Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
1984. november 24 Adalékok a népfrontpolitika történetéhez Minden emlék fontos érték A népi ronitmozga lom a második világháború idején függetlenségi mozgalommá szélesedett ki, hogy mindazokat tömörítse — osztályhely- zetűkre, politikai nézeteikre, etnikai és világnézeti hovatartozásukra való tekintet nélkül —, akik készek voltak a hitleri Németország és álltaiéban a fasizmus ellen fellépni, A Vörös Hadsereg által felszabadított területeken, így Szaibolcs-Szatmár megyében is legtöbbször a kommunisták kezdeményezésére a függetlenségi front eszméinek jegyében láttak hozzá a független, szabad és demokratikus Magyarország megteremtéséhez. A függetlenségi front születése A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-án alakult meg Szegeden az MKP, az SZDP, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek képviselőiből. 1944. december 21—22-ón az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztotta az Ideiglenes Kormányt. A parasztság, a munkásság, az értelmiség, ia városi kispolgárság és az antifasiszta burzsoázia együttműködésére épülő kormánykoalíció született. Beregben, Szabolcsban és Szatmárban népgyű- lésekben választották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldött képviselőiket. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon a Független Kisgazdapárt szerzett többséget, a végrehajtó hatalomban, a rendőrségnél, köz igazgatásban stb. egyre türelmetlenebbül igyekezett fölénybe kerülni. A baloldali pártok ezzel szemben csak a tömegerőt állíthatták. Az 1946. március 7-i budapesti több százezer fős tömegtüntetés pedig politikailag is alátámasztotta a Baloldali Blokk megalakulását. Elsietett intézkedés Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választáson az MKP kapta a legtöbb szavazatot. A parasztság és a városi kispolgárság végül is elfogadta az egyesült munkáspártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának a politikai vezetését. Űj politikai intézményrendszer jött létre. Az Országos Nemzeti Bizottság 1949. január 29-én megszüntette a nemzeti bizottságokat. 1949. február 1-én megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront. Az MDP a hatalom birtokában az egypártrend- szer mellett döntött, annak a történeti ténynek azonban hangot kell adnunk, hogy március 15-én még a népfrontba tömörült pártok és szervezetek —• az MDP, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége, az MNDSZ és a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, amelyhez rövidesen csatlakozott a Független Magyar Demokrata Párt és a Radikális Párt is — kijelentették, hogy „/mindenben alávetik magukat az Országos Tanács döntéseinek és végrehajtják azokat". A májusra tervezett országgyűlési választások előkészítéseként minden megyében, városban és községben életre hívták a helyi népfrontbizottságokat. Az 1949. május 15-i választásokon a közös népfrontlistán induló jelöltek a szavazatok 95,6%-át megkapták. A képviselők döntő többsége (71%-os) az MDP tagja volt. 1953. .március 28-án hívták össze megalakulása óta először a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, annak ellenére, hogy a választási felhívásuk emelkedett hangja ellentétben állt a rideg valósággal, a május 17-i választáson a szavazók 98,2%-a az MÉN jelöltjeire adta le vok- sát, ezzel rejtve maradt a lakosságnak az MDP politikájáról alkotott igazi véleménye. Az MDP III. kongresz- szusa 1954. május 24—30. között megerősítette a népfrontmozgalom megújításának szükségességét, de a programot az újjászervezésre csak szeptember 8-ra dolgozták ki. A népfront lassan háttérbe szorult, szerepe, célkitűzései elhomályosultak. Az MDP vezetői a Hazafias Népfrontban lényegében minden tömegszervezetet, társadalmi, tudományos, kulturális