Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. november 22. A fehérgyarmati gyermek- és felnőtt könyvtár „albérletben” a városi művelődési központ néhány szobájában működik. Az olvasók több mint 47 ezer kötet könyv kö­zött válogathatnak. Találnak itt számos folyóiratot, heti és napilapot. Felvételünk a gyermekolvasóban készült. (Elek Emil felvétele) Új beosztás: vb-titkárhelyettes Ügyintézés diplomával Megyénk helyi taná­csainál ez év nyarán har­minckilenccel bővült a diplomások száma. A friss diplomások kevés ki­vételtől eltekintve igen fiatalok, alig húszévesek. Harmincöt százalékuk mégis vezető beosztásba került, de valamennyien végzettségüknek megfele­lő beosztást kaptak. Az Államigazgatási Főis­kola nappali tagozatán vég­zettek munkába állása, illet­ve á levelezőn végzettek új beosztásba helyezése óta csu­pán pár hónap telt el. E rö­vid idő tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a vezető beosz­tásba került fiatalok rászol­gáltak a bizalomra, vala­mennyi tanácsnál segítik a kezdők beilleszkedését — kaptuk a tájékoztatást a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályán. HOZZÁÉRTŐBBÉN Jó hír ez a tanács vezetői­nek, de még inkább a lakos­ságnak. Hiszen szakmailag és politikailag jól felkészült, ambiciózus fiatalok kerültek az apparátusokba. A nappali tagozaton tizenhármán, a le­velezőn tizenhatan kaptak diplomát, s tizenhárom azok­nak a száma, akik a régi ta­nácsakadémián megszerzett tudásukat a főiskolán egé­szíthették ki. Ez utóbbiak is diplomások lettek a nyáron. A számok és a gyakorlati ta­pasztalatok szerint jelentői minőségi, javulás történt idén a tanácsi létszám összetéte­lében. ra. Nem új státus kreálásáról van szó, az illetékesek a tit­kárhelyetteseik munkába ál­lításával az ügyintézés to­vábbi javulását akarják el­érni. S túl a rangokon és a be­osztásokon, friss diplomás fiatal tanácsi szakember szol­gálati lakást kapott Nyírma- dán, Tarpán, Kisarban és Kállósemjénben. Az egykori ösztöndíjasok beilleszkedését és munkáját a megyei tanács még hosz- szabb ideig figyelemmel kí­séri. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Valamennyi kez­dő szakembert patronálják, segítik a régiek. Kell is, hogy így legyen, hiszen a gyakor­lat néha más, mint az elmé­let, s a viselkedés és a kap­csolatteremtés nem tantárgy a főiskolán. MÉG TÖBB SZAKEMBER Ami a jövőt illeti, nem helytálló az a feltételezés, hogy a járási hivatalok megszűnése miatt pár évig nem lesz szükség újabb fia­tal szakemberekre. A főis­kola nappali tagozatának há­rom évfolyamán jelenleg 48 olyan szabolos-szatmári fia­tal tanul, aki a megyei ta­nácstól ösztöndíjat kap. Va- lamennyiőjüket megfelelő állás várja a sikeres vizsgák után. Az érettségizett fiata­lok közül pedig a nyár végén többen is gyakornokok lettek egy-egy helyi tanácsnál. Nábrádi Lajos Rádiójagyzet Öregedés Társadalmi probléma az el­öregedés, amely) ellen a tu­domány ma még nem tud elegendő és hatásos eszközt felvonultatni. így van ez vi­lágszerte, de az emberiség mégse törődhet bele, hogy a természet ennyire makacsul őrzi titkait. Hazánkban is folynak kísérletek, erről szólt Eke Károlynak, a Kossuth rádióban kedden este sugár­zott műsora. Nem szenzá­ciókat tálalt a hallgatóknak, mivel ilyenek nincsenek is. De mértéktartóan és re­ménykeltőén faggatta ki egy új magyar gyógyszer születé­si körülményeit a debreceni Biogálnál, megszólaltatva a genetika tudósait is. Milyen biztatásokat ígér az ezúttal először nyilvános­ságra hozott új szer? Azt ígé­ri; hogy az idős korban erő­sen megcsappanó szellemi aktivitás megőrizhető a ki­próbálás alatt' álló szerrel, amelynek széles körű alkal­mazása még évek múlva vál­hat valóra. Mindenképpen biztató, hogy a tudomány hazai — és ráadásul — vi­déki