Kelet-Magyarország, 1984. november (44. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

2 Kelet-Magyarország 1984. november 20. Most zárult Nyíregyházán a képzőművészeti őszi tár­lat. Ennek anyagából mutatunk be hármat. Ács Lászlóné: Akácerdő csendje Nagy Miklós: Napsugár Élelmiszer-ellátás Tiszanagyfaluban Bejgli a bisztróban A közelgő disznótorok sem tehermentesítik az élel­miszerboltokat érezhetően. A lakosság húsellátásában a karácsonyi, szilveszteri ün­nepek előtt is kulcsszerep jut a Rakamaz és Vidéke Afész Tiszanagyfaluban mű­ködő ABC-jének. A keres­kedők már most, hetekkel a nagy bevásárlások előtt la­tolgatják, miből mennyit rendeljenek, hogy zavarta­lan legyen az ellátás. A tiszanagyfaluiak kenyér- ellátása megnyugtató, mióta az áfész sütőüzeméből érke­zik a friss kenyér és péksü­temény. Egy-egy hét végén átlagban hétszáz kiló kenyér fogy el. Könnyebb és gyor­sabb a pótrendelés is. A rakamazi tejüzem belépésé­vel érezhetően kiegyensú­lyozottabb. a tejtermékek forgalma. Naponta kétszer' érkezik Tiszanagyfalu ABC- jébe tej, tejföl. Korábban csak egyszer rendelhettek Nyíregyházáról, s a téli idő­szakban bizonytalan volt, mikor érkezik meg a tejjel rakott gépkocsi. Töltelékárut hetente két­szer, hétfőn és csütörtökön kap a bolt a húsipari válla­lattól. Négy-öt féle felvá­gott folyamatosan kapható. Demku Istvánná boltvezető­helyettestől azt is megtud­tuk, hogy a hét végi bevásár­lásokkor mélyhűtött élel­miszerek közül is válogat­hatnak a vásárlók. Előhű­tött csirke, fagyasztott ap­rólék, csirkecomb, időnként liba és kacsa kapható. Hat eladó és három kereskedelmi tanuló szolgálja ki a vevő­ket. A falu életrendjéhez igazodva tartanak nyitva. Hétköznapokon reggel fél héttől 11 óráig és délután kettőtől hatig, szombatokon pedig héttől délután két óráig. A tiszanagyfalui ABC for­galma havonta egymillió fo­rint körül alakul. A kará­csonyi, szilveszteri bevásár­lások természetesen jelentő­sen megnövelik ezt a for­galmat. A különböző húsfé­léken, töltelékárukon kívül több fogy ilyenkor sütemény­ből. Évek óta az ABC-vel szomszédos bisztróval közö­sen veszik fel a rendelése­ket. A hagyományos kará­csonyi süteményekből — mákos, diós bejgliből, apró­süteményekből — a vendég­látó egység forgalmaz töb­bet, hogy ilyen módon is te­hermentesítsék az élelmi­szerboltokat. (r.) A Minisztertanács határozata nyomán Fontos változások a lakásrendeletben Harmadik gyermekház nagyobb kedvezmény — Kölcsönök tetőtér-beépítéshez A lakásgazdálkodás ésszerűsítéséről és a kedvezőbb hi­telezési feltételekről, vagyis a lakásellátás javításáról ho­zott határozatot legutóbbi ülésén a Minisztertanács. Az ez­zel kapcsolatos rendeletmódosítások, kiegészítések a közel-: jövőben megjelennek, ezúttal arra kértünk választ, hogy melyek a legfontosabb közérdekű változások. — A lakásépítés és -vásár­lás hitelezését ma egyedül az OTP látja el — kaptuk a tá­jékoztatást a Pénzügy-mi­nisztériumban. — Időközben az OTP feladatai megnöve­kedtek, sokrétűbbek lettek, ezért az a határozat szüle­tett, hogy a jövő évtől a ta­karékszövetkezetek is adhat­nak hasonló kölcsönt. Hitelt adhatnak családi házak épí­téséhez, felújításra, korszerű­sítésre is. Megszűnik az OTP monopolhelyzete a szervezett lakáscseréknél is. Az új ren­delet szerint a jövőben a ta­karékszövetkezeteknél és a tanácsi ingatlanközvetítő iro­dáknál is lehet kedvező hi­telfeltételekkel lakást cse­rélni. A rendelet az építte­tőnek lehetővé teszi, hogy amíg az új épület elkészül, addig az eladott otthonban maradjon. RÉSZLETRE FIZETHETŐ Sokgyermekes családoknál, aki akár maga építtet vagy vásárolt új lakásba költözik, a harmadik gyermek után ezentúl 80 ezer forintos szo­ciálpolitikai kedvezményt kap. Állami tulajdonban álló házak, lakások ott lakó vá­sárlói ezután 25—30 év alatt, mások 20 év alatt fizethetik ki a vételárat. 