Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
1984. november 20. Kelet-Magyarország 3 Á hulladék megyénk iparában Újra felhasználni A NYERSANYAG ÉS ENERGIAÁRAK növekedése, a társadalom környezetvédő álláspontja vezetett ahhoz, hogy kényszerítő feladattá vált a hasznosítható hulla- .dékok és melléktermékek megmentése, visszavezetése a termelési folyamatba. A VI. ötéves terv kiemelt feladatai között szerepel a hulladékok és másodnyersanyagok begyűjtése, újra felhasználása. A feladat megoldását segíti, hogy a hitel- politikai irányelvek, az állami támogatás pályázati feltételei a hulladékhasznosítást a preferált célok között szerepeltetik. Megyénk iparának fejlődése és a környezetvédelem szempontjából sem közömbös, hogy a gazdálkodó egységek ez irányú feladataikat milyen színvonalon oldják meg. Az alábbi írásban a nehéz-, kohó- és gép-, könnyűipar összesített adatai szerepelnek. Ez a 81 ipari gazdálkodó egység 1983-ban több mint 20 milliárd forint termelési értéket állított elő, közel 15 milliárd forint bruttó állóeszközértékkel. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 43 ezer főt. Ezeknél a gazdálkodó egységeknél — felmérésünk szerint — évente 95—100 ezer tonna ipari hulladék és melléktermék keletkezik. A NEHÉZIPARI VÁLLALATOKNÁL 33 ezer tonna hulladék keletkezik, az össz- mennyiség 64 százaléka. Kis részét, mindössze 21 százalékát hasznosítják. Egyik alap« vető oka ennek, hogy a hulladékmennyiség döntő része (75 százalék) veszélyesnek minősül, ,a feldolgozás megoldása .beruházást igényel, amit a vállalatok pénzügyi lehetőségei nem tesznek lehetővé. Ennek ellenére néhány vállalat igen eredményesen oldotta meg problémáit. A Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregysége évente 1000 tonna olajos derítőföldet hasznosít hőfejlesztés céljára. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár a hasznosítható 9 ezer tonna hulladékának 75 százalékát használja fel eredményesen. A mákszecskát például a mezőgazdaság hasznosítja ta- lajerő“-utánpótlásra. Lényegesen kedvezőbb a helyzet a kohó- és gépipari ágazat egységeinél. A keletkező hulladékmennyiség tízezer tonna, a hasznosítás mértéke eléri a 95 százalékot. Ez döntően a hulladék értékesítését jelenti. (Fémhulladék és -forgács, fáradtolaj stb.) Nem megoldott a galvániszapok, olajosiszapok, hűtő-, kenőfolyadékok hasznosítása, azonban már ezzel kapcsolatban is vannak kezdeményezések. A könnyűipar az egységek számát tekintve jelentős részarányt képvisel a .megyei iparban. Az itt keletkező hulladék mennyisége eléri a 8 ezer tonnát, amelyből 98 százalékot hasznosítanak. A hulladékok döntő része textil- és fahulladék, hasznosításuk viszonylag egyszerű módon megoldható. A gyapjú- és textiliparban kb. 500 tonna hulladék keletkezik. Hasznosítása részben értékesítéssel, részben pedig feldolgozással történik. (A demecseri gyapjúszövőgyárban évente 150 tonna textilhulladéköt hasznosítanak.) A BOTOR- ÉS FAFELDOLGOZÓ iparban a keletkező hulladékmennyiség meghaladja a 3000 tonnát. Ezt a mennyiséget szinte teljes egészében hasznosítják, alapvetően hőfejlesztés céljára, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez. (Szatmár Bútorgyár', keletmagyarországi, tiszalöki faipari vállalatok.) Az ágazat egyéb jellegű termelési hulladékai közül a bőrhulladék mennyisége is számottevő. Itt is dominál az értékesítéssel történő hasznosítás, de jellemző a közvetlen felhasználás is. A Rakamazi Cipőipari Szövetkezet a bőrhulladékból — megfelelő mennyiség esetén — gyermek- és női szandál felsőrészt készít (együttműködve a ramocsaházi mg. termelőszövetkezettel), ez