Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
2 Kelet-Mag7*romág 1984. november 7. Akkor vmgytlk, amikor irma... Hol szorít a cipő? Példája ennek Nyíregyháza, ahol a megye lakosságának húsz százaléka, iparának pedig mintegy fele található. Mivel a felszín alatti víz nem elegendő, ezért három helyről, több tíz kilométeres távolságból érkezik víz a megyeszékhelyre. Méghozzá drága áron. Hiszen 1 köbméter víz előállítása és tisztítása 70 ezer forintba kerül. így egy köbméter víz megtakarítása több tíz ezer forintos beruházási összeget szabadít fel. Az elmúlt évtizedben nem emelkedett jelentősen az ipar frissvíz-fogyasztása, s várhatóan ez így lesz a következő évtizedekben is, a termelés növekedése ellenére. A vállalatoknál „zsebre megy” a víztakarékosság, ezért számos helyen — például a Nyíregyházi Konzervgyárban, vagy a gumigyárban — többszörösen is visszaforgatják, s úgy hasznosítják a vizet. Kiemelkedő eredményeket ért el ebben a demecseri keményítőgyár. Itt a víz visszaforgatásával, s korszerű technológia alkalmazásával mintegy két évtized alatt 5500^ról 1800 köbméterre csökkentették a napi frissvíz-felhasználást. Legnagyobb mértékben a lakosság frissvíz-igénye emelkedik. Vízmüveink teljesítménye elegendő az igények fedezésére. Ez viszont nem jogosít fel a pazarlásra. Pontos adat nincs rá, de becslés szerint is rengeteg víz megy pocsékba nap mint nap a háztartásokban. Anélkül, hogy le kellene mondanunk mindennapi házi munkáinkban a vízről, mégis rengeteget spórolhatnánk — például a csöpögő csapok megjavításával... (h.) Csak reklám a szíveslátás Aiki Nyíregyháza felől Tokajnak tart, Nyírtelek határában lát egy barakkszerű épületet, homlokán a cégér: „Muskátlis vendéglő”. Aztán, ha belép kiderül, hogy ez a vendéglő eszpresszó, s hogy besorolása szerint II. osztályú. Ha csak az elnevezés hibádzana, különösebb baj még nem volna. Ám akad itt más kifogásolnivaló is. Alvó legyek Bodnár Istvánnal, Toma- sovszky Tamással a nyíregyházi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályának munkatársaival, továbbá a nyírteleki tanács illetékes szakemberével, Hudák Mihállyal együttesen vettük szemügy- re Kovács Ferenc presszóját. A kép nem szívderítő, s már összegzésként elmondható: a látottak messze vannak a II. osztály kívánalmaitól. De talán a III. osztálytól is. akkorát, ami nem fűtési idényben elképzelhetetlen. Vagy tízszer szóltam a TI- GÁZ-nak, hogy nézzék meg mi van, de meg sem mozdultaik. Pár nap múlva egy maszek szakember jön és vizsgálja meg, mi is a baj ... Addig nem fűtünk. Mit mondjak: magánemberként tökéletesen megérteném az üzletben dolgozókat, de hiába, nem csak ők fáznak a ködös novemberben... Fázik a vendég is, igyon akármennyit . . . A mellékhelyiség nem kifogástalan, azonban tiszta. A székek frissen áthúzva. A világítás kellemes. De: lyukasak az abroszok, nem megfelelő a vendégek kabátjainak elhelyezése, itt sincs idegen nyelvű itallap, habár ez II. osztály estén már kötelező ... A határidő itt is harminc nap, de az fel sem ötlött a szemlélődőben, hogy az osz- tálybesorolás enyhén szólva túlzás lenne ... ez osztályba sorolás függvénye lehet) illetően, jó benyomást kelt. Igaz, nemrég festették, s még nem hagyhattak mélyebb nyomokat az idők, no meg az emberek. Kifogásolnivaló azonban itt is akad. Mert nincs pohár és víz az asztalokon. Nincsenek kéznél a fűszerek. A mellékhelyiségekből könnyfakasztó klórszag árad, a tükör vak, a