Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
2 Kelet-Magyarország 1984. november 22. A fehérgyarmati gyermek- és felnőtt könyvtár „albérletben” a városi művelődési központ néhány szobájában működik. Az olvasók több mint 47 ezer kötet könyv között válogathatnak. Találnak itt számos folyóiratot, heti és napilapot. Felvételünk a gyermekolvasóban készült. (Elek Emil felvétele) Új beosztás: vb-titkárhelyettes Ügyintézés diplomával Megyénk helyi tanácsainál ez év nyarán harminckilenccel bővült a diplomások száma. A friss diplomások kevés kivételtől eltekintve igen fiatalok, alig húszévesek. Harmincöt százalékuk mégis vezető beosztásba került, de valamennyien végzettségüknek megfelelő beosztást kaptak. Az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatán végzettek munkába állása, illetve á levelezőn végzettek új beosztásba helyezése óta csupán pár hónap telt el. E rövid idő tapasztalatai azt mutatják, hogy a vezető beosztásba került fiatalok rászolgáltak a bizalomra, valamennyi tanácsnál segítik a kezdők beilleszkedését — kaptuk a tájékoztatást a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályán. HOZZÁÉRTŐBBÉN Jó hír ez a tanács vezetőinek, de még inkább a lakosságnak. Hiszen szakmailag és politikailag jól felkészült, ambiciózus fiatalok kerültek az apparátusokba. A nappali tagozaton tizenhármán, a levelezőn tizenhatan kaptak diplomát, s tizenhárom azoknak a száma, akik a régi tanácsakadémián megszerzett tudásukat a főiskolán egészíthették ki. Ez utóbbiak is diplomások lettek a nyáron. A számok és a gyakorlati tapasztalatok szerint jelentői minőségi, javulás történt idén a tanácsi létszám összetételében. ra. Nem új státus kreálásáról van szó, az illetékesek a titkárhelyetteseik munkába állításával az ügyintézés további javulását akarják elérni. S túl a rangokon és a beosztásokon, friss diplomás fiatal tanácsi szakember szolgálati lakást kapott Nyírma- dán, Tarpán, Kisarban és Kállósemjénben. Az egykori ösztöndíjasok beilleszkedését és munkáját a megyei tanács még hosz- szabb ideig figyelemmel kíséri. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Valamennyi kezdő szakembert patronálják, segítik a régiek. Kell is, hogy így legyen, hiszen a gyakorlat néha más, mint az elmélet, s a viselkedés és a kapcsolatteremtés nem tantárgy a főiskolán. MÉG TÖBB SZAKEMBER Ami a jövőt illeti, nem helytálló az a feltételezés, hogy a járási hivatalok megszűnése miatt pár évig nem lesz szükség újabb fiatal szakemberekre. A főiskola nappali tagozatának három évfolyamán jelenleg 48 olyan szabolos-szatmári fiatal tanul, aki a megyei tanácstól ösztöndíjat kap. Va- lamennyiőjüket megfelelő állás várja a sikeres vizsgák után. Az érettségizett fiatalok közül pedig a nyár végén többen is gyakornokok lettek egy-egy helyi tanácsnál. Nábrádi Lajos Rádiójagyzet Öregedés Társadalmi probléma az elöregedés, amely) ellen a tudomány ma még nem tud elegendő és hatásos eszközt felvonultatni. így van ez világszerte, de az emberiség mégse törődhet bele, hogy a természet ennyire makacsul őrzi titkait. Hazánkban is folynak kísérletek, erről szólt Eke Károlynak, a Kossuth rádióban kedden este sugárzott műsora. Nem szenzációkat tálalt a hallgatóknak, mivel ilyenek nincsenek is. De mértéktartóan és reménykeltőén faggatta ki egy új magyar gyógyszer születési körülményeit a debreceni Biogálnál, megszólaltatva a genetika tudósait is. Milyen biztatásokat ígér az ezúttal először nyilvánosságra hozott új szer? Azt ígéri; hogy az idős korban erősen megcsappanó szellemi aktivitás megőrizhető a kipróbálás alatt' álló szerrel, amelynek széles körű alkalmazása még évek múlva válhat valóra. Mindenképpen biztató, hogy a