munkásai is világszín­vonalú eredményekre törek­szenek, mégpedig sikerrel. A műsor egyik fő érdeme volt, hogy nem kívánt ál tu­dományos szenzációt kelteni, vagy felcsigázni az érdeklő­dést. A kísérlet alatti szer nem hosszabbítja meg az életkort, de segít abban, hogy az öregkor elviselhető, akár kellemes legyen. Vagy leg­alábbis kevesebb szellemi, lelki konfliktust okozzon az idős embereknek és környe­zetüknek'. P. G. Farmer volt a „banánhéj” Külön figyelmet érdemel a főiskola nappali tagozatán végzettek helyzete. Szeptem­ber 1-től egy közülük a vég­rehajtó bizottság titkára lett Nagycserkeszen. Egy fiatal­ember Tyúkodon pár hétig csoportvezető volt, de közben már szeptembertől kinevez­ték vb-titkárnak. (A tavaly­előtt végzettek közül egy 24 éves fiatalembert a közel­múltban a Nyírbátori Városi Tanácson osztályvezető be­osztásba helyeztek.) VAN LEHETŐSÉG Van tehát lehetőség a to­vábbhaladásra. S egy nem rég született rendelet szerint a főiskolát végzettek részére egy új beosztás kínálkozik: vb-titkárhelyettesi beosztást kaphatnak. Szabolcs-Szatmár nagyközségeiben a közeljövő­ben meg is kezdik a titkár­helyettesek „kinevelését”. Pár év múlva a községekben is lehetőség lesz a titkárhe­lyettesi funkció létrehozásá­Bár Asztalos János orosi segédmunkás még csak 25 éves, az alkoholizmus testi­lelki és életvezetési kortüne­tei már egészen jól észlelhe­tők nála. így volt ez már négy évvel ezelőtt is, amikor vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt két év három hó­napi szabadságvesztésre, az­tán 1982-ben is, amikor egy lopássorozat miatt 1 év 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték, hiszen mindkét alka­lommal alkoholista életmód­jával függtek össze az'elkö­vetett bűncselekmények. Most sikkasztásért és lo­pásért ítélték el. Februárban egy nyíregyházi kisiparosnál dolgozott Asztalos, s elindul­tak együtt vásárolni. A kis­iparos odaadott Asztalosnak 5500 forintot, ebből kellett volna vásárolni, Asztalos azonban kitalálta, hogy neki autóbuszjegyet kell venni, s egy rövid időre elk’érezke- détt mesterétől. Mindez februárban történt, s Asztalos azóta sem ment vissza. Ment viszont a nyír­egyházi áfész 64-es számú boltjába, ahol kosarába ra­kott egy 760 forint értékű bársonyfarmert, aztán egy alkalmas pillanatban a ka­bátja alá rejtette. Mint eb­ből a mondatból kiderül, mégsem volt annyira alkal­mas ez a pillanat, mert a bolt dolgozói észrevették, s a bíróság előtt a sikkasztás mellett ezért is felelni kel­lett Asztalosnak. 10 hónap szabadságvesztést szabtak ki rá, két évre eltiltották a köz­ügyektől és kötelezték, hogy az alkoholisták kényszer­gyógyításának vesse alá ma­gát. Az ítélet jogerős. HOZZÁSZÓLÁS Érdeklődéssel olvastam a Kelet-Magyarország 1984. no­vember 17-én megjelent szá­mában Az írott szó féltése című cikket. Ehhez szeretnék hozzászólni és a cikkel kap­csolatban néhány gondolatot elmondani. Sokat beszéltünk az el­múlt évtizedekben az olva­sási kultúra fejlődéséről, az irodalomnak hétköznapjain­kat betöltő szerepéről. Mi­lyen kitartó, szellemi áldo­zatvállalásra volt és van ah­hoz szükség, hogy a könyv tiszteletére, az olvasás örö­mének megismerésére nevel­jünk felnőttet's diákot. Egy­kor az analfabétizmus fel­számolásáért küzdöttünk, ké­sőbb azért, hogy megtalálja életünkben méltó helyét a Igény legyen könyv, az újság, az olvasás. Ne kötelezővé, de igénnyé váljék minden ember szá­mára az irodalom. Azt hi­szem, ma éppen itt a baj. Nem tudunk különbséget tenni igény és igény között. Falun és városon, kis és nagycsaládokban egyre job­ban az anyagi igények, gyakran túlzott anyagi igé­nyek kielégítésére törek­szünk. Az írott szó féltésén töpreng a szerző és én is azt hiszem, van féltenivalónk éppen elég. Nem azért, mert olvasatlanul marad