25 évet meg­haladó részletfizetés esetén a bentlakók által fizetett tör­lesztés nem lehet kevesebb, mint a szerződéskötés idején érvényes lakbér fele. Újdon­ság: a jövőben az állami tu­lajdonban levő lakások meg­vásárlását is segíthetik a munkáltatók vállalati köl­csönnel vagy vissza nem té­rítendő támogatással. — A tetőtér-beépítés és az emeletráépítés pénzügyi tá­mogatását is módosítottuk — közölték az illetékesek. — Az e célra adható hitelek meg­közelítik majd a lakásépítés kedvező kölcsönfeltételeit. Természetesen ez csak az ál­lami tulajdonban levő épü­letekre vonatkozik, mivel azok ily módon újabb kor­szerű állami bérlakásokkal gyarapodnak. Az ehhez nyújtható hitelek felső hatá­rait jelentősen emelik és a beköltözők száma alapján differenciálják. DIFFERENCIÁLT KAMATOK Toldaléképítés esetén az eddigi 100 ezer forintos fel­ső határ várhatóan 150 ezer forintra emelkedik. A ka­mat évi 3 százalékos lesz, a törlesztési idő pedig 15 év. A fenti esetekben bankkölcsön is igénybe vehető. A bankkölcsönök túlzott igénybe vételének megaka­dályozására a kamatokat dif­ferenciáltan emelik. A ki­sebb értékű ingatlanok vá­sárlóit és a százezer forint alatti kölcsönök igénylőit ez nem érinti. A jövő évtől elő­reláthatóan az eddiginél ma­gasabb összegű bankkölcsö­nöket is adnak majd. Ezek összegéről és a megváltozott kamatokról a jövő évi hitel- politikai irányelvek jóváha­gyásakor dönt a kormány. Előzetesen annyit: a javaslat szerint 8—14 százalék között váltakozik majd a kamat. Az ifjúsági betét után ad­ható különkölcsön összege, a lakásépítési árak emelkedé­sét figyelembe véve, 70 ezer forint helyett 120 ezer forint lett. így havi 1000 forintos betét esetén, hét év után a kamatokkal és a felemelt kölcsönnel együtt összesen 222 ezer forinthoz lehet jut­ni. Eddig, aki hamarabb fizet­te vissza kölcsöntartozását, évi egyszázalékos kedvez­ményt kaphatott. Az új jog­szabály a 0—3,5 százalékos kamatozású lakáskölcsönök- nél már jóval nagyobb en­gedményt ígér mindazoknak, akik határidő előtt hátralevő tartozásukat egy összegben fizetik vissza, vagy a megál­lapítottnál magasabb havi törlesztést vállalnak. Az egy­összegű visszafizetéskor az adósság 40 százalékát elen­gedik. Ez például 100 ezer forint hátralék esetében csak 60 ezer forint fizetnivalót je­lent. HA HAMARABB, KEDVEZMÉNY Az említett második eset­ben: ha valaki vállalja, hogy addigi havi részletének két­szeresét fizeti, tízévi hátra­lékát négyévire csökkentheti. Tizenöt évre adott egyéb kedvezményes — építési tol­dalék, korszerűsítés, felújí­tás stb. — hitelek esetén 20 százalékos kedvezmény jár a határidő előtti visszafizeté­sért. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban megtudtuk: egy hamarosan megjelenő rendelet módosít­ja annak az összegnek a fel­ső határát, melyet akkor fi­zetnek, ha valaki tanácsi la­kást lead, illetve a bérleti jo­gáról lemond. A tanácsok ezért előreláthatóan a jobb bérleményekért, a lakáshasz­nálatbavételi díj háromszo­rosa helyett az ötszörösét is fizethetik. (A Hétfői Hírekből) Kinek érdeke? ... Ez csak kettő, de saj­nos sok ilyen „kipusztított” közúti jelzőtábla hever ut­cáink és utaink szélén. Ki és miért teszi? A büntetőjog ősidők óta teszi fel a kér­dést, amikor a tettes szemé­lyét kutatja: „Qui prodest? — Kinek állt érdekében?” A feleletet a klasszikus, ha­gyományos .bűneseteknél még csak meg lehet találni, de az ilyen vandál esetek (közte­rületi rongálás, vonatok ülés­huzatának felszaggatása, te­lefonfülke szétverése stb.) még a logikát is kificamít­ják. Mert kinek lehet érde­ke, hogy ne működjön a te­lefon, ne álljon a' közúti tábla? Még a rongáló érde­keivel is ellentétes, mert legközelebb újra ő maga megy azon az úton, ahol már nincs tábla, neki is szüksége lehet a segélykérő telefonra és neki is le kell ül­nie a maga által felszagga­tott ülésre. A vandál pusztítóknak két dolgot kívánhatunk: a tettenérést és saját kártéte- ményük „haszonélvezetét”. (sz.) Nyírteleki öregek M egszeppenve, sarokba húzódva ülnek a fej­kendős nénik. Lopva pillantgatnak körbe, mint a gyerekek. Ritka a szó. A tö­rődött ujjak zsebkendőt morzsolnak. Ismerkednek. Egymással és az új helyük­kel. A férfiak bátrabbak, legalábbis