegóny ősznek is köszön­hető, hogy a téli fagy, a ta­vaszi homokverés négyszer akkora területen, 5801 hektá­ron tizedelte meg a kalászo­sokat. Rendkívülinek számít az is, hogy ez év áprilisában nyolc napon mértek fagy­pont alatti hőmérsékletet, a legnagyobb lehűlés, mínusz 4 Ceisius-fok volt. Ez főként a gyümölcsösökben, a szőlő- és almaültetvényekben oko­zott tetemes károkat. A me­zőgazdasági üzemek összesen 11 492 hektár téli almás fagy­Az OTP nyíregyházi, Sza- muely-lakótelepi körzeti fi­ókja tartja nyilván többek közt a megye postai takarék­betét-állományát, mely je­lenleg kétmilliárd 546 millió forint. Az e területen dolgo­zók 1970 óta szocialista bri­gádban végzik ezt a munká­jukat. Az Egyetértés brigád kárát jelezték és ez a vég­terméknél mintegy 150 mil­lió forint kiesést jelent, amit az Állami Biztosító térít. Szeszélyes eloszlásban és az előző évihez viszonyítva mérsékelten jelentkezett idén a víz-, illetve az aszálykár. Sok eső szeptemberben volt. Szerencsére októberben, fő­ként a hónap közepén, már az évszaknak megfelelő volt az időjárás, így nem növeke­dett nagymértékben a víz okozta kár. Így is, ennek el­lenére is a víz- és aszálykár éves szinten meghaladja majd a 70 millió forintot. Az ÁB statisztikájában számon tartják a jégveréses napokat is. Idén harminchat alkalom­mal hullott eső helyett jég. Ami rendkívülinek számít, hogy október 15-én (ember- emlékezet óta nem volt rá példa) a megye több pontján volt viharos jégverés. Mindent egybevéve a nö­vénytermesztésben a mező- gazdaság idén előreláthatólag jobb évet zár a tavalyitól, bár az időjárás okozta kár­tétel is tetemesebb. Öt ve­szélynemben az Állami Biz­tosító kártérítése 60 millió forinttal lesz több, mint ta­valy, meghaladja a 450 mil­liót. (seres) rendszeresen patronálja az öregek otthona lakóit, az ál­lami gondozott gyermekeket és a 4-es számú általános is­kola néhány osztályát. Nyír­egyháza felszabadulásának 40 évfordulóján helytörténeti ki­állítás rendezésével — mély saját gyűjtőmunkájuk ered­ménye — emlékeztek meg e jelentős napról. (Jávor)-------------------\ Szovjet filmek fesztiválja-p, vtizedek óta vissza­ír térő esemény no­vemberben, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom megünneplése­kor a szovjet filmek fesz­tiválja. Ez az ünnepséro- rozat nem vált kötelesség­szerű, kipipálandó fel­adattá, hisz minden év­ben van a programban olyan alkotás — gyakran nem is egy — .amelynek bemutatása valóban ese­mény. A gonddal összeállított programban nemcsak új alkotások szerepelnek. Felújítják a legemlékeze­tesebb szovjet alkotásokat, sorozatokat állítanak össze belőlük, így újra találkoz­hatunk az egész ország­ban egykori filmélménye­inkkel, a fiatalabbak pe­dig most ismerkedhetnek velük. Ebben az évben négy új produkció képezi a szov­jet filmek fesztiválja magvát. Szergej Bondar- csuk, akit nemcsak ren­dezőként és színészként, de többszöri látogatásai okán személyesen is is­merhetünk, John Reed Tíz nap, amely megren­gette a világot című köny­vét vitte filmre, Láttam az új világ születését cím­mel. A nemzetközi sze­replőgárda élén Franco Nero, Sidny Rome és Anatoli j Usztyuzsanyinov áll. Pjotr Todorovszkij Harc­téri regény című drámá­ja egy romantikus szere­lem története, Nyikolaj Burljajev, Natalja And- rejcsenko és Inna Csu- rikova főszereplésével. A könnyed szórakozást Nyi- kita Mihalkov színész- rendező Pereputty című vígjátéka képviseli, Non­na Morgyiukovával és Szvetlána