tudomány hazai — és ráadásul — vidéki munkásai is világszínvonalú eredményekre törekszenek, mégpedig sikerrel. A műsor egyik fő érdeme volt, hogy nem kívánt ál tudományos szenzációt kelteni, vagy felcsigázni az érdeklődést. A kísérlet alatti szer nem hosszabbítja meg az életkort, de segít abban, hogy az öregkor elviselhető, akár kellemes legyen. Vagy legalábbis kevesebb szellemi, lelki konfliktust okozzon az idős embereknek és környezetüknek'. P. G. Farmer volt a „banánhéj” Külön figyelmet érdemel a főiskola nappali tagozatán végzettek helyzete. Szeptember 1-től egy közülük a végrehajtó bizottság titkára lett Nagycserkeszen. Egy fiatalember Tyúkodon pár hétig csoportvezető volt, de közben már szeptembertől kinevezték vb-titkárnak. (A tavalyelőtt végzettek közül egy 24 éves fiatalembert a közelmúltban a Nyírbátori Városi Tanácson osztályvezető beosztásba helyeztek.) VAN LEHETŐSÉG Van tehát lehetőség a továbbhaladásra. S egy nem rég született rendelet szerint a főiskolát végzettek részére egy új beosztás kínálkozik: vb-titkárhelyettesi beosztást kaphatnak. Szabolcs-Szatmár nagyközségeiben a közeljövőben meg is kezdik a titkárhelyettesek „kinevelését”. Pár év múlva a községekben is lehetőség lesz a titkárhelyettesi funkció létrehozásáBár Asztalos János orosi segédmunkás még csak 25 éves, az alkoholizmus testilelki és életvezetési kortünetei már egészen jól észlelhetők nála. így volt ez már négy évvel ezelőtt is, amikor vagyon elleni bűncselekmények miatt két év három hónapi szabadságvesztésre, aztán 1982-ben is, amikor egy lopássorozat miatt 1 év 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték, hiszen mindkét alkalommal alkoholista életmódjával függtek össze az'elkövetett bűncselekmények. Most sikkasztásért és lopásért ítélték el. Februárban egy nyíregyházi kisiparosnál dolgozott Asztalos, s elindultak együtt vásárolni. A kisiparos odaadott Asztalosnak 5500 forintot, ebből kellett volna vásárolni, Asztalos azonban kitalálta, hogy neki autóbuszjegyet kell venni, s egy rövid időre elk’érezke- détt mesterétől. Mindez februárban történt, s Asztalos azóta sem ment vissza. Ment viszont a nyíregyházi áfész 64-es számú boltjába, ahol kosarába rakott egy 760 forint értékű bársonyfarmert, aztán egy alkalmas pillanatban a kabátja alá rejtette. Mint ebből a mondatból kiderül, mégsem volt annyira alkalmas ez a pillanat, mert a bolt dolgozói észrevették, s a bíróság előtt a sikkasztás mellett ezért is felelni kellett Asztalosnak. 10 hónap szabadságvesztést szabtak ki rá, két évre eltiltották a közügyektől és kötelezték, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet jogerős. HOZZÁSZÓLÁS Érdeklődéssel olvastam a Kelet-Magyarország 1984. november 17-én megjelent számában Az írott szó féltése című cikket. Ehhez szeretnék hozzászólni és a cikkel kapcsolatban néhány gondolatot elmondani. Sokat beszéltünk az elmúlt évtizedekben az olvasási kultúra fejlődéséről, az irodalomnak hétköznapjainkat betöltő szerepéről. Milyen kitartó, szellemi áldozatvállalásra volt és van ahhoz szükség, hogy a könyv tiszteletére, az olvasás örömének megismerésére neveljünk felnőttet's diákot. Egykor az analfabétizmus felszámolásáért küzdöttünk, később azért, hogy megtalálja életünkben méltó helyét a Igény legyen könyv, az újság, az olvasás. Ne kötelezővé, de igénnyé váljék minden ember számára az irodalom. Azt hiszem, ma éppen itt a baj. Nem tudunk különbséget tenni igény és igény között. Falun és városon, kis és nagycsaládokban egyre jobban az anyagi igények, gyakran túlzott anyagi igények kielégítésére törekszünk. Az írott szó féltésén töpreng a szerző és én is azt hiszem, van féltenivalónk éppen elég. Nem