mutatják. Dúdol- gatva, fütyörészve járják körbe a házat. Bepillantanak a pihenőszobákba, a barátsá­gosan berendezett társalgó­ba. A konyha levegőjéből mélyet szippantanak. Házukat pár órára maguk mögött hagyták. Ki a szom­szédból, ki három-négy kilo­méterről igyekezett az öre­gek napközi otthonába. A nyírtelekiek távolságok kö­zött nőnek fel. Az otthonla­kóknak is tanyák, bokrok, laposok útjait róva telt el az életük. Nem szokatlan hát a reggeli séta, de hetvenen fe­lül elég a legközelebbi busz­megállóig beosztani az erőt. A huszonöt nyírteleki idős ember életében október vé­gén kezdődött az új fejezet. Akkor vehették át a napközi otthont, mely korábban isko­lai konyha és ebédlő volt. Kisiparosok, szocialista bri­gádok és a honvédség össze­fogásával született újjá az épület. Háromszor étkezhetnek az öregek napközi otthonában. Hanuszik Józsefné, a napkö­zi otthon vezetője és Lukács Miklósné gondozónő a közeli általános iskola négyszázada­gos konyhájából hordják az ételt. Az uzsonnát követően délután négyig maradhatnak az idősek. Akkor indul a mezőgazdasági főiskola gyu­latanyai autóbusza, és a tan­gazdasági járattal a távolabb lakók kényelmesen hazautaz­hatnak. Ma még csendben tanyáz- gatnak a nyírteleki öregek. Nézik a színes televíziót, hallgatják a rádiót. Beköl­tözött az otthonba a községi fiókkönyvtár, így válogathat­nak az olvasnivalók között is. Ha túlesnek az ismerkedésen, ha felmelegednek második otthonukban, akkor változa­tosabb időtöltést tartogatnak majd az órák. Az otthon ve­zetése műsoros délutánokat tervez az óvodásokkal, álta­lános iskolásokkal közösen. Időnként ellátogatnak az idős emberekhez a szocialista bri­gádok tagjai, hogy azután üzemlátogatásra is szívesen lássák az otthonlakókat. Akiknek kedvük, erejük lesz, tavasztól az épület előtti kertben, udvarban tüstén­kedhetnek. A csípős novemberi reg­gelben nénike nyit be. A hangokból próbálja kitalálni, időben érkezett-e, osztják-e már a tízórait? Az ebédlő csendes. Megnyugod­va ül le, oldja cipőfűzőjét, az utcai lábbelit kényelme­sebbre cseréli. Bár csak né­hány hete járnak a napközi otthonba, a házirend szá­mukra máris szent, maga a törvény. Eshet majd. hó, fúj­hat viharos szél, egyként azon lesznek, hogy kilenc órára a társalgóban, a cse­répkályha mellett meleged­hessenek, hogy ottlétükkel életjelt adjanak maguk­ról ... Reszler Gábor Alig néhány napja hogy elvetemült bűnözőről írtunk, aki egy tízéves kislányon kö­vetett el erőszakot, és már egy másik hasonló cselek­ményről kell beszámolni. Az sem csökkenti a'cselekmény súlyát, hogy elkövetőjénél személyiséghanyatlás és jel- iemelfajulás mutatkozik, hogy cselekménye társadalmi veszélyességének felismeré­sében. megfelelő magatartás kialakításában kismértékben korlátozott, ugyanis ez nem valamiféle csoda folytán kö­vetkezett be, hanem az al­koholizmusával függ össze. A vádlott Griff János 50 éves nagykállói lakos, aki augusztus közepén elment egy ismerőse lakására. Az is­merős nem volt otthon, ott­hon volt viszont 9 éves és 6 éves lánya és ott volt a szomszédból egy 8 éves lány is. Griff bement a szobába, ahol épp akkor csak a 9 éves kislány volt, s kihasználva a szülők távollétét, meg akarta erőszakolni a gyereket. Bár meg akarta akadá­lyozni, hogy a gyerek kia­bálni tudjon, a kislány visí­tani kezdett. Meghallotta ezt 6 éves húga, berontott a la­kásba, beleragadt a férfi nadrágjába, majd mikor így nem tudta lehúzni testvéré­ről, a haját kezdte rángatni és ököllel verte testvére tá­madóját. A két gyerek visítá­sától egy kicsit már megijedt Griff, félt, hogy meghallja valaki, ezért cselekményét abbahagyta. A Nyíregyházi Városi Bí- I róság dr, Drégelyvári Imre tanácsa erőszakos nemi kö­zösülés kísérletéért két év két hónap börtönre ítélte Griff Jánost, három évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy a szabadságvesztés ideje alatt az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet jogerős. Kozák József :Dohányültetés 0 kislány kiáltott...

Next

/
Thumbnails
Contents