stb. egyesületet tömöríteni szándékozták. Az egyházakat nem, de kiemelkedő vezetőinek a képviseletét a népfrontban megengedték. Az alakuló /kongresszus 1954. október 23- án nyílt meg Budapesten. Ennek nyomán a falusi lakosság körében a helyi bizottságok működése érezhetően felélénkült. Egy bonyolult kor Kik voltak ezeknek az országos eseményednek a megyebeli küldöttei, mire emlékeznek, mit tehettek, mit láttak, valamint a helyi bizottságokban kik kaptak szót, mit reméltek, mit akartak és mi sikerült terveikből a gyakorlatban is? Ezek olyan érdekes dolgok, amelyekre vonatkozóan alig van írott forrás, ha csak a régiek nem őrzik még a meghívóikat, esetleg a kapott beszámolókat, saját jegyzeteiket. Mindezekkel szolgálhatnák annak az igen bonyolult időszaknak a megismerését, ha azokat a népfrontpolitika, a népfront- mozgalom történetét, hazánk 40 éves szocializmust építő munkáját feltáró történészek számára eljuttatnák. Ezt a munkát a megyei levéltár fogja össze a múzeumok, könyvtárak, népfrontbizottságok aktivistáinak, a hely- történeti és honismereti szakkörök tagjainak részvételével. A Hazafias Népfront helyét és szerepét a politikai intézményrendszeren belül a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. június 27-29-i országos értekezlete jelölte ki. 1957. november 21-én az MSZMP Politikai Bizottsága elemezte és tisztázta a népfrontmozgalom legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseit. A politikai alap a -munkásparaszt szövetség, de a -népfrontban helye lett az értelmiségnek és a városi kispolgárságnak is, vagyis minden olyan dolgozó osztálynak és rétegnek, amelyek maguk is érdekeltek voltak a szocializmus építésében és a béke védelmében. A Politikai Bizottság azt kívánta, hogy a Hazafias Népfront ne egyéni tagsággal és al-apszervezetekik-el rendelkezzen, -hanem mozgalomként fejtsen ki népfront- politikát. Szervei az Országos Tanács,’ valamint a megyei, járási, városi, városi-kerületi és községi bizottságok, illetőleg azok elnökségei lettek. Társadalmi segítség szükséges A népfront-mozgalom igazán nagy jelentőségű sikerét az 1958. évi országgyűlési és tanácsválasztásokon érte el. A HNF és szervei, bizottságai később is mindig megtalálták helyüket és szerepüket. A népfrontmozgalom fel- szabadulás utáni történetének feldolgozása elképzelhetetlen a társadalom segítése nélkül éppen úgy, mint ahogyan saját története is így született meg. A helytörténet- írás és a honismereti mozgalom aktív közreműködésére számítunk. Ügy látjuk, hogy úgy juthatunk legközelebb célunk megvalósításához, ha előbb e mozgalom fellelhető dokumentumaiból összeállított válogatást adunk közre, ebben minden egyes kis „téglára” szükségünk van, hogy a valóságot mindenki előité- letmentesen, a maga tényszerűségében tanulmányozhassa. Dr. Gyarmathy Zsigmond, a megyei levéltár igazgatója A laborfőorvosnál A labor fehérköpenyesének nevét nem adják szájról szájra a betegek, mint ahogyan a legjobbnak vélt .sebészt vagy belgyógyászt ajánlják egymásnak. Kémcsövek, pipetták, mikroszkópok világéiban a beteg ember játssza a főszerepet, akiért a maga sajátos eszközeivel dolgozik a labor orvosa. Mégis, aki gyógyultan távozik a kórházból, /biztosan -kihagyja öt a felsorolásból. Aki ennek a szakterületnek kötelezi el magát, mégse cserélné másra ezt a nagyon sajátos, de baráti szálakkal erősített kis közösséget. Dr. Fodor Mihály főorvos, a Jósa András megyei kórház laborvezetője közel másfél évtizede irányítja Nyíregyházán a laboratóriumot. Még akkor érkezett, -amikor a KÖJÁL-lal osztoztak az épületen és egy félemelet jutott a kórházi labornak. Egész felszerelésük egy használt és egy .kicsivel- modernebb fotométer volt. A néhány lelkes orvos hitt benne, hogy a betegellátás színvonala -nagymértékben