követendő példája a hulladékhasznosításnak. Az előzőek alapján összességében kedvezőnek ítéljük a vállalatok és szövetkezetek hulladékhasznosítási tevékenységét, de a színvonal további javítása feltétlenül szükséges, figyelembevéve a környezetvédelmi szempontokat is. Célravezető megoldás lehet, ha a hulladékhasznosítást úgy oldják meg, hogy az energiaracionalizálást, vagy a környezetvédelmi gondok megoldását, mérséklését jelenti. Így lehetőség van arra, hogy állami támogatásban részesüljenek. Sajnos, .vállalataink nem használják ki kellően ezeket a lehetőségeket. Több esetben tapasztaltuk, hogy a hulladék kis mennyisége akadályozza a gazdaságos hasznosítást, ezekben az esetekben kívánatos volna az együttműködés a vállalatok és szövetkezetek között. (Tsz-melléküzemágak.) EGYES ESETEKBEN más területen kell keresni az ipari hulladékok hasznosításának lehetőségét. Jó megyei példa erre az erőművi mész- iszap mezőgazdasági hasznosítása. Műszaki szakembereinknek az eredményes előrelépés érdekében nagyobb jártasságot kell szerezni a hulladékhasznosítási technológiák, vagy módszerek alkalmazásában. Lényegesnek tartjuk a hulladékhasznosítást célzó újítások és találmányok mind szélesebb körű alkalmazását. Lényeges az is, hogy a gazdálkodó egységek hulladékhasznosítási tevékenységükhöz segítséget kapjanak a központi szervektől. A hulladékhasznosítás ma már népgazdasági feladat, így erre a segítségre a vállalatok és szövetkezetek biztosan számíthatnak. Száraz József, megyei tanács ipari osztály Á z idei. naptár alapos tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy közeleg a tél. Elméleti, bár dokumentumokkal alátámasztott feltételezésemet olyan gyakorlati, kísérleti módszerrel erősítettem meg, mint a kézfej kora reggeli kidugása a fűtött szoba ablakán, valamint a kesztyű és a sál felhasználása a reggeli munkába indulás alkalmával. Miután így elméleti és gyakorlati bizonyítást nyert a tél közeledtéről felállított hipotézisem, elhatároztam, hogy dacolva a tényekkel, visszatérek a melegebb évszakba. Gyalogos utam, nosztalgiasétám nyomvonalát e célra előzetesen kiszemelt nyíregyházi utcákból szerkesztettem meg: dehogy is volt árnyékos az Árnyas utca Sóstón, dideregve stettem végig a Nyár utcán. A Vénusz szobortól tüstént megkérdeztem: „Nem fázik, kedves?” A Fecske utcából pedig már igencsak elköltöztek névadói. Dér borítja a Harbővítik a húsipari vállalatot Vita az oktatásról Bemegy a fél sertés - kijön a karaj A nyíregyházi állatforgalmi és húsipari vállalat export- csontozójában a darabolt húsrészeket az ügyes kezű szakmunkások készítik. Ritkán kapható megyénk élelmiszerüzleteiben a téli szalámi, a gyulai kolbász és a többi szárazáru. A húsipari vállalat küszöbön álló, nagyszabású kapacitásbővítése egyúttal garanciát ad a megye és Nyíregyháza színvonalasabb húsellátására. A napokban ítélte oda a Magyar Nemzeti Bank a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak azt a 315 millió forint hitelt, amelyet a bővítéssel egybekötött rekonstrukcióra fordíthatnak. Aki Nyíregyházán a konzervgyár környékén jár, láthatja, milyen kicsiny területen és mostoha körülmények közt dolgozik a húsipari vállalat. A hazai ellátás mellett egyre jelentősebb exportra nyílik lehetősége és a most kapott hitel az export fejlesztését is feltételként szabja a vállalatnak. A mostani élőállat-kivitellel szemben az elkövetkező években inkább a feldolgozott húskészítményt exportálják tőkés piacra. Többek közt új termékkel is jelentkeznek, ilyen lesz a „starterkultúrás” készítmény, hétköznapi nyelven ez a téliszalámihoz hasonló szárazáru, csak lényegesen