azért, mert olvasatlanul marad a könyv, az újság — közös ügy ez — amely lelki életünk elsivá- rosodását jelenti. Bakos Pál Kocsord Zöld asztal A korszerű táplálkozás jegyében rendeznek kóstolóval egybekötött ételbemutatót november 22-én reggel 9 órától Nyíregyházán, a Piac étteremben. Hol cukrászsütemények, hol tejtermékek, hol felvá-, gottak és más ínyencfalatok bemutatójára invitálják a finomságok kedvelőit a gyártó vállalatok és az üzletek. A november 22-i ételbemutató azonban sokkal többet vállalt föl annál, semhogy megismertessen néhány ételkülönlegességet a vásárlókkal. A megyében egyelőre még kevesen hallottak arról, hogy idén októberben „Zöld asztal” címmel mozgalmat hirdetett meg az Országos Egészségnevelési Intézet, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége. A mozgalom célja, hogy az egészségtelen táplálkozási szokások — a túlságosan zsíros, kalóriadús étkezés — helyett elfogadtassa, meg- kedveltesse a korszerű és egészséges táplálkozás jegyében készülő ennivalókat: mindenekelőtt a salátákat, zöldségételeket, savanyúságokat. Ilyen ételeket vehetnek szemügyre és kóstolhatnak meg az érdeklődők a Piac étteremben november 22- én. A programra meghívtak konyhavezetőket, szakácsokat is, akik a megnyitón arról hallanak majd szakmai tájékoztatást, hogyan hasznosíthatók a bemutatott készítmények a közétkeztetésben. A rendezvényen egyúttal megismerhetjük többek között a gabonaipar és a sütőipar már kapható, de kevéssé ismert egészséges termékeit is az étkezési búzacsírától a barna kenyérig. Vetélkedő — biztonságunkért Egy másfél éve meghirdetett, az egész országra kiterjedő vetélkedő döntőjét rendezték meg november tizenhetedikén a SZOT Dózsa György úti székházában. Az egyre fejlődő motorizáció —- amely nélkül már sem dolgozni, sem hétköznapi életünket élni nem tudnánk — mind több és több figyelmet kíván az embertől, nehogy áldozatául essünk a magunk alkotta, minket szolgáló gépeknek. Napjainkra hovatovább veszélyes üzemmé lett a háztartás is, mivel olyan, nagy teljesítményű munkagépeket — fa- és műanyagmegmunkálók, hegesztőap- parátok — használunk odahaza, amelyek csak alapos érintésvédelmi ismeretek birtokában üzemeltethetők biztonságosan. Az utóbbi évtizedben feltűnt egy új „közellenség” is: az emberre veszélyes mezőgazdasági kemikáliákkal való munka nagy szakértelmet igényel, csak a munkavédelmi előírások szigorú betartásával védhet j ük meg magunkat ezektől a mérgező vegyüle- tektől. Országos viszonylatban — igen lassan — csökken ugyan a munkahelyi balesetek száma, mégsem nélkülözhetjük elsősegélynyújtó ismereteink folyamatos ébrentartását és bővítését, hiszen erre nemcsak magunknak, munkatársainknak bármikor szüksége lehet. Ezek a gondolatok vezették a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Vöröskeresztet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, az Állami Biztosítót, az Országos Munkavédelmi Főfelügyeletet és az Országos Közlekedés- biztonsági Tanácsot, amikor több mint egy évvel ezelőtt vetélkedősorozatot hirdetett az ország szocialista brigádjainak. Az elmúlt vasárnap — a városi és városkörnyéki, megyei elődöntők után — a tizenkilenc megye egy-egy és a főváros három csapata találkozott a döntőben, adott számot közeledési, biztonságtechnikai, elsősegélynyújtási és munkavédelmi ismereteiből, az elméletben elsajátítottak helyes gyakorlati alkalmazásáról. Megyénk csapata, amely a kisvárdai Villamosszigetelő- és Műanyaggyár dolgozóiból állt, a nyolcadik helyen végzett. Képünkön: az öttagú csapat négy versenyzője. LAKÓTERÜLETI IFJÜSÁGI AKTÍVAKOR AZ IFJŰKOMMUNISTA című folyóirat Idei 10. számának egyik írása arra keresi a választ, milyen tervekkel