papír pedig hiánycikk. Az előírások szerint az ártájékoztatásnak kulturáltnak kell lennie, ám a kopott táblára krétával írt tudnivalók, aligha mondhatók ilyennek. Malik Jánosné üzletvezető-helyettes itt sem tehet mást, miint kollégái: elismeri a hibákat, melyek felsorolása nem is teljes, és ígéretet tesz ő is a változtatásokhoz előírt határidő megtartására ... Summázat: néha az embernek már-már az az érzéA divatos szandálok, saruk vászoncipők mellett már augusztusban megjelentek a boltok pultjain a zárt félcipők, a téli csizmák is. Ami a mennyiséget illeti, úgy tűnik, lesz elegendő lábbeli az év hátralévő részében. Hiszen csak a Topán Cipőkereskedelmi Vállalat — a megyei szaküzletek legnagyobb szállítója — 3 millió pár cipőt szerzett be a második fél évre. Jelentős részét Szabolcs- Szatmárban értékesítik. S ha számításba vesszük, hogy az üzletek nemcsak a Topántól, hanem sok már kereskedelmi illetve termelővállalattól is vásárolnak, akkor nem kell aggódnunk a tél miatt. Az üzleteket sorra járva sajnos nem ilyen kedvező a kép. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnál például arról panaszkodtak, hogy szűkös a választék körömcipőkből. A hölgyiek minden korosztálya keresi — eredménytelenül — a hátul zárt, elöl nyitott fazonokat. Ami a csizmákat illeti: jóval több kellene a fiatalok körében kedvelt lapos sarkú, egyenes szárú, világos színű modellekből. — Újdonságot nem tudok mutatni — kalauzol körbe a mintateremben Balogh Zoltán, a Topán nyíregyházi telepének vezetője. — Gondjaink a régiek. Augusztusban és szeptemberben például alig volt bébi- és száras gyermekcipő. Nem megfelelő a választék a női lábbelikből sem. A keresett hótaposó csizmákból viszont lesz elegendő felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt. Ami az árakat illeti: azonosak, illetve magasabbak mint tavaly ilyenkor. A Topán kínálatában láttunk elegáns, pehelykönnyű olasz import férfi félcipőt: 1740 forintért, női csizmát 2 ezerért. Persze vannak olcsóbbak is: például műanyagból. Igaz, a termékek többsége bőrből készül — persze ezeket meg is kell fizetni. A kereskedelem á borsos árakat időnként engedményes akciókkal igyekszik ellensúlyozni. A nyíregyházi Kelet Áruházban például a nyári vásár 482 ezer forintos megtakarítást jelentett a vásárlóknak a cipőosztályon. — A bevásárlócsütörtök keretében havonta egyszer van 30—40 százalékos kedvezmény osztályunkon — hallottuk Pataki Józsefné osztályvezető-helyettestől. — keddtől keddig akció során pedig hathetenként vásárolhatnak hasonló engedménnyel lábbelit nálunk. Nem csoda, hogy a kedvezményes akciók napjaiban alig férni az emberektől a boltokban,. A többség persze nem ekkor vásárol. Ennek egyjk oka, hogy rendszerint nem a legkeresettebb modellek kerülnek csökkentett áron pultra. (Például a Kelet Áruházba a divatos fazonokból 20—40 pár jön, amit hamar elkapkodnak.) A legtöbb vevő tudja: akkor kell megvenni a kiválasztott holmit, amikor van, mert lehet, hogy két nap múlva már egy darab sem lesz belőle. Különösen azokra vonatkozik ez, akiknek az átlagostól kisebb, vagy nagyobb lábuk van. A szélsőséges méretekből ugyanis rendszerint kevés érkezik. Ebben a szezonban sem kínálnak újdonságot az időseknek. Számukra ezúttal is a divatjamúlt fekete posztócipő az ipar és a kereskedelem egyetlen ajánlata . .. H. Zs. »... és ez még nem minden ... HOLLÖHAZI PORCELÁN. Megkezdődött a próbatermelés a Hollóházi Porcelángyár