a könyv, az újság — közös ügy ez — amely lelki életünk elsivá- rosodását jelenti. Bakos Pál Kocsord Zöld asztal A korszerű táplálko­zás jegyében rendeznek kóstolóval egybekötött ételbemutatót november 22-én reggel 9 órától Nyíregyházán, a Piac ét­teremben. Hol cukrászsütemények, hol tejtermékek, hol felvá-, gottak és más ínyencfala­tok bemutatójára invitálják a finomságok kedvelőit a gyártó vállalatok és az üz­letek. A november 22-i ételbemutató azonban sok­kal többet vállalt föl annál, semhogy megismertessen néhány ételkülönlegességet a vásárlókkal. A megyé­ben egyelőre még kevesen hallottak arról, hogy idén októberben „Zöld asztal” címmel mozgalmat hirde­tett meg az Országos Egész­ségnevelési Intézet, vala­mint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége. A mozgalom célja, hogy az egészségtelen táplálkozási szokások — a túlságosan zsíros, kalóriadús étkezés — helyett elfogadtassa, meg- kedveltesse a korszerű és egészséges táplálkozás je­gyében készülő ennivalókat: mindenekelőtt a salátákat, zöldségételeket, savanyúsá­gokat. Ilyen ételeket vehetnek szemügyre és kóstolhatnak meg az érdeklődők a Piac étteremben november 22- én. A programra meghív­tak konyhavezetőket, sza­kácsokat is, akik a meg­nyitón arról hallanak majd szakmai tájékoztatást, ho­gyan hasznosíthatók a be­mutatott készítmények a közétkeztetésben. A ren­dezvényen egyúttal megis­merhetjük többek között a gabonaipar és a sütőipar már kapható, de kevéssé ismert egészséges terméke­it is az étkezési búzacsírá­tól a barna kenyérig. Vetélkedő — biztonságunkért Egy másfél éve meghirde­tett, az egész országra ki­terjedő vetélkedő döntőjét rendezték meg november ti­zenhetedikén a SZOT Dózsa György úti székházában. Az egyre fejlődő motorizáció —- amely nélkül már sem dol­gozni, sem hétköznapi éle­tünket élni nem tudnánk — mind több és több figyelmet kíván az embertől, nehogy áldozatául essünk a magunk alkotta, minket szolgáló gé­peknek. Napjainkra hovato­vább veszélyes üzemmé lett a háztartás is, mivel olyan, nagy teljesítményű munka­gépeket — fa- és műanyag­megmunkálók, hegesztőap- parátok — használunk oda­haza, amelyek csak alapos érintésvédelmi ismeretek birtokában üzemeltethetők biztonságosan. Az utóbbi év­tizedben feltűnt egy új „köz­ellenség” is: az emberre ve­szélyes mezőgazdasági ke­mikáliákkal való munka nagy szakértelmet igényel, csak a munkavédelmi elő­írások szigorú betartásával védhet j ük meg magunkat ezektől a mérgező vegyüle- tektől. Országos viszonylat­ban — igen lassan — csök­ken ugyan a munkahelyi balesetek száma, mégsem nélkülözhetjük elsősegély­nyújtó ismereteink folyama­tos ébrentartását és bővíté­sét, hiszen erre nemcsak magunknak, munkatársaink­nak bármikor szüksége le­het. Ezek a gondolatok vezet­ték a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát, a Magyar Vö­röskeresztet, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, az Álla­mi Biztosítót, az Országos Munkavédelmi Főfelügyeletet és az Országos Közlekedés- biztonsági Tanácsot, amikor több mint egy évvel ezelőtt vetélkedősorozatot hirdetett az ország szocialista brigád­jainak. Az elmúlt vasárnap — a városi és városkörnyéki, megyei elődöntők után — a tizenkilenc megye egy-egy és a főváros három csapata ta­lálkozott a döntőben, adott számot közeledési, bizton­ságtechnikai, elsősegélynyúj­tási és munkavédelmi isme­reteiből, az elméletben elsa­játítottak helyes gyakorlati alkalmazásáról. Megyénk csapata, amely a kisvárdai Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyár dolgozóiból állt, a nyolcadik helyen végzett. Képünkön: az öttagú csapat négy versenyzője. LAKÓTERÜLETI IFJÜSÁGI AKTÍVAKOR AZ IFJŰKOMMUNISTA című folyóirat Idei 10. számának egyik írása arra keresi a választ, mi­lyen tervekkel vágott