Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. november 11. Jubileumi műsor a lapévfordulón Szerkesztőség — görbe tükörben Jubileumi emlékműsori láthatott, hallhatott a kö­zönség november 9-én a megyei művelődési köz­pontban, melyben felléptek a Móricz Zsigmond Színház művészei és lapunk mun­katársai. A Kelet-Magyar­ország 40 éves múltját meg­elevenítő fotókiállítás meg­nyitása után az újságolda­lak híréiből, tudósításaiból összeállított dokumentum- műsorral folytatódott az ün­nepi megemlékezés a mű­velődési központ, hangver - senytermé ben. Megelevenedtek azok a történelmi sorsfordulók melyeknek idősebb olvasó­ink maguk is cselekvő ré­szesei voltak. A háborús pusztításokat követő újjá­építés, a földosztás pillana­tai, az államosítás történel­mi igazságtevése, a tsz-szer- vezés állomásai. Szóltak a korabeli lapok a veszélybe került szocialista vívmá­nyok megvédéséről, és a szo­cialista építőmunka kitelje­sedéséről Az est második részében a humornak jutott a fősze­rep. Rikkancsunk, Berki Antal színművész egy nem mindennapi szerkesz­tőségi szobába invitálta a közönséget, hogy görbe tük­rön keresztül nézhessék vé­gig: hogyan is készül nap mint nap — immár negy­ven esztendeje — a me­gyei újság. A toliforgatók es szerkesztők bírókra kelteka nyomda ördögével, a betűket alattomban összecserélő rossz szellemmel. Onedin kapitány (Horváth István) közben partnerével, Bárány Frigyessel „Záhonyra futott' nagy vasúti szárazföldi ki­kötőnkben. Vaskalapos kol­légánk nemtetszésének adott hangot, és elmondhatta vé­leményét maga az olvasó is, aki epés és ironikus for­dulataival leforrázta ügy­buzgó műsorvezető kollégá­inkat, Szilágyi Szabolcsot es Bürget Lajost. Szemtanúi lehettek a nézők annak, mi­lyen nehéz, szinte teljesít­hetetlen próbák várnak az újságírást hivatásul válasz­tó gyakornok megszemé­lyesítőjére, Máthé Etára. A vérpezsdítő dallamokkal fű­szerezett műsor végére gaz­dára találtak a Nyírfa Áru­ház ajándékai és becsukó­dott a 40 éves jubileum al­kalmából színpadra vitt szerkesztőségi szoba ajtaja. Dokumentumok fölelevenítésével idézte az elmúlt 10 ével a műsor első része. A rikkancs a „szerkesztői szobában". „Megyénkben maradtak". — Mester Attila és interjúalanya. Kiket illet az Eötvös-alap? Diáktinta, irka, gyufa — Ma is segítség a rászorulóknak Az „Eötvös-alap” országos tanítói segélyegyesületet Pé- terfy Sándor alapította 1875- ben — s ma is működik, mégpedig változatlan célok­kal: 1. Hogy jövedelméből ren­des tagjainak tanuló gyerme­keit ösztöndíjban részesítse. 2. Hogy a rendes tagok öz­vegyeit, árváit, valamint nagykorú keresetképtelen utó­dait segélyezze. 3. Hogy elbetegesedett, s emiatt hivatalaikban meg nem maradható és csekély nyugdíjban részesülő sze­génysorsú rendes tagjainak segélyösszegeket nyújtson. 