Krjucskovával a főszerepben. Ennek el­lentéte a Nehéz fiúk, amely fiatalkorú bűnö­zőkről szól. Rendezője Dinara Aszanova, fősze­repeit Valerij Prijomihov, Andrej Zikov és Szergej Naumov játssza. Emlékezzünk: Szállnak a darvak, Ballada a ka­tonáról, Émberi sors, A katona visszatért a front­ról, Csendesek a hajna­lok, Magánélet — jelen­tős állomásai a szovjet filmekkel való találko­zásainknak. Miattuk vár­juk minden esztendőben, ezért érezzük valóban ünnepnek a szovjet fil­mek fesztiválját. V ______________J Helytörténeti kiállítás Rablás a futballpályán Ugyancsak meglepődhetett április elején V. Ferenc ti- mári lakos, amikor építési anyagokat akart vásárolni a rakamazi TÜZÉP-telepen, de mire a zsebébe nyúlt, hogy otthon odatett pénzét előve­gye, annak már hűlt helye volt. Legfeljebb ha végig­gondolta, rríi is' történt veié előzőleg, akkor derenghetett fel előtte valami egy férfi­ről, akivel az Aranyalma preszóban egy asztalhoz ke­veredtek, s aki annyira meg­kedvelte őt, hogy nemcsak inni segített, még a vécébe is kikísérte, s leült mellé az út szélén a földre is. A férfi Kuru Sándor 31 éves rakamazi lakos volt, aki az igazságszolgáltatás jó­indulata folytán március 20- án szabadult a börtönből, csaknem egy évvel hama­rabb, mint ahogy a bünte­tése lejárt volna. Úgy gon­dolta : most már valami pénz­kereset után kellene nézni, de eszébe sem jutott, hogy munkát is keressen hozzá, így találkozott össze a timári fér­fivel. A pénzt nem volt túlzottan nehéz megszereznie, mert al­kalmi ismerőse ittas volt már, mindenesetre volt mersze belenyúlni a zsebébe és ki­emelni onnan 4000 forintot. Kuru feleségével együtt el­költötte a pénzt, aztán —, hogy ismét legyen miből in­ni — egyik udvarról lopott el egy kerékpárt. Néhány nap múlva munkába állt, de csak addig, míg ellopott egy csomó színes csempét mun­kahelyéről, aztán újabb né­hány nap múlva már nem­csak lopott, rabolt is. Az eset június 10-én tör­tént. Eredetileg moziba in­dult a Kuru házaspár, de mi­vel nem volt annyi pénzük, hogy jegyet vegyenek, kölcsön is kértek hozzá. Kuru azon* ban nem viselte szívesen a pénznélküliséget, elhatároz­ta, hogy szerez. A mozi felé menet beugrott a bölcsőde kertjébe cseresznyét lopni, aztán amikor elment előttük egy kissé ittas férfi, Kuru utánairamodott. A futballpá­lyán utol is érte, leütötte, majd amikor a megtámadott ember földre került, rászólt feleségére: vegye ki zsebéből a pénzt. A férfi tudta, mi történik vele, de nem mert szólni. Há­romezer forint volt nála, azt elvették tőle, s mivel más­nap Kuru fizetést is kapott, kipótolták az összeget 4000- re, s elrejtették a padlót ta­karó linóleum alá, mert sej­tették, hogy nemsokára meg­jelennek náluk a rendőrök. Jól sejtették, az asszony azon­ban nem titkolta el a pénz rejtekhelyét, így az is a bűn­jelek közé került. Kuru mindent tagadott, felesége mindent beismert, éppen ezért volt meglepő, hogy amikor a Nyíregyházi Városi Bíróság dr. Péli-Tóth Sándor tanácsa kihirdette: a férjet — mint különös és többszörös visszaesőt — 4 év 10 hónap szabadságvesztésre ítéli, Kuru nyomban tudo­másul vette az ítéletet. Az asszonyt másfél év szabad­ságvesztésre büntette a bí­róság, s kötelezte őket az okozott kár egy részének meg­térítésére. A többit polgári peres úton kaphatják meg a károsultak. Kurunak egyéb­ként elrendelte a bíróság az előző büntetéséből elenge­dett büntetés letöltését is. Az ítélet jogerős. Szeszélye veszélyes

Next

/
Thumbnails
Contents