függ a labor fejlettségétől. Ahhoz, hogy nemcsak megyei, de országos szinten is jegyzett labort hozzanak létre, nem sajnálták a fáradságot, angolul, németül tanultak, bújták a külföldi irodalmat és az itt dolgozó orvosok önálló -kutatásba kezdtek ... — Természetesen nem akadémiai színtű alapkutatásról lelhetett szó, hanem a világon vagy Magyarországon már feltalált újdonságokat a helyi viszonyodra alkalmaz^ tűk. Épültek az elmúlt évtizedekben kórházak. De a hátteret adó úgynevezett diagnosztikai osztályok fejlesztése egyelőre váratott magára. Csak az utóbbi tizenöt esztendőben indult ugrásszerű fejlődésnek az orvosi diagnosztika. — Ezt a fejlődést nem választhatjuk el a -kórházi osztályok általános előrelépésétől — fejtegeti Fodor doktor. — Nem lehet a labort öncélúan fejleszteni, az osztályok által támasztott igény sziki az elhatározást, hogy a labor -adjon gyors feleletet a beteg további sorsáról. Tizenkét esztendővel ezelőtt még -alig akadt orvos, aki kandidátusi disszertációját éppen a megyében -szerzett ismeretek -tudományos rendszerezése után nyújtotta be. A kevesek egyike dr. Fodor Mihály, aki 1972-ben lett kandidátus egy bakteriológiai -téma feldolgozásával. Délelőtt rutinvizsgálatok tucatját végezte, délután, este kutatásnak szentelte idejét, a miko- plazmákkal kezdett foglalkozni. Olyan baktériumok érdekelték, amelyek nagyon /nehezen tenyészthetők ki, következésképpen résen kell lennie a kutatónak, ha kíváncsiságát ki akarja elégíteni. Ugyanakkor ezek a baktériumok a betegségek jó részénél kimutathatók. S ami különösen izgalmassá tette ezt a kutatást, korábban a megyében senki nem foglalkozott a mikoplazmákkal. Ha tetten éri a kutatóorvos az emberi sejtre tapadó kórokozót, gyorsabban és a leghasznosabb gyógymódot választhatja a kezelőorvos. Szakmai megbecsülést vívtak ki orvosi berkekben, a kutatók pedig belekóstoltak az új dolgok felfedezésének semmivel sem pótolható izgalmába. Fiata/l, ambiciózus orvosok választottak maguknak egy-egy -kutatási irányt, amellyel a napi munka mellett többet foglalkoztak. így a friss infarktusos betegeknél megbízható módszerrel eldönthetik, keletkezett-e vérrög és a belgyógyász azonnal hozzákezdhet a vérrög feloldásához. Vagy az izotóplaborban a fizikus matematikai módszert alkalmaz a máj- keringés vizsgálatára. Egy -másik orvos a sztreptokok- k-usz által- okozott fertőzést a korábbi bonyolult módszer helyett lényegesen' egyszerűbben tudja elkülöníteni. Vagy Fodor főorvos a diabeteszes betegek cukorszintjét nemcsak egy adott pillanatban, hanem -tíz napra visszamenő átlagban mutatja ki. így következtethetnek a beteg életmódjára, a helyes életvitel betartására. Erről a témáról tavasszal Rio de Janeiróban tartott előadást a Klinikai Kémiai Társaságok világ- kongresszusán. — A kutatóorvosnak nem elég, ha bezárkózik a mik- roszkó/pok világába. Nyitott szemmel kell járnunk, hiszen az élet, a termelés, a gazdaság egyre újabb kérdések megválaszolását várja tőlünk. Szabolcs-Szatmárban is egyre több ember dolgozik az iparban, s korábban nem tapasztalt munkahelyi ártalmak közepette tevékenykednek az emberek. A laboratórium fejlesztése során fel kell -készülnünk például az ólom okozta ártalmak kimutatására. De említhetném a mezőgazdaság kemizálását, amelynek folyamán soha nem látott mennyiségű és hatású növényvédő szerekkel kerülnek kapcsolatba az emberek. Mérnünk -kell az élő szervezet ellenállóképességét és a mérgező anyagok hatását. Természetesen az egészséges emberek szűrését -nem vállalhatja át a labor a KÖJÁL- tól, de a betegekkel már mi foglalkozunk. Fleming a penicillin felfedezésével beírta nevét az orvostudomány na-gykönyvébe. Antibiotikumok védelme alatt korábban elképzelhetetlennek vélt műtéteket végezhettek az orvosok. A leghétköznapibb