Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. november 11. Jubileumi műsor a lapévfordulón Szerkesztőség — görbe tükörben Jubileumi emlékműsori láthatott, hallhatott a közönség november 9-én a megyei művelődési központban, melyben felléptek a Móricz Zsigmond Színház művészei és lapunk munkatársai. A Kelet-Magyarország 40 éves múltját megelevenítő fotókiállítás megnyitása után az újságoldalak híréiből, tudósításaiból összeállított dokumentum- műsorral folytatódott az ünnepi megemlékezés a művelődési központ, hangver - senytermé ben. Megelevenedtek azok a történelmi sorsfordulók melyeknek idősebb olvasóink maguk is cselekvő részesei voltak. A háborús pusztításokat követő újjáépítés, a földosztás pillanatai, az államosítás történelmi igazságtevése, a tsz-szer- vezés állomásai. Szóltak a korabeli lapok a veszélybe került szocialista vívmányok megvédéséről, és a szocialista építőmunka kiteljesedéséről Az est második részében a humornak jutott a főszerep. Rikkancsunk, Berki Antal színművész egy nem mindennapi szerkesztőségi szobába invitálta a közönséget, hogy görbe tükrön keresztül nézhessék végig: hogyan is készül nap mint nap — immár negyven esztendeje — a megyei újság. A toliforgatók es szerkesztők bírókra kelteka nyomda ördögével, a betűket alattomban összecserélő rossz szellemmel. Onedin kapitány (Horváth István) közben partnerével, Bárány Frigyessel „Záhonyra futott' nagy vasúti szárazföldi kikötőnkben. Vaskalapos kollégánk nemtetszésének adott hangot, és elmondhatta véleményét maga az olvasó is, aki epés és ironikus fordulataival leforrázta ügybuzgó műsorvezető kollégáinkat, Szilágyi Szabolcsot es Bürget Lajost. Szemtanúi lehettek a nézők annak, milyen nehéz, szinte teljesíthetetlen próbák várnak az újságírást hivatásul választó gyakornok megszemélyesítőjére, Máthé Etára. A vérpezsdítő dallamokkal fűszerezett műsor végére gazdára találtak a Nyírfa Áruház ajándékai és becsukódott a 40 éves jubileum alkalmából színpadra vitt szerkesztőségi szoba ajtaja. Dokumentumok fölelevenítésével idézte az elmúlt 10 ével a műsor első része. A rikkancs a „szerkesztői szobában". „Megyénkben maradtak". — Mester Attila és interjúalanya. Kiket illet az Eötvös-alap? Diáktinta, irka, gyufa — Ma is segítség a rászorulóknak Az „Eötvös-alap” országos tanítói segélyegyesületet Pé- terfy Sándor alapította 1875- ben — s ma is működik, mégpedig változatlan célokkal: 1. Hogy jövedelméből rendes tagjainak tanuló gyermekeit ösztöndíjban részesítse. 2. Hogy a rendes tagok özvegyeit, árváit, valamint nagykorú keresetképtelen utódait segélyezze. 3. Hogy elbetegesedett, s emiatt hivatalaikban meg nem maradható és csekély nyugdíjban részesülő szegénysorsú rendes tagjainak segélyösszegeket nyújtson. 4. Hogy a hosszabb ideig tartó, súlyos betegségben szenvedő rendes tagoknak betegsegélyt adjon. A korabeli Eötvös-alap gyűjtésekből jött össze, melyet tőkésítettek és a kamatokat hozzáadták. Nemrég került elő az 1906- ban kiadott és most a szabolcsi tagoknak lefénymásolt és kiküldött eredeti szabályzat, amely ma már kuriózum. Ebben részletesen megtalálhatók, kik részesülhetnek a különféle jótéteményekben, kik jelentkezhetnek ösztöndíjért, segélyért, milyen tanulmányi előmenetelt kell tanúsítania a „Tanítók Házába” felvett ifjúnak, hogy kedvezményét megtarthassa. A Tanítók Házának külön gyufája volt, amelynek árusításából 5 százalék illette meg az alapot, de volt úgynevezett diáktinta is, amely szintén szerény jövedelmet hozott az alapítványnak. Különféle biztosítási formák is hoztak egy kis hasznot, amiből temetkezési segélyeket, gyermekbalesetek utáni díjat fizettek, de hasznot hoztak az alapnak a Báró Eötvös József műveinek árusításából származó jövedelmek, a Magyar Tanítók Naptára, az Állatvédő Gyermeknaptár, a Tanítók Házai irkái, a kitömött állatok árusításaiból befolyt összegek. Azóta alapvetően változtak a nevelők megélhetési körülményei, a támogatás állami és társadalmi jellege és méretei. De az Eötvös-alap mégis megmaradt. Napjainkban is a pedagógusok szak- szervezete foglalkozik az alappal. A