4. Hogy a hosszabb ideig tartó, súlyos betegségben szenvedő rendes tagoknak betegsegélyt adjon. A korabeli Eötvös-alap gyűjtésekből jött össze, me­lyet tőkésítettek és a kama­tokat hozzáadták. Nemrég került elő az 1906- ban kiadott és most a sza­bolcsi tagoknak lefénymásolt és kiküldött eredeti szabály­zat, amely ma már kurió­zum. Ebben részletesen meg­találhatók, kik részesülhet­nek a különféle jótétemé­nyekben, kik jelentkezhetnek ösztöndíjért, segélyért, mi­lyen tanulmányi előmenetelt kell tanúsítania a „Tanítók Házába” felvett ifjúnak, hogy kedvezményét megtarthassa. A Tanítók Házának külön gyufája volt, amelynek áru­sításából 5 százalék illette meg az alapot, de volt úgy­nevezett diáktinta is, amely szintén szerény jövedelmet hozott az alapítványnak. Kü­lönféle biztosítási formák is hoztak egy kis hasznot, ami­ből temetkezési segélyeket, gyermekbalesetek utáni díjat fizettek, de hasznot hoztak az alapnak a Báró Eötvös Jó­zsef műveinek árusításából származó jövedelmek, a Ma­gyar Tanítók Naptára, az Állatvédő Gyermeknaptár, a Tanítók Házai irkái, a kitö­mött állatok árusításaiból be­folyt összegek. Azóta alapvetően változ­tak a nevelők megélhetési körülményei, a támogatás ál­lami és társadalmi jellege és méretei. De az Eötvös-alap mégis megmaradt. Napjaink­ban is a pedagógusok szak- szervezete foglalkozik az alappal. A megyében havon­ta 5676-an 2 forinttal, 2322-en 3 forinttal, 3807-en 5 forint­tal és 209-en 10 forinttal tá­mogatják a pedagógusok ön­segélyező egyesületét. Ez ha­vonta ugyan nem nagy ösz- szeg, de a megyében megha­ladja a 30 ezer forintot, amelynek 60 százaléka a he­lyi alapszervezetnél marad, tanszersegélyre, rendkívüli segélyezésre, egyszeri egyete­mi, főiskolai tanulmányi se­gélyre és hasonló célra for­dítják. A befolyt összeg 40 száza­lékát a szakszervezet megyei bizottságán kezelik. Ebből fedezik a különböző saját üdülők — Hajdúszoboszlón, Szarvason, Mátraszentlászlón — fenntartását és támogatják a pedagógus szociális ottho­nokat és a kecskeméti peda­gógusárvák otthonát. P. G. Bírság autómosásért A közterület-felügyelők bír­ságolnak, fényképeznek, sza­bálysértési feljelentést tesz­nek. Miért? Azért, hogy a megyeszékhelyen mindenki eleget tegyen a Nyíregyházi Városi Tanács által hozott réndeleteknek, azaz védjék, óvják a közterületeket, zöld­területeket. PAPÍRBA CSOMAGOLT PÁLINKA — Sokan összetévesztik a szennyvízcsatornát a csapa­dékvíz-csatornával — mond­ja Bodnár László, a városi tanács műszaki és fenntartó irodájának közterület-fel­ügyelője —, s a rácsos fed- lappal ellátott csapadékvíz­aknába öntik a szennyvizet. Ez bizony pénzbüntetéssel sújtandó cselekedet, mert a csapadékvíz-csatorna eldu­gulhat, illetve a szennyvíz rajta keresztül eljut a pata­kokba, folyókba. Volt olyan eset, amikor valaki az udva­ráról a sertéstrágyát az utcai csapadékvíz-csatornába ve­zette. — Többen nem hajlandók megtartani a szeszesital-fo­gyasztás tilalmát az utcán, közterületen — közli Besák. Pál közterület-felügyelő. — A rendeletekről tudnak, de sokan folyamodnak különbö­ző trükkökhöz: például pa­pírba csomagolt pálinkás­üvegből isznak. Ennek száz forinttól 500 forintig terjedő helyszíni bírság az ára, vagy szabálysértési feljelentés. Gyakori a park és zöldte­rület rongálása. Sokan az au­tóikkal parkosított területen várakoznak. Ha a járműtulaj­donos a kocsiján hagyott ér­tesítés alapján 15 napon be­lül a közterület-fenntartási irodában befizeti