gyulladások kezelésére pedig sokszor a gyorsan ható, kéznél lévő antibiotikumot választja az orvos. Az antibiotikumok és a szteroid- készítmények mértéktelen használata következtében ma már elszaporodtak és ellenállókká váltak egyes baktérium- és gombafajok. A vesebetegek és az intenzív osztályon lévők esetében különösen fontos, hogy megfelelő koncentrációban alkalmazzák ezeket /a nagy hatású szereket. Fél év múlva ezen a két osztályon rendszeresen mérik majd a labor orvosai a betegek antibiotikumszint- jét. Integráció és rekonstrukció. E szavakat használják leggyakrabban manapság a laborban. Hat labor összevonását és egy 110 fős orvos-asz- szisztens stáb kialakítását jelenti,a részletekben megvalósított integráció. Január 1-től kiterjesztik az éjszakai ügyeletét az orvosokra és a vegyészekre is. Bármilyen sürgős vizsgálatot elvégezhetnek a nap huszonnégy órájában. Autóval viszik a vizsgálati anyagot a központi laborba. Zömében nők jönnek labororvosnak, ami összefügg az anyagi megbecsüléssel. S ráadásul fél éve eltörölték a felszabadulás óta adott harmincszázalékos veszélyességi pótlékot. Az idősebbeknek rendkívüli pótlék címén ugyan adják, de akik most jönnek ide, már nem kapják. Nem is tolonganak a laborba, ez tény. Együtt van egy jó kis mag, amely mögül már hiányzik a második vonal. Az ügy iránti elkötelezettség lelkesíti a már itblévőket. Nőnek a szakmai követelmények, és ezzel nem nő arányosan az anyagi-társadalmi megbecsülés. A rekonstrukció szép tervek valóra váltását vetíti előre. Az utóbbi négy évben, amikor már a közeli bővítést tervezték, 180 ezer dollár értékű műszerrel gya- rapíthatták a labort. A világhírű japán Hitachi-cég 16 csatornás automata enzim- vizsgálójával, finn félautomata fotométerrel, számítógéppel kombinált gammakamerával szerelték fel. Ez utóbbi berendezés a rettegett kórt, a rákot mutatja ki már kezdeti stádiumban az agyban, a csontban és a májban. Vagy a pajzsmirigy- megbetegedések rendkívül gyakoriak megyénkben. Négy éve már nem kell Debrecenbe, Pestre vonatozniuk a betegeknek gondozásra. Jó néhány tudományos társaság és bizottság választotta tagjai sorába Fodor doktort. A megyei kórház tudományos bizottságának elnöke, a könyvtár orvostanáosadója, tagja a műszerek beszerzéséről döntő testületnek, a Debreceni Akadémiai Bizottság orvosbiológiai szekciójában vezetőségi tag, a szakmai felügyeletet ellátó Országos Laboratóriumi Intézet szakmai kollégiumában tevékenykedik, a Labordiagnosztikai Társaságban is vezetőségi tag. Előadást tartott Moszkvában, Varsóban, Bécs- ben és Rio de Janeiróban. Tekintélyes nyugati szaklapokban is publikál. A hazai kongresszusokon rendszeresen elmondja megyei tapasztalatait és az itt folyó műhelymunka eredményeit. — Régen tovatűnt az az idő, amikor csak a főváros felé kacsintgathatott a szakmai becsvágytól fűtött orvos. Még a szűkös gazdasági viszonyok közepette is előteremtik az egészségügy megyei irányítói a színvonalasabb betegellátáshoz szükséges anyagiakat. Évente másfél millió vizsgálatot végzünk, s ezek közt mind több olyat, amelyet korábban csak legfeljebb regionális központokban végeztek. Nő a presztízse a tudományos kutatásnak, sokan adnak be dolgozatot az Alkotó ifjúság pályázatán. Tudományos bizottságunk kiírta a Jósa András-pályadíjat és itt rangot ad már a szereplés is. Fiatal orvosok és szakdolgozók írják le kutatásaikat. Én azt hiszem, a növekvő beteg- forgalom mellett is támogatott és elvárt tudományos kutatás, a nyelvtanulás, a gondolatébresztő műhelymunka megadja azt a szakmai sikert a nálunk dolgozó orvosnak, amely megerősíti hitében, hogy a mikroszkóp fölé hajolva a beteg embert szolgálja. Tóth Kornélia- KM hétvégi melléklet Imre György: Hol késik a városvédő Pallas Athéné a nyíregyházi dombház mögött?