új üzemcsarnokában. A művészi alkotások sorozatgyártására berendezett csarnokban készülnek a Szász Endre tervezte porcelán táblaképek, sőt az egyik fővárosi metróállomás peronjának burkolatai is. (MTI foto) Megyénk bőven rendelkezik vízzel, ám sajnos, a vizek tisztaságával már komoly gondok vannak. A talajvíz például olyan szennyezett, hogy a KÖJÁL vizsgálatai szerint ivásra alkalmatlan csaknem a megye egész területén. A rétegvíz viszont általában mindenütt iható, bár helyenként — például Nyírteleken — magas az ammóniatartalma. Ez lehet geológiai eredetű, de ha a? ammónia mellett nitrit is van a vízben, az már felszíni szennyezés következménye. Bár Szabolcs-Szatmárban van elegendő víz, a tisztasága megóvása mellett fontos feladat a takarékosság is. A felszíni vízkészlet csaknem nyolcvan százaléka ugyanis a folyók — a Tisza, a Szamos — mentén található, így felhasználási területe korlátozott. A városok, az ipar pedig jórészt a f oly óktól távoli, kisebb vízkészlettel rendelkező területekre telepedtek. Ez a vendéglő presszó Köbmétoronként ilzczrok Csak mutatóban néhány dolgot. Nincs talpas pohár. Két asztal összetörve. A W. C. állapota enyhén szólva gyenge, kitört ajtó, hiányzó ablak. A presszó mennyezetéről lógó rövid függönyön alvó legyek sokasága. — Az asztalok? — A múltkor összetörték őket. Természetesen kicseréljük ... Míg íródik a jegyzőkönyv a harminc napon belül felszámolandó hiányosságokról, a Vásárlók könyvét lapozgatjuk. Két dicsérő bejegyzés olvasható benne. Mutatjuk az üzletvezetőnek: — Biztos be voltak rúgva — mondja némi öniróniával. Akkor is fázik, ha iszik Hogy az azonos besorolású vendéglátóhelyek között mekkora különbség lehet, akkor világlott ki, amikor benéztünk a nyíregyházi Toldi utcán lévő, szerződéses üzemeltetésű Hangulat eszpresszóba is. Minden itt sincs persze rendiben. Például vacogtató hideg van. Még a nyírteleki eszpresszónál is hidegebb, pedig ott sem ontották a kályhák a meleget. — Volt egy kis probléma — mondja az üzletvezető Tóth Ferencné férje, aki alkalmazott a presszóban. — Május-júniusban horribilis összegű gázszámlát fizettünk. Könnyfakasztó klór A Borsodi Söröző bisztrója, noha harmadosztályú csak, a tisztaságot (ha ugyan se, hogy nincs is olyan vendéglátóhely, amelyik mindenben megfelelne az előírásoknak. Netán van ilyen mégis? Vagy csak reklám a szíveslátás, vendéglátás? s. z. Holnap: holdfogyatkozás November hó 8-án a kora esti órákban részleges félárnyékos holdfogyatkozásnak lehetünk tanúi. A jelenség lefolyása a következő: a Hold mozgása során az ekliptikát két csomópontban metszi. Ha a Hold éppen holdtöltekor e csomópontok egyikének közelében van, akkor a három égitest, a Nap, Föld és Hold * I sorrendben egy egyenesbe esik, a Hold belekerül a Föld árnyékkúpjába és holdfogyatkozásról beszélünk. A részleges félárnyékos holdfogyatkozás 16 óra 39 perckor, a félárnyékba belépéssel kezdődik (legnagyobb fázis 18 óra 55 perckor a holdátmérő 92 százaléka; majd 21 óra 12 perckor a félárnyékból kilépéssel fejeződik be.) (m. t. f.) Jó ízek / mmár hagyománya van annak, hogy Mátészalkán a Pálma I presszóban félévenként cukrásztermék-bemutatót rendeznek. Hiába: a jó bornak I sem árthat a cégér. A kóstolóval egybekötött kiállításon termékeikkel, vagy I talán helyesebb azt írni, hogy alkotásaikkal mutatkoznak be és versenyeznek a mátészalkai cukrászok. Kommentárként a hírhez: a szálkái piac ismert arról, hogy az eladók