olcsóbban, kilónként 140 forintért adják majd. Három év A beruházás előkészítéseként a húsipari vállalat 7 millió forintot fordított erre a célra. Lefedték az Érpatakot, a városi hőtávvezeték egy szakaszát áthelyezték, kisajátítottak hat lakást. Higiénia Noha a beruházást csak egy fél év múlva kezdik, Tamás Imre igazgató befejezettnek tekinti ezt a munkát. — Hiába a modern feldolgozó kapacitás, ha a vágást nem tudjuk higiénikus körülmények közt végezni — hallottuk az igazgatótól. — A tőkés partnereknek sem tudnánk hosszú távon olyan terméket eladni, amelynél valamelyik munkafázisnál nem a legszigorúbb előírások szerint járnánk el. A bővítés első üteme a hamarosan kezKésztermékkel fizetnek Az ipar középtávú fejlesztési koncepciójában szerepel ez az új telephely és a ma már meghonosodó módszer szerint tőkés pénzből történik majd a finanszírozás és késztermékkel fizet a gyártó érte. A beruházás után jelentősen növekszik majd a feldolgozott húskészítmények exportja. S az sem közömbös, hogy megyénk alapellátása is ugrásszerűen javulhat. Éppen ezért már most közmű- vesítik a területet, hogy a kivitelezést semmi ne akadályozza. A városi tanács pedig — mint az ellátás felelőse — a hatóság eszközeivel segítheti a megyeszékhely nagyszabású élelmiszer-ipari beruházását. E zekben a napokban zajlottak le az iskolákban a közoktatás távlati fejlesztésével foglalkozó nevelőtestületi értekezletek. Sok hasznos, gyakorlati tapasztalat hangzott el a megye iskoláiban, amelyek gazdagíthatják az országos programot, de egy részüket helyileg szükséges — önálló an, a sajátosságok szerint — átültetni a gyakorlatba. A vita azonban nem csak iskolai keretek között folyik, éppen a mai napon tartjáik - Hazafias Népfront megye: bizottságán — a pedagógiai társadalmi bizottság szervezésében — az oktatási törvénytervezet társadalmi vitáját, amely szintén életszerű tennivalókat, tapasztalatokat összegez és továbbít az országos szervekhez. A vitára természetesen meghívták a pedagógiai társaság megyei tagozatának képviselőit és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének nevelési szakosztálya társadalmi aktivistáit is. De nemcsak pedagógusok vesznek részt a népfront társadalmi vitájában, hanem több szülő, s a legkülönbözőbb foglalkozású emberek, akik a készülő törvénytervezethez hasznos javaslatokkal, észrevételekkel járulhatnak hozzá. A demokratizmus és a szakszerűség ötvöződik ezeken a vitákon, minden hasznos — úgymond laikus vélemény hasznos lehet —, amely hozzásegíti az oktatást a korszerűbb, életszerűbb tartalmi feladatok kidolgozásához. Természetesen azt várják a vitát szervező és azok tapasztalatait összegező társadalmi szervek, hogy ne az általánosságok szintjén fogalmazzák meg észrevételeiket a vitázók, hanem új motívumokkal segítsenek feltárni és teljessé tenni a törvénytervezet megalkotását, amely a változó társadalmi követelmények alapján fogalmazza meg a feladatokat, az oktatónevelő-munka törvényekkel is szabályozott programját. Három év áll rendelkezésére a vállalatnak, hogy a 315 millió forintot felhasználja. Jövő év április 1-én kezdi a SZÁÉV a nagycsarnok építését. Tőkés országoktól vásárolnak ide 800 ezer dollár értékben komplett feldolgozó gépsort, amely sertés-, marha- és juhhúskészítmények előállítására egyaránt alkalmas. A csarnokba beérkező fél sertést és negyed marhát az automata gépsor segítségével kicsontozzák, feldarabolják, az egyes hússzeleteket lefagyasztják, csomagolják, majd újabb hűtésnek vetik alá. Azonnal szállíthatják az üzletbe az esztétikus külsejű húskészítményeket. dődő 315 milliós beruházás, a második ütem részeként