neki a munkának a vásárosnaményi la­kóterületi lljúságl aktívakör. Az idén tavasszal alakult — Har­minc fő körüli — aktíva tevé­kenysége a tartalmas szabadidős programok szervezésére, a fele­lőtlen, könnyelmű életmód, élet- felfogás megelőzésére, közhasz­nú társadalmi munkára és ideo­lógiai, világnézeti nevelésre irá­nyul. S hogyan képzelik ezek­nek a törekvéseknek a megvaló­sítását? A konkrét programok, azon túlmenően, hogy komple­xek, rendkívül célirányosak is. így az esztétikai előadás — vi­tasorozat — a viselkedés, az öltözködés, a megjelenés, a be­széd kultúráját kívánja meggyö­kereztetni, a szatmár-beregi, il­letve az NDK-beli Rügen-szige- tekre szervezett kirándulás pedig helyi történelmi, irodalmi, hely­rajzi ismeretek mellett a fiata­lokat egy baráti szocialista or­szággal is közvetlen érintkezésbe hozza. Kimondott cél: olyan kö­zösséggé válni, amely állja az összevetést a legjobb KISZ- szervezetekkel is. INNOVATIV termelőszövetkezetek A GAZDÁLKODÁS c. folyóirat 9. számában Képes József és Szijjártó András 16 Szabolcs- Szatmár megyei termelőszövet­kezetben végzett kutatásról szá­mol be. A szerzők megállapít­ják: a vizsgált gazdaságok ve­zetői viszonylag jónak ítélték meg gazdaságaik „nyitottságát”, az új lehetőségek iránti fogé­konyságát. szakembereik kezde­ményezőkészségét. önkritikusan mondtak véleményt azonban ar­ról — az anyagi feltételnél is el- marasztalóbban —, hogy szövet­kezetükben ma még hiányosak az üzemi kísérletezés tárgyi le­hetőségei, nem megfelelő az in­novációkkal kapcsolatos döntés- előkészítő munka, a megvalósí­tás szervezettsége, és a megúju­lás folyamatában közreműködők anyagi és erkölcsi ösztönzése. A TALPRAÄLLÄS ÉVEI A KÉPES ÜJSAG november 3-i száma írja: a nagyecsedi Rákó­czi Tsz a megalakulását követő tizennyolc éven keresztül szinte mindig veszteséges volt. S, hogy ez mégsem törvényszerű, azt Mészáros Gábor bizonyította, hi­szen az elmúlt három évet nye­reséggel zárták, ö maga hetedik éve áll a szövetkezet élén, ami itt már-már csodaszámba megy. Korábban egyik vezető sem bír­ta a munkát, vagy a tagság bi­zalmát három évnél tovább. A szakemberek jöttek-mentek. Mar­ták egymást, nem a termeléssel törődtek, hanem egymással. Nem volt Itt egy olyan vezető, még ecsedi származású sem, aki a fa­luban építkezett volna. És most? Van, aki megvette a szolgálati lakását, van, akinek az idén ké­szült el a háza. Építkezik a fő- állattenyésztő, a főkertész. Úgy érzik azonban, a munka még ko­rántsem befejezett. Ezerötszáz ember jár el még a faluból dol­gozni, valamilyen munkalehetö- séget nekik is kell teremteni. Ezek a közeljövő tervei. ALMA, A BIZAKODÁS GYÜMÖLCSE A SZABAD FÖLD munkatársa ezúttal Nyírmadán és pusztado­boson járt. A falvak almater­mesztéséről számol be. Mudri Barnabás, a nyírmadai Béke Tsz elnöke így nyilatkozott: „Ta­valy egy fillér hasznunk sem volt az almán. Az idén azért valami pluszt írhatunk a fő­könyvbe, jövőre talán még töb­bet. Számokat még nem mond­hatok, illetve egyet: néhány éve húsz hektáron mi is kivágtuk az öreg fákat, hogy helyükre úja­kat ültessünk ... Az emberek bíznak az almában. Egy-egy ház­táji gazdaság almatermése évi 30—40 ezer forintot jövedelmez. S az a madai, vagy dobosi té- esztag, aki saját fáival megtalál­ja számítását — mert megtalál­ja! — a közös ültetvényben is serényebb, lelkiismeretesebb munkát végez. A hatszáz háztáji gazdaság almafáit szövetkezetünk gépei permetezik, évente tizen­hat alkalommal nyittatjuk ki a kertkaput... Adunk göngyöle­get, s a leszedett termést is el­szállítjuk.” — Ezen a vidéken nem az jelenti a rangot, ha va­lakinek kacsalábon forgó háza, vagy japán kocsija van, inkább az, kinek mennyi az almafája . . . — mondta Biró Miklósné téesz- tag.

Next

/
Thumbnails
Contents