legtöbbje, hozzon akár csak néhány tojást a piacra, virágot is árul. Nos reméljük a bemutató is ilyesféle áru- kapcsolást szolgál. Szokássá tesz valami olyat, ami miatt még az sem baj, ha aznap kevesebb sör és féldeci fogy majd. — Kvarcóra nem érdekli? — kérdezte a nő, s közben nylonszatyorja száját széthúzva kínálta portékáját. Ez háromszáz, ez hat, ez zenél és a dátumot is mutatja, de ha tetszik várni néhány napot, olyat is hozok, amelyiken mini számítógép is van. — Köszönöm ne fáradjon vele — mondta a megszólított férfi — elhozom én majd a lakásáról magamnak, s közben elővette igazolványát, aztán megkérte az órás hölgyet, hogy különösebb feltűnés és cirkusz nélkül kövesse. Csak pár métert kell gyalogolnia, a saroknál már kocsival várják őket. A „NAGY HALRA" VÄRTAK Az eset nem túl régen játszódott le egy szerda reggelen Nyíregyházán, de nem csak egy, hanem egyszerre több helyen is, amikor a rendőrség idegenforgalmi ellenőrzést tartott. Az eredmény szenzációs volt, mégsem okozott különösebben nagy meglepetést a rendőröknek. Tudták, hogy egy „menő” csempészbandával állnak szemben, ezért nem akartak egyenként lecsapnia kicsikre, nem szerették volna, ha egy pitiáner, néhány óra eladásával megbízott emberke megfogásával elriasztják a „nagy halat”. A sziszifuszi munkát követelő, precízen előkészített munka meghozta az eredményt: nemcsak a külföldről becsempészett kvarcórákat és aranyláncokat utcán kínáló bandatagokat csípték el, eljutottak a „fejhez” is, a 45 éves, Fábiánházáról elszármazott Oláh Andráshoz, aki jó pár éve ebből él mesésen — amit persze az állam havi 4000 forint nyugdíjjal is támogat, Oláht ugyanis cukorbetegsége miatt rég leszázalékolták. (Egyik ismerőse mondta róla: azért vetette bele magát oly nagymértékben a csempészésbe, nehogy a nyugalom miatt normálissá váljék a cukra és még vissza kelljen menni a munkahelyére.) TAXIVAL A SZÁLLÍTMÁNYÉRT A nyíregyházi társaságnak — akik közül egyedül Faui Mihálynak volt (tollgyűjtó) foglalkozása, a többi üzérkedésből élt — volt egy másik pesti kapcsolata is: jugoszláv csempészektől kaptak kvarcórát kilószámra. Fogadtak egy magántaxit 2400-ért, felmentek a fővárosba, 160— 220 forintért megvették az óra darabját, itthon pedig 300 és 600 közötti áron adták tovább. Ezer-ezeregyszáz forintot fizettek a fémjel nélküli aranyláncokért, amelyeket Jugoszláviából, Olaszországból, vagy Ausztriából csempésztek át a határon. Nyíregyházán 1600—2200 volt az ára. És a végén már nem is csak Nyíregyházán. Amikor úgy látták, hogy a Búza téren, vagy a Hatzel téren már nincs akkora kapkodás az órák után, kimentek a többi városba, sőt néhány nagyobb faluba is, hogy gyorsabban forduljon meg a pénz, amit befektettek. ELVESZETT BEFEKTETÉS A legutóbbi befektetés már aligha térül meg, a zsákmányt lefoglaló rendőrök ugyanis nem fizettek. Pedig a társaság — Oláh András, Faur Mihály, Balázs László, Orgován Zoltán, Deák Gyula, Horváth Istvánná, Marosi Béla, Szombati Csilla és Sipos György — körülbelül 2 és fél milliót kapott volna a piacon a hivatalos áron is közel másfél milliót érő holmiért. A lefoglalt 1600 órából és 450 aranyláncból és medálból a fényképen lévő asztalra csak 754 óra, 47 lánc és medál fért rá. Ezek is előbb-utóbb eladók lesznek majd, csak nem az utcán, hanem a bizományiban, s nem a Balázsék szabta áron, hanem amennyit egy ilyen kilóra gyártott csempészholmi ér. (balogh) W.Sí.JfriBrSi“i# Kvarcóra — kilóra