megyében havonta 5676-an 2 forinttal, 2322-en 3 forinttal, 3807-en 5 forinttal és 209-en 10 forinttal támogatják a pedagógusok önsegélyező egyesületét. Ez havonta ugyan nem nagy ösz- szeg, de a megyében meghaladja a 30 ezer forintot, amelynek 60 százaléka a helyi alapszervezetnél marad, tanszersegélyre, rendkívüli segélyezésre, egyszeri egyetemi, főiskolai tanulmányi segélyre és hasonló célra fordítják. A befolyt összeg 40 százalékát a szakszervezet megyei bizottságán kezelik. Ebből fedezik a különböző saját üdülők — Hajdúszoboszlón, Szarvason, Mátraszentlászlón — fenntartását és támogatják a pedagógus szociális otthonokat és a kecskeméti pedagógusárvák otthonát. P. G. Bírság autómosásért A közterület-felügyelők bírságolnak, fényképeznek, szabálysértési feljelentést tesznek. Miért? Azért, hogy a megyeszékhelyen mindenki eleget tegyen a Nyíregyházi Városi Tanács által hozott réndeleteknek, azaz védjék, óvják a közterületeket, zöldterületeket. PAPÍRBA CSOMAGOLT PÁLINKA — Sokan összetévesztik a szennyvízcsatornát a csapadékvíz-csatornával — mondja Bodnár László, a városi tanács műszaki és fenntartó irodájának közterület-felügyelője —, s a rácsos fed- lappal ellátott csapadékvízaknába öntik a szennyvizet. Ez bizony pénzbüntetéssel sújtandó cselekedet, mert a csapadékvíz-csatorna eldugulhat, illetve a szennyvíz rajta keresztül eljut a patakokba, folyókba. Volt olyan eset, amikor valaki az udvaráról a sertéstrágyát az utcai csapadékvíz-csatornába vezette. — Többen nem hajlandók megtartani a szeszesital-fogyasztás tilalmát az utcán, közterületen — közli Besák. Pál közterület-felügyelő. — A rendeletekről tudnak, de sokan folyamodnak különböző trükkökhöz: például papírba csomagolt pálinkásüvegből isznak. Ennek száz forinttól 500 forintig terjedő helyszíni bírság az ára, vagy szabálysértési feljelentés. Gyakori a park és zöldterület rongálása. Sokan az autóikkal parkosított területen várakoznak. Ha a járműtulajdonos a kocsiján hagyott értesítés alapján 15 napon belül a közterület-fenntartási irodában befizeti a helyszíni bírságot, akkor nem tesznek ellene szabálysértési feljelentést. HOL SZABAD PARKOLNI? — Jó néhány ember azt hiszi, hogy mivel a háza előtti területet ő parkosította — ez feljogosítja őt arra, hogy az autójával oda álljon — mondja Bodnár László. — Ez nem így van. Az útszegéllyel ellátott terület a város tulajdona, akkor is, ha azt a lakók parkosították. A szegéllyel ellátott területen akkor sem szabad parkolni, ha ott éppen egy szál fű sincs — gyakran pont azért, mert a járművekkel rendszeresen ráhajtanak, ráállnák. Közterületen tilos autót mosni, mert a szennyvíz a csapadékvíz-csatornán át a felszíni vízfolyásokba kerül, szennyezi a környezetet. Az viszont megengedett, hogy valaki az udvarán mossa autóját, de ha a szennyvíz az utcára folyik, az már bírságolandó. A háztulajdonosoka házuk előtt az útszegélyig kötelesek rendet tartani, ha kell napi többszöri sepréssel... A közterület-felügyelők, lakossági bejelentések alapján is ellenőriznek. Nemegyszer fakivágásokat jelentenek he. Fát engedély nélkül senki, sem az udvarában, sem a háza előtt nem vághat ki. ELDOBOTT CSIKKEK — Az emberek többsége tiszteli az egyenruhát, de nem ritka a felügyelőkkel szembeni emelkedett hang sem. — Ezentúl a cigarettacsikk eldobása ellen is fellépünk. De meg kell mondanunk: a munkánk célja nem a büntetés, hanem a nevelés. A fizetésünk nem függ attól, hány embert és hány forintra bírságoltunk. Cselényi György Guruló reklám Furcsa büntetés Csatornát építenek a nyíregyházi Dózsa György utca elején. A zavartalan munka érdekében lezárták a Jókai tér forgalmát, a buszokat kivéve. A Dózsa György utcáról jól látszik a tiltás, ám az irodaház felől sokan nem veszik figyelembe az egyetlen tiltó táblát. Behajtanak — s máris rendőrök karjai közé futnak, nem marad el a jogos büntetés a rutinból való vezetés miatt. Am ha kitennének egy terelőkorlátot ezen a szakaszon, máris kevesebb lenne a szabálytalan, nem fejvadászatnak tartanák a vétkes autósok a büntetést. A buszok pedig így is elférnének