vágott neki a munkának a vásárosnaményi lakóterületi lljúságl aktívakör. Az idén tavasszal alakult — Harminc fő körüli — aktíva tevékenysége a tartalmas szabadidős programok szervezésére, a felelőtlen, könnyelmű életmód, élet- felfogás megelőzésére, közhasznú társadalmi munkára és ideológiai, világnézeti nevelésre irányul. S hogyan képzelik ezeknek a törekvéseknek a megvalósítását? A konkrét programok, azon túlmenően, hogy komplexek, rendkívül célirányosak is. így az esztétikai előadás — vitasorozat — a viselkedés, az öltözködés, a megjelenés, a beszéd kultúráját kívánja meggyökereztetni, a szatmár-beregi, illetve az NDK-beli Rügen-szige- tekre szervezett kirándulás pedig helyi történelmi, irodalmi, helyrajzi ismeretek mellett a fiatalokat egy baráti szocialista országgal is közvetlen érintkezésbe hozza. Kimondott cél: olyan közösséggé válni, amely állja az összevetést a legjobb KISZ- szervezetekkel is. INNOVATIV termelőszövetkezetek A GAZDÁLKODÁS c. folyóirat 9. számában Képes József és Szijjártó András 16 Szabolcs- Szatmár megyei termelőszövetkezetben végzett kutatásról számol be. A szerzők megállapítják: a vizsgált gazdaságok vezetői viszonylag jónak ítélték meg gazdaságaik „nyitottságát”, az új lehetőségek iránti fogékonyságát. szakembereik kezdeményezőkészségét. önkritikusan mondtak véleményt azonban arról — az anyagi feltételnél is el- marasztalóbban —, hogy szövetkezetükben ma még hiányosak az üzemi kísérletezés tárgyi lehetőségei, nem megfelelő az innovációkkal kapcsolatos döntés- előkészítő munka, a megvalósítás szervezettsége, és a megújulás folyamatában közreműködők anyagi és erkölcsi ösztönzése. A TALPRAÄLLÄS ÉVEI A KÉPES ÜJSAG november 3-i száma írja: a nagyecsedi Rákóczi Tsz a megalakulását követő tizennyolc éven keresztül szinte mindig veszteséges volt. S, hogy ez mégsem törvényszerű, azt Mészáros Gábor bizonyította, hiszen az elmúlt három évet nyereséggel zárták, ö maga hetedik éve áll a szövetkezet élén, ami itt már-már csodaszámba megy. Korábban egyik vezető sem bírta a munkát, vagy a tagság bizalmát három évnél tovább. A szakemberek jöttek-mentek. Marták egymást, nem a termeléssel törődtek, hanem egymással. Nem volt Itt egy olyan vezető, még ecsedi származású sem, aki a faluban építkezett volna. És most? Van, aki megvette a szolgálati lakását, van, akinek az idén készült el a háza. Építkezik a fő- állattenyésztő, a főkertész. Úgy érzik azonban, a munka még korántsem befejezett. Ezerötszáz ember jár el még a faluból dolgozni, valamilyen munkalehetö- séget nekik is kell teremteni. Ezek a közeljövő tervei. ALMA, A BIZAKODÁS GYÜMÖLCSE A SZABAD FÖLD munkatársa ezúttal Nyírmadán és pusztadoboson járt. A falvak almatermesztéséről számol be. Mudri Barnabás, a nyírmadai Béke Tsz elnöke így nyilatkozott: „Tavaly egy fillér hasznunk sem volt az almán. Az idén azért valami pluszt írhatunk a főkönyvbe, jövőre talán még többet. Számokat még nem mondhatok, illetve egyet: néhány éve húsz hektáron mi is kivágtuk az öreg fákat, hogy helyükre újakat ültessünk ... Az emberek bíznak az almában. Egy-egy háztáji gazdaság almatermése évi 30—40 ezer forintot jövedelmez. S az a madai, vagy dobosi té- esztag, aki saját fáival megtalálja számítását — mert megtalálja! — a közös ültetvényben is serényebb, lelkiismeretesebb munkát végez. A hatszáz háztáji gazdaság almafáit szövetkezetünk gépei permetezik, évente tizenhat alkalommal nyittatjuk ki a kertkaput... Adunk göngyöleget, s a leszedett termést is elszállítjuk.” — Ezen a vidéken nem az jelenti a rangot, ha valakinek kacsalábon forgó háza, vagy japán kocsija van, inkább az, kinek mennyi az almafája . . . — mondta Biró Miklósné téesz- tag.