azonban a Ságvári-lakótelep mellett alakítunk ki egy tízhektáros telephelyet. A jelenlegi 1,7 hektárhoz képest ez évtizedekig fedezi majd a szükségletet. A VII. ötéves tervidőszak idején a marha- és a juhvágást már ezen az új telephelyen szeretnénk végezni. Számításaink szerint 1,5—2 milliárd forint nagyságú beruházásról lesz szó, amelynek a továbbfejlesztése az ezredfordulóra várható, akkor a sertésvágást is itt bonyolítja le a vállalat. mat utca füvét, kavarog az avar az Avar utcán átsöprő csípős szél nyomán. Eszembe jut, hogy most tán örökzöldek nevére kellene keresztelni a Gyöngyvirág, az Orgona, a Pillangó, a Rezeda és a Pipacs utcát, és pár hete tovatűnt a Szüret utca aktualitása is. Nyár után kutató expedícióm során a Napfény utca már-már elhitette velem, hogy nincs igazam, amikor naptári és hőmérsékleti komplex szempontok alapján kijelentettem: közeleg a tél. Csakhogy utam további szakasza újólag visszazökkentett a rideg valóságba. Befordultam ugyanis a Jég utcába, s ott már megszűnt minden kétségem. Illúziómat persze a Zrínyi Ilona utcán vesztettem el végleg. Egészen pontosan a szerkesztőségünk előtti kék sátrak láttán: megint lesz itt gőzölgő forralt bor, s ez is a tél cáfolhatatlan közeledtét adja hírül. De a naptár további elmélyült tanulmányozása és korábbi személyes tapasztalataim, sőt a környezetemben végzett közvélemény-kutatás (reprezentatív felmérés) útján még egy következtetésre jutottam. Éspedig arra, hogy a tél után tavasz lesz, akárki meglássa! Bizonyítékul álljon itt a nyíregyházi meteorológiai sétám néhány következő állomása: Mackó utca (ha kijön a medve), Hóvirág utca, Tavasz utca, Majális utca... (Utam végén fagyállót töltöttem a kocsimba, s lévén forralt-bornemissza. gőzölgő tea mellett írtam meg télre eszmélő soraimat.) Szilágyi Szabolcs T. K. Lőt-fut a szalag mellett. Egyszer azokat ellenőrzi, akik a hámozott almát ön- tik fel, a következő pillanat a töltőgép mellett találja, hogy utána arra is legyen figyelme, hogyan rakják sorba a literes befőttes üvegeket. — Korántsem volt egyszerű, hogy azoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik talán soha nem láttak konzervgyárat belülről, néhány nap alatt_ megtanítsunk mindent. Ügy érzem, már rekedtre beszéltem magamat — áll meg egy pillanatra Kovács Bertalan üzemvezető-helyettes. Ha úgy tetszik, „átigazolt”, városból falura költözött a Kovács család. Tíz évvel ezelőtt még az volt a siker, hogy végre önálló otthont alapíthattak Nyíregyházán, ma pedig Nyírlugo- son. az állami gazdaság lakótelepén található az öttagú család. A három gyerek szinte nekiszaladt a térnek, a szabadságnak. — Szolgálati lakást kaptunk, igazán elégedettek lehetünk — folytatja. Az élelmiszeripari szakmunkásképző intézet oktatója merészet gondolt, amikor hallgatott a nyírlugosi hívó szóra. Hiszen lelkesítő egy új, modem gépekkel felszerelt üzem indítása, de minden bizonnyal rengeteg fáradtsággal is jár. Csakhogy Kovács Bertalannak van már „elitiskolája” hoz(p.) KOVÁCS BERTALAN zá, hiszen a Komplex Külkereskedelmi Vállalat kiküldötteiként Szíriában hasonló munkán vett részt. — És micsoda különbség: itt megértik, amit mondok, nem kell tolmács után futkosni. A körülmények, a munka feltételei pedig ösz- sze sem hasonlíthatók. Néhány hete avatták a nyírlugosi konzervüzemet. Vizsgáztak az oda költözött szakemberek, s vizsgáznak a dolgozók is, akik ízlelgetik a műszakba járást, a gépek parancsolta tempót. A Nyírlugosi Állami Gazdaság pedig bizonyított: a helyben és a környéken megtermelt zöldséget, gyümölcsöt érdemes feldolgozni, hasznot hoz a vállalkozás. L. B. Az iizemalapító