egymástól, (lb) Kotyogó Már elnézést, de közbekotyogok. Kiírták öles betűkkel „Ezer aprócikk”. Egy híján. Az az egy, ami most hiányzik, a kotyogónak nevezett kávéfőző gumigyűrűje. Városszerte keresik. Se kétszemélyeshez, se négyszemélyeshez kotyogógyűrű nincs. A kávéfőző enélkül nem kotyog. Ezzel nem mondok újat, ellenben az áruház eladójával pöröl egy férfi, mondván: „Egy hete azzal biztattak, nézzek be holnap. Benéztem. Benézek minden nap. Mond jon már valami biztatót.” A hölgy nem mond semmit, de én közbekotyogok: „Legalább a táblát írják át: „Kiienc- százkilencvenkilenc aprócikk”. Ez örök érvényű lehet. Valami úgyis mindig hiányzik. (s.) Elavult... A belváros népszerű, nagyforgalmú dohányboltjában — ahol többek között könyveket, levelezőlapokat, apró ajándékokat is árusítanak — lelkendezve mutatja a vezető a nemrég megjelent „Nyíregyházi képeskönyvet”, mely iránt igen nagy az érdeklődés. Nem is csoda — folytatta az eladó — hiszen gyönyörű színes képek mutatják be az új kiadványban a megyeszékhely legújabb arculatát: a Belső körút impozáns sávházait, az új városrészek épületegyütteseit, a műemlékeket. Aztán rámutat az eladó a postai képeslapokra, amelyeket rendszeresen árul: 15—20, vagy még több évvel korábban készült, zömében elavult fényképek láthatók ezeken a levelezőlapokon. Ügy is mondhatnánk: az már egyáltalán nem Nyíregyháza. Nem érti a trafikos — vele együtt sokan mások sem értik — miért nem készítenek az illetékesek újabb postai képeslapot a megszépült Nyíregyházáról, olyan képekkel, amilyenek például ebben az új nyíregyházi kiadványban találhatók, (a) Más nagyvárosokhoz hason- Vlóan Nyíregyházán is színe- f sebbé váltak a buszok. Bar ' megmaradt a régi, kedvelt alapszín, azonban a helyi járatok oldalain különböző cégek reklámjai hívják fel magukra a figyelmet. Ha nem tesznek többet, mint egy vállalat, egy szolgáltatás nevének „sulykolását” a több ezer néző (utcai járókelő) előtt, akkor is megérte az erre költött összeg. S a Volán sem veszített, amikor így is módot ad a hirdetésre. Különösen, ha továbbra is szolidan, ízléssel készülnek a L feliratok, a rajzok. Dicséret reklámbuszokért, amelyek , színesítik a közlekedést (lb) Csúszópénz az ellenőrnek? Okkal vagy ok nélkül, elég sokan mondják, hogy egy-egy kapósabb árut csak úgy lehet megszerezni, ha megvesztegetjük a kereskedőt. Valószínű, hogy nagyobb erről az egészről a mendemonda, mint amilyen a valóság, de, hogy van alapja, arra jó példa Magéra Istvánná 30 éves nyíregyházi kereskedő esete, aki ugyan nem kapott, hanem adott pénzt. Mageráné 15 éve dolgozik a Zöldértnél, s hét éve boltvezetői munkakört lát el. 1982-ben a vállalat szerződéses üzemeltetésre adta ki az állomás melletti pavilont, s Mageráné vállalta az üzemeltetést. Munkájával nem is volt semmi probléma, leltári elszámolásai hiánymentesek voltak, fegyelmije sem volt, sőt kiváló dolgozó kitüntetést is kapott, s amióta szerződéssel üzemelteti a pavilont, azóta is eleget tett vállalt kötelezettségeinek. Aztán a baj mégis megtörtént. Tavaly október 14- én egy ellenőrzést kapott, s ekkor árdrágítás miatt 2 ezer forint szabálysértési’ bírsággal sújtották. Nemsokára kiderült, hogy ez az árdrágítás nem is volt egészen véletlen. Május 3-án két társadalmi ellenőr ment be vásárolni a pavilonba. Amikor befejezték az ellenőrzést, jegyzőkönyvet kellett felvenni, mert a boltban megkárosították őket és találtak még néhány más szabálytalanságot is. A jegyzőkönyvet Mageráné aláírta, ám napközben rájött, hogy nem használ az neki, hogy rövid idő alatt másodszor érik szabálytalanságon, ezért este fölszedte magát, elment az ellenőr lakására, megpróbálta rábeszélni, hogy semmisítse meg a jegyzőkönyvet, s ezért ellenszolgáltatásul otthagyott 500 forintot. Hogy mit ért el vele, az már kiderült: az ellenőr nemcsak a jegyzőkönyvet, hanem az 500 forintot is továbbította az illetékeseknek, Magéra Istvánnét pedig bíróság elé állították, ahol hivatali vesztegetés miatt 10 ezer forintra büntették és természetesen elkobozták a vesztegetésre szánt 500 forintot is. Az ítélet jogerős.