a helyszíni bírságot, akkor nem tesznek ellene szabálysértési feljelen­tést. HOL SZABAD PARKOLNI? — Jó néhány ember azt hiszi, hogy mivel a háza előt­ti területet ő parkosította — ez feljogosítja őt arra, hogy az autójával oda álljon — mondja Bodnár László. — Ez nem így van. Az útszegél­lyel ellátott terület a város tulajdona, akkor is, ha azt a lakók parkosították. A sze­géllyel ellátott területen ak­kor sem szabad parkolni, ha ott éppen egy szál fű sincs — gyakran pont azért, mert a járművekkel rendszeresen rá­hajtanak, ráállnák. Közterületen tilos autót mosni, mert a szennyvíz a csapadékvíz-csatornán át a felszíni vízfolyásokba kerül, szennyezi a környezetet. Az viszont megengedett, hogy valaki az udvarán mossa au­tóját, de ha a szennyvíz az utcára folyik, az már bírsá­golandó. A háztulajdonosoka házuk előtt az útszegélyig kö­telesek rendet tartani, ha kell napi többszöri seprés­sel... A közterület-felügye­lők, lakossági bejelentések alapján is ellenőriznek. Nem­egyszer fakivágásokat jelen­tenek he. Fát engedély nél­kül senki, sem az udvarában, sem a háza előtt nem vághat ki. ELDOBOTT CSIKKEK — Az emberek többsége tisz­teli az egyenruhát, de nem ritka a felügyelőkkel szembe­ni emelkedett hang sem. — Ezentúl a cigarettacsikk el­dobása ellen is fellépünk. De meg kell mondanunk: a munkánk célja nem a bünte­tés, hanem a nevelés. A fi­zetésünk nem függ attól, hány embert és hány forintra bír­ságoltunk. Cselényi György Guruló reklám Furcsa büntetés Csatornát építenek a nyír­egyházi Dózsa György utca elején. A zavartalan munka érdekében lezárták a Jókai tér forgalmát, a buszokat ki­véve. A Dózsa György utcá­ról jól látszik a tiltás, ám az irodaház felől sokan nem ve­szik figyelembe az egyetlen tiltó táblát. Behajtanak — s máris rendőrök karjai közé futnak, nem marad el a jo­gos büntetés a rutinból való vezetés miatt. Am ha kiten­nének egy terelőkorlátot ezen a szakaszon, máris ke­vesebb lenne a szabálytalan, nem fejvadászatnak tartanák a vétkes autósok a büntetést. A buszok pedig így is elfér­nének egymástól, (lb) Kotyogó Már elnézést, de közbeko­tyogok. Kiírták öles betűkkel „Ezer aprócikk”. Egy híján. Az az egy, ami most hiány­zik, a kotyogónak nevezett kávéfőző gumigyűrűje. Vá­rosszerte keresik. Se kétsze­mélyeshez, se négyszemélyes­hez kotyogógyűrű nincs. A kávéfőző enélkül nem ko­tyog. Ezzel nem mondok újat, ellenben az áruház eladójával pöröl egy férfi, mondván: „Egy hete azzal biztattak, nézzek be holnap. Benéztem. Benézek minden nap. Mond ­jon már valami biztatót.” A hölgy nem mond semmit, de én közbekotyogok: „Legalább a táblát írják át: „Kiienc- százkilencvenkilenc apró­cikk”. Ez örök érvényű le­het. Valami úgyis mindig hi­ányzik. (s.) Elavult... A belváros népszerű, nagy­forgalmú dohányboltjában — ahol többek között könyve­ket, levelezőlapokat, apró ajándékokat is árusítanak — lelkendezve mutatja a vezető a nemrég megjelent „Nyír­egyházi képeskönyvet”, mely iránt igen nagy az érdeklő­dés. Nem is csoda — foly­tatta az eladó — hiszen gyö­nyörű színes képek mutatják be az új kiadványban a me­gyeszékhely legújabb arcula­tát: a