Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

1984. november 7.

Háborúból hazatért magyar bakák vonulnak a Lánchídon a páncélautó fedezékében. A pesti hídfőnél boldog polgárasszonyok szaladnak elébük a barikád mögül, őszirózsát tűznek a borostás fegyveresek sapkájára. Az enyémre is kerül egy szál. Győz az őszirózsás forradalom.

Előkelő nemesek, bárók, grófok, vezérkari tisztek, bankárok, gyárosok táncolnak a fényes bálteremben. Közöttük látjuk Károlyi Mihályt és elbűvölő feleségét. Ünnepel az arisztokrácia. FrakkoS úri íicsúr társaimmal <toágam 4s hölgyvadászatra indulok a rendezőasszisztens intésére.

De mindez csak játék, jelenetek Kovács András előreláthatóan őszig készülő nagyszabású filmjéből, melyben amatőr szereplőként vettem részt. A vörös grófnő a Dialóg Stúdió, az MTV, a MOKÉP és a Hungarofilm közös produkciója, hat folytatásból álló tv-játék, illetve két, kétrészes mozifilm lesz. A most forgatott rész körülbelül öt évet ölel fel, 1919- ig, Károlyi emigrációjának kezdetéig. Ezek az események Magyarországon játszódnak. A film tervezett második felét külföldön veszik fel.

— Miért éppen Károlyinét választotta filmje főhőséül? — kérdeztem Kovács András rendezőt.

— Mert lenyűgözött a nagyszerű asszony személyisége, életútja. Húsz esztendeje ismerem. Ügy tizenöt éve portréfilmet készítettem róla a televíziónak. Alkalmam nyílt megismerkedni a két kivételes ember sorsával, munkásságával. Izgatott ennek a csodálatos párnak az élettörténete. Károlyiné emlékezései, korabeli dokumentumok, levelezések, ismerőseik vallomásai alapján írtam a forgatókönyv vázlatát. Károlyi voltaképpen azért érdekelt már korábban, mert a magyar történelemnek ő is egyik félreismert alakja. A Horthy-rendszerben hazugságokat terjesztettek róla, 1949 után agyonhallgatták nevét, történelmi jelentőségét. Dramaturgiai megfontolásból választottam KárolyT- nét, ugyanis egy politikus pályája elsősorban verbálisán közelíthető meg, s én szerettem volna inkább képileg látványos, monumentális filmet forgatni. Ha Károlyi Mihály alakja állna a középpontban, túltengenének a párbeszédek, eluralkodnának a parlamenti viták, felszólalások.

— Tehát áttételesen történelmi ez a film?

— Pontosan. Károlyiné sorsa része a magyar történelemnek, voltaképpen egész századunkat átélte, az 'Utóbbi hatvan évben mindig szeBásti Juli és Bács Ferenc jelenete. (Inkey Alice (elv.)

Básti Juli, a címszereplő.

repet játszott, s ma is ékes elmével figyeli az eseményeket, magas kora ellenére még mindig dolgozik. A film előterében a férfi-nő kapcsolata áll, s ezen keresztül jelennek meg a történelmi események: a két forradalom, a régi Magyarország szétesése. Nem szoborszerű hőst szeretnék formálni, hanem ember- szabású alakot, természetesen a valóságnak megfelelő-, en igen nagy formátumút, olyan töprengő, moralizáló hőst, aki gyakran kerül válaszút elé. Elsősorban a személyiségek érdekelnek, a célokat maguk elé kitűző, tevékeny és a céljaikhoz következetesen ragaszkodó, kezdeményező emberek.

— Milyennek látja/ és ábrázolja a Károlyi házaspárt?

— A valóság tényei korlátozzák filmes fantáziámat, de Károlyiné rengeteg segítséget adott és ad munkámhoz. Rendszeresen konzultálunk, s néha jelentéktelennek tetsző részletek ellenőrzésére is megkérjük. Közben alkalmam nyílt megismerni kivételes emberi karakterét. Először hűen akartam utánozni személyiségét. Fiatalkori képeinek birtokában olyan színésznőt próbáltam felkutatni, aki külsőségekben is hasonlít hozzá, de ez nem sikerült, hiszen annyira szuverén egyéniség. Arisztokrata ifjú hölgy, kivételes intellektussal, műveltséggel. Kortársainak leírásai szerint nőként is gyönyörű, vonzó, szilaj, önálló személyiség. El kellett szakadnom a fotóktól, személyes emlékeimtől, elképzeléseimtől. Életéből bizonyos valódi epizódokat elhagytam, helyettük másokat találtam ki. „Modellem" kissé méltatlankodva olvasta az áltálán, konstruált szerelmi jeleneteket, de nem tehettem mást, minthogy a naplója e vonatkozásban rendkívül tartózkodó. Vitáink során hétköznap:

Együtt a forradalomban, együtt az emigrációban

Két ember szövetsége

Film a Károlyi-házaspárról

konfliktusairól, természetes összezördüléseikről próbáltam érdeklődni, ám sajnos, a megszépítő emlékezet meglehetősen elhalványította ezeket. Pedig éppen ez a fTlm egyik témája: hogyan képes két ennyire erős egyéniség évtizedekig eltéphetetlen emberi szövetségben együttélni.

— Miért volt nehéz ez számukra?

szegénységet, a második emigrációt. Kapcsolatuk fontos eleme ez a következetes magatartás, és abban is kiegészítik egymást, hogy Károlyi tapasztalata naponta szembesül Katinka természetes kíváncsiságával, tettvágyával, ösztönzően hat rá a nyitott szellemű asszony. Mindkettőjükben hallatlan igazságérzet munkál.

— Az akkori normák szerint sem voltak összeillő pár. A kettőjük közötti tizennyolc év korkülönbség nagy szálka volt környezetük szemében. Ellentétet szítottak a két család erősen eltérő tradíciói, politikai törekvései. Megismerkedésük idején Károlyi már tehetséges politikus, kialakult jellem, és tíz év óta együtt él egy életkorban hozzáillő, de férjes asz- szonnyal. Károlyi nem forradalmár, de ellenzéki. Az

arisztokrata családban politizáló légkörben felnövő, minden iránt érdeklődő Katinka számára az alkat nagyon vonzó. Kettőjük szerelmének az lehetett a titka, hogy fel- i ték azokat az értékeket,

apjjket egymástól kaphattak A^kölesönös megbecsülés, és a szellemi rokonság segítette át őket a későbbi nehézségeken. Szakítottak környezetükkel, vállalták döntéseik következményeit, óriási vagyonról mondtak le fiatalon, majd 1945 után a felkínált hnagas n társadalmi ;státiasról. hiszen Károlyi érdeméit elismerte az országgyűlés. Károlyi azonban a privilégiumokról lemondva vállalta a

— Noha nem kimondottan történelmi filmet forgatnak, mégis évtizedeken átívelő tablót rajzolnak. Hogyan teszik hitelessé a kort, a figurákat?

— A díszletek, a jelmezek, a választott helyszínek eredetiek, korhűek. A stilizálás elsősorban képi megoldásokban realizálódik. Barna, vi- razsírozott fotók hatását keltő jeleneteket is felveszünk, melyek önmagukban meghatározzák a film színeit, levegőjét. Az eredeti, híradó jelenetek így könnyebben illeszkednek. Lényeges ez, mert az 1918—19-es keletkezésű híradó-dokumentumok igazolják, hogy akkor igazi népforradalom volt, nem pedig izgága értelmiségiek

s felelőtlen játéka, mint ahogyan a reakció hazudta. Az operatőr Biró Miklós. A címszerepet Básti Juli, Károlyit Bács Ferenc játssza. Főszereplők: Kállai Ferenc (And- rássy gróf), Tolnay Klári ! (Károlyi nevelőanyja), Bjá- jlint András (Jászy Oszkár), ’Tordy Géza» (Tisza Kálmán) és Torday Teri (Madelaine).

Sámathy Tamás

Bodnár István

Idéző

Édesanyám emlékére

Ősz van

és pilinkéznek a diófalevelek.

így kellene most

ilyen szeretettel

visszatérni a földhöz

s felidézni

halottaink arcát,

minden kedves halottunk

menyasszony

vagy vőlegény arcát,

így kellene ide varázsolni őket

mint ezek

az elszíneződött falevelek festik le felidézve a nyarat, a napfény szüremlö szivárványai: fgy kellene

megőrizni kedveseink arcát

amint nyarukban kiteljesedve

az ég felé fordulnak

mely kékebb

mint az újszülött szeme,

és végtelenebb

mint emlékezetünk.

Imre György: Édesanyám

Vasas Károly: Békességóhajtás

Kikapcsolódás és lazílás

Mozgás nélkül nincs élet

Az egyes régészeti leletek vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a honfoglalás idején az. átlagos életkor 20—25 év volt, alig egyharmada a mostaninak.

Azóta sokat fejlődött az orvostudomány. Bizonyos betegségfajták szinte teljesen kiszorultak a halálokok listájáról (például egyes fertőző betegségek).- Ugyanakkor

újabb megbetegedések kerültek előtérbe, amelyeket civilizációs ártalmaknak nevezünk. Igaz: az orvosoknak sokáig nem volt tudomásuk arról, hogy egyes civilizációs betegségek, például az érelmeszesedés már évezredekkel ezelőtt is léteztek.

Vajon mi okozza ezeknek a betegségeknek az előretörését? Az emberi szervezet és környezete összhangjának megbomlása. A mozgáshiány, a túltápláltság, a környezet szennyezése, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

£ljünk

kiegyensúlyozottan!

Mégis, mit tehetnek ezen ártalmak ellen az emberek? A változott környezethez való alkalmazkodás legmegfelelőbb és kulturált formáit kell megtalálniok.

Próbáljunk kiegyensúlyozottan élni, mert csak így tudjuk a stressz (a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre) által kiváltott energiát teljes egészében az éppen megoldandó feladatra összpontosítani, csak így tudjuk kivédeni a káros környezeti hatásokat. Ha azonban egyszerre több dologgal foglalkozunk, ha nem pihenünk eleget, felbomlik az egyensúly, idegesek leszünk, fáj a fejünk, a szívünk, és hamar „kiborulunk”. Ilyenkor lassítsunk, kapcsolódjunk ki, ebben segít például a sport, valamint

Nem lehet elég korán kezdeni.

a rendszeres testmozgás.

A mozgás hatására fokozódik az izommunka, mely a szívben, az erekben, a tüdőben kedvező változásokat hoz létre. A szív megerősödik, gyorsul a vérkeringés. Megváltozik a vérelosztás, kiürülnek a vérraktárak, jobb lesz az izmok oxigén- és tápanyag-ellátása. A légzés javul, csökken a iégzésszám, nő a tüdő vitálkapacitása. Az izmok szemmel láthatóan megvastagodnak, rugalmasságuk, teherbírásuk nő. így egész szervezetünk kiegyensúlyozottabb, ellenállóbb lesz.

Legyetek virgoncok

A fiatalok természetes mozgásszükséglete szinte határtalan. Sajnos, a felnőttek nagy része azonban egyáltalán nem, vagy csak kevésbé edzi testét.

Nem véletlen, hogy a spártai és athéni nevelés egyik igen fontos része volt a testnevelés. Coménius — aki hazánkban elterjesztette a testnevelést az iskolákban — mondta: „Legyetek egészségesek és virgoncok!” „Egymást kölcsönösen buzdítsátok a serénységre, és űzzétek ki magatokból a renyheséget is!"

Nem szabad abbahagyni

A rendszeres sportolást nem szabad abbahagyni. A lehetőségekhez mérten minél többet tartózkodjunk a szabadban, kiránduljunk, fussunk, ússzunk, kerékpározzunk, korcsolyázzunk, sízzünk, súlyozzunk. Nagyon hasznosak a különféle sportjátékok is. Soha ne feledjük: a mozgástevékenység olyan ősi eredetű. akár az elet. Mozgás nélkül nincs élet!

Dr. Katona Edit

Ki ÜNNEPI MELLÉKLET