Belső körút impozáns sávházait, az új városrészek épületegyütteseit, a műemlé­keket. Aztán rámutat az eladó a postai képeslapokra, amelye­ket rendszeresen árul: 15—20, vagy még több évvel koráb­ban készült, zömében el­avult fényképek láthatók eze­ken a levelezőlapokon. Ügy is mondhatnánk: az már egyáltalán nem Nyíregyháza. Nem érti a trafikos — vele együtt sokan mások sem ér­tik — miért nem készítenek az illetékesek újabb postai ké­peslapot a megszépült Nyír­egyházáról, olyan képekkel, amilyenek például ebben az új nyíregyházi kiadványban találhatók, (a) Más nagyvárosokhoz hason- Vlóan Nyíregyházán is színe- f sebbé váltak a buszok. Bar ' megmaradt a régi, kedvelt alapszín, azonban a helyi já­ratok oldalain különböző cé­gek reklámjai hívják fel ma­gukra a figyelmet. Ha nem tesznek többet, mint egy vál­lalat, egy szolgáltatás nevé­nek „sulykolását” a több ezer néző (utcai járókelő) előtt, akkor is megérte az er­re költött összeg. S a Volán sem veszített, amikor így is módot ad a hirdetésre. Kü­lönösen, ha továbbra is szo­lidan, ízléssel készülnek a L feliratok, a rajzok. Dicséret reklámbuszokért, amelyek , színesítik a közlekedést (lb) Csúszópénz az ellenőrnek? Okkal vagy ok nélkül, elég sokan mondják, hogy egy-egy kapósabb árut csak úgy lehet megszerezni, ha megvesztegetjük a kereske­dőt. Valószínű, hogy na­gyobb erről az egészről a mendemonda, mint amilyen a valóság, de, hogy van alapja, arra jó példa Magé­ra Istvánná 30 éves nyír­egyházi kereskedő esete, aki ugyan nem kapott, hanem adott pénzt. Mageráné 15 éve dolgo­zik a Zöldértnél, s hét éve boltvezetői munkakört lát el. 1982-ben a vállalat szer­ződéses üzemeltetésre adta ki az állomás melletti pa­vilont, s Mageráné vállalta az üzemeltetést. Munkájá­val nem is volt semmi probléma, leltári elszámolá­sai hiánymentesek voltak, fegyelmije sem volt, sőt kiváló dolgozó kitüntetést is kapott, s amióta szerződés­sel üzemelteti a pavilont, azóta is eleget tett vállalt kötelezettségeinek. Aztán a baj mégis meg­történt. Tavaly október 14- én egy ellenőrzést kapott, s ekkor árdrágítás miatt 2 ezer forint szabálysértési’ bírsággal sújtották. Nemso­kára kiderült, hogy ez az árdrágítás nem is volt egé­szen véletlen. Május 3-án két társadalmi ellenőr ment be vásárolni a pavilonba. Amikor befejezték az ellen­őrzést, jegyzőkönyvet kel­lett felvenni, mert a bolt­ban megkárosították őket és találtak még néhány más szabálytalanságot is. A jegyzőkönyvet Magerá­né aláírta, ám napközben rájött, hogy nem használ az neki, hogy rövid idő alatt másodszor érik szabályta­lanságon, ezért este föl­szedte magát, elment az el­lenőr lakására, megpróbál­ta rábeszélni, hogy semmi­sítse meg a jegyzőkönyvet, s ezért ellenszolgáltatásul otthagyott 500 forintot. Hogy mit ért el vele, az már kiderült: az ellenőr nemcsak a jegyzőkönyvet, hanem az 500 forintot is továbbította az illetékesek­nek, Magéra Istvánnét pe­dig bíróság elé állították, ahol hivatali vesztegetés miatt 10 ezer forintra bün­tették és természetesen el­kobozták a vesztegetésre szánt 500 forintot is. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents